Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-30 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! M A G f AH IX O CIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 178. szám 1971. július 30., péntek Ara: 80 fillér a város környékén Térkép készül a fákról, cserjékről Véget ért a KGST ülésszaka Közös közlemény a tanácskozásról A városi embernek nemcsak barátja, zöldjével n.vugtatója. a levegő tisztításával valóságos orvosa a fa. Nem csoda, hogy Szegeden is indokolt. avagy indokolatlan, de mindenképp ezt a ragaszkodást tükröző felháborodás keletkezik, ha valahol írtjak a fákat. Mert azt meg a szakemberek sem állítják, hogy túlságosan jól állnánk a szegedi telepítések dolgában, mégha az elmúlt tiz évben nagyon sok park öltött is új arcot. A becslések szerint tíz évvel ezelőtt 110 ezer volt az úgynevezett „termöfa-egységek" száma, ma pedig csak 70 ezer. Ez természetesen nemcsak abból adódhat, hogy a fák szama csökkent, valamennyit. hanem abból is, hogy a régiek helyét új. árnyat még nem igen adó fiatal fák foglalták el. Ebben az évben szisztematikus. a jövőnek szóló munka kezdődött a városi tanács építési osztályén, ahol — tán először Szeged történetében — a zöldterületek fejlesztésére specializálódott szakember vette kézbe az irányítást. A fáknak kissé megritkult, de megismerésre szoruló dzsungelében egyelőre olyan alapvető munkára is szükség van. mint Szeged zöldkatasztfrének elkészítésére. Remélhetőleg a jövő év őszére elkészül a Szegedi Tervező Vállalatnál az a térkép. avielyen nemcsak a város mlamennyi fája és fontosabb cserjéje, feltüntettetik. söt rajta lesznek a zöldterületeket érintő fontos kábelek, vezetékek jelzései is. Ennek birtokában a szakemberek évente felmérhetik a változásokat. Azt már most is felmérték, hogy kevés az erdő: 196 hektár az egész. A körtöltésen kívüli erdőket nagy telepítésekkel tíz év alatt meg kell dupázni. Nem kevésbé érdekű az embereket, hogy a körtöltésen belül mi lesz a fák sorsa. Mindenkiben bizalmat ebresztett az a famentési munka, amelyet a József Attila sugárút—Nagykörút Somrgrl Ksrolyne felvétele Üjszegedi illusztráció a fordított közmondáshoz: nem látni az erdőtől a fát. A Tiszát még kevésbé kereszteződésénél figyeltek meg, de sokan kíváncsiak arra is, hogy a gedói iskola előtti parkkal mi lesz ezután. hogv a távvezetékek erdekében kiirtották a nyárfákat. A közmondás — minden rosszban van valami jó — most is érvényesül: az iskolától egészen a. körtöltésig• nyújtózó üdülö-pihenö parkot épít ott a város, olyat, amelyben minden korosztály megtalálhatja a helyét. A CSOMITERV már elkészítette a kiviteli tervet, s az is biztos, hogy a telepítéshez, az építéshez a DÉMASZ mintegy félmillió forinttal hozzájárul. Ahogy a gedói sétányt, valósággal újra kell építeni megváltozott körülményeinek, funkciójának megfelelően a Roosevelt teret is. A hídépítési munkák után 38 ezerért ideiglenesen rendbe hozták ugyan, de a végleges kialakítás kétmillióba kerül majd. Ha a Roosevelt térről a Tisza túlpartjában akar valaki gyönyörködni, akkor ugyancsak erőltetheti a szemét: Odessza lakónegyedének már szép vagv még nem éppen impozáns részeit valóságos zöld dzsungel takarja. Van aki azt állítja, hogy ez nem is baj: esák akkor kell kevesebb áz ártéri erdőből, ha: tovább épül a parti varosrész. Az is biztos viszont, hogv most már nem lehet felfigyelni a szebb, értékesebb fákra — nem látni az erdőtől. Ennek az erdörésznek mintegy harminc százalékát kell kiirtani, hogy valóban szép legyen majd. a látkép. Nemcsak a gond, a munka is kettős arcú: minden irtást telepítésekkel igyekeznek ezután megelőlegezni, márpedig nem minden fafaj él meg a Tisza hullámterében. V. M. Az ülésszak jegyzökönyvének aláírásával csütörtök délben, Bukarestben véget ért a KGST 25. ülészaka. A minisztertanács épületében megtartott ünnepélyes aktuson a KGST-tagországok delegációinak vezetői látták el kézjegyükkel a dokumentumot. Jelen voltak a KGST-tagországok, valamint Jugoszlávia Romániában akkreditált nagykövetei, valamint N. V. Faggyejev, a KGST titkára. Ion Gheorghe Maurer, a román miniszter, tanács elnöke, az ülésszak elnöke záróbeszédében méltatta az ülésszakon elfogadott dokumentumok jelentőségét, amelyek a KGST-tagországok közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további elmélyítését szolgálják. Az ülésszak befejezése után a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a román államtanács és a kormány ebédet adott az ülésszakon részt vett delegációk tiszteletére. Az ülésszak munkájáról közös közleJ ményt adtak ki, melyet lapunk 2. oldalán ismertetünk. Hazaérkezett a magyar delegáció Fock Jenő kormányelnök nyilatkozata Hold köriili pályán az Apollo-15 Hét és fél órai alvás után az Apollo—15 három űrhajósa magyar ido szerint 12.34 órakor ébredt föl a töldi irányító központból továbbított ébresztő ,iel hatására. Az űrhajósok közölték, az irányító központtal, hogy jól aludtak és keszen áilnak új munkanapjuk fokozott íeladatainak végrehajtására. Első új feladatukat magyar idő szerint 16.05 órakor hajtották végre, amikor a másodperc tört részére ismét működésbe helyezték a hajtóművet, hogy az űrhajó pályájának módosításával megteremtsék a fellételt a Hold körüli parkolopályára állásra. Közép-európai idő szerint 20.58 órakor az Apolló—15 Földünkhöz viszonyítva — Hold árnyékba került és ezért minden rádió-összeköttetés megszakadt a houstoni irányító központtal. Ezt megelőzően az űrhajósok utasítást kaptak a főhajtómű begyújtására s ennek eegitsegevei Hold koruli elliptikus pályára juttatják az űrhajót. Lapzárta után érkezett a jelentés, miszerint az Apollo —15 sikeresen ráállt a kijelölt első Hold körüli pályájára. Ezt a tényt megerősítette a rádiókapcsolat, amely nem sokkal a sikeresen végrehajtott manőver után helyreállt az űrhajó és a földi irányító központ között. A Saturnus hordozórakéta harmadik fokozata magyar idő szerint valamivel tíz óra elött becsapódott a Hold felszínére. Az űrhajósok, mivel ekkor az ellenkező oldalon tartózkodtak, lemaradtak a látványról. A becsapódást, amely kisebb ..holdrengést" okozott. az Apollo—12 és az Apollo—14 űrhajósai által a Holdon hagyott szeizmikus készülékek észlelték. A becsapódás okozta robbanás olyan méretű, mint amilyent 11 tonna tnt-robbanóanyag idézne elő. A holdkomp ma, pénteken elindult az égitest „Apenninek"-hegvsegei felé. ahová magyar idő szerint 33.15. órakor ereszkedik le. Augusztus 20-21: kétnapos munkaszünet Mivel az alkotmány ünnepét az idén egy nap választja el a legközelebbi vasarnaptól, a rendelkezéseknek megfelelően az augusztus 22-i heti pihenőnapot augusztus 2l-re hozzák előre. Ily módon a munkaidő beosztás a következőképpen alakul: augusztus 19., csütörtök szombati munkaidőbeosztás, 20., péntek, munkaszüneti nap, 21., szombat heti pihenőnap, augusztus 22., vasárnap pedig rendes munkanap. Ahol a szabad szombat erre a hétre esik, ott augusztus 20. munkaszüneti nap, 21-e szabadnap, 22-e heti pihenőnap. Augusztus 19-e, csütörtök rendes munkaóra. Csütörtökön délután hazaérkezett Bukarestből a magyar delegáció, amely Fock Jenőnek, a kormány elnökének vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszakán. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Ioan Bochis, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Hazaérkezése után Fock Jenő a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársanak: # Milyen kérdésekkel foglalkozott a KGST bukaresti ülésszaka? — A KGST bukaresti ülésszakán a szocialista gazdasági integráció programját hagytuk jóvá. Két évvel ezelőtt. a 23. ülésszakon kezdődött el ez a munka, amelyben gazdaságpolitikusok és más szakemberek ezrei vettek reszt. Az akkor elfogadott határozatok alapjár. most egyhangúlag jóváhagytuk az együttműködés fő irányait és feladatait hoszszabb időszakra meghatározó integrációs programot. — A KGST végrehajtó bizottsága jelentése alapján az együttműködés több más időszerű kérdését is megvitattuk. és szervezeti intézkedéseket határoztunk el. A szocialista gazdasági integráció fontos alapvonása a gazdaságpolitika, a tervezés, a tudományos és a technikai fejlődés koordinálásának kiszélesítése. a termelési kooperáció bővítése. Ezért döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk a KGST tervezési együttműködési bizottságát, valamint tudományos-műszaki együttműködési bizottságát. Elhatároztuk továbbá. hogy felállítjuk a KGST távközlési és postaügyi állandó bizottságát, és szervezettebb kereteket biztosítunk a találmányi hivatalok vezetőinek együttműködése számára. A Mennyiben jelent változást a KGST-országok együttműködésében a most elfogadott integrációs nrogram? — A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása hosszú folyamat. A integrációs program jóváhagyásával jelentős lépést tettünk előre, de ez nem jelenti azt, hogy most egy csapásra látványos változás következik be a KGST-országok együttműködésében. — Az egvütműködés néhány területén megértek a gyorsabb előrehaladás feltételei. Mindenekelőtt a gazdaságfejlesztési elképzeléseink rendszeresebb összehangolására gondolok, A hosszú távú gazdasági és műszaki prognózisok kidolgozása elősegíti majd egyes ágazatok 10—20 éves időszakra szóló fejlesztési terveinek összehangolását. # Hogyan látja Fock elvtárs az integrációs program megvalósításával kapcsolatos további feladatokat? — Mind a magyar népgazdaságban. mind a KGST keretében — hozzáteszem: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok rendszerében is — mindent meg kell tennünk a program végrehajtásáért. A programban nem lehetett minden kérdést véglegesen tisztázni, egy sor kérdésben ezután kell még a megoldást megtalálnunk. Mindez természetesen komoly erőfeszítéseket követel, mégpedig, nemcsak a gyakorlati munka irányítóitól és végrehajtóitól. hanem az elméleti kutatóktól is. Mielőbb ki kell dolgoznunk a termelési kooperációk megvalósítását biztosító közgazdasági előfeltételeket, valamint az áru- és pénzviszonyok tervszerűbb kialakításának lehetőségeit. — Az integrációs program messzemenően figyelembe veszi az érdekeltség elvét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lehetnek — és vannak is természetesen — a programban olyan részintézkedések, amelyeknek megvalósításában nem valamennyi KGST-ország vesz részt. Éz azonban nem zárja ki azt a lehetőséget — és ebben is közösen megállapodtunk —, hogy az az ország, amely valamilyen oknál fogva korábban nem kívánt részt venni bizonvos feladatok közös megoldásában, az a későbbiek folyamán abba bekapcsolódhasson. — Bár az integrációs programot csak most hagytuk jóvá. végrehajtása valójában már meg is kezdődött. Mondok néhány példát. Tárgyalások folynak egy nagykapacitású vaskohászati kombinát építéséről, amelyet az érdekelt országok létesítenének közös erővel a Szovjetunió területén. Hasonló tárgyalások kezdődtek egy cellulózüzemről is, amely ugyancsak a Szovjetunió területén épülne fel. Az energetikai probléma megoldására tovább folytatjuk a nemzetközi vezetékrendszerek kiépítését, illetve bővítését, olaj, gáz és villamos energia szállítására. Nagyarányú kooperációba kezdtünk a közúti járműgyártás területén. Itt ismeretesek már korábbi megállapodásaink a személygépkocsi- és autóbuszgyártási kooperációt illetően. Most ez tovább bővül: őszre tervezzük egy 10 évre szóló szakositasi megállapodás aláírását a nagy teherbírású tehergépkocsik; gyártásáról. — A KGST-országok idén létrehozott nemzetközi beruházási bankja például — amelynek alap-; tőkéje 1 milliárd transzferábilis rubel — máris jelentős hitelmüveleteket bonyolít le. Elsősorban olyan beruházásokat támogat, amelyek a gazdasági integráció kibontakoztatását szolgálják.' Hadd említsem meg az Ikarus-gyár hitelkórelmét, amely köztudottan fontos szerepet tölt be a közúti járműgyára tás területén folyó nemzetközi kooperációban. # A most elfogadott integrációs program jelent-e változást az integrációban résat nem vevő országokkal fennálló kapcsolatokban? — A szocialista gazdasági integráció nem vezethet elzárkózásra. Az integrációban részt vevő szocialista országok továbbra is fejleszteni kívánják gazdasági kapcsolataikat a világ valamennyi országával, függetlenül társadalmi berendezkedésüktől. A program nyílt, lehet csatlakozni hozzá, vagy részt venni egyes intézkedéseinek megvalósításában. Amelyik ország csatlakozni kíván, annak természetesen osztania kell alapvető elveinket. Éppen ezért itt elsősorban azok elött a szocialista országok elött nyílik meg az űt, amelyek ma még nem tagjai a KGST-nek. Részleges csatlakozás, egyes intézkedések megvalósításában való részvétel esetén természetesen ilyen feltétel nincs. Ott csupán egy a lényeg, a kölcsönös érdekeltség. Az integrációs program egyébként rövidesen nyilvánosságra kerül, a magyar és a nemzetközi közvélemény számára egyaránt hozzáférhető lesz. — Hazánk gazdasági fejlődésében mindig is nagy szerepet játszottak a külgazdasági kapcsolatok. Eddigi töretlen fejlődésünk tartópillére az az együttműködés volt. amelyet a szocialista országok testvéri közösségében alakítottunk ki. Az együttműködés szervezésében a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa jelentős .szerepet töltött be, s a most elfogadott határozatok tovább növelik a KGST szerepét. Számunkra az integrációs program mindenekelőtt az eddig kialakult együttműködés erősítését, továbbfejlődésünk hosszú távra megalapozott szilárd alapját jelenti. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és kormányunk megteszi a szükséges intézkedéseket az integrációs program vegrehajtasara.