Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

CSÜTÖRTÖK, 1911. JÜLIUS 22, Balatonfürednek ma már nincsen szüksége propagandára. Olyan for­galmat, sőt idegenforgalmat bonyo­lít le, amivel sok külföldi hires für­dőhely is eldicsekedhet. Az utcákon úgyszólván minden második ember ajkúról idegen szó hangzik. Renge­teg a német, osztrák, csehszlovák, de sok az amerikás magyar, a hollandi és van spanyol és luxemburgi is. Szál­lodái. a régebbi Arany Csillag és az új Annabella meg a Marina világ­városi szinten bonyolítják le valu­ta- és idegenforgalmukat. Mindkét új szálló előtt megfelelő autóparkoló van, s ezek teltek ko­csikkal. Egy alkalommal az Anna­bella előtt hetvenhárom külföldi ko­csit számoltam meg. Ezzel az ide­genforgalmával Füred nyomába eredt ..Balaton Nizzájának", Siófoknak, de Füred mellett pluszt jelent a tör­ténelmi múlt. a patina, ami ezt a fürdőhelyet mindig mássá tette, mint a többi balatoni helységet. * A Rabindmnath Tagore nevét vi­selő. csodálatosan szép tóparti sé­tány Pásztor János jellegzetes (a Révész és Halász) szobraival most is hálás témája a fotósoknak. Jókai Mór és Blaha Lujza villái régi for­májukban a ma emberét szolgálják. Az 1031-ben. Kisfaludy Sándor emel­te dunántúli első magyar köszin­házra emlékeztető romos korinthu­szi oszlopok a kis erdőben az év­százados színházkultúrát hirdetik és az évtizedek során ismétlődő híres Anna-bálak helyén, a hosszú séta­csarnokban elhelyezett emléktáblák füredi jegyzetek Czuczor Gergely. Krúdy Gyula, Eöt­vös Lóránt, Garay János. Ady End­re, Vörösmarty Mihály, Madarász Emil, Csokonay Vitéz Mihány es még sok más nagyság füredi tartózkodá­sának emlékét őrzi — mind, mind a patinás Füredre emlékeztetnek. A szokásos júliusi, most szombati Anna-bálra már javában folynak az előkészületek. A nyitó párokat most is a füredi fiatalok alkotják. A vi­lághírű bálnak, mint minden evben, most is sok külföldi részvételével, bi­zonyosan nagy sikere lesz. Sajnos egy régi. jellemző színfolt­ja hiányzik Fürednek. A hires Ked­ves Cukrászda: az épület hosszan tartó tatarozása miatt új helyre köl­tözött. Nem hiszem, hogy a tataro­zás után kiképzett új cukrászda fel­letelezett modernsége arányban fog állani a régi helyiség patinás ked­vessegevel. A sok patina között azonban itt is érezhető a modern áramlat min­den szele és vihara: látni mini-szok­nyákat és forró-nadrágokat, hosszú hajú és szakállas fiúkat, rövid hajú hippiket, az út mentén autóstoppo­sokat, összebújt, szinte szetválaszt­hatatlannak látszó párokat. De jól megférnek ők is az évszázados pa­tina között. Elvégre 1971-et írunk ... * Az újjáalakított, kibővített, mo­dernizált kórház minden tekintetben — mint ahogy a köztudatban is van — a szívbeteg rehabilitációját szol­gálja. Mondani sem kell talán, hogy állandóan zsúfolt. Külföldiek is igénybe veszik. Az orvosok kiváló képzettségükkel és odaadó lelkiis­mereteséggel gyógyítják a betege­ket a legmodernebb gvógyeszközök segítségével. Méltó e munkájukhoz a nagyszerű es készséges ápoló nő­vérek sora. De nem lehet panasz a röntgen-. ekg-, a fizikotherápia egészségügyi személyzetére, a torna­tanárnők, a szénsavas fürdő és az étterem dolgozókra, a liftesekre sem, akik mind felsőfokon szolgálják a betegek érdekeit. Panaszok, bajok inkább a szeszé­lyes és az alkalmazkodni nehezen tudó betegekre lehetnek. De hát a kórház, személyzete itt is igyekszik tapintatosan elsimítani a differen­ciákat. Mint mindenütt, a sok em­ber között itt is akad elégedetlen. Egy nagyétü beteg kevesellte az ebédet, mire kaposvári asztaltársa tréfálkozva megkerdezte tőle: — Nem látta, mi van kiírva az épület elejére? — Micsoda? — kérdezte vissza az éhes ember. — Hát az, hogy Állami Kórház. — Na és? ... — Nem is az, hogy „hizlalda"... Jenő István Képek Henqyelovszágból „TENGERÉSZÓVODA". A Kuter nevű lengyel halászati vállalat halászainak gyermekei látogatják az ország ez ideig egyetlen „tengerészóvodáját". A kicsinyek itt már játék közben ismerkedhetnek meg a tengerészélet sok hasznos kellékével. A képen: egy kedves kis „tengerész^ óvodás" a kormánykeréknél ILKU PAL MEGBESZÉLÉSE PRÁGÁBAN Ilku Pál művelődésügyi miniszter, aki hétfő óta hi­vatalos látogatáson tartózko­dik Csehszlovákiában. Prá­gában megbeszélést folytatott vendéglátójával, Miloslav Bruzek cseh művelődésügyi miniszterrel és Josef Havlin cseh oktatásügyi miniszter­rel. Kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a két ország is­kolaügyének helyzetéről és a további tervekről. Nagy szerelem SZOVJET MINISZTER BUDAPESTEN Dr. Horgos Gyula kohó­és gépipari miniszter meghí­vására szerdán Budapestre érkezett J. P. Kazanyec, a Szovjetunió vaskohászati mi­nisztere. hogy megbeszélése­ket folytasson a magyar— szovjet vaskohászati együtt­működés kiszélesítésének le­hetőségeiről és feltételeiről. FÜGESZtlRET A MECSEK ALJÁN A Mecsek alján olasz és görög tájak képét idézik ezekben a napokban a verő­fényben úszó kertek, ahol megerett a füge és megkezd­ték a szedését. Hazánkban egyedül itt. ezen a mediter­rán jellegű vidéken terem nagy mennyiségben a füge a szabad ég alatt. Nem ritka közöttük a nyolc-tíz dekás füge. márpedig ennél na­gyobbakat a Földközi-tenger partvidékén sem szüretelnek. A pécsi háziasszonyok befőt­tet készítenek vagy bort er­jesztenek a fügéből, amelyet iuliusban és augusztusban, kis mennyiségben, a város piacain és gyümölcsüzletei­ben is árusítanak. VASÜTI SZERENCSÉTLENSÉG Szerdán a kora délutáni órákban eddig ismeretlen kö­rülmények között kisiklott a turistákkal zsúfolt „Svájc­press", a nyugatnémetor­szági Rheinweiler vasútállo­mása közelében, mintegy 20 kilométernyire a svájci ha­tártól. Az első jelentések sze­rint a szerencsétlenségnek legkevesebb 20 halálos áldo­zata van. KINEVEZÉS A kormány Molnár Ká­rolyt belkereskedelmi mi­niszterhelyettessé nevezte ki. LOSONCZI PAL LÁTOGATÁSA SÜMENBAN Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, aki Bulgá­riában üdül, látogatást tett Sumen városában. A ma­gyar államfő a városi ta­nács elnökének kíséretében megtekintette a Kossuth­múzeumot. HŰTŐHÁZ GYÜMÖLCSÖKNEK Huszonöt vagonos hűtőhá­zat épített Fejér megye leg­nagyobb gyümölcstermesztő gazdasága: a Bodakajtori Ál­lami Gazdaság. A jól felsze­relt létesítményt a fejlesz­tési alapból 2,7 millió forin­tos költséggel építették, az­zal a céllal, hogy a szállí­tások akadozása esetén is biztonságosán tudják tárolni gyümölcstermesüket. A hű­tőház az idei nyáron üzemel első ízben. Jelenleg öszi- és sárgabarackot tárolnak benne. Apa és fia Az apa magyaráz öt­éves fiának. — Te már elég nagy fiú vagy. tudnod kell, hogy semmiféle Miku­lás nem létezik. A Mi­kulás én voltam ,.. — Tudom. A gólya is te voltál... TÉRZENE A SZÉCHENYI TÉREN Vasárnap délelőtt 11 óra­kor a Széchenyi téren ját­szik a Szaniszló János ve­zette Szegedi Munkásörzene­kar. A népszerű fúvósegyüt­tés közkedvelt melódiákat mutat be. KEMOTERÁPIÁI KONGRESSZUS Augusztus utolsó hetében rendezik meg Prágában a 7. nemzetközi kemoterápiái kongresszust. Szocialista or­szágban első ízben tartják meg e tudományág művelői­nek nemzetközi kongresszu­sát. ÜJ DUNA-HÍD Megkezdték az új dunai híd építését Jugoszláviában. A híd, amely Bácska-Palán­kát Ilokkal köti majd ösz­sze. 1973 végén készül el. Az űj dunai híd használa­táért, előreláthatólag tiz éven keresztül hidvamot szednek majd. MÁSODSZOR VIRÁGZIK AZ AKÁC Tavaszias illat árad a szé­kesfehérvári Felszabadulás útja egyik házának kertjé­ből, ahol másodszor is kivi­rágzott az akác. A virágfür­tök körül méhcsapatok zson­ganak. örülnek az. akácméz­gyűjtési szezon váratlan új­rakezdödésének. SZABADTÉRI KÉPKIÁLLÍTÁS. A krakkói képzőművé­szeti főiskola növendékei a Flórián Kapu falára akasz­tották ki legújabb alkotásaikat. Az eredeti szabadtéri képkiállítás sok érdeklődőt vonz A Delta új száma A betegségek is fegyver­keznek — állapította meg Karinthy Frigyes és az utób­bi időkben a baktériumok magatartása igazolja ezt a paradoxont. A baktériumok „ellentámadásáról", a fertő­zéssel terjedő gyógyszer-el­lenállásról részletes cikkben számol be a Delta Magazin űj száma. Bemutalja az 1972. évi müncheni olimpiai játékok építészeti csodáit, ismerteti a lézerek egyre terebélyesedő családfáját és hírt ad bizonyos meteori­tokban a csillagok között lehetséges életről talált je­lekről. Pompás képek tanúsítják a technika és a művészet összefonódását, és mutatják be az új szovjet polgári re­pülőgépeket, s látványos il­lusztrációk vetik egybe az ember „tökéletlenségét" az állatok „szuper-teljesítmé­nyű" érzékszerveivel. A műanyagok térhódítása, új magyar találmányok, a 7-es szám mágikus szerepe. a bénákat járni tanító Spaz­motron s még számos ötlet, újdonság, információ tar­kítja a lap új számát, amely ezúttal is száznál több — javarészt színes — fényké­pet közöl. Ki az intelligens ember? A Volán udvariassági akciója A Volán Tröszt dolgozói számára udvariassági akciót indít, amelynek során 10 ezer dicsérő kártya kerül azokhoz a gépkocsivezetők­höz, akik a veszélyes és ne­héz közlekedési helyzetek­ben a KRESZ-ben előírta­kon túlmenően hozzájárul­nak a biztonságos, zavarta­lan forgalomhoz. Azok a gépkocsivezetők, akik tulaj­donosai a 250 ezer, az 500 ezer. Illetve az egymillió ki­lométer baleset nélkül fel­iratú plakettnek, valameny­nyien kapnak egy dicsérő lapot. A kártyákat megszá­mozták. s azok a jövő év májusában sorsoláson vesz­nek részt, összesen negyed­millió forint értékű jutal­mat sorsolnak ki, a főnye­remény Zsiguli személygép­kocsi lesz. A tröszt vezetői­nek távolabbi elképzelései szerint azokat a dolgozókat, akiknek udvarias magatar­tását több kártya is bizo­nyítja, előnyben részesítik majd a fizetés megállapítá­sánál és a munkabeosztás­nál. SZERDAI PIACI ARAK A sárga- és a görögdiny­nye kilóját 3—4 forintért ad­ták a tegnapi piacon. Egy kiló sárgabarack 4—7, őszi­barack 4—8, szilva 3—4, meggy 8—10. alma és körte 3—6. szőlő 12, málna pedig 24 forintba került. A burgo­nya kilóját 4—4.50. a vörös­hagymáét 3—3,50, a fejes ká­posztáét 3, a kelkáposztáét 4, a karfiolét 6—8. a para­dicsomét 3—4. a zöldpapri­káét 6—8. a fözötökét 0.80 —1, az uborkáét 2—5, a zöld­babét 3—3,50, a fokhagy­máét 10—14 forintért mér­ték. A sárgarépának 1—1,50, a gyökérnek 1,50—2,50, a ka­ralábénak 3 forint volt cso­mója. A csirke kilóját ezút­tal .30 forintért, a tojás da­rabját 1.10— 1.20-ért adták. Közlemény A Delmagyarorszagi Aram­szolgaltató Vallalat Szegedi Üzemigazgatóság Hálózatszerelé­si Osztálya értesíti Szeged vá­ros lakosságát, hogy az (Izabel­la-hid) E 5-ös üt. a Körtöltés és a Vas- és Fémipari Ktsz által határolt területen épült Cam­ping-táborban közvilágítási és kábelfektetési munkálatalt be­fejezte. A létesítményt 1971. Jú­lius hó 22-én (csütörtökön) fe­szültség alá helyezzük. Ez idő­től fogva R létesítmény érintése életveszélyes es tilos. A beren­dezesben történő bárminemű rongálást a törVeny szigorúan bünteti. S. wrtn A köznapi szóhasználat­ban a legtöbbször tévesen ertelmezik az intelligenciát — fogalmába beleértik vagy inkább belekeverik a tudás, az ismeretkör terjedelmét, a műveltséget, s a képzettsé­get vagy éppen az iskolá­zottság fokát jelzik e szó­val. Így önkéntelenül is az iskolai végbizonyítvánnyal, a diplomaval veszik azonos­nak. Hallható olykor olyan önkényes értelmezés is, amely szerint az idegen nyelv tudása jelentené az intelligenciát, tehát minél több nyelvet tud valaki, an­nál intelligensebb. Köze­lebb áll a szabatos tudomá­nyos szóhasználathoz, ha a logikai készséggel, a követ­keztetőképességgel. általá­ban a gondolkodás színvo­nalával kapcsolatban be­szélnek intelligenciáról. Tág értelemben — gyakorlatilag — ugyanis az intelligencia olyan új problémák, helyze­tek megoldásában nyilvánul meg, amihez nem elég a fel­halmozott tudás, például az iskolai ismeretek egyszerű felidézése, amihez tehát éles ész, fegyelmezett gondolko­dás, találékonyság, alkotó fantázia kell. Ilyenformán az intelligencia legfőbb is­mérve: a környezeti felté­lelekhez való rugalmas al­kalmazkodás. Mar a szazad eleden meg­fogalmazták azt a formulát, kiinduló alapként általában el is fogadják a pszichológu­sok, akik között különben jócskán vannak felfogásbeli különbségek. Álláspontjuk elsősorban az alkalmazko­dás vagy konkrétabban a problémamegoldás követel­ményét illetően tér el egy­mástól. Egyesek úgv látják: ahhoz, hogy valamely űj problémát, helyzetet. meg­oldjunk — a lényeges moz­zanatok felismerésére van szükség. Ezek tehát a lé­nyeglátásban hatarozzák meg az intelligencia legfon­tosabb jegyét. Mások meg a gondolkodókészséget, a hely­zet összetevőinek, különbö­ző elemeinek átcsoportosítá­sát vélik az intelligencia el­engedhetetlen jelének. Ugyanígy feltételezték — megint mások — azt is, hogy az absztraháló képességben, az élvonalkoztatás készségé­ben nyilvánul meg a leg­szem betünőbben. Csak annyiban helytálló az a köztudatban elterjedt vélekedés, miszerint az in­telligencia az emberrel ve­leszületik, amennyiben az a megszerzett tapasztalatok összességét, a tanultságot, az iskolázottságot jelenti. Ter­mészetes azonban, hogy a nevelés, a környezet-hatás vagy éppen a tanulás is nagyban hozzájárul az in­telligencia fejlődéséhez. Ér­demes megemlíteni, hogy a pszichológusoknak a gyakor­latban sokszor mérniük kell az intelligenciát: például az alkalmasságvizsgálatoknál vagy a pályairányítás teréjl valósággal elkerülhetetlen az intelligenciafokozatok sze­rinti rangsorolás, annak el­bírálása, mennyiben alkal­masabb valaki egy bizonyos intelligenciát követelő mun­kakör betöltésére, mint más. Mindamellett azok az eljá­rások, amelyeket, az intelli­gencia fokmérésére kidol­goztak — szakemberek vé­leménye szerint is — sok te­kintetben még vitathatók. DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottságának napilapja. — Megjelenik lietfö kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. — főszerkesztő: F. Nagy István. — Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Szeged, Magyar Tanácsköztársaság út­ja 10. Telefon: 15-53.7, 13-003. — Felelős klario: Kováes László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda. Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca a. — Index: 29 053. — Előfizetési díj egy hónapra 20 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom