Délmagyarország, 1971. július (61. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

PÉNTEK, 19T1. JÜLTDS 2. 3 ü megyei tanács ülese (Folytatás ag 1. oldalról.) met a munkavédelem fontosságára. Dr. Piros László, a Csongrád megyei Húsipari Vállalat igazgatója felszólalásában annak adott hangot, hogy a húsprogram teljesítésével jól indulunk az új ötéves terv első évében. A húsipar olyan beruházásokat tervez, melyek majd biztosítják a megyében termeit összes hizómarha és hízósertés levágását és feldolgozását. Dr. Paczuk István válaszadása után dr. Komócsin Mihály összefoglalójában elmondotta, hogy a felszólalásokban elhangzott megállapításokat felhasználják az élelmiszergazdaság ötéves tervének végleges kialakításában. A költségvetés és fejlesztés alakulása 1970-ben Szeged •város gazdálkodása, költségvetése 1970-ben független volt a megyétől, ezért a mostani beszámoló a megveszek hely nélküli adatokra, tevékenységre vonatkozott Aj 1970. évi költségvetés végrehajtását befolyásolta, hogy májusban és juniusban az árvízveszély elhárításával kapcsolatos feladatokra kellett összpontosítani, ezt. követően pedig a helyreállításra. A védekezés és a helyreállítás 75 millió forintot emésztett fel: 21,2 millió forintot tett ki a veszélyeztetett területek lakosságának ideiglenes elhelyezése, 23.8 millió forintot az ár- és belvízveszélyes területek lakóházainak szanálása, új lakótelepek kialakítása, s 29.9 millió forintot tett ki a tanácsi tulajdont képező vagyontárgyakban bekövetkezett közvetlen kár. Az ideiglenes elhelyezés költségei végül is megtérültek, idén rendezték a költségvetés, illetve a fejlesztési alap javára történő utalással a tanácsi károk és a végleges áttelepítések költségeit. A fejlesztési alapban 336.8 millió forint állt rendelkezésre. a tervezettnél 9.5 százalékkal több. A lakosság községfejlesztési hozzájárulása 22,6 millió forint volt, amiből 1,9 millió az önkéntes hozzájárulás. A helyi tanácsok kommunális adóbevétele a bérkifizetések dinamikus növekedése következtében mind a bázishoz, mind a tervhez mérve jelentősen emelkedett. A tanácsi vállalatok értékcsökkenési leírása ezúttal is a tervezett alatt maradt, a vásárhelyi Furfurol Vállalat beruházása üzembehelyezésének késedelme következtében. A házhelyek és házingatlanok értékesítéséből származó bevétel is kisebb volt a tervezettnél, legnagyobb a kiesés Makón, ahol a 3,5 millió forintos tervvel szemben a tényszám 672 ezer forint, mert oz értékesítésre előkészített telkeket az árvízkárokat szenvedett lakosok térítés nélkül kapták meg. Egészségügyi és szociális ellátásra 51.6 millió forintot fordíthattak volna, de ennek az összegnek csak harmadrészét használták fel. A makói szakorvosi rendelőintézetet átadták, de a szegedi járási, valamint a szentesi rendelőintézet építéséhez hozzá sem fogtak. A tervezett hat általános körzeti orvosi rendelőből csak kettő készült el. elsősorban kivitelezési késedelem miatt. A tervezett 305 óvodai férőhelyből 230 készült el, a csongrádi óvodát most. építik. a tápéi kivitelező hiányában nem valósult meg. A tanács koordinálja a beruházásokat Az 1970. évi költségvetés és fejlesztés teljesítéséről szóló jelentéshez dr. Kuttván Rezső (Algyö) a számvizsgáló bizottság nevében szólt hozzá, s főképpen a beruházások elmaradásának okait vizsgálta. Kovács Imre válaszában többek között elmondta, hogy a közelmúltban folytatott tárgyalások alapján a megyei tanács ezentúl koordinálni fogja az épitöipari igényeket és az épitöipari kapacitást, és az egves beruházások megvalósulásához sorrendet állapit meg. A negyedik ötéves tervben előirányzott beruházások közül mintegy 1,5 milliárd forint értékű beruházáshoz hiányzik az építőipari kapacitás. A tflnác/t koordinációs szereoe, valamint az a közelmúltban megjelent rendelet, mely szerint az építőiparban fő idényben kötelező a 48 órás munkaidő, talán némileg segít majd a feszültség enyhítésében. de 1913-ig nem várható lényeges javulás. Dr. Komócsin Mihály öszszeíoglalójában javasolta, a tanács foglalja határozatba és utasítsa a pénzügyi osztály vezetőjét, hogy kísérje fgyelemmel az úgynevezett mentesítéseket, valamint vizsgálja meg mi az oka annak, hogy a megyében nem megfelelő a tanácsi bevételek növekedésének az üteme. Vizsgálják meg az illetékes osztályok, külső szakemberek bevonásával, hogy milyen módon lehetne a költségvetési beruházások hátrányosabb helyzetét megszüntetni. A népi ellenőrzési bizottságok megválasztása igazgatója. Balog István, a JATE gazdasági főigazgatója, dr. Kószó Péter. Kiskundorozsma nagyközségi j tanács vb-titkára, dr. Kato-! na Zoltán, Kistelek nagyközségi tanács vb-titkára, Molnár István, a PM Bevételi Főigazgatóság Csongrád megyei hivatalának osztályvezetője, Bakos Tibor, a Rostfeldolgozó Vállalat üzemszervezője. A megyei, valamint a járási. városi népi ellenőrzési bizottság elnökei, elnökhelyettesei és tagjai megválasztásuk után esküt tettek. Kérdések, interpellációk Főként a lakosság gondjait fejezték ki az interpellációk. Dr. Katona Zoltán (Sövényháza, Baks, Pusztaszer) Baks lakóinak nevében panaszolta föl, hogy rossz a falu kenyérellátása, sem a Kisteleki Áfész, sem ] a megyei vállalat kezelésében levő sütőüzem nem gondoskodik megfelelően arról, hogy minden időben legyen kenyér az üzletekben. Dr. Kutiván Rezső (Algyö) kérte, vizsgálják meg, hogy miképpen s mikor lehetne felépíteni a községben a korábban tervezett nyolctantei^nes új iskolát. Martonosi Andrásné (Vásárhely) Mártély vendéglátóipari ellátottságának hiányaira hívta föl a figyelmet. Morschhauser Józsefné (Domaszék) javasolta, a női tanácstagok időnként tartsanak összejövetelt, hogy jobban megismerjék egymást és problémáikat. Kocsis Szilveszter (Szőreg) szintén új iskola építésének szükségességét ecsetelte. Németh Lajosné (Vásárhely) a közétkeztetés problémáiról szólt, arról, hogy a Béke éttermében szinte ehetetlen ebédeket szolgálnak fel. Diószegi János (Fábiánsebestyén és Eperjes) javasolta, hogy a megyei tanács gondoskodjék a kisközségek költségvetésének ütemes végrehajtásáról. Sebesi Lajosné (Röszke. Gyálarét) ahhoz kért segítséget. hogy a Röszkén átvezető KPM tulajdonában levő utat kiszélesítsék. Lökös Imre (Vásárhely), Batka Julianna (Makó), Vigh Sándor (Székkutas). Reinholcz András (Nagylak, Magyarcsanád. Királyhegyes) interpellációi után Király Ferenc (Pusztamérges. Öttömös, Rúzsa) azt tette szóvá, hogy mivel vasárnap nem jár az autóbusz öttömösre. nem is kapni újságot. Egy másik pi-obléma a faluban: bár van kútjuk, szivattyújuk. hidroglóbuszuk. vizük mégstncs, mert állítólag vastartalma miatt ihatatlan. Az interpellációkra a tanács szakigazgatási szerveinek vezetői a törvényes előírások szerinti határidőn belül írásbeli választ adnak. Éva madám — Ne haragudjék, nővérke. amikor tegnap azt mondtam ... Szóval nagyon kellemetlen, de magam sem hittem. hogy így fogok kiabálni. Sokáig tartott. Ügy látszik, az embernek az esze is elmegy a fájdalomtól. Felejtse már el... — Ugyan mit? Rég elfelejtettem — és mosolyog a kismamára, anyásan, pedig ő maga is fiatalasszony. — És hogy van Jancsikánk? Gyönyörű haja van annak a kislegénvnek. — Mesterien tud másról beszélni, nővérke. — Sokszor az is kell. — Mikor én a csempelapo— szólal Azt megtudja végre, milyen is ö. A legeslegnagyobb ö, az első gyermek. Megy a szülőszobára. — Köszönöm, nem jövök, inkább kint megvárom — szólok utána. Nagysokára jön. „Szegénykém, neki talán még négv-öt órát is el fog tartani. Bór, ki tudja." A beszélgetés továbbra is vidám, közbe-közbeszólnak az arrajáró kismamák, de az ő figyelme már megoszlik. Most fontosabb dolga van — belátom. Viszont legalább a munka melegében faggathatom. INDULÓ CSEMPELAPOK kat számoltam meg egy kismama, hitte, ugye, megbolondultam. — Dehogyis, Zsuzsika ... Ugve. jól emlékszem a nevére? Van az úgy. hogy az ember már azt látja, hogy mennek a szülőszoba falán a csempelapok. Nekem is van két gyerekem, tudom. Mikor a kisebbiket szültem, váltig úgy láttam, légypiszkos a műtőlámpa. De nem voltam benne biztos, nem mertem szólni a kolléganőmnek ... — Nekem valami számolásviccet mesélt, szülés közben — kapcsolódik a beszélgetésbe a harmadik kismama. — Hogy amikor a kisbojtár számolta a birkákat ... De ne haragudjon, a fene se tudná olyankor megjegyezni. — Nem? Nekem meg a szülőágyon mesélte egy aszszonyka. Ügy látszik, mindent megszámolnak a szülőszobán. Nahát, a vicc ... Vagy tudják mit, most nem is nevettetem magukat... De hívják is a madámot, valaki „számol" a szülőszobán. Az ablakokat. A csempéket. A perceket, az órákat — azt a pillanatot, amikor SfRÓGÖRCS ÉS ÖRÖM Az új rendelkezések értelmében a népi ellenőrzési bizottság megyei elnökét, elnökhelyetteseit. és tagjait a tanácsi választási időszakkal azonos időtartamra a megyei tanács választja. Ennek megfelelően került a megyei tanács elé a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság javaslata, mellyel a megyei tanács végrehajtó bizottsága is egyetértését fejezte ki. A megyei tanács a népi ellenőrzési bizottság megyei elnökévé ismét Balázs Lajost. elnökhelyettesévé Tihanyi Ernőt, valamint Horváth Jánost, a Csongrád megyei pártbizottság munkatársát választotta meg. A bizottság tagja lett Csánk Elemér, a DÉLÉP műszaki igazgatóhelyettese, Eke István, a megyei tanács osztályvezetője, Farsang Lászlóné dr., a szegedi városi tanács osztályvezetője, Gönczi László, a Kenderfoeo es Szövőipari Yallalat főrevizora, Kardos János, a szegedi kenderfonógyár igazgatója. Kiss Sándor. a Nemzeti Bank megyei igazgatóságának helyettes vezetője. Tóth Ferenc, a baksi Magyar—Bolgár Barátság Tsz főagronómusa. dr. Valkusz Pál, a szegedi Ságvári gimnázium igazgatója. A megyei tanács választotta meg a Szeged városi és a szegedi járási, a Makó városi és makói járási, a Szentes városi, Csongrád városi és szentesi járási népi ellenőrzési bizottságok elnökhelyetteseit és tagjait is. A Szeged városi és szegedi járási bizottság elnöke Kalmár József, az OTP Csongrád megyei igazgatóságának főelőadója, elnökhelyettese dr. Tóth Imre, a szegedi járási NEB eddigi elnöke lett. A bizottság tagja: B örcsök Ferenc, a Vidia Kereskedelmi Vállalat igazgatója. Pásztói Lajos, a Szegedi Állami Gazdaság Megváltoztak a nemzetközi postai díjak Nemzetközi egységesítés Tegnap, csütörtökön délelőtt a Posta Vezérigazgatóságán bejelentették: megváltoznak a nemzetközi postai díjak. 1969-ben Tokióban az UPU (az Egyetemes Posta Egyesülete) kongresszusa úgy határozott, hogy a gépesítés, az automatizálás. az önkiszolgálás világméretű bevezetésének elősegítésére meg kell változtatni a nemzetközi postai szolgáltatások díjrendszei rét í 1971. július elsejei hatálylyal. A rendelkezés szerint — ezt a Magyar Közlöny legutóbbi száma részletesen ismerteti — nem változik a 20 grammos levél, levelezőlap. az ajánlott, valamint az expresszküldemények díjtétele. Kedvezően érinti a közönséget az is, hogy például a tengerentúli légipostai levél pótdíja a korábbi 5 gramm súly helyett 10 grammig terjed, vagyis 10 grammig lehet légi levelet feladni azonos díjért. Például az Egyesült Államokba eddig 4 forint 80 fillér volt. most 2 forint 40 fillér a pótdíj a 10 grammos légi levélre. A tokiói kongresszus a többi között úgy is határozott, hogy a levélpostai küldemények súlyhatárait egységesíteni kell. Eszerint 20, 100, 250, 500 és 1000 gramm súlyértékben lehet feladni levélpostákat. Ezer gramm fölött már kilónként, illetve ezer grammonként emelkedik a súlyhatár. Az új nemzetközi di.iak tegnap életbe léptek. (MTIL — Szép hely a szülőszoba. számomra a legszebb munkaterület. Ott érzem magam a leghasznosabbnak. De irja majd ehhez a kijelentéshez még: a riportalany úgy érzi, néhány kolléganője esetleg nem ért egyet állításával. Mert így van. lehetne másképp is beszélni, hiszen fárasztó, fizikailag és idegileg megterhelő munka. De ha a lényegét akarja megírni. az alapvető az, hogy valóban nagyon szép. Bár az igazat megvallva, eleinte én is elsősorban a nehézségeket láttam. Nem volt szerencsés a pályakezdése. A kisbaba, akit életében először ő segített a világra, súlyosan károsodott, életképtelen baba volt. Az anya vírusos fertőzésen esett át, amikor hordta — a végeredményt látni borzasztó. „Sírógörcsöt kaptam. S milyen a sors: majdnem azonnal elrohantam, hogy én ezt nem csinálom." „Ne gyerekeskedjék!" — kiabált az orvos, de csak a szava kiabált, éreztem, hogy sajnál, s öt éppúgy megviselte az eset. A7.óta eltelt tizenkét év a pályán, s elmondhatom, egyre ritkábban látunk tragédiát, akik világra segítjük az. apróságokat. És mennyi boldogságot! Ha ráérnék, minden anyát lefényképeznék. amikor először tartom elé kicsinyét. — Mit mondanak olyankor? — Ugyanazt, más-mas szavakkal. Alig akad, aki ne tartaná csodálatosnak, szépnek a babát. Pedig igazi „jó megjelenése" legtöbb újszülöttnek is csak akkor van, amikor kipihente magát. — Izgul munka közben? — Nem így mondanám. Nagy-nagy feszültség van bennem. Az ezredik szülés is lehet más, mint a többi. És a szülésznő az. aki végigvezeti, az orvosnak — sima esetben — kevesebb a dolga, bár nyilván nagyon fontos. De nekem kell a szülő nő állapotáról bármikor információt adnom, teljes készenlétben lennem. Most azt hiszi ugye, túlértékelem a szerepünket. Nem? Akkor jó. Tény, hogy a szülésznő jelenti az emberi kapcsolatot a világgal — hiszen sokan úgy érzik: egyedül vannak, a fájdalom kénye-kedve szerint gyötrődnek. SokA LEGSZEBB ESET? szor a jó szó, a tevékeny résztvevés könnyít. — És aki elhagyja magát? — Olyan is van. Van, ald kiabál. Szidja a világot. Olvasott már leírást szülésről — az egy se olyan, legalábbis mindenki úgy érzi, mint amikor én vergődők. S a szülésznőnek éppúgy el kell viselni, mint az anyáknak/ Ne higgye, hogy sokkal könnyebb. Azt tudom mondani: nem lehetne elviselni azt, hogy látom mások szenvedését, ha csak látnám. Maga sose nézze meg. Mert nézni, hogy tudja az ember, nem segíthet, az kibírhatatlan lehet. Ha odakötöznének egy székhez, és nem tehetnék semmit.. hát, látja, az aztán büntetés volna. — És mit tud segíteni? — Nehéz ezt megmagy arázni, nem szakmabelinek. De ha mast se tennék, mint munka közben szuggerálom a kismamát, hogy rám figyeljen, és mondom neki, hogv mi következik, máris segítettem. Aki rám figyel, már lekötötte magát, könynyebben viseli. — A legérdekesebb esete? — Legérdekesebb ? Talán nincs is ilyen. Minden újszülött új csoda, a természet különös csodája De volt egy asszony, tízévi házasság után sem lett babája. Itt vizsgálták, itt operálták, magam is segédkeztem a műtétnél. Tudja, orvost sokan választanak, de szülésznőt igazán ritkán hívnak személyesen a szüléshez. Hát engem az az asszony hívott: másfél év múlva mi, ugyanazok. akik operáltuk, segítettük világra a kisfiát. Ügy is hívtuk: a mi gyerekünk. Benéz, a szülőszobába. Kijön. Cigarettára gyújt. „Naponta negyven-ötven cigaretta, szeg a koporsómba." Orvosért megy. „Jó ég. enynvi ideje beszélgetünk?" ..Dehogyis, csak nem találom a baba szívhangját. Fordult talán. De jövök majd, hisz még semmit se mondtam a munkáról. Miről is ír majd riportot?" Elszalad. Aztán sokára üzen: várjak még csak. Jó ideig vártam. Valakinek ott bent még lassabban teltek a percek. Aztán felsírt egy cérnavékony hangocska, egyre erőszakosabban, panaszkodóbban. Megvan hát a baba! Mikor kijön — másik köpeny van rajta — egy pohár kávét hoz. — Ma „lányos" napunk van. Ildikó a negyedik kislány ma — nevet. — Hamar meglett, tíz cigarettát szívtam el közben. Nem mindenki ilyen szerencsés. Na, most tényleg lesz egy kis szünet, beszélgethetünk. Azt nem akarja tudni, miért kevés a szülésznő? Tudom. Nehéz és igazán nem kényelmes pálya. És nem mindenki szereti anynyira, mint Éva madám. R. Szőke Maria