Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-13 / 138. szám

VASÁRNAP, 1971. JUNIUS Ufc Gyurkó Géza LEHET EZER FORINTTAL TÖBB? MAGAZIN Lehet Kétezerrel is. Sőt, annyival ls lehet több, mint amennyiből nem is kevés háromtagú család él. Lehet ennyivel több jövedelme, meg még többel is több jövedelme annak, aki — megdolgozik érte! Megdolgozik? Nem tartom a tartalmat jól kifejező szónak. Minden bizonnyal sokan akadnak olyanok, akik megdolgoznak a szó fizikai vagy szellemi erőfeszítését jelentő értelmében a kevesebbért is, vagy a néhány száz, esetleg néhány ezer forint többért Ám, mi a haszna a társadalomnak abból, ha valaki mázsás csillárokat kovácsol, napi tizenhat órai szakadatlan és megfeszített munkával és ezért csilláronként húszezer forintot kér és kap? Egy csillár egy hónap: ha kiszámoljuk, nem is kell irigykednie senkinek emiatt hogy mennyit keresett a csillárkovács. Hiszen megdolgozott érte! De minek? De kinek? Egyik üzemünk korban még fiatal, de szakmai tudásban és gyakorlatban már korántsem annak mondható művezetője több százezer forintot vett fel néhány újításáért Nem évtizedek alatt talán ha két esztendő alatt Havi jövedelme, legalábbis e két évet figyelembe véve, elérte majd a harmincezer forintot A szó „fizikai". értelmében aligha dolgozott meg ezért a pénzért Az agy, az emberi értelem Igénybevétele azonban nem semmiség, s eredménye a gyárnak hozott sok-sok milliós haszon még kevésbé. A több milliós haszon az üzem minden dolgozójának bérében, éwégi nyereségében ott tükröződött és ha korántsem ennyire kimutathatóan, de hozzájárult az egész népgazdaság fejlődéséhez, a nemzeti vagyon és jövedelem gyarapodásához. Lehet-e ezer forinttal több? Lám, az adott esetben még a kérdés feltevése ls fölösleges. A két példa — tudom szélsőséges: a két példa, a két határeset között azonban számtalan változat létezik, még az is, hogy a hasznot hozó újító egy vasat sem kap, de a csillárkovács feltétlenül, sőt azt is, hogy egyikük sem kap pénzt, míg egy harmadik, a „közreműködő" annál inkább. Az az elgondolkoztató, hogy gyakran a gyári, vagy a termelőszövetkezeti közvélemény egy kalap alá veszi az ügyeskedő harácsolót, a más elől mindent elkaparót, a törtetőt azzal, aki a maga hasznára, s a közösség gyarapodására dolgozik, s teszi ezt úgy, hogy a fejlődés szolgálatába állítja szellemi, fizikai erejét, szakmai tudását. Nem a természetes — sajnos még mindig természetes — emberi Irigységről van szó, hanem inkább egy hibás szemléletről, amely ellen valamiféle álszeméremből még a legerősebb politikai testületek, a pártszervezetek sem nagyon veszik fel a küzdelmet: többet keresni az átlagosnál feltétlenül gyanús dolog, de legalább messzemenően illetlen! Ezer forintot ls lehet munkával többletként megkeresni és egy forintot is tehet érdemtelenül! E bölcsesség — tudom — már közhelyszámba megy. Bár a gyakorlati életben is már annak számítana. Szávay István Ernyők Toímár Klára ' A hipptzmus — világméretű Menség. de hippik és hippik között különbség van. A hippizmus más Rómában, más Tokióban, és ugyancsak más Saigonban. A különböző hippitípusokbői gyűjtöttünk össze egy csokorra valót Az Amerikáit Kívüli Vu Jég hippi fővárosa. Nem véletlen 01. A jámborságáról is? mert holland rendőrség és s „hippimenedékjogot" hirdető kormány szemlesütve megy el a legtopröngyosabb virággyerekek mellett is, sőt — tehet megkapaszkodni! — a politikai karriertől sem zárja el őket. A Proves (provokátorok) nevű hippitársaság egy, a Kabouters (törpék?' pedig öt képviselőt delegálhattak az amszterdami városi tanácsba..: „36 hecc!" — mondják a hosszú hajú városatyák, és halálosan komoly képpel közbe? közbe kotyognak a tanácsülése? ken, és minden adandó alkalommal ellenzékbe vonulnak. Olyan sok ellenkeznivalójuk persze nin? csen: kábítószert nyilvánosan árulnak minden éjszakai mulatóban: mindenütt felverhetik a sátorfájukat, a Háborús Emlékmű talapzatának kivételével — Itt zajlott le a nemzett múltjukra allergiás polgárok és a sziesztázó hippik egyetlen komoly összetűzése —; egyébként annyi kofet szedhetnek magukra amennyit csak elbírnak..; fffílM A "dolce 'far niente" rVülEÍO. (édes semmittevés) híveinek nagy találkozóhelye: ellepik a köztereket, a híres Spanyol-lépcsőt, az antik Róma romjait Gitároznak, elmélkednek, vakaróznak, száraz kenyeret rágnak, koldulnak, eszik. isszák, befecskendezik, szívják a kábítószert. Az idegenforgalmukat féltő olaszok undorodó képpel kerülgetik őket s nincs az az isten. hogy valaki is felvegye a viráglelkű hippistopposokat PÚ rí-re A magát valamire ls rónia, tartó hfppl legfeljebb tífjándnrrj. de sesuniképo jenj HIPPIK ÉS HIPPIK telepszik te a francia fővárosban — nincs jó társaság, az itt élő kollegák csak halvány utánzatai az igazinak. Általában jó módú apuka-anyuka szemefényei, s egyetlen attrakciójuk, hogy esténként szerelést öltenek, megszánják a Szajna bal partját kóvályognak a diáknegyed, a Quartier Latin szűk utcácskáin, randalíroznak: a divatos szórakozóhelyeken, s zsebből fizetik az összetört berendezést Reggel kötelességtudóaa elbaktatnak az iskolába vagy a munkahelyükre, és ha egy mód van rá, még a hosz. szú hajat is otthon hagyják. '„Houá tűnt a sók II. virág", teszi fel Marlene Diettrich után szabadon a kérdést az egyik angol lap —, .Jiová tűntek a főváros legélénkebb, mozgó színfoltjai?" Na nem, nem mintha a ritkuló hippicsoportok láttán a jámbor londoniak félreverték volna a harangokat — annyira nem hiányoznak senkinek sem. (Igaz, az érkezésükből sem csináltak különösebb eécót; az angolok közismert sztoikus nyugalmával fogadták annak idején a hippiinváziót is.) Angliában, ahol a miniszterelnök is tenyérnyi virágokkal díszített inget nyakkendőt és hasszví hajat visel: ahol Ringó Starr neve elé a Sir cím ls dukál; ahol a kábítószerek receptjeit a Nemzeti Egészségügyi Szervezet maga terjeszti, ma már egyébként sem túl nagy rezon hippinek lenni. Így aztán az öregebbek lassacskán „benősülnek" a társadalomba, az újoncok meg kivándorolnak Észak-Afrikába. Ázsiába, vagy a még jól menő európai centrumokba. (Teljes kihalás azonban egyelőre nemigen fenyegeti a londoni hippitársadalmat: nemcsak a „hippiexport", az „import" is meglehetősen nagy.) Rnnn Az nszK-beii hippik UUIIII- (akárcsak franciaországi testvérkéik) nagyrészt slusszkulesesal és tetemes zsebpénzzel rendelkező gyerekek: a társadalmonkivulises szezoncikk, nyári, sakációs elfoglaltság számúkra. A szünidő végén megadó legyintéssel térnek vissza méregdrága sportkocsijaik volánja mellé, s köszönnek hang06 kezitcsókolomot a zsebpénz forrásának..: Afrikának ezen a részén rengeteg külföldi hippi kószál. Legtöbben a Jóreménységfok táján fekvő Knysna-erődben települtek meg. s főfoglalkozásként az óceánban áztatják a hosszú vándorlástól elgyötört lábujjaikat. A hatóságok nem nagyon bolygatják őket, s csak akkor kerülnek a lapok címoldalára, ha egy-egy otthonról szökött úrilányka is a Knysna-erődöt választja állandó. bejelentetlen lakhelyéül. Ilyenkor kiszáll a rendőrség, a hippik közönyös pillantásaitól kísérve, a szülői háznak fordítja a leányzót, és elnézést kér az alkalmatlankodásért... Egy johannesburgi rendőrtiszt így jellemezte a Knysnaerődbelieket: „Többnyire gazdag amerikaiak, akik rettenetesen szeretnének szegény amerikainak látszani.'.H Qainnn itt wro STXfrulnák pótUOiyUII. kábítószerre a hippiszekták tagjai: az amerikaiakat ellátó csempészek készletéből nekik is csurran-cseppen. Kevés köztök a szelíd bárányka — az amerikai rockerek és Black Angels (Fekete-Angyalok) dél-vietnami követői, a „cowboyok", ugyancsak nekivadult gyerekek. Fantasztikusra cicamázott motorjaikon feszítve dübörögnek végig Saigon utcáin, s jaj annak, aki elébük mer állni. Egyre több közöttük az igazi nehéz vagány, aki bosszúból (vagy jó pénzért) a gyilkosságot is vállalja. A saigoni kormány, megfékezésük érdekében, nemrégen jelentős döntést hozott: engedélyezte a rendőrségnek az erőszakos — hajvágást... Délkelet-Ázsia — Vietnam kivételével, ahol nélkülük is elég szép számmal akadnak honfitársak — az amerikai hippik kedvenc tartózkodási helye. Legkönnyebben az USA-bankf i ókok körnvékéo lehet rájuk bukkanni — itt téblábolnak pár dolláros készfizetési csekket szorongatva a kezükben — vagy a postákon, szülői gyorssegélyért esedező táviratok fogalmazása közben. fltfawa Kanadában — össze«»unfl- számolták! — 75 ezer fiatal élvezi a „társadalomkívüUség" mámorító állapotát. A törzsgárdát az USA-ból ezerféle furfanggal átszökő katonakötetesek adják. „Nincs az a rongy, ami ne lenne komfortosabb az egyenruhináir — vallják. Meggyőződésük, hogy minden nappal csökken a háború esélye és — ők ráérnek ... Az Itteniek kizárólag külsősegekben utánozzák amerikai fivéreiket és nővéreiket. Nem epekednek különösebben a természet után; nem akarják a maguk képére formálni a világot; széles ívben elkerülik a rendőröket. „Szalonhippik" akiket undorral szemlélnek az olcsó kábítószerért idevándorló amerikaiak. Legalábbis, amíg módjukban áll: az „utazásért" és a csempészésért súlyos éveket osztanak a mexikói bíróságok, és nem sokat teketóriáznak. akkor sem, ha valakit át kefi penderíteni az országba-; fáraó} ... Moldvay Győző BESZÉLGETÉS JUHÁSZ FERENCCEL Mexikóváros. összeboruló fák. Legyező lombok árnyéka a tágas, szellős teraszon. A lépcsőkön bőrönddel, csomaggal terhes emberalakok halk nyüzsgése. Váltás a Tudományos Akadémia mátraházi vil. Iájában. Csak az emeleti 5-ös szoba lakója marad. Mint az utóbbi években annyiszor, most is megnyújtja tanyázását Juhász Ferenc. — Sehol ilyen nyugalom, ami nekem a munkához kell. És sehol Pest elérhető közelsége, melyet szintén nem nélkülözhetek, hiszen család, munkahely, szerkesztőségek mind tudatom áramkörében vannak, s innen telefon, busz bármely pillanatban összeköt velük. Kerti asztal, fakult terítő. Folytatódik a beszélgetés. Gondokról. kimondandó érzelmekről, melyek a mátraházi magányban keresik a költő ajkán a kifejezés útjait. — Kevesen tudják, hogy utóbbi verseskönyveim bölcsője a Mátra. Három éve Gyermekdalok című, tízezer soros poémátn első felét itt vetettem papírra. Egy évvel később, pontosan a mostani szobámban fogtam az Anyám írásához. S az idei könyvhét újdonsága, a Szépirodalminál megjelent A halottak királya gondolatai megint csak ebben a kedves környezetben öltöttek jó részt költői formát Volt olyan esztendő, hogy hosszú hetekre ide zárkóztam. Persze nem mindig megy úgy a munka, ahogy szeretném. — Most? — Eddig nem sokat haladtam. Jobbára olvasással teltek napjaim. Ügy látszik, bem érett nem kitörésre kész még mondandóm. Nem rendeződött bennem annyira, hogy a lírai folyamat meginduljon ..: Hogy mit készülök írni? Babonából sem adom közre. Annyit talán: a Gyermekdalok ellenképe, vagy másik fele lesz, miként az Apámnak az Anyám című kötet. Szorongat azonban egy fájó kötelesség. Veres Péter-emlékkönyv készül, oda kértek tőlem sürgősen írást. Szerettem, becsültem őt több könyvét szerkesztettem, nagyon nehéz lesz sebtiben szívem szerint való sorokat róni mindarról, ami hozzá fűzött, s fűz máig. Juhász Ferenc napjai szigorú rend szerint telnek a mátraházi üdülőben. Hatkor kel, rendbe teszi magát s olvas nyolcig. Ezt reggeli, majd fras követi, déli egyig. Ebéd után szieszta négyig. Később átolvassa aznapi munkáját korrigál, levelez. Legtöbb posta feleségét s leányát keresi, aki francia—magyar szakos bölcsész az Eötvösön. Mikor ezt mondja, hitetlenkedve nézek rá. — Pedig így van! Húszéves fejjel nősültem, s a következő evben megszületett a kislányunk. Házasságom kellemes világot te? remtett körém. Zavartalanul élünk, egy békés otthon hátországával alkotom műveimet. Tudom, ez sokakban kétkedést szüL Olyanokban, akik konfliktusok, külsődleges megrázkódtatások következményeként képzelnek csak el műalkotást, legyen az szobor, muzsika, vers, regény. Valamikor a nyomor előfeltétele volt a rangos életműnek. Baudelaire pedig ópiummal vádoltatott. Szerintem mind ez misztifikáció. Nálunk szeretnek legendákat csinálni. Még egy példát: a lírikusnak el kell égetnie magát, hogy nagyot alkosson. Ellenkezőjét vallom. A világ tele van termékeny, építő — s nem önégető! — életet élő művészekkel. Nem kisebbre, Balsacra hivatkozom, mikor azt mondom, hogy a belső harmónia, fegyelem, a művészi tudat teljes tisztasága képes igazán jelentős szellemi terméket világra hozni. Sötétedik, eső szemerkéL A' hallba vonulunk. Könyvnapi kötetének példánya is előkerül. Pár napja küldte a kiadó. Ferenczy Károly Három királyok Című festményének mélyzöldje díszíti a külső burkolót. Belelapozok. Megütnek első sorai: „Mi ez a csönd szívemben? Ez a bénaság, halál, rettenetesség? Megfagyott jaj-rögökkel mért hallgatsz ugarszívem tél-éjszakája?" A lét vége. értelmezése, fllo? aofikus mélységei bomlanak kJ a jellegzetes juhászi strófák olvastán. Ám szűrtebben, visszafogottabb áradással, egyszerűbb képekre építve, mint utóbb megszoktuk. S a kötet óhatatlanul egvik nemrég megielent cikkét, a Fehér halált idézi tudatomba! Moldován Domokos Halálnak halálával halsz című kisfilmjét látta moziban, ahhoz fűzött reflexiót Juhász Ferenc. — Zaklatott, szuggesztív világ, korunkhoz igazodó előadásmód jellemezte Moldován filmjét Ugyanakkor egyéb, nagyon fontos funkciót is betöltött: két őst kultikus motívum, a fűzfavesszőkoporsós temetés és a fehér gyász alig él már Baranyában, most ezt a kivesző néphagyományt raktározza el a jövendőnek a kis mű. Ezért írtam róla oly szeretéttel. „S Mozi, televízió, színház, köny? vek. S munka, munka, munka! Igy teljes Juhász Ferenc élete." Ezek szövevénye kísért mátrai félrevonulásában. Ezek összessége, az étet üt át alkotásain. Még a szerkesztőségi asztalt írógépet is léte szükséges tartozó? kának tekinti. Mint parasztősei a kapához, talieskához, úgy tapad a sorsformáló, tárgyias munkaeszközökhöz. s átmelegszik a hangja, mikor arról beszél, hogy húsz éve immár munkakönyves tagja a könyvkiadónak, mégpos dig megszakítás nélkül.