Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

4 VASARNAP. 1971. JÜNTU8 27. A népi kultúra Időszerűsége A Tiszatáj új számáról Ügy is Lehet szerkeszteni, ahogyan a Tiszatáj új szama készült: a lap anyagának járésze egyetlen témára épül. Ez a monotematikus összeállítás régtől fogva ismert, s mostanában nagyon divatos. lndokoltságarol Csak az anyag ismeretében lehet vitatkozni. Ha az jó, színvonalas, érdekes és ügyesen formázott, a monotematikus szerkesztésnek van lét;• jogosultsága; a konvencionális lapstruktúrákhoz képest bizonyos többletet ad. Ha viszont az összeállítás anyagai érdektelenek, a legjobb témaválasztás sem segít. A Tiszatáj új számának témaválasztása ügyes, anyagai frissek, szokatlanok. Az unalomtól nem kell félteni , az olvasót- A téma o népi kultúra, a néprajz. Ez ma divat, a szegedi folyóiratot •: mozgékonyabb laptarsai meg is előzték már hasonló öszszeállitásokkal. A téma azonban változatlanul aktuális, s az új vállalkozásnak azért is örülhetünk, mert annak a folyamatnak, a kibontakozását szolgálja, | ami ebben a divatos tárgykörben a jót keresi. Mert; van azért ebben rossz is. j . üres, tartalmatlan formaii-! tas. a néprajz olyan külsőséges kezelése, amely nem a lényeghez közelít, hanem távolit tőle. A Tiszatájban közelítésről van szó. Még akkor is, ha az összeállítás nem tűnik szerkesztettnek, tudatos terv szerint készültnek. Egyrészt több írás, visszaemlékezés anyaga hasonló, másrészt az összeállítás, mint egész, hiányos: olyan I'ügykör is kimaradt belőle, ami nélkül Csongrád megyében aligha lehet néprajzról beszélni, • például az itteni népzene. A szerkesztés esetlegessége tei e hét min dertképpen-« /tetten • t érhető. A lap azt adta, ami e pillanatban es é tekintetben nálunk Szegedon és a. megyeben megtalálható, ami már kész volt., s nem inspirált arra, hogy több ilyen anyag legyen. Persze lehet, . bog?- a szerkesztősnek.. .igaza , volt. Isjnefvé a körülményeket, nertl. alapban a ve-, . azély, hógy azi irtSfirábiórá készült írások nem ertek volna el azoknak a megnyilatkozásoknak a színvonalát, amelyeket a felgyülemlett mondanivaló spontán szakított ki a szerzőkből S valljuk be, az olvasó és a szám lenyleges ertéke szempontjából lényegesebb az erőteljes mondanivaló, mint a formás szerkesztés. A Szülőföldünk kincseiből című összeállítást a mindszenti Gyovai Pál Az életem leírása című visszaemlékezése nyitja. Az anyagból egy hajdani kubikos hányatott, nyomorúságos életét ismerjük meg. Veszeikáné Gémes Eszter Történetek Rózsa Sándorékról címmel a betyárvilág históriáiról mesél, vitathatatlanul erős konstrukciós érzékkel. Budai Sándor, sándorfalvi citerakészítő tömörkényi élményeit ismerteti. A szentesi Ptapp Imre Miért volt rövid egy hosszú nap a tanyán? címmel egy család egyetlen napjáról ír. szemléletessé téve a tanyai élet legapróbb részleteit. A mesemondó Tombácz János nevét a néprajznak minden szegedi barátja ismeri; az összeállításban Kiskutya Gyurka című meséjét olvashatjuk. Faragó Laura, a Röpülj pava népdalverseny győztese Látogatás a Baranyában élő csángóknál címmel néprajzi gyűjtőútjáról számol be. Szabó Zsuzsa szellemes esszéjében Ha érteném, mit mond a szél címmel beatslágerek szövegeit hasonlítja össze a népdalok szövegeivel. A kitűnő írás legfőbb értéke annak a gondolatnak a terjesztése, hogy a roppant nagy hókusz-pókusszal reklámozott beat-szövegek lényegében éppolyan bárgyúsagok, mint a fiatalok által lenézett régi slágereké. A Tiszatáj új számának néprajzi összeállítása mintegy hetven oldal. A Lap többi része a hagyományos folyóirat szerkezetnek megfelelő anyagokból áll Ökrös László Meghonosodó szerecsensirályok Újból fészkeltek a oaórek A szerecsensirályok a me- természetvédelmi terület kis dlterrán zóna. a Fekete-ten- szigetén minden helyet elger partvidékének és a gö- foglaltak. Valahogy mégis rög szigeteknek a lakói. Né- kiverekszik maguknak a hány pár azonban rendszere- fészkelési • helyet Egy kisen megjelenik a fehértói sebb törzsállomány alakult rezervációban, fészket rak már ki belőlük, tucatnyinál és utódokat nevel. Ponto- nem sokkal több szerecsensan nem lehet őket meg- sirállyal, és számuk ha lészámlálnl. mert csupán any- nyegesen nem is növekszik, nyiban különböznek a sok- de nem is;csökken, ezer dankasirálytól, hogy Bajban vannak ,áf Ctjé-rek is. fejük .nem barna. hanem TavaSszál' sík tértiléfre ra-. koromfekete. Erre utal el- k°tt fészkeiket 'teljesen eb. nevezésük is. Ragaszkodásuk. Soritötta,. tcinkre. tötte. a soa Szeged környéki vadvizek- ba "em tapasztalt arányhez azért különös, mert csak ba" elburjánzott gyom. nagy üggyel-bajjal, küzdel- Üjabb alkalmas terepet kemes veszekedés árári tudnak restek a küszvágó csérek, és megtelepedni. Később térnek , ... , ugyanis vissza harcias roko- Ugynevezett ^jufészkeket .náiknál, a „dankáknál". raktak, dé már kevesebb tqamelyek olyankor már a jással. ... Y * Esszékötet az if júságnak Hegedűs Ondrás: Legkedvesebb iróim „A gyermekkönyv, az Ifjúsági könyv legnehezebb faja az irodalmi műveknek. Ide nem elég az erős írói tehetség. Az író kudarcot vall, ha tehetségéhez nem járul mélységes mély kedély, s mindenekfelett: a gyermek világának erös szeretete." A nagy mesemondó, a gyermekirodalomnak talán legnagyobb magyar mestere és szakértője, Benedek Elek írta ezeket a sorokat. S ha mindaz, amit elmondott, igaz az ifjúságnak írott szépirodalomra vonatkoztatva. többszörösen igaz a fiatalok számára készült más műfajok tekintetében, közöttük is elsősorban az eszszére, az értekező prózára nézve. Annak sincs könynyú dolga, aki meséket, kalandokat mond el a gyerekeknek. de annak, aki számukra esszét ír, százszorosan nehezebb a dolga. A szépirodalom varázslatos világához képest a legszínesebb értekezés is száraznak és fárasztónak, nehéz olvasmánynak tűnhet. A fiataloknak esszét egy kicsit úgy kell írni, mintha szépirodalmat csinálnánk, mintha meséket, kalandokat mesélnénk el. Körülbelül úgy, ahogyan Hegedű, András, a szegedi tanárképző főiskola tudós főigazgatója beszél az ifjúságnak a Legkedvesebb iróim címmel a Móra-kiadónál most megjelent kötetében. A hézagpótló vállalkozás a magyar é* a világirodalomból harminc olyan írót mutat be. "kik részben vagy teljes egészében a gyerekeknek, fiataloknak alkottak. A sor Ceruaníessel kezdődik, és szinte valamennyi jelentős alkotó bemutatása után Tamási Áron portréjával zárul, A' szerző néhány éve dolgozik "csíik"'Szegeden, de itteni tevékenysége máris kiemelkedővé vált, éppen az.zal, afhi az új kötetnek is lényege, az ifjúsági 'és; Ijyer• méJfirMalöinpjgl Yalói í°Slalkazással. :. jkegedÚKj- András jelentős munkásságot fejtett ki az ifjúság irodalomszerető olvasóvá nevelésében, a tanárképzésben kifejtett tevékenységének is ez a gondolat az egyik alapja, legújabban pedig főszerkesztője gyerekek számára a szegedi főiskoláról indított irodalmi lapnak, a Kincskeresőnek. A Legkedvesebb íróim ennek a munkának legkiemelkedőbb eredménye, mintegy a betetőzése. Olyan könyvet adott a szerző az ifjúság kezébe, amely nemcsak közelebb vtazi hozzájuk és megszeretteti velük az irodalmat, amely nemcsak éveken át kíséri es kiegészíti iskolai tanulmányai, kat, hanem a felnőtt korba átnyúlóan is maradandó élményt ad. Hogy a szerző szép, erőteljes magyai- nyelven beszél, természetesen csak egyik oka a vállalkozás sikerének. Az sem a leglényegesebb. hogy minden mondatán érződik, értő pedagógus, az irodalomoktatás mestere szól a gyerekekhez. S még csak nem is az a legfontosabb, hogy a kötet írói portréinak középpontjában mindig a cselekményes életrajz áll. Végtére is ez természetes. Olyan írók élele, mint mondjuk Cervantes. Defoe. London, szinte izgalmasabb, mtnt a legfordulatosabb kalandregény, s a maga módján nemkevéebé izgalmas- Andersené. Vernéé. Twainé, a magyar Szántó Györgyé. Molnár Ferencé. A Legkedvesebb íróim azért jó könyv, mert mentes mindenféle egyszerűsítéstől, a leereszkedés pózaitól, a rossz óvónénik gügyögéseitől. A szerző komolyan vette olvasóit, s ilyen értelemben úgy Irt,- mintha felnőttekhez szólt volna. Innen a siker. 'Enijek csak egyik mutatója, hogy a leinőttek, sót a szakemberek is érdeklődéssel. izgalommal olvashatják, számukra is ismeretlen adatai-tényei miatt. A dolog lényege. hogy a szerző ko-1 molysága, felelőssége a fiatal olvasőkrí-. sem' hatástalan. i . *' ff 1 •. , iMerényletek a levegőben ás a földön . 2. Gyújtózsinór a kövekhez Az elsó nagy port. felvert hijacking. azaz repülógep-eltérítés 1966 januárjában az etiópiai repülőtársaság egyik gepével történt. Az Addisz-Abebába Induló gépet a szomab-u fővárosba vitte a repülőgéprabló. 1967 áprilisában a nigériai repülőtársaság egyik gépét Lagoe helyett a szakadár Biafra-tartomány fővárosába, Enuguba kényszerítették. Néhány hónappal később Indult el az egyip• tornl légitársaság egy AE—24-tlpusú gépe Kairóból, de a menetrendben szereplő vidéki vé- ros helyett az akabai repülőtéren szállt le. A repülőgéprabló ezúttal magas állású személyiség volt, Riad Kanra 1 Haddad, az egyiptomi titkosszolgálat vezetője. menedékjogot kért Jordánia királyától, Husszeintől. Ugyanebben az esztendőben Angliában bereltek egy kis repülőgepet, amelynek Ibizia üdülőszigetre kellett volna vinnie az utast Az utas nem volt más, mint Mojse Csőmbe, az azóta elhunyt hírhedt kongói ex miniszterelnök. Az Angliaban bérelt repülőgép azonban nem a gyönyörű kis szigetecskén szállt le, hanem Algériában. ' 1968 júliusaban az iraeli legitarsasag repülőgépé 38 utassal, 11 főnyi személyzettel Rómá- ból a fiumicinói repülőtérről Tel Avivba indult. Egy óra sem telt el a felszállás után, . amikor a pilóta rádión közölte: fegyverrel Algír felé kényszerítik Kiderült, hogy a palesztinai ellenállók egyik csoportja térítette el a gépet Az volt a cél, hogy arra kényszerítsek az izraeli kormányt: bánjon hadifogolykér.t az általa . elfogott arab partizánokkal. 1966 szeptemberében az argentin légitársaság egyik DC—4-t* repülőgépe Brazília felé indult. A gépet egy 20-tagú csopcrt eltérítette az ereóeü útvonalról, utasatósukia a gép a Falkland. 1 szigeteken szállt le. A csoportot egy isrnért argentin színésznő, Cristina Verrier vezette, és' amikor a gép leszállt, 6 lépett elsőként a Falkland-szigetek földjére. Több társa néhányszor a levegőbe lőtt a magukkal hozott (egyébként emberélet kioltására alkalmatlan) fegyverekkel, majd elénekelték az argentin himnuszt. Cristina Verrier hosszú nyilatkozatot olvasott fel, amelynek az volt a lényege, hogy a 20-tagú repülőgéprabló-csoport szimbolikusan megszállta a szigeteket. A történet hátterében az a régi, Anglia és Argentína közötti történelmi vita van, amely a Falkland-szigetek birtoklásáról fólyt és folyik. A 20-tagú repülőgéprabló-csoport visszaült az argentin légitáreaság repülőgépébe, a gép nyugodtan folytatta útját Bra. zíliába. A repülőgép-eltérítés egyik legkülönösebb esete 1970 márciusában történt. Japán egyetemisták csoportja szállt fel egy tokiói légitársaság, egy belföldi járatra készülő Boeing—727 gépére. A gépen 131 utas és 7 főnyi legénység tartózkodott. A kilenc diák, aki elhatározta a repülőgép-eltérítést, a Zengakuren nevű maoista—trockista diákszervezet tagja volt. A gép elindulása után rövid, görbe pengéjű, szamurájkardot rántottak elő, a pilótafülkébe rontottak és utasították a pilótát: forduljon észak felé, Phenjanban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában akarnak leszállni. Az egyik diák az utasfülkék hangszóróján bejelentette : a gépet eltérítik, az ellenállás reménytelen, mert a gépen több bombát helyeztek el, és szükség esetén felrobbantják a gépet. A pilóták közölték: a hosszú útra kevés az üzemanyag. A diákok beleegyeztek, hogy az áltáluk ellenőrzött rádióüzenet után a gép leszálljon Kukuoka repülőterén, s ott 22 utas — nők, gyerekek és öregek — elhagyják a gépet. Felvették az üzemanyagot, majd a gép újra a levegőbe emelkedett. Közben történt azonban valami, arra re a diákok nem számítottak. A hatóságok, a kukuoka 1 leszállás alatt egy apró papírdarabon észrevétlenül üzenetet csempésztek a vezető pilótához azzal az utasítással, hogy ne Phenjanban, hanem a dél-koreai főváros Szöul. Kimpo nevű repülőterén landoljon, „minden rendben lesz". Szöulban valóban mindent elkövettek, hogy megtévesszék a repülőgéprablókat. A kimpoi repülőtér épületére új táblát helyeztek, Phenjan felirattal. A kifutópálya szélem és az épületen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság zászlói lengtek. TÓbb jelszavas- táblát helyeztek el KNDK-jelszavakkal. Amikor a gép leszállt, a dél-koreai bábhadseregnek egy KNDK-egyenruhába öltöztetett osztaga fogadta. A diákok azonban felfedezték a példátlanul alaposan előkészített megtevesztést — állítólag abból, hogy a KNDK-egyenruhába öltöztetett osztagot nem a két tiszti rendfokozatú egyén, hanem egy közlegényi egyenruhába öltözött személy irányította. Három teljes napon át a szöuli repülőtéren állt a gép. A diákok a gépben maradt utasokat terrorizálták;. hátrakötötték a kezüket és megakadályozták, hogy a repülőtér személyzete élelmiszer juttasson el a gépbe. A hangszóró állandóan szólt, az utasokat is, a repülőtér személyzetét és a géptől nem messzire letáborozott, álöltözetű dél-koreai katonákat a gépben elhelyezett 20 darab bombával fenyegették. A szöuli hadügyminiszter a harmadik napon azt üzente a diákoknak, ha szabadon bocsátják az utasokat, megengedik, hogy tovább repüljenek Phenjan felé. A diákok azt válaszolták: nem bíznak a szöuli bábrendszer ígéreteiben, biztosítékra van szükségük. Ekkor Jamamura japán közlekedésügyi miniszterhelyettes lépett közbe, aki Szöulba repült és a repülőtér rádióján keresztül közölte a diákokkal: hajlandó túszként velük utazni Phenjanha, ha az elcsigázott, éhes utasokat szabadon engedik. Így is történt; a gép hamarosan le is szállt Phénjan repülőterén. A vizsgálat hamarosan kiderítette, hogy a repülőgéprabló kilenc diák teljes fegyverzete kilenc szamurájkard volt. A gépen elhelyezett ..bambák" nem bambák voltak, hianem kövekkel töltött fémdobozok, amelyekre megtévesztesül drótokat, zsinórokat hegesztettek. Huszonnégy órával a phenjani megérkezes után a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hatóságai útjára bocsátották a gépet, a japán pilótákkal és a japán miniszterhelyettessel együtt — annak ellenére, hogy Japánnak nincs diplomáciai kapcsolata a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya megállapította hogy nem adott engedélyt a gép leszállására, és (gy a repülőgép 'zemélyzetét és a géprablókat felelősnek tekintették az engedély nélküli berepülésért; a megtorlástól a hatósagok kivételesen eltekintettek. A KNDK hatóságai azonban határozottan elitélték a géprablók kalander cselekedetét. 'Következik Fegyverek a haUszeestyorban) A könyvet hasznos kislexikon egészíti kí a mai magyar ifjúsági irodalom legismertebb prózaíróiról, s ajánló könyvlista azokról a művekről, amelyek a mű anyagában nem szerepelnek. ö. L. NAPI KISLEXIKON az integrált áramkörökről Lényegében a tranzisztor fejlettebb, bonyolultabb változata, amely már nem egy áramköri elem, hanem önmagában is bonyolult műveletek elvégzésére alkalmas áramkör. 0 Mire szolgál? Az integrált áramkör egy szilárd test, amelynek belső, anyagszerkezetét a gyártás folyamán úgy alakítják ki, hogy különböző részei, rétegei között kialakuló belső rend egész áramkörök funkcióit is él tudja látni. Az alapanyag mindig valamilyen félvezető, amelynek az a tulajdonsága, hogy külső, elektromos hatásra változtatja ellenállását a villamos árammal szemben. A tranzisztor is ezen alapul hogy egy alkalmasan gyártött féivézető-, vágy germánium-, vagy pedig szilíciumkristályba vitt különböző szennyező anyagok hatására a a kristály egyes részei között elektromos szempontból tulajdonságkülünbSégek keletkeznek. Az így előállított inhomogén kristály különböző pontjaira (bázisnak. emitternek és kollektornak nevezik ezeket) a meghatározott feszültséget kapcsolva a félvezető eszköz a rádiócsőhöz hasonlóan működik. Felhasználható kis villamos jelek erősítésére, villamos jelek keltésére (oszcillációra). vagy pedig elektromos kapcsolóként is. 0 Miniatürizálás? Az integrált áramkörben már nem három egymással kapcsolatban álló, és különbözően szennyezett réteg van, mint a tranzisztorban, hanem sokkal több. Az egyes rétegekhez (vagy pontosabban szigetekhez) külön-külön ún. elektródok vezetnek. Némileg leegyszerűsítve a helyzetet, azt mondhatjuk, hogy már nincs szükség a tranzisztor mellett az egyéb alkatrészekre (kondenzátorra, tekercsre, ellenállásra), sem, mert mindezeket helyettesíti egyetlen Integrált áramkör. Csakhogy egyetlen integrált áramköri egyeség nem egyetlen erősítő kapcsolást „helyettesít", hanem sokkal többet; vagyis a belőle építhető berendezés helyigénye (részben ezzel is összefüggésben : energiaigénye) jelentősen lecsökken. Az integrált áramköri technikának egyik igen nagy jelentősége az elektronika fejlődésében éópen az. hogy nagy léptekkel vitte ét viszi előre a miniatürizálást.