Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-20 / 144. szám
8 TTABAMXA*, UftL JQMUfe M. Palásti László EGY UDVARLÁS TÖRTÉNETE LÉLEGZŐ ZÖLD FÁK Már megint látni a fölsebzett fakat. Az összerágott levelűeket, a zöldjükben megrontottakat, a szomorúan hintázó aghegyeket, hajladozó facsűcsokat A szélben úszó lomb foltoké ban fogyatkozik, a les/elek tukörzöldje szitává sárgul, hálóvá haiovanyul. Súlytalanná. amit a szaradó levélerek alig-alig tartanak. Árvulás, foszlás; Íme ez a két fiatal hársfa ia, itt az utcánkban — s még hány testvérük a tóbbi utcán — csupa segítségkérő integetés. De hol a segítség? Szeged zöld város, de a sziirkító, feketítő porok, füstök, gazok és kormok fellegeiben azt is tudjuk; még nem eléggé zöld, még több lomb kellene oltalomnak is, szépségnek is. Most zöldellő zöldjét tehát teljes erőnkből védeni kell, óvnunk azt az oltalmat, amit városi embernek adhat a városiasodás ártalmai ellen. A fák — a város tüdeje. Minden korona egy-egy tüdőholyagocska, s e isi-o-s zöldre — tudottan vagy óntudatlanul — folyton áhítozik a mi emberi tüdőnk. Bizony torokszorító látni, hogyan válik üregessé — úgy is mondhatnánk: kavernássá — egy-egy terebély. Szívszorító látni a fák terjedő tüdóbaját. Mert a kavernák gallyról gallyra, ágról ágra, egyik fáról a másikra tágulnak, a hernyók mohón és kíméletlenül, ősfalánksággal falják a zöldet. Egyetlen kis fa szenvedése magában hordozza egy sor többiét is, ezért kell meghallanunk alig susogó kiáltozásukat, ezért kell meghallanunk segélykérő csöndjüket, észrevenni S. O. S.hajladozásukat, emberhívó árnyék- és fényjeleiket a júniusi napsütésben. Ezért — magunkért. Hisz tudván tudjuk: a lélegző zöld fák a mi leghívebb szolgáink, tavasztól őszig meghitt sátorozó barataink. A lélegző zöld fák: tüdőnk testvérei és testőrei. Maradjanak is azok, s ne fogyatkozzanak számban, erőben! Ezért — a magunk egészségéért kell odaadóbban vigyáznunk egészségüket: kiirtani a kavernákból a kórt, a kórokozókat. De ez a tett csak egy a sok közül, számtalan más módon is védenünk kell őket, hiszen védelmük — önvédelem is. Tegyünk meg mindent a lélegző zöld fákért hogy veszedelem múltán fellélegezhessenek. s hogy mi magunk alattuk járva minél többször szívhassunk éltetőoxigendús erdő-levegőt. Olyan levegőt, ami a világ városaiban egyre értékesebb, mert egyre kevesebb, olyan levegőt, amit a ''ároslakóknak csak tetteik érdeme szerint oszthatnak a fák Simái Mihály Fejér Csaba FEHÉR ISKOLAI TÁBLA Régebben az iskolai táblákra fehér krétával írtak, es jelenleg ls nagyrészt ezt használják. Legújabban azonban teljesen fehér, Wvtebord-táblát állítottak elő külföldön, amelyen teljesen zajmentes az írás, mivel filctollal történik. A fekete tábla optikailag kedvezőtlen. A Wytebordtábla felületét zománcbevonattal karcolásmentesen alakították ki, s erre krétapor nélkül lehet írni, filctollal. Az írás a fehér háttérből sokkal jobban olvasható, mint fekete tábláról, és a tanterem legutolsó sorából is könynyen leolvasható. Az írás a tábláról szárazon törölhető le. A fiú bemutatkozott. Elhadarta a nevét, csak a név előtti doktor titulust mondta érthetően. — Ilyen fiatal és már diplomás? Ügyved? — Nem. Orvos vagyok. — Igazán? Körzeti rendelő? — Ugyan! Kórház. És megnevezte a kórházat, ahol dolgozik. — Szép foglalkozás. Na, menjünk az eszpresszóba. Beszélni akarok magának a húgomról: szeretném, ha magúknál kivizsgálnék, mert nagyon vérszegény. Elintézne, hogy felvegyék? — A maga kedvéért mindent. — Ne tegyen könnyelmű ígéretet! A húgom egyébként mostanában szörnyen rosszkedvű. Csalódott egy fiúban, rájött, hogy az illető hazudós. Ugyanabban az üzemben dolgoznak, gyakran voltak presszóban, moziban, a húgom most mégis ki akarja adni az útját Betértek a presszóba es egy nagy fa alatt álló árnyas asztalhoz ültek. Szellő kerekedett, elviselhetőbb lett a hőség. — Jó lenne egy kicsit autózni — sóhajtotta a nö —, nyitott kocsival robogni mesés dolog. — Az a FIAT az enyém, — mutatott a fiú egy fehér autóra. — Elvisz egy' kicsit kocsikázni? — Sajnos, elvesztettem a slusszkulcsomat — Milyen kár. A felszolgáló az asztalra tette a két duplát és a nő arról kezdett beszélni, hogy a húga milyen csinos. — Engem csak maga érdekel, — mondta érzelgős hangon a fiú. — Pedig másokat nagyon vonz am... — Például arra a hazudósra gondol ? — Igen, akivel egy szobában dolgozik a Harántműveknél. — A Harán tmúveknél ? — Min csodálkozik, doktor ur? — Izé, mert... — Mert maga is a Haranimüveknél dolgozik. Sohasem volt doktor, hogy is lehetne, amikor csak huszonegy éves. — Maga tudta, hogy én? ... — Megismertem a fényképről, amelyet a húgomnak adott Nos, a testvérkém tévedett, amikor megállapította, hogy maga egy kicsit hazudós. Nem kicsit nagyon. Okosan teszi, ha felhagy magával. — Megszégyenített. — A hazugságra előbb-utóbb mindig rájönnek! — Abbahagyom a hazudozasl — És a slusszkulcs, a Fiat? — Az valóban az enyém. — Ügy? Na, Isten veJe! A lány elővette kézitáskájából a FIAT slusszkulcsát, beült az autóba és elrobogott. Fodor József Töltésen Szobasarok CSODÁLATOS ESETEK Már Londonban is? Azt mondja a közmondás: jó munkához idő kell. Ez jut es zenibe, amikor olvasom, hogy a londoni Stoker család házában a napokban megjelentek a közművesítő vállalat emberei, hogy a bejárati ajtók mellett meg egy feljáratot építsenek. Erre azért volt szükség, hogy a babakocsit ne a lépcsőkön kelljen le és felcipelni. Csakhogy időközben a baba betöltötte a tizennyolcadik életévét. A közmúvesítési vállalat vezetője a késéssel kapcsolatban kijelentette: A megrendelés nem tartozott a sürgős munkálatok közé. Nehogy elvigyék! Tudott dolog, hogy mindenkor fontos vigyáznunk a tisztaságra. Sydney-ben is tisztasági hetet tartottak és felszólították a lakosságot, hordjanak ki minden felesleges, rossz holmit az utak szélére, ahonnan a köztisztasági vállalat majd elszállítja. A vállalat emberei egy mellékutcában a sok szemét között egy ős-öreg autót találtak, amelyen a következő tábla volt: Vigyázat! Nehogy elvigyék! É» még ezzel járok! Leglassúbb a sürgöny Napjainkban rendkívül fejlett a hírközlés. Valami történik a Föld túlsó oldalán és a telex gépiek néhány perc múlva nálunk közlik az eseményt. Talán ezt példázza a különös verseny, melyet Jugoszláviában rendeztek. A versenyen két postagalamb, a telefon, a távírda és egy gépkocsi vett részt A nem mindennapi verseny célja: hogyan lehet leggyorsabban eljuttatni egy hírt az egymástól hatvan kilométer távolságban levő Zágrábból Ljubljanába. A legyorsabbnak a gépkocsi bizonyult, eredménye 1 óra 32 perc. A második helyen a postagalambok végeztek, 2 óra és 40 perc idővel. A távirat 2 óra 50 pere alatt jutott el a címzetthez. Telefonösszeköttetést viszont csak hat óra uán sikerült létesíteni. A tökéletes albérlő Sok még a lakáskeresö. s még több azoknak a szama, akik megelegszenek egy albérleti szobával. Tengernyi apróhirdetés tanúskodik erről. A legérdekesebb apróhirdetést a Stuttgarter Zeitungban olvastam. Szó szerint így hangzik: Gyermektelen, szorgalmas, tiszta, takarékos, becsületes, szerény, csöndes, egészsé? =-s házaspár, akinek nincs barátja, ismerőse, társasága, ünnepe, szemete, izzadt lába, férge, kutyája, macskája, énekesmadara — szobát keres. Jelige: A takarítár megszállottjai. Ilyen tökéletes hazaspárnak csak akadt egy kiadó kis szoba? Nem biztos... ---••• Minikrimi Ha már az apróhirdetésnél tartok, nem mulaszthatom el egy minikrimi közlését sem. Éjjeliőrt keresett hirdetés útján egy coloradói áruháztulaj donos. Másnap nyitáskor döbbenten tapasztalta, hogy áruházát az éjjel szinte teljesen kifosztották. Irodájának asztalán gépírásos cédulát talált, a következő szöveggel: Uram! Igyekeznünk kellett, mielőtt az éjjeli őr elkezdi munkáját! Hálával és köszönettel a '— szorgalmasok .... Száz óra biciklin Korunk legfurcsább világrekordjainak egyike született meg a közelmúltban. Dakarban. Szenegál fővárosában üj rekordot állított fel egy fiatalember. Száz órát biciklizett egyfolytában, a varos stadionjában. Közben esett, mosdott, borotválkozott anélkül, hogy abbahagyta volna a pedál taposását. íme: nemcsak a víz alatt, nemcsak az űrben vagy a Holdon, hanem a jo öreg biciklin is lehel élni. Ha van núból... Hipnotikus fogyókúra Nagy gond mostanában a kissé teltebbre gömbölyödött férfiaknak és hölgyeknek a felesleges kilóktól való megszabadulás, örömmel jelenthetem, e téren ls megszületett a szupermodern megoldás! Henry Blithe angol hipnozitór feltalálta a legkellemesebb fogyókúrát. Eljárása szerint az ember a hipnózist követő álom alatt megszabadul kilóitól. Maga a hipnózis szeánsz igen egyszerű és főleg rendkívül olcsó. Ebéd helyett a fogyni kívánó személy lejatsza magának a megnyugtató, értelmetlen szöveget mondó hanglemezt, és a lemezborítóra fényképezett hipnotizőr szemébe néz. Természetesen mélyen. Egyébről eddig nem értesültem . Révész Tibor i : MIÓTA VAN ÉTVÁGYUNK? Amióta az eszünket tudjuk — felelhetné bárki teljes jóhiszeműséggel a címben felvetett kérdésre. A mi nemzedékünkre talán helytálló ez a felelet, de nagyapáink, dédapáink nem válaszolhattak volna ugyanilyen magától ertetődő határozottsággal erre a kérdésre. Nekik még nem lehetett étvágyuk, mint ahogyan lázuk, izmuk, ingerük és idegük sem volt, illetve hiányoztak a szavak e fogalmak kifejezésére. Ezeket a szavakat ugyanis a múlt század kitúnó orvosa, Bugát Pál (1793—1865) alkotta. A kiváló képességű, sokoldalú és kitűnő szervező Bugát 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című hetilapot. Ennek hasábjain jelentek meg a fentebb említett orvosi műszavak nagyon sok más szóval együtt, amelyek használata nélkül az orvosi gyakorlat ma már el sem képzelhető, ö alkotta például a genny, tályog, agy, sejt fekély, duc, víszér szavakat. Az orvósi szakkifejezéseken kívül tőle számazik a manapság használatos, mindennapi szavak egész sora (rendszer, szellem, tölcsér, orsó, tömlő, terv, szén, legyez, rezzen, hangol, megejt). Sok ezer új szava közül nagyon sok volt az erőszakolt szóképzés, amely egy ideig használatban volt esetleg, de aztán kihullott a nyelvhasználatból. .A java azonban megmaradt és értékes része mai szókincsünknek. A múlt század elején élő ősünknek tehát nem lehetett étvágya, mert ezt a szót nem ismerte. Erezhetett éhséget vagy enni szeretett volna, esetleg nagyokat sóhajtott ha korgott a gyomra, de nem lehetett jó étvágya, legfeljebb falánk vagy nagyétkű volt Bugát Pál, akinek emlékét hirdeti es fenntartja a TIT által 1962alapított és azóta évenként szétosztásra kerülő Bugát Pál Emlékérem, a szabadságharc idején tanúsított magatartása és országos főorvosi tisztsége miatt, nem kerülhette el az üldöztetést Egyetemi tanári tisztségétől megfosztották és hosszabb ideig bujdosnia is kellett üldözni elöl.