Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

4 VASÁRNAP, 1971, JCOTPS Sfl A korszerű vezetésről A haladó vezető érték sokszorozó módszere' Séta az alkatrész körül A vezető nemcsak döntéssel, hanem egyéb módszerekkel Is mások munkája megsoksxorozőjánák tekintheti magát — lrla egy amerikai közgazdász a Business Hortz.ons ctmú Ispban. Ilyenkor elsődleges kötelessége elérni, hogy együttes erővel többra legyenek Képesek, mint külön-külön. Az Ilyen vezető többféleképp növelheti munkáje értékét: segítheti munkatársait képességeik teljes kibontakozásában, és érdekeiket összekapcsolhatja a vállalat szükségleteivel. A mai, jól képzett vezetőnek szigorú kérdéseket kell feltennie valamely termekkel kapcsolatban: a ter-- mék részei, műszaki jellemzői mennyiben növelik meg -. értékét? Ménnyibe kerül, ma a funkciója, mennyi az értéke? Ugyanezek a kérdéseik feltehetők a munkára vonatkozóan is. Az eredményesen dolgozó vállalatban minden munkának — a postázástól a kutatásig — több értéket kell létrehoznia, mint amennyibe kerül. Az értéknövekedést úgy kell elérni, hogy azt a vevő észlelje, és olyan áron, amelyet megfizetni hajlandó. E megfigyelésekből a kővetkező tézis vezethető le: a vezetői munkának külön értéket kell hozzáadnia ama hozzáadott értéken túlmenó. en, amelyet az általa iránytv tott munka termel. A vezetői munkának — mint ál, tálában minden munkának .— nagyobb értéket kell előállítania saját költségénél. A vezetői többletérték Felmerül a kérdés: ml a vezető munkája által hozzá'•" " adott érték? Mire múlathat " rá a vezető munkanapja végén: „Ez volt az én hozzájárulásom, és ennyit ér." •*>-'• Milyen többletértéket hozott létre 'egy-egy értekezleten '-^•';való részvétellel, l'eVét megw irtásával?* Ml Íven értékét adott, hozz* á vállalati te—vékenj-segekhez vezető ml( '- voltában — tehát rtem. emi- ' beri vagy műszaki tapasztat :í: latá, szakképzettsége alap• ján, hanem —- • hl rányitó • funkciójában. E problémát >'' célszérű megvizsgálni olyan tevékenységek szempontjából, amelyek a vezetőt munkát a vállalaton belüli minden egyéb munkától megkülönböztetik. E kécdéssel' kapcsolatban két vezetési módszert kell megvizsgálnunk. As egyik módszer a vezetőt kulcshelyzetben levő döntéshozónak tekinti, aki meghatározza, hogy mit, mennyit, mikor kell tenni, és ki végezze el s szóban forgó faladatot. Információit különböző forrásokból kapja, kitűzi a feladatot, majd részfeladatokra bontja. Minden feladathoz igyekszik megtalálni- az optimális megoldóit. ,--. Gondoskodik, hogy az alkalmazottakat a legújabb technika szerint képezzék V kl, a jutalom éa büntetés „mézesmadzag és furkósbot"-módszeret alkalmazza, • .. amíg csak végre nem hajtják a feladatot. E módszer érvényesítesskor a vezető nem maga végzi a munkát — meg sem kísérli —. hanem megtervezi és megszervezi a feladat végrehajtását. A célok eléréséhez méri a teljesítményeket. és a jutalmakat ls ehhez szabja. Ez a típus a döntéshozó, az ellenőr, az igazgató — egyszóval a „tőnők". De vajon egyúttal ve. „• zető-e? S valójában mennyi értéket ad hózzá az egéez folyamathoz, különösen öaz- - szehasonlítva azzal, hogy mekkora többletértéket hozhatna létre más vezetési magatartást követve? E felfogás szerint a vezető elsősorban mások munkája megsokszorozójáhák tekinti macát. Ebben az esetben lesfőbb feladata lehetővé tenni, hogy a dolgozók együttes, összehangolt munkával nagyobb teljesítményt érjenek el, mint külön-kü- portra továbbfejlesztési jalön. Minden tevékenységé- vasiatokat, a második csőben azt kell szorosan szem portra segítséget nyújtó előtt tartania, hogy mennyi- rendszabályokat dolgoz ki. ben lehet segítségére válla- Az értéksokszorozó vezető latának abban, hogy az job- gondoskodik azokról az erőban, gyorsabban és hatéko- forrásokról is, amelyek lenyabben válthassa valóra hetóvé teszik a többi muncéljait. káját, akiknek végtelen sok A vezetőnek érteksokszo- dologra van szükségük, um.: rozőt szerepében abból a szerszámokra, anyagokra, feltevésből kell kiindulnia, üzemi és hivatala helyiséhogy munkatársai többsége gekre, világításra, légkondívalóban jó munkát akar vé- clonálásra, számítógépidőre, geznl. Ebbeli bizalmának műszaki folyóiratokra, saasrinte munkamódszere ré- badalmakra, külföldi tapeszszévé kell válnia, hinnie talatcsere-utazásokra. Nyilkell, hogy a dolgozók fej- vánvaló, hogy nem kaphatja lődni, tanulni akarnak, meg meg mindenki azt, amit akarják szerezni azt a tu- szeretne. A vezető feladata, dást, amellyel rendelkezniük hogy az egyes igényeit kell, részesed kívánnak len- egyeztesse a rendelkezésre ni a közös erőfeszitéasel el- álló anyagi erőforrásokkal, ért sikernek. összehangolja az ütköző érdekeket. Ha hatékonyan oldja meg ezeket a feladatokat, megsokszorozza termelékenységüket. Ez a vezető hozzáadott értéke a beosztottak munkájához. Az értéknövelés határai Az értéksokszorozásnak is kínálkozik. Megvizsgálhatja megvannak a maga határai, például, hogy mit tehet a Végeredményben a jobb. a munkaerő-fejlesztés érde- keményebb vagy hosszabb kében a toborzás, a klvá- ideig tartó munka az egyet1 aratás, az elosztás, a kép- len módja a teljesítmény zés, az előléptetés-tervezés Javításának. A középvezetők terén. Állandóan tájékozott- Általában egyszerűbb murinak kell lennie az előhala- kavezetőkkel dolgoznak, kedásl lehetőségekről a válla- vés olyan vállalat akad, ahol laton belül ét ezeket azután alsó szinteken bőven van megtárgyalja az illetékes vezetői vagy másféle tehetAz értéksokszorozó vezető leiadatai Ha egy vezető az ertek sokszorozó típust választja példaképül, milyen tevékenységeket folytasson? E tekintetben több lehetőség vezetőkkel. Uresedée esetén kívülről is választhat Jelöltet hogy biztosítsa az állományban a kiváló képességűek egészséges arányát ség. A munkanap meghatározott hosszúságú, és a koncentrálási képesség a tülfeezítés körülményei között eléri a csőkkenő hozaAz egyes dolgozókkal is dék pontját. Egy bizonyos megbeszéli, hogy azok ml- határon túl hosszabb Ideig re képesek, mit szeretnének vagy sokkal keményebben tenni, és elgondolásaik mi- nem lehet dolgozni. A jó képpen illeszkednek bele a vezetők mégis elérik, hogy vállalati célokba. Megálla- beosztottjaik hatékonyabban podhat velük a részcélok- dolgozzanak. Értelmesebben, ban, a szükséges intéekedé- eredményesebben "léhát doJí' sekben és a felelősség kér- goanl helyesen megszabott dérében Időközönként el- célok megvalósításán, ha JertőrtS előrehaladásukat, ée kellő mértékben szem előtt segítséget ad az akadályok tartjuk azokat a közös céloelháritésában, a szükséges kat, amelyeknek elkötelezerőforrások é« Információk tük magunkat azzal, hogy előteremtésében. ötleteinkkel, saaktudásunkAz egyes dolgozókkal ta kai mi ta részt Vettünk megbeszéli, hogy azok mire ezeknek a céloknak a klalaképesek. mit szeretnének kításában. Ha a vezető eléri tenni, és elgondolásaik ml- beosztottjai ilyen fokú ásóképpen illeszkednek bele a noaulását a célokkal, amit vállalati célokba. Megálla- csak erősít saját elkötelepodhat velük a részcélok- zettsége, úgy olyan értéket ban, a szükséges intézkedő- adott hozzá dolgozói muneakbem éa a felelősség kér- Icájához, amely valóban désében. Időközönként ellen- sokszorosan térül meg. őrzi előrehaladásukat és se- Az eredményes, a sikeres gítséget ad az akadályok vezetőt örömmel tölti el elhárításában, a szükséges munkatársai és a társa daerőforrások és információk lam elismerése, mert úgy előteremtésében. érzi, hogy többet adott a Az ellenőrzés sorén nyert társadalomnak, mint amenyinformációkat felhasználja a nyibe került annak. Az eléghatáridők betartásához szük- tétel érzését mások munkáséges kritikus munkaerő- jának megsokszorozásából intézkedések megtervezésére, meríti: abból, hogy megnöFl gvelme kiterjed mind a velte az egész termelési fókiv&ló dolgozókra, mind lyamat értékét. Ez sarkallja azokra, akik nehézségekkel arra, hogy legközelebb még küszködnek. Az első cso- jobb eredményeket érjen él. 1. Miért gond? Tájékoztatásul vagy vi- nevezett vegtermékszemlegaszként szögezzük le most let érvér.yesüL A gyár arra az aratás indulásakor, hogy törekszik, hogy évente megtökéletes mezőgazdasági pót- határozott darabszámú trakalkatrész-ellátás nincsen, tort, vagy tárcsát, vagy araNincsen sehol a világon, tógépet legyártson. Az utóMég azokban a fejlett tőkés lagos alkatrészkészítés már országokban sem, ahol elekt- nem üzlet Kooperáló partronikus számológéppel ter- nerelből kipréseli a komplett vezik a szükségletet és a gépbe, eszközbe beépítendő gép szolgáltatta adatok sze- darabokat de a többivel rint osztják azét a készle- már túl sokat nem törődik, tekét Tovább bonyolítja a helyMiért nincs, miért nem zetet. hogy a mezőgépgyárképzelhető el tökéletes ellá- tás nem kapta meg a szüktás? séges figyelmet. A Kohó- és Azért mert rendkívül bo- Gépipari Minisztériumhoz nyolult feladatról van szó. tartozó vállalatok ö6szterméAz alkatrészeket tartalmazó kének hihetetlenül kicsi arácíkklista — hazánkban — nyát, mindössze négy százanegyvenezer tételt sorol fel. lékát teszi kl a mezőgépA konkrét szükséglet pedig, ipar produktuma. Ennyi Jut ha a kétgrammos alátét- rá a gondoskodásból is. karikától az embernagy- Nemcsak a gépek korszörűtságu kombájnkerékig min- lenek, hanem a mezőgépipar dent számba veszünk, éven- is elmaradt a követelméként bőven meghaladja az nyéktől. A Vörös Csillag egymilliárd darabot. Traktorgyár ugyan fejleszt. Közrejátszik a speciális de azon gondolkodik, hogyan helyzet ís. Hazánkban esz- tudna versenyképesen — tendőkön át a mezőgazda- cementkeverő gépeket gyársági üzemek elsősorban épít- tani. keztek. c gépre csak keve- A mezőgazdasági gépek seknek maradt pénze. így a fele külföldől származik, elgépállorr.ány agyonhasználó- sősorban a baráti országokdott, találó köznapi klfeje- ból. A végtermékszemlélet réssel: lerobbant Olvasóink valamennyi szocialista orblzonyára ismerik az amor- szágra Jellemző. Külföldről tízádó fogalmát tudják, hogy tehát annyival nehezebb a gépek értékének egy bizo- alkatrészt vásárolni, amenynyos hányadát — az elhasz- nylvel a külkereskedelem ls nálódás felében — minden S7*repet Játszik az egyezség évben „leírják". Próbáltam "létrehozásában, megtudni, hány olyan trak- ' E»k azonban csupán a tor van az országban, amely- Séplpari termékek voltak, nek értéke rriír nulla, tehát A Képekhez egyéb fetazerekí kellett volna selejtezni, 'ásek ls kellenek, például de mégis használják. Nem gumiabroncs. Elismeréssel kaptam adatszerű feleletet. keI> megállapítanunk, hogy azt mondták, túl sok. Még a profilgazda Néhézlparl Ml. Szerencse, hogy áz épp most lúMtérium szivén viseli a munkába álló kombájnpark mezőgazdaság gondját. Ha viszonylag fiatal és modem. 'PéWául gumiabroncs vagy Még efgr élénye; 90 toA»- ékarij^ejl, ^gglpoaaan meg. lék* egyetlen cég gyártmá- t«4. amfre képes. Nem rajnya,. gzoyjet S2K-típu\ Saj- ta múlik, hogy nem mindig nos, egyetlen'más mezőgaz- képes megoldani a problédaságj géptípusunkról sem mát. mondhatjuk el ugyanett. . A mezőgazdaság nemcsak A kívülálló gyorsan rávág- mezőgazdasági gépeket haszhatja: egyszerű a megoldás, nál, hanem például teheraki a gépét gyártja, készít-, autókat is. Itt két gond tasen hozzá pótalkatrészt is, paszta Iható. Egyik, hogy az és lássa el a kereskedelmet. AUTOKER-nek nincs valaCsakhogy hazánk egész ipa- mlrevaló vidéki hálózata, terában még ma ta az úgy- hát a nagyobb alkatrészekért Budapestre kell utazni. A másik gond, hogy az ország tehergépkocsi-parkjának zöme a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium mammutvállalatainak kezén van. Ezek a kereskedelmet megkerülve szerzik be az alkatrészeket, a téesz tehát már csak abból válogathat, ami marad. Ha már megkezdtük a keserű poharat, ürítsük fenékig. A mér felsorolt gondokhoz járult az a gazdasági ösztönző, amelyik a készletek csökkentésére sarkallta a vállalatokat. Az alkatrészkészletekét túlságosan sikerült csökkenteni... így jutottunk el tavalv a mélypontig. Biztató ígéretekben akkor sem volt hiány, de az agyonhasznélódott gépek alkatrész-utánpótlása csődbe jutott. Félbehagyott búzatáblák, tétlenségre kárhoztatott vontatók, újságcikkek és parlamenti interpellációk mutatták, hogy ez így nem mehet tovább. Ekkor kezdődött az új, a felfelé Ívelő szakasz. (Folytatjuk.) Földeáki Bél* A Szahara Jeges múltja"? Algériai tudósok és más jelenlegi legmelegebb övezeországokba való kollegáik telt sarki jég borította a feltevése szerínt mintegy 450 gjftf kÖ&ilbff^tt millió évvel ezelőtt a föld lyezkedett el. A Szaharára jellemző sík területek Uj Arany János anekdoták t sorozatunk befeugo irasaŰj Arany János anekdoták kerültek elő Nagyszalontán, ahol az Arany Jánoa Múzeum hozzáértő Igazgatója, Fábián Imre hozzálátott a még élő szájhagyomány felkutatásához. A végleges Arany családfa Összeállításit célzó munkája során módjában állt kiegészíteni Jámborné Arany Sára ma is élő leszármazottainak történetéből. visszaemlékezéseiből az eddig jobbára alkalomszerűen előkerült históriák, adomák sorát. A költő családja ugyanis Arany Lászlóval kihalt, s ma már csak Sára nénjének sokszámú leszármazottja őrzi leginkább a költő emlékét A múzeum munkatársai 155 rokont nyomoztak ki. Olykor detektívi bravúrral. Megállapításuk szerint elsősorban a negyedik ági rokonok őrzik leginkább a családi tradíciókat, ápolják Arany emlékét Molnár Zsuzsanna 85 éves asszony mesélte: „Nyáron Araay. -janos. fenn lifceu, » Margitszigeten. Sétálgatott és elejtette a botját, 6 ls rosszul láthatott mint én... — lehajolt a botja után a homokba, de nem lelte. Frigyes főherceg emelté fél neki. mert éppen arra Jéft, a szolgája ls felvehatte volna, de nem engedte, Így la nagy tisztesség vót neki, hogy ségíthette Aranyt." — „Jámbornénak tartozott Kalapos Balogh. De nem tudta megvenni rajta az adósságot. Ezért felirta a gerendára: Az Isten jósága meg a Kalapos adóssága fennmarad mindőrökre. Jámbór Ferenc 93 éves rokontól származó történet: „— Jankó báyám, még amikor kiesi vót, kivitte a tehenet oda, ahun á huszonötös őrház van. ott vót a kaszálójuk. Felmás2ott az összerakott boglyára és ott verselt. Az apja kergette, bogx ae vfigja «ef a. .szénát. 0 azt mondta: Élig a tehénnek, ami marad!" Molnárné, Jámbor Erzsébet 88 éves: „Arany vendégelt mindig magával hozta ászülői házhoz. így történt ez Petőfivel ls. Még utolsó látogatása alkalmával is leszaladt hozzánk. Egyszer, mikor itt volt, ugyancsak a pohár fenekére nézhetett, mert anynyira elbódult, hogy Itt fektették le. Csak másnap reggel ébredt tel. Azontúl akárhányszor is jött, csak nagy unszolásra ivott egykét pohárkával." A nagyszalontai Aranykutatás — mivel a visszaemlékezők kivétel nélkül idős. sőt nagyon idős emberek. a tizenkettedik órában Végzett mentési munka — így értéke pótolhatatlan. Éppen arról beszélnek ezek a kallódó anekdoták, amit a helyzeténél fogva objektív tudomány mellőz: a kogvaüep élaaaay mefoaerol es a sziklás vidékek több száz kilométer hosszúságú párhuzamos barázdál a tudósok véleménye szerint a sarki övezetek vastag jégtakarója Matti talajfagy jelel. A feltevések szerint „a pólus a kontinensek szétválása következtében került a Szaharába". Ha a Déli-sark k Szaharában volt, akkor az Antarktlsznak valahol az egyenlítő környékén kellett elhelyezkednie. Bizonyítékot szolgáltatnak erre az Antarktisz talajában nemrég felfedezett, szllui korból származó korillok. Mindez teljes mértékben megerősíti a „kontinensek úszáséról" szóló elméletet A Szaharában kutatásokat végző csoport 11 Ország: Algéria, a Szovjetunió, az USA. Brazília. Dánia, Franciaország, Lengyelország, Hollandia, az NSZK. Anglia és Svéggrszag tudósaiból áUt NAPI KISLEXIKON a kvazárról 1963-ban fedezték fel az első olyan rádióforrást amely csillagszerű. Ennek a csillagszerű rádióforrásnak angol nevéből (qaslsteiiar radio sources) képezték akvazár (qasar) szót. -' AvAnonoMtas? Amikor felfedeztek az első rádiócsillagokgt,. de még évekkel kéaőbb l\ kicsi volt ahhoz a rádiótávcsövek felbontóképessége, hogy a bemért helyen optikailag is megfigyelhető csillagok, galaxisok valamelyikével azonosítsák a rádióforrást. A rádiócsillagok helyét 1962-től tudják pontosabban meghatározni, amikor is először használták fel a Hold-fedést; ha a Hold korongja eléri a rádióforrás helyét, akkor a sugárzás hirtelen megszűnik. A pontos helymeghatározást a nagyobb átmérőjű rádiótávcsövek is elősegítették. így a 60-as években sok rádióforrást sikerült azonosítani optikai távcsövön ta látható égitesttel. Ezek egy része a Tejút rendszerhez tartozó csillagmaradványnak bizonyult, mások távolabbi galaxissal estek egybe, végül sok esetben egy csillagnak látszó, pontszerű, kékfény ú objetkumot pillantottak meg. Ezeket nevezték el csillagszerű rádióforrásoknak, kv&zároknak. # Világítótorony? Keletkezésükről, „életükről" még viszonylag keveset tudunk. Több egymással „versengő" hipotézis próbálja a ve- ; lük kapcsolatos problé- 1 mákat megmagyarázni. Abban általában egyetértenek, hogy mintegy 8—9 milliárd évvel ez- | előtt keletkeztek, amikor i a galaxisok is kialakultak. Egyes feltevések szerint a kvazárok éppen ezeknek a galaxisoknak a magjai. Abszolút fényességük a megfigyelhető Univerzumban a legnagyobb Az elsőként felfedezett kvazár a 3C273 vagyis (a harmidk Cambridge-i rádiócsillag-katalógus 273. sorszámú rádiócslltaga) egybilliószorta fényesebb a Napnál. Ezért is nevezik néha a kvazárókat az „Univerzum , világítótornyainak". J