Délmagyarország, 1971. június (61. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-17 / 141. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. JÜNTUS 11. Román küldöttség Budapesten Emilig Nucescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnöké­nek vezetésével Magyaror­szágra érkezett a román leg­felsőbb bíróság küldöttsége. A delegáció a többi között a magyar legfelsőbb bíróság működését és a magyar bí­rósági szervezettel kapcso­latos kérdéseket tanulmá­nyozza. (MTI) A folyók és tavak tisztaságának védelme A Technika Házában szer­dán befejezte háromnapos tanácskozását a szennyvíz­tisztítási konferencia, ame­lyen Ifi európai országnak mintegy 450 tudósa és szak­értője tárgyalta meg az em­ber környezetének, a folyók és tavak tisztaságának védel­mében fontos feladatokat. A tanácskozásra beküldött 62 tudományos dolgozatot is­mertető 8 összefoglaló elő­adásból és a vitából egy­aránt. kitűnt, hogy világszer­te új követelmény, a víz mi­nőségének szervezett, szabá­Elektromos körvezeték a szegedi oia/mezön A szegedi szénhidrogén­medencében a központi ipar­telep, a földgázüzemek, a fúróberendezések, az olaj­és gáztankállomások mind több villamos energiát fo­gyasztanak. Ez már jelen­leg is meghaladja az órán­kénti egymillió wattot, Csongrád város jelenlegi áramfogyasztásét. Ezért az olajmezön elektromos kör­vezeték-rendszert építenek. Az automatizált transzfor­mátorállomás az országos távvezeték 120 ezer voltos áramát alakítja majd át húszezer illetve hatezer vol­tos feszültsegüre. (MTI) lvozása. A konferencia vé­leménye szerint sürgős fel­adat olyan mintaterületek ki­alakítása, amelyeken a víz­minőség szabályozásának gyakorlati eredményeit ta­nulmányozhatják és kidol­gozhatják a végleges mód­szereket. Miután a vízgyűjtő területek nincsenek tekintet­tel országhatárokra, a nem­zetközi jogban is átfogóan szabályozni kell a folyók és tavak vizének felhasználását, a szennyvíz elvezetését. Ezen a konferencián ju­tott kifejezésre az a felis­merés. amely szerint változ­tatni kell a szennyvíztisztítás elvén. Eddig ugyanis azokat a szennyező anyagokat von­ták ki, amelyek a folyóban egyébként, is könnyen elbom­lanak, megsemmisülnek. A megtisztított szennyvízben pedig épen maradtak a szer­vetlen sók, egyéb szennyező arivagok. Az új felmérés alapján te­hát a korábbinál nagyobb gondot kell fordítani a ké­miai és a fizikai tisztításra. A tavak védelmében külö­nösen fontos az algát, és a hínárt tápláló foszfor, nitro­génsó és egyéb hasonló nö­vényi tápanyag távoltartása, tehát kivonása a szennvviz­ből. A vízlépcsőn,fölfelé Nagyközségi tanácsok ülései A 11 'II ' ' I w • Az onallosag előnyei és gondjai Dorozsmán Kiskundorozsmán tegnap, szerdán délelőtt ÜR össze a nagyközségi tanács, hogy olyan fontos kérdésben döntsön, mint az 1971—75. évekre szóló középtávú pénz­ügyi és fejlesztési terv. A tanácsülést Tóth Péter tanács­elnök nyitotta meg, majd dr. Kószö Péter vb-titkár ter­jesztette elö a helyi IV. ötéves tervre, illetve az idei év­re szóló pénzügyi és fejlesztési terveket. Ennek vitájá­ban felszólalt dr. Ábrahám Antal, a szegedi járási ta­nácsi hivatal elnöke is. A tanácsülés a terveket, egy­hangúlag jóvahagyta, s ugyanígy fogadta el a tanács és a végrehajtó bizottság munkatervét, valamint a kom­munális hozzájárulásról szóló rendeletet. A tanácstagok örömmel vették tudomásul, hogy a nagyközség háromszor annyi pénzzel gazdálkodik, mint az elözö ötéves tervben. Ak­kor 21 millió 678 ezer forint­tal kellett számolniuk, most pedig összesen fi6 millió 746 ezerrel. Pedig ez csupán a pénzügyi önállósodást jelzi, s nem jelenti azt, hogy a fejlesztésre szánt összeg ugyanilven arányban nótt volna meg. Az utóbbi az öt­éves tervre 24 millió 560 ezer forint, amelynek már jó előre megvolt a helye. Továbbra is kevés pénz ma­rad az elmaradott közmű­hálózat fejlesztésére, mert a nagyközség legégetőbb gond­ja a 12 tantermes új iskola felépítése Ennek költségei — mintegy 12 millió — fel­emésztik a középtávú terv­időszak fejlesztésre szánt pénzösszegének a felét. Ahogt a hozzászólásokból is kitűnt, az iskolaépítés ha­laszthatatlan. mert a jelen­legi 32 osztály helvett 1975 —76-ban már 45 szükséges a gyerekek számának örvende­tes növekedése következté­ben. (1968-ban 207. 1970-ben 198 gyermek született a 19 ezer lakosú nagyközségben.) A tanács nagy erőfeszíté­sei ellenere sem képes mór saját Dénzén gyorsabb ütem­ben fejleszteni a közművek alaphálózatát; a most elfo­gadott Kommunális hozzá­járulást szabálvozó rendelet viszont növelni fogja a be­vételi forrásokat. A magas­nyomású vízhálózat fejlesz­téséhez szükséges összeg egyharmadát a lakossag kö­telező hozzájárulása fedezi. Az építkezés első üteme tart. Vízlépcső készül, parti létesítmények, tározó tó, töl­téserősítések egy szakasza, a bal parton Tiszafüredig, a jobb parton Sarudig. Ugyan­akkor a nagykunsági és a jászsági főcsatorna. Látoga­tók jönnek, látogatók men­nek. Tavaly 2700 vendég volt, akikről hivatalosan is tudnak. Mindenki kíváncsi. S joggal. Az idén 714 mil­lió forint a pénzügyi elő­irányzat. amit december vé­géig teljesíteniük kell. Eb­ből 500 millió építési, 180 millió szerelési. 34 millió pedig egyéb tevékenységre megy; így kártalanítás stb. Igen szoros az idei év, és nagyok a feladatok. Az el­múlt évben 348 millió fo­rint volt a tényleges telje­sítés, a Tisza II-nél. az idei terv ennek több mint két­A duz­Szőreg járdákat épít Szőreg nagyközség tanácsanak tegnapi ülésén az idei költségvetést és fejlesztési tervet, az 1971—75. évek­re szóló pénzügyi tervet, az 1971—72. évi munkaprogra­mot. tárgyalták meg. A felszólalások utan valamennyi beterjesztett javaslatot elfogadta a tanács, és határoza­tokat hozott. 400 költségvetése az idén jóval több. mint korábban volt a tervek, a javaslatok azonban csak a lakok segítségével, összefogásával valósíthatók meg. dödik meg. Ehhez már jö­vőre, június végén megkez­dik a mederátvágást, vagyis a Tiszát a régi mederből új mederbe terelik. A mun­kák jelleg? változó. 1970­ben az építési tevékenység dominált, az idén már az acélszerkezeti elemek szere­lése. Daruk. piros daruk emelkednek a magasba, va­lóságos „kőhegyek", beton­erődök. Pontosan, percről percre halad itt minden, szigorúan megtervezve, sza­bályszerűen. A telep. ahol az irodák is találhatók, la­kóházak, munkászállás, ét­terem, presszó, már az épít­kezés kezdetére elkészült. Több éven át. hogy az itt dolgozók megfelelő szociális, kulturális körülmények közé jussanak, jöjjenek. Ilyen építkezés nem volt még ha­zánkban, ahol a végleges építmények alapterületének 90 százaléka, az ideiglenes építmények alapterületének 10 százaléka készült el. Na­gyon kedvező ez az arány. Nincsenek „kutyaólak". A végleges lakótelepen 120 la­kás található, zömében két­szobás, és 120 fős legény­szállás. Parkettás szobák, zuhanyozó, fürdőszobák, központi fűtés, konyhák, szóval mindaz, ami városi színvonal. A telepen rózsák virítanak. A konyha 1300 személyt szolgál ki. Műhe­lyek. garázsok, szociális lé­tesítmények. A telepen ter­melt víznek egyharmada a faluba jut el, Kiskörére. Van szennyvízhálózat és tisztítóberendezés. Megfelelő az úthálózat. 6 és fél kilométer, 3 és fél ki­lométer az iparvágány-háló­zat. A tömeganyagokat vas­úton szállítják, az acél- és vízgépészeti egységeket is. összesen 1600-an találnak nap mint nap munkát, igen tisztességes kei-esetet ezen a hatalmas beruházáson. Jó a társadalmi tulajdon védel­me. nem hasonlít az élet a hajdani dunapentelei na­pokhoz, és a Gagarin Hő­erőmű építkezéséhez. Nagy a gépesítés, a műszakiak száma 110. Sok az automa­ta és a félautomata beren­dezés, ilyen a „betongyár" is. A nyésztesre, intenzív halgaz­dálkodásra, ugyanakkor ki­alakulhat a viziélet, stran­dolás, vitorlázás, sporthorgá­szás. Egyre-másra1 letre jö­hetnek, gomba módra szapo­rodhatnak az üdülőtelepek. Végeredmenvben a hasznos vízi terület-duzzasztással, 127 négyzetkilométer lesz, ami a Balaton egyötödének felel meg. vagyis találó az elne­vezés: Kisbalaton. Megváltozik a mikroklí­ma, nagy lesz a párolgás. A Szegedi József Attila Tudo­mányegyetem megkezdte mar a mikroklimatikus vizs­gálatokat, s két állomást te­lepit ide. Az öntözési hatás­terület másfél millió holdat érint, ezen belül 524 ezer holdat öntözhetnek majd a gazdaságok, s ez félmillió mezőgazdasági dolgozó élet­és munkakörülményeit vál­toztatja meg, teszi kedve­zőbbé. A növényi kultúrák átalakulnak, s az állatte­nyésztés is. hatalmas és vi­rágzó feldolgozóipar jön létre a környéken. A mütargyakhoz. s az építkezéshez több millió köbméter földet mozgatnak meg. Ezek helyén az anya­gödrökben erdőket telepíte­nek, és másodlagos mező­gazdasági hasznosítású növé­nyeket. Tavaly 100 millió forintot adtak kártalanítás­ra. A szövetkezetek ezt csak üzemági fejlesztésre fordít­hatják ötszáz­VÉDNÖK­SÉGGEL ARAM ÉS ÖNTÖZÉS fél­auto­mata rendszer nagy teljesítményű, óránként 30 köbméteres. A sok ügyes elektromos berendezés segí­ti az embert. Beprogramoz­zak az idömemória-egységet és ahhoz tartja magát. Kija­vítja azokat az elemi hibá­kat, jobban inkább megelő­zi, amit esetleg az ember el­követne. Így épül a vízlép­cső. A helyzeti, a Tisz»a helyzeti energiáját használ­ják majd fel, és négy tur­bina segítségével aramot nyernek, vagy pedig öntöz­nek. A tározó tó környékén lényeges változás lesz. El­sődleges az árvízvédelmi biztonság fokozása. Úgyszin­tén a belvízi kiépítettség, vagyis a belvízkárok csök­kentése. levezetése, a mező­gazdasági hasznosítás jobb feltételei. A hatalmas tófe­lület alkalmas lesz halte­A tanácstagok közül leg- azt. hogy miért tervez —- . többen az 1971—72. évi ezer forintot 1972-re a ta­munkaprogramhoz szóltak hozzá, melyet Banda Meny­hért tanácselnök ismertetett. Sző esett arról, hogy az is­kola nyolc épülete annyira rossz állapotban van. hogy emiatt nehézségekbe ütközik a tanítás. Üj iskola kellene, az ehhez szükséges összeg azonban felemésztené a költségvetés nagy részét. Előreláthatóan a következő ötéves tervig várniuk kell a pedagógusoknak és az isko­lás gyerekeknek. A tanács egyelőre legfon­tosabb feladatának, többek között, a járdaépítést tart­ja, és azt, hogy segítségével minél több házban csapból folyjék a viz. Hogy miért, arra a számok adják meg a feleletet. A község területén levő járdák hosszúsága ösz­szesen 60 kilométer. Ebből azonban mindössze hét. ki­lométernyi a szilárd burko­latú. Ez magyarazza tehát nács betonjárda építésére. Ennél azonban nagyobb érté­kű munkával, több járdát is lehetne aszfaltozni, ha a la­kók maguk is felajánlanák segítségüket A vízvezeték­hálózat építését — mint is­meretes — 1970-ben befejez­ték. A magasnyomású vizet azóta 600 szöregi házba ve­zették be. A tanács célja az. hogy 1972 végéig minél több családot juttasson vezetéki vízhez. Az idegennek is feltűnik, hogy a községben, noha a virágtermesztésről hires. ke­vés a park, a virág. Elhang­zott a javaslat: társadalmi munkanapokat kell szervez­ni, melyeken a lakók a há­zak előtt szalagágyakat hoz­nak létre. A parkosításhoz pedig kérte a tanács a virág­és dísznövény szövetkezet és az Egyetértés Mgtsz segítsé­gét is. Igaz, Szőreg nagyközség. Az országgyűlés ipari és kereskedelmi bizottságának megbeszélése Szerdán a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés ipari, illetve kereskedelmi bizottsága. Az ipari bizottság Gácsi Miklós elnökletével tanácskozott. Az értekezle­ten. amelven a képviselők megvitatták az építőipar, a kohó- és gépipar, a nehéz­ipar és a könnyűipar, vala­mint a közlekedés elmúlt évi költségvetésének végrehajtá­si tapasztalatait — részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, dr. Csanádi György közlekedés­és postaügyi miniszter. dr. Horgos GyuLa kohó- és gép­ipari miniszter. Keserű Já­nosne belkereskedelmi mi­niszter. Buda István munka­ügyi miniszterhelyettes, Gór Nagy Sándor nehézipari mi­niszterhelyettes. Karádi Gyu­la. az Országos Tervhivatal első elnökhelyettese is. Az ipari tárcák zárszámadásáról összeállított munkaanyaghoz Madarasi Attila pénzügymi­niszter-helyettes fűzött ki­egészítéseket. A vita után az ipari bi­zottság az 1970-es állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést elfogadta. A képviselők végezetül döntöt­tek a bizottság 1971-es mun­katervéről . Palkó Sándor elnökletével tanácskozott a kereskedelmi bizottság Az ülésen részt vett dr. Vincze Imre pénz­ügyminiszter-helyettes, dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. A zárszámadásról, ezen belül a kereskedelmi, illet­ve a külkereskedelmi tár­ca költségvetésének végre­hajtásáról Szurdi István belkereskedelmi miniszter, illetve Baczoni Jenő, a kül­kereskedelmi miniszter első helyettese tájékoztatta a képviselőket. A belkereskedelmi bizott­ság a vita után a zárszám­adásról szóló jelentést elfo­gadta. maid ez évi munka­tereiéről hatarozott. (MII) nál több vallalat érde­kelt a hatalmas építkezesen. Különösen a fiatalok, ugyan­is a kiskörei (Tisza II.) vízlépcső és öntözőrendszer építésének, valamint mező­gazdasági hasznosításának megvalósulása véglegesen 1985-re várható. A feladato­kat tehát a fiataloknak kell elsősorban megvalósítani. Ezért védnökséget vállalt a KISZ. és szocialista szerző­dést kötött a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­tériummal. valamint az Or­szágos Vízügyi Hivatallal. Budapesten és az érintett hat megyeben több mint ezer KISZ-alapszervezet es 600 úttörőcsapat kapcsoló­dott be a nagy program megvalósításába. A negyedik ötéves terv célkitűzései alap­ján a kiskörei főmű első szakaszát. 1973. június 30-ra, teljes kiépítését pedig 1975­re fejezik be. Az épitkezes eddigi üteme garancia erre. — A falu máris sokat ka­pott — mondja Koháry Sz, Nándor* kirendeltségvezető —, hiszen nemcsak biztos megélhetést találnak itt, ha­nem a szociális, kulturális fejlődésre is nagy hatassal van az epítkezés. Bővítettül a vasútállomást, két ikerhá­zat építettünk a MAV-nak, korszerűsitettük az utakat, a vízellátást javítottuk, s a lé­nyeg, hogy amikor majd mindenki elvonul innen, ké­szen lesz a vízlépcső, a vég­leges üzemeltetésénél a he­lyiek egy része itt marad, . mintegy 250—300 ember. Persze addig még több év I hátra van. De a munkák jól haladnak. A két főcsatorna 1 földmunkái 69-ben kezdőd­| tek meg. A kétszer 18 kilo­méteres szakaszon jó né­hány műtárgyat elhelyez­tünk már, tavaly egy vas­úti hidat, két közúti hidat, ezekben a napokban pedig egy vasúti hidat és ket köz­úti hidat adunk át. A bal parton, Kunhegyes, Tisza­gyenda, a jobb parton, a ti­szasülyi öntöző főcsatornáig haladunk. Mindenütt épitkezés. S a falvak népe ámulattal, re­ménykedéssel figyeli. Űj élet készül, új élet születik. Ez már nemcsak az ígére­tek. hanem a Kánaan föld­r Sz, Lukacs Imre I

Next

/
Oldalképek
Tartalom