Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

SZERDA, 1911. MAJTJS 18. Új paragrafusok a természet védelmére Mindinkább időszerű annak a hangoztatása, hogy a természetvédelem magának az embernek a védelmét is jelenti. A természetes állapotokat — kényszerűségből vagy anélkül — maga az ember rombolja szét. A kultúra, a civilizáció, a technika forradalmi előtörése az emberi települések környezetét pusztította el elsőtorban. A növényvédelmi kemizálás, a sugárártalmák súlyosan károsítják az állatvilágot és magát az embert is. A levegőnek, a víznek szennyezettsége elsősorban a hangyabolyszerü városi tömegtelepüléseket veszélyezteti és fokozottan érezteti egészségrontó hatását. A bioszféra megvédésének szükségessége ma már az egész földkerekségre kiterjed az emberiség védelme érdekében. Az első magyar természetvédelmi törvény a „Természet és erdők védelméről" igen elkésve, csak 1935-ben született meg. Ennek is útjában állottak a magántulajdonban levő földbirtokok, a törvényből nem sok valósulhatott meg. A Természetvédelmi Tanács után az Országos Természetvédelmi Hivatal szervezése jelentett nagy előrehaladást. Az 1961. évi 18. sz. törvényerejű rendelet szabályozta a természetvédelmet, melyet az ez év április 1-én kiadott 12/1971. számú kormányrendelet. egészít ki végrehajtási utasítással. A természetvédelmi törvény végrehajtását 24 §-ban szabályozza. Védetté nyilvánításra minden állampolgár javaslatot tehet. Lényeges intézkedése a törvénynek, hogy nemcsak az Országos Természetvédelmi Hivatal, hanem helyi jelentőségű esetekben az illetékes megyei tanács által szervezett megyei természetvédelmi bizottság javaslatára a megyei tanács vb is hozhat védettségi döntéseket A törvénynek másik igen fontos új rendelkezése az ideiglenes védettség elrendelése. A megyei tanácseinök azonnal végrehajtandó határozattal 30 napi védettséget rendelhet el, melyről az OTVH-t értesíteni tartozik. Legfeljebb 60 .napra terjedő védettséget az országos szerv (OTVH) elnöke írhat elő. A madarak védelméről a 9. § intézkedik. Kiegészíti az előző rendeletet. E szerint a vadgazdaság szárnyasain kívül mindössze 5 madárfaj gyérítését (nem irtását!) engedélyezi. így pl. csak mesterséges haltenyésztő helyeken engedélyezi a szürkegém és szárcsa állományának gyérítését. Csak vad- és baromfitenyésztő helyek körül gyéríthető, lőhető a héja, a réti héja, a karvaly. Téves tudat — Remclcm, meg van elégedve a gyors ügyintézéssel! Autóóriások a Káma partján A Tatár Autonóm Köztársaságban, a Volga mellékfolyójának, a Kámának a partján óriási gépkocsigyár épül. A gyár évente 150 000 nyolctonnás tehergépkocsit és 10—20 Ttonás autókamionokat. valamint 250 000 Diesel-motort fog gyártani. A Kánra Autógyár egy 15 gyáregységből álló komplexum, Létrehozásának költségei (3 milliárd rubel) másfélszeresen meghaladják a Togliattiban műküdö gépkocsigyárét, melyben a „Zsiguli" típusú személygépkocsikat gyártják. A következő számok alapján alkothatunk magunknak elképzelést a Káma melletti építkezis méreteiről: egyetlen napi munka értéke már ebben az évben egymillió rubel lesz. Mindennap 3000 tonna betont és 2000 köbméter vasbetonszerkezetet kell beépíteni, 10 000 köbméter földet kell kitermelni. Ez körülbelül egyenértékű egy 12 emeletes ház felépítésével és használatra való átadásával. És még egy hasonlat. Frankfurt am Mainban szovjet gépkocsigyártók nemrégiben találkoztak az óriási nyugatnémet cég, a „Daimler—Benz" elnökével, aki ezt mondta: ..Számunkra az ilyen méretek még ismeretlenek. Ennek a komplexumnak a létrehozására szolgáló tervek túlszárnyalják együttvéve az összes nyugatnémet tehergépkocsigyárakat, Nincs hozzáfogható az Egyesült Államokban sem." Az első KAMA—3 márkájú gépkocsik négy év múlva hagyják el a futószalagot. Márciustól augusztusig nad nem irtható. Gólyafészket áthelyezni nem szabad, gólyafészkes fa kivágására csak az elsőfokú természetvédelmi hatóság adhat engedélyt. Sasfészek körül faállomány nem termelhető ki. A természetvédelmi hatóságok természetvédelmi társadalmi szolgálatot szervezhetnek. A természetvédelmet oktatási intézményekben rendszeresen oktatni kell. A törvény arról is intézkedik, hogy a madarak és fák napját meg kell rendezni. Gondoskodik a rendelek a kiveszőfélben levő magyar állatfajták megmentéséről is (magyar szűr ke-marha, racka juh stb.). Ezek állományát fenn kell tartani és fejleszteni kell. Az új rendelet gondos részletességgel foglalkozik a természetvédelem szervezetével, a természetvédelmi tárgyak és területek kezelésével, őrzésével és nyilvántartásával, a Természetvédelmi Tanács és a Megyei Természetvédelmi Bizottság megalakításával. Szegeden a TIT megyei szervezetében hat év óta működik madártani szakkör, mely évek előtt működését természetvédelmi munkával egészítette ki, és mint madártani és természetvédelmi szakkör működik Csongrád megye területén. Csongrád megyében a védett objektumok száma aránylag csekély. Elsőnek — még a természetvédelmi törvények előtt — 1933-ban védett lett a Fehér-tó sós, szikes mocsárvilága. Ennek azonban egész területét lassanként halgazdasági üzemmé alakították, a Tisza mély vizével árasztották eL, értékes sziki növény- és állatvilága megszűnt. Az átköltözött szikes madarak töredékét védi ^s őrzi a Pusztaszer határában levő szikes puszta, a Dongér-tó, ahol az OTVH jelenleg nagyobb beruházásokat végez. Értékes madárvédelmi terület a Tisza hullámterében levő Sasér, mely a rétisas és a gémtelepek madarait (kiskócsag, szürkegém, bakcsó), telepeit védi. Vannak Csongrád megyében védett növények is: az ásotthalmi Kiss Ferenc nevét viselő relictum fehérnyárfa erdő, a vetyeháti öreg nyárfa, a szentesi múzeumpark. Újabban lett tájvédelmi körzet a mártélyi erdőtől a barci réten át a Sasérig terjedő Tisza-szakasz, ahol a még meglevő öreg fák védelem alá kerülnek. A természeti környezet védelmének kiterjesztése sürgős egészségvédelmi feladat. Csongrád megyében még több védelemre szoruló táj, növény és állat, a megye védett területeinek a száma bizonyára gyarapodni fog. Dr. Bcretzk Péter A községi tanácsok tisztségviselői a szegedi járásban A szegedi járás községeiben is mindenütt megtartották már alakuló ülésükét a tanácsok. A nagyközségek első tanácsüléseiről rendre beszámoltunk olvasóinknak, s közöltük a megválasztott tisztségviselők névsorát is. Ezúttal a községi tanácsok tisztségviselőinek névsorát adjuk közre. Asotthalom: tanácselnök Sági János, tanácselnök-helyettes Makra János, vb-lagok: Börcsök Szilveszter, Gajdos Jenő, Kószó József, Solymos János, Szilágyi Dezsőné, Varga István, vb-titkár Kazi István. Baks: tanácselnök Gémes Ferenc, tanácselnök-helyettes Kovács Sándor, vb-tagok: Bánfi József, Cséri Gyula, Mihály Pálné, Szarvas Margit, vb-titkár Székesi Béla. Balástya: tanácselnök Rácz Ferenc, tanácselnök-helyettes Fekete Flóriánné, vb-tagok: Becsei István, Gera Illés, Hódosi Zoltán, Keresztúri József, dr. Kóródi István, Kordás Péter, Nógrádi István, Szél Sándor, vb-titkár Boldizsár Ferenc. Bordány: tanácselnök Gallai András, tanácselnök-helyettes Dudás Imre, Yb-tagok: Ádám Jenő, Márta Péter, Mészáros Károlyné, Ördögh Ferencné, vb-titkár Balogh Jánosné. Csengele: tanácselnök Rácz Tibor, tanácselnök-helyettes Pigniczki István, vb-tagok: Dorogi Géza, Trungel Sándor, vb-titkár Tisoczki Mihály. Deszk: tanácselnök Molnár Mihály, tanácselnök-helyettes Demeter Károlyné, vbtagok: Kanalas Sándor, Kocsó József, dr. Rusz Márk, Takács Péterné, vb-titkár Rusz Milosné. Domaszék: tanácselnök Farkas Józsefné, tanácselnökhelyettes: dr. Ozsvár József, vb-tagok: Ábrahám Antal, Fődi Béla, Gálik László, Kispéter László, Kószó Jenő, Németh József, vb-titkár Dobó Szilveszter. Forráskút: tanácselnök Nacsa János, tanácselnök-helyettes Fodor Mihály, vb-tagok : Hunyadvári Istvánné, Petres Istvánné. Rácz Márk. Sándor Tibor, vb-titkár Dudás Gyula. Kübekháza: tanácselnök Nagy József, tanácselnök-helyettes Zsötér András, vbtagok: Csányi István, K ríván Zoltán, Majer Lajos, Szűcs József, vb-titkár Nóvák Ferenc. ÖUiimös: tanácselnök ÁcsKovács Ernő, tanácselnökhelyettes Illés Jánosné, vbtagok: Huszka József, Király Vilmos, vb-titkár Lajkó Jenőné. Pusztamérges: tanácselnök Horváth László, tanácselnökhelyettes dr. Magyari Mihályné, vb-tugok: Papp Antal," Rózsi János, vb-titkár Lőkös Ferenc. Pusztaszer: tanácselnök Bi• tó Antal, tanácselnök-helyettes Tóth Imre, vb-tagok: Iván Antal, Szabó László, Szeri Antal, Szeri István, vbtitkár Veress Lászlóné. Röszke: tanácselnök Csamangó Mihály, tanácselnökhelyettes Tanácsi Vince, vbtagok : Cili Emília, Kéri Márton, Sebők József, ifj. Tombácz Antal, vb-titkár Molnár Béla. Rúzsa: tanácselnök dr. Jójárt István, tanácselnök-helyettes Chrappan János, vbtagok: Csányi István, Farkas Imre, Papp János, Tóth Mihály, Veres Jánosné, Vőneki János, vb-tltkár Farkas András. Sövényháza: tanácselnök Kecskeméti Gáspár, tanácselnök-helyettes Laczkó Jánosné, vb-tagok: Faragó István, Mihály Sándor. Rizs Sándor, dr. Schappon Tibor, Tülkös Pálné, Váradi József, vb-titkár Virágh Lajos. Szatymaz: tanácselnök Farkas Lajosné, tanácselnök-helyettes Bakos József, vb-tagok: Börcsök József, Fűz Ferenc, Kakuszi Imre, Szabó János. Szél Sándor. TóthMolnár Géza, vb-titkár dr. Börtsök Kornélia. Tiszasziget: tanácselnök Kiss András, tanácselnökhelyettes Puskás József, vbtugok: Frank Lászlóné, Jávor József, Juhász Ferenc, Márki István, Nieszner Ferenc. Puskás József, vb-titkár Ruzsin Milán. Üjszentiván: tanácselnök Gulácsi János, tanácselnökhelyettes Aczkov Emil. vbtugok: Minyó László, Talpai János, vb-titkár Király Istvánné. üllés: tanácselnök Hugvecz Andrásné, tanácselnökhelyettes ördögh János, vbtagok: Csóti Szilveszter, Dudás Kálmán, Gáspár János, Hegedűs Gábor, vb-titkár Tóth István. Zákányszék: tanácselnök Tóth Szilveszterné, tanácselnök-helyetles Bózsó István, vb-tagok: Csépi László, Huszta Vince, Kispéter János, Tóth Imréné, vb-titkár Gregus István. Zsombó: tanácselnök Kálmán Ferenc, tanácselnök-helyettes Vass Zoltán, vb-tagok: Sípos Mihály, Tóth Andrásné, vb-titkár Szakái Antal. A járás két községében, Dócon és Gyálaréten nem választott a tanács végrehajtó bizottságot. Dóc: tanácselnök ifj. Túri Józsefné, tanácselnök-helyettes Huszka Ferenc, vb-titkár Sata Mátyás. Gyálarét: tanácselnök Csorba Mihály, tanácselnökhelyettes Szélpál Mátyás, vbtitkár Gergelyfi Tamás. Nálunk miért nem lehet ? A televízió öröm a háznál — ha jó. Annál több bosszúságot okoz azonban, ha oda és vissza futkározó csíkokkal vagy recsegő-sistergő zörejjel borzolja idegeinket. Nem beszélve arról, ha készülékünk a krimi legizgalmasabb pillanatában kezdi „külön-műsorát". Az elrontott estét azonban több is követheti, ha a házi fl zenekultúra egyeteme Moszkvában, a Szakszervezetek Háza oszlopcsarnokában — amely a szovjet főváros egyik legkitűnőbb hangversenyterme — most nyílt meg a zenekultúra egyeteme. Maris több száz hallgatója ismerkedik az orosz klasszikusok és a szovjet zeneszerzők alkotásaival. Az új egyetemen tapasztalt zenepedagógusok, ismert zeneszerzők tartanak előadássorozatokat. Az előadásokat élvonalbeli zeneművészek hangversenyei követik. Nemzetközi katonai újítási konferencia A magyar néphadsereg illetékes szakembereinek kezdeményezésére május 18án Budapesten a ' Varsói Szerződés testvéri hadseregei legkiemelkedőbb eredményeket elért katonaújítóinak részvételével nemzetközi katonai újítási koilferenciát tartanak. Ez lesz az első ilyen nemzetközi rendezvény. A konferencia célja: felmérni a Varsói Szerződéshez tartozó testvéri hadseregekben kibontakozott, a harckészültség szilárdítását, a technika hatékonyabb kihasználását és fokozott kímélését szolgáló újítómozgalom eddigi eredményeit, és a további fejlődés módjait, i feltételeit. A tanácskozás ugyanakkor azt a célt is szolgálja, hogy az eddiginél hatásosabban, eredményesebben kibontakozzék és rendszeressé váljék a testvéri országok katonaújítói .közötti együttműködés, tapasztalatcsere. A konferencián részt vesznek a szovjet hadsereg, a bolgár, a csehszlovák, a lengyel és a román néphadsereg, továbbá az NDK nemzeti néphadserege, és a rendező magyar néphadsereg kiváló katonaújítói. A tanácskozás napján ugyancsak Budapesten »/ említet1 testvéri hadseregek újítóinak legértékesebb munkáiból nemzetközi katonaújítási kiállítás nyílik. kassza apadásának időszakában, hó végén, vagy ünnepek előtt rakoncátlankodik a masina, s éppen akkor romlik el, amikor legjobban hiányzik. És hogy ilyenkor se legyen gondja egy tévétulajdonosnak sem, a Gelka néhány hónapja nagyon észszerű — és sok városban már sikeresen folyó akciót — indított. Ennek alapja az úgynevezett átalánydíjas tévé-javítási szerződés: meghatározott havi díj ellenében a Gelka a helyszínen megjavítja az elromlott készüléket. Hogy mennyi pénzt jelent ez havonta? A vállalattól várt díjtalan szolgáltatásoktól (kiszállási díj, javítási munkadíj, felhasznált anyagok, alkatrészek ára) és a készülékek korától függően 15—45 forintig terjed ez az összeg. Ha valaki 7—10 éves készülékére havonta a legtöbbet, tehát 45 forintot fizet, ezért a tévé bármilyen javítását, a legköltségesebb képcsőcserét is, díjtalanul elvégzi a Gelka. A tulajdonosnak ebben az esetben a kiszállásért sem kell fizetnie. Előnye még a szerződésnek, hogy abban az esetben, ha a javítás csak a szervizben végezhető el és tizenöt napon túl, a Gelka kölcsön ad az előfizetőnek egy másik készüléket. Mi, szegediek kissé irigykedve hallgatjuk a rádió és a tévé reklámműsorát, olvassuk a lapok hirdetéseit, ahol felsorolják az új szolgáltatásban részesülő városokat. Hogy Szeged miért nem tartozik a Gelka dédelgetett gyerekei közé? — ki tudja?! Pedig romlandó tévé és ugyanígy fizetni kész tulajdonos itt is bőven akad. Ch. A. Könyvek veszélyben Komoly veszélyt jelentei aek az olaszországi könyvtárak i számára a termeszjárasek. első riasztó leieket harminc évvel ezelőtt Rómában adták, amikor a termeszek csaknem teljes mértékben elpusztítottak értékes kéziratokat a vatikáni könyvtárban. Ma csak Róma központjában 30 aktív termeszkolóniát fedeztek fel. A tudósok nem zárják ki a termeszek vándorlásának lehelőségét az Alpokon keresztül Közép-Európa irányában. (MTI) /