Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

4 KEDD, tWl. WÁJTTS fl A Zrínyi Katonai Kiadó 20 éve A néphadseregben folyó sokrétű és céltudatos nevelömunka megkövetelte, hogy a hadsereget katonai és politikai irodalommal, klaszszikus és haladó szellemű szépi ilommal lássák el. Ezért uozták létre 194t)-ben a Honvéd Sajtó és Lapkiadó Vállalatot. A hadsereg fejlődésével járó növekvő művelődési igény azonban mihamar túlnőtt egy polgári sajtóterjesztő vállalat keretein. A népi demokratikus rendszerhez hű munkás-paraszt tisztikar megteremtő se, katonai és politikai műveltségének emelése megkövetelte a kiadói tevéken) ség kiszélesítését. A politikai oktatási anyagokon és útmutatókon, valamint az agitációs kiadványokon lúlmenően a személyi állomány egyre inkább sürgette a katonai és általános műveltségük fokozását segítő kiadványok megjelentetését. A kiadó tevékenysége hamarosan újabb feladatkörrel bővült: jelentősebb katonai és ideológiai szakmunkák kiadására vállalkozott. A néphadsereg kiadója 1956-ban, a nagy magyar költő és hadvezér: Zrínyi Miklós nevét vette fel. A Zrínyi Katonai Kiadó mindenkor elsőrendű feladatának tekintette olyan munkák megjelentetését, amelyek a potenciális ellenség igazi arculatát, agresszív katonai, katonapolitikai céljait, fellazítási kísérleteit mutatják be és leplezik le. Szépirodalmi jellegű kia- i dáspolitikájának középpont- j iában a hazafias és internacionalista nevelés, a honvé- | delem gondolata áll. Az elmúlt két évtized tapasztalatait összegezve, a Zrínyi Katonai' Kiadó fő tennivalóját abban látja, hogy minél magasabb színvonalon kielégítse a néphadseregnek a kiadóval szemben támasztott igényeit, hatékonyan és változatosan hozzájáruljon a lakosság honvédelmi neveléséhez. Lakáshoz nem tartozó helyiségek bére Népszerű a konzervált virág A japán „Tokió"-társaság a többi között virág konzerválásával is foglalkozik, ami igen népszerű lett a japánok körében. Különösen azok kedvelik, akik a túlzsúfolt városnegyedekben élnek. Egy tokiói áruháztól kapott adatok szerint, havonta körülbelül 400—500 virágkonzervet adnak el. A konzervekben műtrágyába ágyazott virágmagot, vagy növénygyökereket árulnak. A vevőnek nem kell egyebet tennie, mint felbontani a dobozt, megöntözni a tartalmát és napos helyre állí- j tania. Egy idő utón a mag vagy gyökér kicsírázik, majd | felnő és virágzik. Ma már az évszaknak megfelelően nagy választékban kapható a különböző konzervált virág. (MTI) I. KERÜLET Házasság: Rácz László és Halasi Marianna, Kovács Józseí és Szászlalvl Ágnes, Soós Mihály es Tölgyesi Angéla, Kercsztliegyi Rezső és Tóth Viktória, Vadas József és Gyarmati Irén, l'crenez Sándor és Cseh Ibolya, Aezél Tibor es Sallay Zsuzsanna, Tőke László és Farkas Ágnes, Füzesi Tibor és Markolt Kinga, Tribli Imre es Csonka Ilona. Vass Ferenc és Marosvary Mária. Kondra Mihály és Molnár Janka, Kerekes Józsel es Fehér Zsuzsanna házasságot kötöttek. Születés: Tóth Imrének és Volford Ilonának Imre. Király Józsefnek es Ludányi Margitnak Tünde Julianna, Szilágyi Janofinak és Jojárt Rozáliának János, .lován Jánosnak és Orbán Zsófiának Zoltán. Borbély Andrásnak es Nacsa Erzsébetnek Andrea Erzsébet, Sörös Mihálynak es Bálint Juliannának Anna Júlia, Puskás Jenőnek és Kovács Ilonának Anita Judit, Klspál Bélának és Börcsök Máriának Bela. Ferenczi Istvánnak és Pataki Annának Zsuzsanna. Bauer Lászlónál: és Locskat Valériának Valéria, Ba Pálnak és Szentendrei Erzsébetnek Erika. Nemetok Lajosnak és Szabó Margitnak Csaba Zsolt. Mórion Antalnak és Tak" Beátának Beáta Mária. TOth Ferencnek és Izsáckl Juliannának Attila Ferenc, Udvardi Jánosnak és Kakuja Annának Zsolt. Németh Józsefnek és Zombori Erzsébetnek Zsuzsanna. Kelemen Mihálynak és Készei Máriának Hajnalka, Oláh Lászlónak es Gál Mártának Gábor l.as/Jó. Csikós Ivánnak és Hernádi Zsuzsannának Tamás. Csúll-Oyapjas Jánosrak és Halasi Annánál: János. Halast Sándornak es Fekete Gizellának Andrea. Mucsi Pálnak és Németh Etelkának Pál, Sándor Ferencnek es Szélt -Jv.llannáiiak Zoltán. Ctáb Lászlónak es Balogi Erzsébetnek Angéla Edit, Halász Ferencnek és Toth Évának Eva. Kocsis Lászlónak is Bokonyi Évának László Attila. Korom Lászlónak és Vágó Juliannának László. Borsik Jánosnak és Berkó Máriának Ildikó. PnPD Vilmosnak is Fenyvesi Klárának Vilmos, Császár Sándornak és SzélDál Etelkának Csaba. Kováé, Atillának és Papp Máriának Adrién Judit, -vb.-nnáin Lajosnak és Papdt Mariáink Edit Erzsébet. Kuruesal Andrásnak és Túrt Erzsébetnek Zsolt, László. Jáger Istvánnak és Kovács Máriának Zoltán Attila, Kispétcr Józsefnek és Horváth Évának Andrea Eva, Kuozi Andrásnak Rövidzárlat K. S. magánházban lakik, a lakásán kívül használja, illetve bérel egy elkerített baromfiudvart és egy nagy színt, a mezőgazdasági felszerelések tárolására. Eddig a helyiségek után havi 30 forintot fizetett. A napokban a háztulajdonos közölte vele, hogy a lakásához nem tartózó helyiségek bérét felemeli. Olvasónk ilyen rendelkezésről nem tud, ezért azt kéri, ismertessük, hogy a háztulajdonosának van-e joga a lakáshoz nem tartozó helyiségek bérét felemelni, s ha igen, milyen rendelkezés alapján. A lakáshoz tartozó helyiségek általában a fáskamra, pincerekesz, padlásrekesz,: WC. Ezek alapterületét a lakbér megállapításánál nem lehet figyelembe venni, de használati díj nélkül jogosult használni ezeket a bérlő. Ugyanígy külön használati díj nélkül jogosult használni a bérlő az épületrészhez tartozó udvart és kertet az egy építési teleknagyságot meg nem haladó részben. Az ezen felüli terület használatáért a nem lakás céljára szolgáló helyiségek béréről szóló jogszabály szerint külön bért lehet megállapítani. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját a 8/1971. (II. 10.) Kormány számú rendelet szabályozza. A rendelet hatálya kiterjed a bérbeadás útján hasznosított nem lakás céljára szolgáló helyiségcsoportokra, illetőleg helyiségekre, és az ezekhez tartozó területekre (kert, udvar stb.), a lakó- és a vegyes rendeltetésű épületekben levő vagy ezekhez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, és a nem közös használatra szolgáló területekre; a tanácsi házkezelési szervek által kezelt raktárokra. A bérleti jogviszony fennállása esetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetőleg a rendelet hatálya alá tartozó területek használatáért a bérlő bért köteles fizetni. A helyiségek éves bérét a rendelet négyzetméterenként — a településkategóriák és bérleménycsoportok szerint — állapítja meg. Például megyeszékhelyen 130 forinttól 450 forintig négyzetméterenként. A bérbeadó e rendelet hatályba lépésekor fennálló bérleti jogviszony esetében köteles a bér összegét megállapítani, és uzt a berlővel közölni, legkésőbb 1971. június 3U-ig. A nem állami tulajdonban álló helyiségeknél az új bérfizetési kötelezettség fokozatosan lép életbe. 1971. július 1. napjától a korábbi bér összegét — évenként — az új és a korábbi bér különbözetének egyharmadával kell növelni. Olvasónk esetében az eddig bérelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek után a bérleti összeget a fenti rendelkezés szerint lehet megváltoztatni. Dr. V. M. Gyógyszermúzeum Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte a pozsonyi gyógyszermúzeum. Kiállításait a múzeum új otthonában, egy hajdani gyógyszertár helyiségeiben rendezik. A 14. századbeli épületet a világ minden országából a látogatók tízezrei keresték fel az elmúlt tíz esztendő alatt. A múzeum gyógyszertörténeti gyűjteménye 5000 gyógyszert és gyógyszerészeti eszközt, valamint 2400 könyvet tartalmaz, köztük 17. századi, rendkívül érdekes gyógyszerészeti nyomtatványokat is. A legérdekesebb látnivalók: 300 évvel ezelőtti receptek, egy középkori alkimista laboratórium történetileg tökéletesen hiteles modellje. Budapest jövője r iJVMonyvi hírek és Barna Máriának András. Jeszenszkl Zoltánnak és Konya Jusztinának Zoltán, Halmi Dezsőnek és Tóth-Kovács Annának Zoltán, Böszörményi Józsefnek és Szabó Izabellának Zsolt Attila, Takó Istvánnak és Bakaesl Magdolnának Zsolt Attila, Piri Józsefnek es Czeglédl Zsuzsannának Gábor, Simon Miklósnak és Nadoban Máriának László Zsolt, Felhő Miklósnak és Csoti Erzsébetnek Zsolt, Ztmányi-Kovács Ferencnek és iVSdi Margitnak Edit, Csonka Imrének és Szabados Etelkának István, Kádas Ferencnek és Pásztor Gabriellának Aranka, Vtncze Ferencnek és Juhász Arankának Ferenc Zoltán. Zagyi Lászlónak és Molnár Katalinnak Katalin, dr. Nagy Istvánnak és dr. Dávid Gyöngyinek Attila, Csécsei Jánosnak és Metz Máriának Tamás János. Sánta Istvánnak és ördög Rozáliának Zsolt, Ruszkal Károlynak és Erős Évának Eva Magdolna. Pósa Lászlónak és Dékány Évának Ágnes, Miklós Antalnak és Makra Máriának Gábor. Nemes Lajosnak és Füldesi Eszternek Erika, Nagyi Györgynek és Varga Magdolnának Andrea Piroska, Kemény Lajosnak és Szarvas Zsuzsannának Angelika, Lengyel LaszJónak es Nemeth Zsuzsannának László Gábor, Sári Bélának es Kormányos Martának Gábor, Ábrahám Ferencnek. és Kúrál Evánuk Gábor nevü gyermekük született. Halálozás: Horváth Zoltán, Holdi József, Czakó Józsefné Hegedűs Ilona. Köteles Imre. Hegyesl l.ajasné Fürbacher Ilona, dr. Obál Ferencné BArczy Anna. Bácsfalust Lászlóné Korom Magdolna. Bednárik József, Bacsó Jözsef, Pándi sandorné Fazekas Margit, Kercsil; Ferenc, Jakab Mártonné Kucsák Erzsébet. Blatschek Kálmánné Weisbrunn Regina. Nemes Sándor, ördög Imréné Kószó Etelka. Vas Antal meghalt. II. KERÜLET Házasság: Boros-Gye'.i Bálint András és Farkas Erzsébet Zsuzsanna. Bcrnát-sky Ferenc es Csorba Terézia Veronika. VOiiis József és Horváth Ann 1. Csűri Sándor cs Hamzsek Erzsébet, Flórián Mihály és Bakacsi Erzsébet, Uulnoky Géza és Hasznos Erneszün. Miklós Ferenc és Antóni Mária, Katona Lajos Vilmos és Konoz Zsuzsanna, szabó Sándor és Koncz Julianna, Szolnoki Ferenc János és Szarka Anna, Bakaity István és Tóth Erzsébet, Mészáros Sándor és Márta Mária Magdolna házasságot kötöttek. Halálozás: Bakos János, Toltogyi Imréné Dávtdházi Lídia, Cseh Mihály, Varga Lajosné Pajtás Mária, Bakos Kálmánné Gyuris Gizella. Henz János, Tóth István Lőrincné Fazekas Ilona, Petrovics József, Csizmadia Sándor meghalt. UI. KERÜLET Házasság: Simon György Tibor és Kotroczó Amanda házasságot kötöttek. Születés: Bíró Józsefnek és Fejes Erzsébetnek Attila Ferenc, Szécsi Dezsőnek és ördögli Irénnek Dezső Tibor, Vas Lászlónak és Szélpál Gizellának Gizella Zsuzsanna. Szűts Istvánnak és Kardos Katalinnak Zoltán István, Hegedűs Györgynek és Kulai Mária Arankának György Péter, Mig Jenőnek es Pálfl Jolánnak Vendel, Papp István Andrásnak és Polyák Máriának Mária Ilona. Polyák Istvánnak és Klspál Máriának Csaba. Takacs Jenő Lajosnak és Fodor Máriának Edit, Vajda Jánosnak és Bacsa Klárának Helga Virág, Szendrel József Mihálynak és Varga Ágnesnek Zsolt. Kószó Gézának és Soós Évának Zita, dr. Simon László Károlynak és dr. Zentat GaorieUa Olgának Judit Gabriella, Olajos -tanúsnak es Pelrohai Erzsébetnek Edina Erzsébet, Wisnyákov Ivánnak ói (.'serényi Ágnesnek Ágnes Katalin nevű gyermekük született. Halálozás: Kardos Zoltán Tivydarné Plllich ROZKJ Anna, Barla Istvánne Sztokovles Józsiit, Vőneki Irén, Sass Ferenc, Kovács János, Dosztál Andrásnc Kéri Erzsébet, Fehér-OpiPtan Istvánné Varga Mária, Horváth Anlalné Bokor Eva, Vlsnytt Jáncsné Csíkos Erzsébet Qera Mlhályné Huszta Etelka. Fimon Ferencné Perecz Mária. Nagy Endre Józsefné Bauer Kutniin, Magassy Elekné Jantuska Irén. Tótpördi Lajos. Pap János Jenöné ördög Julianna. Podráezky Andrásné Godó Julianna. Sipos Árpád, Tplnai Péterné Katai Rozália. Gyuris Is fán. .ki j i :mre Németh György Miklós. Bnda"Nagy Ferenc. Sugár Cándornr Katona Ilona. Palotás Jánosba Horváth Etelka Viktória, ökrös Pálné Kocsis Ilont), ölté Jánosno Csehok Irén meghalt. Amikor majd száz éve, 1873-ban Budapestté etí/asítették Pest, Buda és Óbuda városát, alig 297 ezer lakost számlált. Most kétmilliós fővárosunk fejlesztési koncepciójában 2 250 000 lakosra számítva terveznek — 30 év távlatában. Hogy milyen város ma Budapest — azt mindenki láthatja. tapasztalhatja. Szépségeit és hiányait tudjuk, érezzük. Hogy milyen lesz. milyen legyen fővárosunk. arról sokat vitázunk beszélünk. I A háború pusztításaiból újjászszülető Nagy-Budapesten mindjárt a felszabadulás után átfogó városrendezési munka indult meg. 1960-ban hagyta jóvá a kormány Budapest és környéke első általános városrendezési tervét. A terv alapelvei és célkitűzései keveset változtak, a IV. ötéves terv beruházásai az igények és a fejlesztés gyorsulása miatt némileg módosultak. Tervrajzok, makettek, számok. Lebontandó és újjávarázsolandó városnegyedek. Házak, közintézmények, utak, csatornák, gázvezetékek. Kép arról, hogy az ötéves terv végén, vagy ahogy a század végén, az ezredfordulón élünk. Budapesten, mint országszerte, vagy Európa nagyvárosaiban is, elsőrendű és rangú feladat a lakásépítés. Ma hozzávetőlegesen 110 ezer lakás hiányzik fővárosunkban. A meglevő lakások 50 százaléka egyszobás, a lakások 58 százalékában nincs fürdőszoba, 30 ezer lakást nem is érdemes felújítani. Harmincéves távlatiban lebontanak Budapesten 140 ezer lakást, és legalább 410 ezret építenek fel. Kijelölték az új lakótelepek, városrészek helyét: Rákospalotán, Zuglóban, a Budaőrsi úton, őrmezőn, Békásmegyeren. Kőbányán és Újhegyen. Több peremkerület kap új városközpontot, a régi, szűk beépítésű, földszintes házak helyén modern. tágas terű, városias jellegű épületeket terveznek. A rekonstrukciók színhelye: Óbuda. Újpest, Kőbánya, Rákospalota Kispest. Pesterzsébet, Csepel, a XVI., a XVII. és a XXII. kerület központja. A IV. ötéves tervben 90—100 ezer lakás épül, s negyed annyit bontanak le. Új arculatot kap a Martinelli tér. az Aranykéz utca. a Petőfi tér. nács, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Tudományos Akadémia, a Parlament, a Pártközpont, a legtöbb minisztérium, van itt színház és múzeum, könyvtár és hajóállomás, kultúrcentrum és elegáns üzletek. Itt sikk vásárolni, találkozni, korzózni. A Belváros nagyarányú rekonstrukciója mellett megkezdődik az új városközpont-rendszer kialakítása is. A városmag körül decentralizált városrészközpontok lesznek az Örs vezér téren, Kispesten, Újpesten, Óbudán, a Déli-vasút— Moszkva téren, valamint a Móricz Zsigmond körtér környékén. Még a IV. ötéves tervben felépül a XX. kerületben az ezerágyas délpesti kórház, 3800 bölcsődei, 10 ezer óvodai férőhely, 628 általános iskolai tanterem nyílik. Az Üllői úton és a Kelenföldi lakótelepen új mozi, a Kelenföldi, az óbudai és a Zuglói lakótelepen, a VIII. kerületben, Kőbányán és Újpesten művelődési központ épül. Lényegében az 1873-as egyesítés utáni városrendezési akciók szabják meg a mai napig fővárosunk jellegzetes arculatát, nagyvonalú városszerkezetét A sugárutas, körutas útszerkezet a rakodóparkok, a pályaudvarok, a legfontosabb középületek helyét akkor jelölték ki. Budapest mai forgalmi úthálózatának elképzelései is ezen a rendszeren épül. A tömegközlekedést — mint a világ nagyvárosaiban általában — a metró bonyolítja majd le. A részben elkészült kelet—nyugati és az épülő észak—déli fővonalat leágazások, a Mexikói útig meghosszabbított millenniumi földalatti, a Kálvin térig bevezetett Csepeli Gyorsvasút, a metróhoz csatlakozó HÉV-vonalak teszik teljessé. Budapesten a gépkocsiállomány a IV. ötéves terv idején megháromszorozódik, 2000-ben pedig — úgy számolják — 600 ezer autó közlekedik a főváros útjain. Az útépítési — korszerűsítési — tervek ehhez mérten nagyvonalúak. A Hungária körúti gyorsforgalmi út — bevezető autóutakkal — szervesen kapcsolódik majd a meglevő körutas—sugaras rendszerhez. A távlati terv a gyorsforgalmi úthálózaton 63, a belső forgalmi hálózaton 27 helyen irányozza elő többszintű csomópont kialakítását, 88 vasúti keresztezésben építenek alul-, illetve felüljárót. A IV. ötéves tervben megépül a Budaőrsi út—Hegyalja úti csomópont. Korszerűsítik a Magyar Jakobinusok terét, a Moszkva teret, a Soroksári utat és a Szilágyi Erzsébet fasort Elkészül az Üllői úti, a Batthyány téri és a Déli-vasúti aluljáró. ŰJ köntösben fogadja az utazókat-érkezőket a Déli és a Nyugati pályaudvar. Bővítik a Kelenföldi pályaudvart. és a háromszorosára növelik a Ferihegyi repülőteret. Parkok, terek, harmonikusan elrendezett épületek teszik majd kellemessé a várost. Fejlesztik a budai parkerdőket, ahol lehet, növelik a zöldterületet. Nagykapacitású vízművek épülnek, felújítják a 75 évnél régebbi csatornahálózatot. Klasszikus szépségű épületeinket, műemlékeinket „levegőhöz", térhez juttatják, kibontják a házrengetegből. Célszerűség és nagyvonalúság ötvöződik Budapest közeli és távlati fejlesztési tervében. Szépség és harmónia. a történelmi és a természeti adottságok felhasználása, hagyomány és modernség lesznek jellemzői a jövő Budapestjének. Kádár Márta ÍT „Csúcsforgalom" a uösaruárosban Mosl egy igazi központja j van Budapestnek. H Belváros. Itt, vagy a közvetlen j környékén a legtöbb köz1 intézmény, itt a Fővárosi TaA városligeti vásárvárosban külön „házi" közlekedésrendészetet kellett felállítani, olyan nagy a forgalom a pavilonokhoz vezető utakon. Szinte félóránként érkeznek a hatalmas kamionok Európa nagyvárosaiból vagy a tengeri kikötőkből hozzák a kiállítók anyagát. A FÓTEFU teherautói ugyanakkor a fővárosi pályaudvarok és a BNV között szinte menetrend sze. rinti forgalmat bonyolítanak le. Az idei BNV-re hozzávetőleg 509 vagon és '300— 100 kamion árut várnak a rendezők. Eddig 214 vagon és 56 kamion már megér! kezett. A legtöbb árut a I Szovjetunióból várják, óazszesen 500 tonnát. A szov jet kiállítási anyag legnu gyobb részét már átvették-és nemsokára megkezdik a lengyel, a csehszlovák, az. NDK-beli és a bolgár kiállítási anyag utolsó szállítmányainak kibontását. Az olasz, a francia pavilonban hozzáláttak a gépek felszereléséhez, mégpedig ugyanolyan ütemben, mint ahogy érkezik az áru. A távoli országokból többszöri átrakás után érkezik az áru. Indiából például Genován át, milánói átrakással érkeznek a termékek. Kubából a rostocki kikötő ..közreműködésével" ós magyar kamionokkal lut be az anyag Budapestre.