Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

KEDD, 1971. MA.1TT3 11. Magyar-iraki tárgyalások a Kiilügyisiitisztériiiiflban Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese és a hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Nima al Nima, iraki külügyi állam­titkár között hétfőn a Kül­ügyminisztériumban tár­gyalásokra került sor, ame­lyeken részt vettek: magyar részről dr. Szabó Károly, a Külügyminisztérium csoport­főnöke és Széphelyi Zoltán. főosztályvezető helyettes, Iraki részről: Abdul Karim Alameer, iraki külügymi­nisztériumi tanácsos, Tawfig al Momin, az Iraki Köztár­saság budapesti nagykövete. A tárgyalásokat, amelye­ken a két országot kölcsönö­sen érintő nemzetközi kér­déseket, valamint kapcsola­taik kérdéseit beszélték meg, baráti légkör jellemezte. Péter János külügyminisz­ter baráti beszélgetésen fo­gadta az iraki külügyi ál­lamtitkár vezette delegációt. (MTI) Óriás­helikopter A V—12 szovjet helikop­tert először mutatják be kül­földön, a Párizsban megnyíló aeronautikai és űrrepülési szalonon. A V—12 típusú helikopter a világ legna­gyobb helikoptere. (MTI) Magyar hajók bemutatkozása Oslóban Tegnap ünnepélyesen megnyitották Oslóban a nemzetközi tengerészeti és hajózási kiállítást. A skan­dináv országok hagyományos hajózási seregszemlejen a Magyar Hajó- és Darugyár is bemutatja korszerű ter­mékeit, köztük a legújabb konstrukció modelljei, a há­romezer tonna hordképessé­gű, több célú — ömlesztett, darabáruk és konténerek szállítására is alkalmas — tengeri áruszállító hajót. A magyar hajók és portálda­ruk iránt élénk érdeklődés mutatkozik a kiállításon. A gyár eddig is több tengerjá­ró hajót szállított norvég és svéd megrendelőknek. Tervek és teljesítmények a kisipari szövetkezetekben A kisipari szövetkezetek is éppen olyan váltakozó ered­ményeket értek el az elmúlt negyedévben, mint a na­gyobb üzemek. Volt, ahol si­keresebben indult az eszten­dő, másutt több gonddal, ne­hézséggel küszködtek, nem tudták elérni azt, amit cé­lul tűztek maguk elé. A Felszabadulás Asztalos Ktsz az utóbbiak közé tar­tozik. Ebben a nagy — 370 embert foglalkoztató, Do­rozsmán, Makón és Hódme­zővásárhelyen vidéki rész­leggel rendelkező — szövet­kezetben visszaesést tükröz­nek az adatok. Húsz száza­lékkal csökkent az árbevé­tel, 35 százalékkal a nye­reség a tavalyihoz viszo­nyítva. A ktsz elnöke részben az anyagárak emelkedését, részben az anyagok rosz­szabb minőségét — s ezzel a felhasználási lehetőség „beszűkülését" — jelöli ok­ként. Azt is, hogy maga­sabb bér reményében szá­mosan elhagyták a kollektí­vát, 25 dolgozóval keveseb­ben vannak. Mintegy 340 szobaberen­dezést gyártottak az eltelt időszakban, ezeket a java­részt újabb termékeket a kiskereskedelemben hozzák forgalomba. Egyedi bútoro­kat, foteleket, székeket, kü­lönféle szekrényeket, reka­miékat is nagy számban ké­szítettek. Többféle variáció­ban működnek együtt a Tápéi Háziipari Termelő­szövetkezettel, az úgyneve­zett flamand székek előállí­tásában. De közvetlenül az ARTEX-nek is készítenek ebből a széktípusból. Ezen­kívül a Szovjetunióba szek­rényeket, Görögországba pe­dig foteleket, székeket ex­portáltak. A Szegedi Gumi- és Mű­anyag Ktsz-ben előrelépés­ről tanúskodnak az adatok. Emelkedett a termelésük — nemcsak a tavalyi szinthez, hanem a tervhez viszonyít­va is: a célkitűzéseket 5 szá­zalékkal túlteljesítették. A javítás-szolgáltatásban — a különféle gumijavító mun­kákban — pedig 30 száza­lékos növekedést értek el. A növekedés nagy részét a közületi javítások tették ki. Biztosítottnak látszik te­hát a 17 millió forintos éves terv teljesítése. Az is kedve­ző tény, hogy csökkenő lét­számmal, részben a műszaki fejlesztésből, részben a mun­ka jobb megszervezésével alapozták meg a fenti telje­sítményeket A ktsz exportál is: a Szovjetunióba és Bulgáriába futballbelsőket, Csehszlová­kiába, Romániába gumiból készült építőipari gépalkat­részeket. Míg tavaly, az év elején mindössze 49 ezer fo­rint értékű volt a kivitel, az idén 512 ezer forintra emel­kedett A gumitermékek mellett a műanvagból — polietilénből, poliamidból, polistirolból — termelt áruk jelentik a szö­vetkezet másik profilját. Fő­ként textilipari gépalkatré­szek készülnek belőlük, de például a kéziszerszámgyár­nak fogónyeleket is gyárta­nak. Ugyancsak jól indult az esztendő a Szegedi Univer­zál Vegyi, Kultúrcikk és Szolgáltató Ktsz dolgozói számára. S nemcsak azért, mert elnyerték a Csongrád megye Kiváló Kisipari Szö­vetkezete kitüntető címet. A tavalyi munkához hasonló­an szép eredményt, több mint 3 százalékos túlteljesí­tést értek el a szövetkeze­tiek az első negyedévben. Üj termékükből, az impor­tot helyettesítő UNIFOSZ 50 EC növényvédő szerből 3 ezer litert gyártottak a há­rom hónap alatt. Ennek ér­téke 5 millió 200 ezer fo­rint; már csaknem a ter­melés felét teszi ki a hasz­nos újdonság. Tavaly 23 millió forint volt a termelé­si érték a szövetkezetben, idén a tervek szerint 44 mil­lióra növelik ezt az érte­ket, vagyis megkettőzik a termelést. A szövetkezetiek­nek azonban gondot okoz, hogy új üzemházuk építése — építőipari kapacitás hiá­nyában — jóval lassabban halad a tervezettnél. S. M. A buzgóbbak m^r csütör­tök estére befutottak, a zöm csak péntek délelőtt érke­zett. Kellemetlen, ólmos esőben gördültek a buszok | a Karancs szálló előtti fő­I térre, ahonnan gyorsan to­vakanyarodtak az állomás | felé parkírozni. Semimi i flanc, mindössze egyetlen busatestre mázoltak piros­'festékes biztatást: Veled vagyunk Vili. Az idei sal­gótarjáni fesztivál csende­sebbnek ígérkezett a koráb­biaknál. első igazán mély be­nyomást a város kelti, annak is, aki két esztendeje már járt itt, az országos könnyűzenei fesztiválon. A harminchét­ezres Salgótarján központ­jában is meglepődve tájé­kozódik az ember, az is­merős épületek közötti ré­szeket pompás, modem emeletek nőtték be, s a hó­rihorgas emelődaruk ma sem költöztek kintebbre, új előkészített terepek várják az épületelemeket. A völgy­katlanba húzódott város fentről hatalmas halhoz ha­sonlítható, középtájon széle­sedik. igazán szép városké­pét ide tervezték, s a láto­gatót summás érvekkel győ­zik meg afelől, hogy a ter­vek nemcsak papírokon re­kedtek. Az igazi látvány ma is a Karancs szállóval egybenőtt monumentális művelődési palota, a fesztivál főhadi­szállása. Balogh Mihály, a Nógrád megyei KISZ-bi­zottság kultúrosa elmondta, a KISZ KB, valamint a rádió finanszírozza az or­szág legjobb amatőr zenei együtteseinek kétévenkénti csúcstalálkozóját, már au­gusztusban hozzáláttak a szervezéshez, s a versen vek lebonyolítása idén némileg módosult. A helyi selejte­zők után még márciusban öt területi elődöntőn szűkí­tették tovább a mezőnyt, sőt itt, Salgótarjánban is a nyilvános bemutatókat meg­előzően további selejtezőket iktattak be, hogy a közön­ség valóban csak a legjob­bakat kapja. Erősítő beren­dezésekről a háziak gon­doskodtak, így felgyorsult a műsor, egy-egy blokk után az együtteseknek nem kel­lett hurcolkodni, s az azo­nos feltételek az elbírálás­hoz is igazságosabb tám­pontokat adtak. __ | A rende­KESZTYÜT 1 „ . . A SKATULYÁK- F* .., „ i tak a ko­I rábbi mon bizonyított. Nem szán­dékom túlértékelni a ténye­ket, de ha komolyan gon­doljuk, az ifjúság kulturált szórakoztatását, a dzsessz­muzsikát népszerűsítő törek­vések csak hasznosak lehet­nek Szegeden. Tartalmas ke­retet adnak, eszközeik tisz­tábbak, őszintébbek, érdeke­sebbek. Vukán György célzóit rá: az őszi rádiós­íesztivál rendezvényéinél Szegedre is gondoltak, egy rendszeresített szegedi dzsessznapok terve is fel­merült, Hulinékat valószí­nűleg külföldi vendégjáték­ra küldi a rádió. vezető szerepének gyakorlati alkal­mazása. Ennek végrehajtásában ma még sok hiányosság van. A végletek közül kettő a legszembetűnőbb. Az egyik: az alapszervezet vezetősége ar­ra hivatkozik, hogy a pártnak a po­litikai vezetés a feladata, tehát egy­szerűen ráhagyja a fontos termelési, gazdasági, értékesítési, beruházási, munkaügyi, szociális, bérügyi és más — a termelést befolyásoló — kérdé­sek megoldását a gazdasági vezetés­re. Az ilyen alapszervezetek valahogy így fogalmaznak: azért van a gazda­sági vezetés, hogy oldja meg a gazda­sági jellegű feladatokat. Ebben alap­jaiban sok az igazság, de véleményem szerint egy dolgot hagynak ezek a pártmunkások figyelmen kívül, neve­zetesen, hogy szocialista építésünk legfontosabb területe napjainkban a reform sikeres megvalósítása. Ezen belül a szegedi járásban a legnagyobb feladatunk a mezőgazdaság fejleszté­se, a növénytermelés, a szőlő- és gyü­mölcstermelés korszerűsítése, az állat­tenyésztés fejlesztése, a gyenge ter­mőhelyi adottságokkal rendelkező ter­melőszövetkezetek eredményes mun­kája. a szakszövetkezeti mozgalom le­hetőségeinek a legjobb kihasználása, a háztáji gazdaságok fejlődésének se­gítése. Mindezt a pártmunka leghaté­konyabb eszközeivel kell elősegíteni. Ebben a legtöbbet a termelő- és szak­szövetkezetek pártalapszervezetei te­hetnek; egyrészt serkentsék, másrészt a kommunisták legjobb tudásukkal segítsék a párt gazdaságpolitikájának érvényesülését. A másik véglet, amikor a párt­szervezetek vezetőségei, vagy az alapszervezetek titkárai apró részlet­kérdéseket is maguk akarnak megol­dani. Ez a módszer — minden túlzás nélkül állíthatom — leggyakrabban bizalmatlansággal telített, nem is ve­zet eredményre. A termelő- és szakszövetkezeti pártalapszervezet a pártmunka során nem nélkülözhet bizonyos operativi­tást a gazdasági munkákban. De csak úgy tudhat eredményesen, célratörő­en dolgozni, helyes feladatokat meg­határozni, olyan határozatokat hozni, amelyek a munkát előbbre viszik, ha a párttagság, a vezetőség és az alap­szervezet titkára is jól ismeri a ter­melésszervezés, az irányítás, az érté­kesítés. a munkaügyi és az ezekkel összefüggő kérdéseket. Több párt­alapszervezetnél tartózkodnak a ter­meléssel összefüggő problémákkal va­ló foglalkozástól, nehogy megsértsék a gazdaságvezetés önállóságát. Ügy vélem, legfőbb ideje határozottan fel­lépni az ilyen és ehhez hasonló néze­tek ellen. Miközben fel kell figyelnünk e két vegletre — s ezeknek káros hatására —, azt is észre kell vegyük, hogy sok gondot okoz a párthatározatok gya­korlati végrehajtása. A felettes párt­szervek határozatainak a termelő- és szakszövetkezetek munkájához való adaptálása nehézkesen halad. Erre megtanítani az alapszervezetek veze­tőségeit: a járási pártbizottság egyik legfontosabb tennivalója. A párthatározatok végrehajtása né­hol korán lekerül a napirendről, kü­lönösen újabb határozatok megjelené­se esetén. Nincs még elég következe­tesség a határozatok végrehajtásában. Ez nemcsak az alapszervezetek, ha­nem a járási bizottság munkájára is áll. A határozatok meg nem felelő végrehajtását gyakran csak tudomásul vesszük, és elmarad a felelősségre­vonás. Pedig jogos a kérdést ma úgy is felvetni: milyen jogon nézi el a vezetőség, a párttagság a helyes és fontos párthatározatok végrehajtásá­nak elmulasztását? Az alapszerveze­tek taggyűlései határozatainak végre­hajtásában a legnagyobb az elmara­dás. Pedig a legkonkrétabb alapszer­vezeti tennivalókat ezek a határoza­tok szabják meg. És ezért a szövetke­zetekben dolgozó kommunisták, min­den rangú vezetők kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni, hogy a párt határozatait sikeresen végrehajtsák. Dr. Kovács József, az MSZMP Szeged Járási Bizottság eiső titkara évek szervezetlenségein, most minden világos volt, a műsorfüzet egyértelmű. Ez­úttal nekünk, szegedieknek is könnyebb dolgunk volt, együtteseink csak dzsessz­kategóriában szerepeltek a Kohászati Müvek kultúrhá­zában, s ugyanide osztották be a hagyományos stílusban induló szentesi Meteor-ze­nekart is. Sietni kellett, pénteki első számnak mind­járt Molnár Gyula Dixie­landjét, tettek. Mint kiderült, ez semmi­féle hátránnyal nem járt. Lendületes számaik való­sággal lázba hozták a gyér­számú hallgatóságot, kedvet keltettek a régi jó dixihez, még a zsűriben is jóízűen csettintettek. A Molnár— Fosztó—Mucsi—Jakab— Szaniszlo—Farkas—Bodó összeállítású társulat a dzsesszverseny első számú esélyesévé lépett elő. Utá­nuk néhány álmos pol-beat együttes következett. Az emberek boldogságáért harc­ba szálló Orfeókról daloltak. Persze a beat politikuma változatlanul friss, a görög juntáról, a négerüldözésről, vagy a vietnami dzsunge­lek idegen zsoldosairól úgy szólnak, mint a legalap­vetőbb emberi érzések meg­kerdőjelezőiről. Igazán jó, eredeti számokat még/s csupán a budapesti Szent­péteri Zoltán produkált — róla biztosan hallunk még. Elfogultság nélkül állítha­tom, a pénteki versenynap szenzációját a másik szege­di dzsesszegyüttes, az An­gyalok jelentették. Ez a fajta avantgarde dzsessz­nem kifejezetten közönség­számokból táplálkozik, me­rész kesztyűt dob a poros skatulyáknak, bátor hang­szer-összeállítása, kompozí­ciós fegyelme, újszerű hang­vétele gyors tetszést ara­tott. Gonda János melegen gratulált az öltözőfolyosón, s a fiúk megilletődötten áll­tak az érdeklődők gyűrűié­ben. Szerényen válaszolgat­tak. s amikor megtudták kiktől is hallották a dicsérő szavakat, madarat, lehetett volna fogatni velük. Dr. Vu­kán György, a zsűri elnöke megelégedéssel szólt más­nap reggel a Szaviszló-trió játékáról is. Dr. Hulin Ist­vánnak, aki ezúttal csak külső szemlélőként figyelte a fejleményeket, igazi bol­dogságot jelentett. hogy amiért jómaga annyit fára­dozott, a szegedi dzsessz­iskola most országos fórn­FÉNYES ÉRMEK Az esti prog­ramok közül három szakmai bemutató vonzotta a közönséget: az Omegáé, Dinnyés Józsefé és Vukáné. Az Omega így szín­padon — kiváltképp remek lemezeik után — csalódást keltett. Annak ellenére, hogy bemutatkozó új dobo­suk, Debreceni Ferenc vir­luózabb játékosnak látszik La urnái. A színházteremben lezajlott lezser vitában a közönség kérdéseire Benkő László válaszolgatott: a prá­gai fesztiválon jól szerepel­tek. ugyancsak sikerült a csehszlovákiai turné, két új lemezük felvétele. Évente általában három hónapot játszanak az ORI megbízá­sából, de az igazi próbaté­tel az őszi fellépés Pesten, a Kisstadionban. Az itteni tizenötezres publikum véle­ményével mérik le új szá­maik értékél. Naponta 4—5 órát próbálnak, s a hang­erőt nem tartják túlzottnak, sőt. Angliában tízszeres erő­sítéssel játszanak, mert a hangszíneket így könnyebb megkülönböztetni. Mármint nekik. Mert a közönségnek az ő Marsaili ukat is elég volt kibírni. Lent. a József Attila művelődési központ kultúrtermében Dinnyés Jó­zsef igazolta töretlen nép­szerűségét. Ady. Pilinszky. Ladányi. Lányi Sarolta és Veress Miklós versére kom­ponál legszívesebben, ren­geteg meghívást kap. mái­nem kell reklámoznia ma­gát. gitárjával. lányosra nőtt hajával, fesztelen, in­tim számaival járja az or­szágot — és jóllehet Buda­pesten lakik. szegedinek vallja magát. Dinnyés Jós­ka után késő éjszakáig gyö­nyörködött a hallgatóság Vukán György szeriőz zon­gorajátékában. Az 1971 évi V. Országos Amatőr Könnyűzenei Fesz­tivál salgótarjáni döntőjé­ben kitűnően szerepeltek a szegediek. Molnár Gyuláék és a Vági László vezette Angyalok aranyérmet, a Szaniszló-trió ezüstöt kapott. S a szentesi Meteor bronz­fokozata . is megérdemelt biztatás a szimpatikus együttesnek. A döntőkrő' rádió- és tévéfelvételek ké­szültek. Vikolényi Istvaa

Next

/
Oldalképek
Tartalom