Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) DELMABYAR0RSZA9 A MAGYAR SZOC!AL?STA .MUNKÁS PÁR 61. évfolyam. 119. szám 1971. MÁJUS 22„ SZOMBAT Megjelenik hétfó kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon AHA: 80 FILLÉR Megalakult Csongrád megye Tanácsa Megválasztották a tisztségviselőket, a végrehajtó bizottságot Apró Antal és Győri imre felszólalása KÉI-Baiir találkozó Hat óra hosszat tartott pénteken Berlinben Kohl NDK- és Bahr nyugatnémet államtitkár tizenkettedik megbeszélése. Az NDK fővárosában kiadott hivatalos közlemény szerint a két küldöttség folytatta megbeszéléseit a közlekedés kérdéseiről. Megállapodtak abban, hogy az NDK és az NSZK kormányainak küldöttségei július 8-án Bonnban folytatják megbeszéléseiket. Kádár János fogadta a lengyel külügyminisztert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának: etső titkára péntek' délben fogadta Stefan Jedrychowskit, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterét, aki Péter János meghívására — mint ismeretes — hivatalos baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi beszélgetésnél jelen volt Péter János külügyminiszter, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Némety Béla. hazánk varsói nagykövete és Tadeusz Hanuszek, Lengyelország budapesti nagykövete. » Pénteken a Külügyminisztériumban folytatódtak a Péter János és Stefan Jedrychowski vezette magyarlengyel külügyminiszteri tárgyalások. Kapunyitás a Budapesti Nemzetközi Vásáron Bíró József külkereskedelmi miniszter mondott beszédet A megyei tanács alakuló ülése Zelnran Ferenc fetvetele Á megyei tanácsháza Üléstermében tegnap, pénteken ült össze először az üj megyei tanács. Az alakuló tanacsülés 10 órakor kezdődött. Az elnökségben többek között helyet foglalt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, szegedi országgyűlési képviselő, Gyóri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, vásárhelyi országgyűlési képviselő, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalainak elnöke, Török László, a megyei tanács vbelnöke. Az új . tanács korelnöke, Nagy István nyitotta meg az ülést, és köszöntötte a megjelenteket: a megvei tanács tagjait, a párt, a társadalmi es a tömegszervezetek képviselőit, a városi tanácsok elnökeit, a megye országgyűlési képviselőit, a meghívott vendégeket, majd meleg szavakkal emlékezett meg megyénk nemrég elhunyt fiáról. Erdei Ferencről. Makó országgyűlési képviselőjéről. A tanácsülés résztvevői egyperces néma felállással adóztak emlékének. A megyei választási elnökség beszámolóját ökrös János, a választási elnökség elnöke terjesztette elő. Mint elmondotta, az április 25-i választások az egész megyében a törvényes rendelkezéseknek megfelelően zajlottak le. A megyei tanács tagjait közvetett úton választották a helyi tanácsok. .Szeged megyei város tanácsa 24, Hódmezővásárhely 11, Szentes és Makó 6—6, Csongrád 4, a makói járás községi tanácsai 6, a szegedi járás községi tanácsai 22, a szentesi járás községi tanácsai 10 megyei tanácstagot választottak. A népfront megyei bizottságának javaslatára — melyet Molnár Sándor, a bizottság mb. titkára terjesztett elő — a tanács ügyrendi bizottságot választott. A bizottság feladata a tanácstagok megbízatásának, esetleges összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálata, és a tanács szervezeti és működési szabályzatának elkészíA MEGYEI TANÁCS ELNÖKE: dr: Komócsin Mihály. A MEGYEI TANÁCS ELNÖKHELYETTESEI: Kovács Imre (általános helyettes), Hantos Mihály, dr. Paczuk István. A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA: dr. Ábrahám Antalné, dr. Riczó György, dr. Bozó Sándor, Hantos Mihály, Hunyadkürti Lajos, Juhász József, Kisjakab József, dr. Komócsin Mihály, Kovács Imre, Kovács Lajos, Nagy Sándor, dr. Paczuk István, Rózsa István. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG TITKARA: dr. Bozó Sándor, tése. A tanács úgy határozott, hogy ezt a szabályzatot a bizottság — szakemberek bevonásával — október 31-ig készítse el és jóváhagyásra terjessze a megyei tanács elé. Az elnök szünetet rendelt el, mely alatt a bizottság elvégezte a mandátumok felülvizsgálatát, majd dr. Kemenes Béla, a bizottság elnöke jelentette, hogv a «!! törvényesen megválasztott tanácstag mandátuma hiteles. A 89 megvei tanácstag közül 72 egyben helyi tanácstag is. 17-en — 20 .szazaiékos arányban — - helyi tanácstagi tisztséget nem viselnek. A megvei tanács tagjainak többségét most először választották. 37 százalékuk volt már korábban is tagja e testületnek. Az új tanácsban a nők aránya 25, a harminc éven aluli fiatalok aránya 10.1 százalék. A tanácstagok 30,2 százaléka munkás, 15, százaléka téesztag, 28,1 százaléka értelmiségi. Az előterjesztést, a tanács elfogadta, a választást törvényesnek nyilvánította, a mandátumokat hitelesítette. A népfront megyei bizottságának mb. titkára a megvei népfrontbizottság nevében javaslatot tett a vb tagjainak számára, a tanács elnökének, elnökhelyetteseinek, a végrehajtó bizottság nem függetlenített tagjainak személyére, és — a kormány jelölése alapján — a végrehajtó bizottság titkárának kinevezésére. A tanácsülés a javaslatokat egyenkénti szavazással, egyhangúlag elfogadta. Ezután a végrehajtó bizottság tagjai letették a hivatali esküt. Miután az elnöki teendőket dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács újonnan megválasztott elnöke vette át, a tanács tisztségviselői és a végrehajtó bizottság nevében köszönetet mondott a megyei tanácsnak a megválasztásukban kifejezett Dizalomért. Mint mondotta, ez a bizalom a választópolgárok, megyénk lakossagának bizalmát is jelenti, s egyben azt is kifejezi, hogy a lakosság felelősségteljes munkát vár a végrehajtó bizottságtól, a tisztségviselőktől. A továbbiakban arról szólt, hogy Szeged státuszának megváltozása még átmeneti hátrányt sem okozhat a város lakosságának. Az új helyzet csak előnyt adhat a fejlődéshez, lehetővé teszi, hogy Szeged teljes egészében a megye székhelyévé váljék, hatása méginkább kisugározzák a megyére, gazdasági és szellemi erői az eddiginél is jobban felhasználhatók legyenek. A megyei tanács előtt álló feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy tovább kell folytatni a megye iparának fejlesztését, a mezőgazdaságban a belterjes árutermelés növelését, a szociális, egészségügyi és kulturális ellátás javítását. Speciális feladat a megyében a gyenge termőhelyi adottságú területek csökkentése, a tanyavilág problémáinak megoldása és az urbanizáció elősegítése. Végezetül arról szólt, hogy a megyei tanács élni kíván az úi tanácstörvényben biztosított nagyobb lehetőségekkel, ehhez azonban igényli a megyei pártbizottság és az országos szervek támogatását is. (Folytató* a 3. oldalon.) Péntek délelőtt 9 órakor ünnepélyesen megnyílt az 1971. évi Budapesti Nemzetközi Vásár. A BNV, Budapest főváros es a Nemzetközi Vásárok Szövetsége címerével, és a nemzeti zászlóval feldíszített főtérre érkező vendégeket Droppa Gusztáv, a vásárt rendező Hungexpo vezérigazgatója üdvözölte. A megnyitón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen volt a kormány több tagia, valamint a politikai, a gazdasági ás a társadalmi élet számos vezető képviselője. Ott voltak a BNV alkalmából Budapestre érkezett külföldi vendégek. Részt vett a megnyitón a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Jelen voltak a külföldi pavilonok igazgatói és a magyar kiállítók képviselői. A vásárt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. Bevezetőben üdvözölte a megnyitó ünnepség résztvevőit, majd így folvtatta: örömmel állapíthatom meg, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár jelentősege és szerepe hazánk külgazdasági kapesnla fainak fejlesztéséhen évről évre növekszik. Ezt bizonyítja a kiállítóként részt vevő 35 ország árukínálatának magas színvonala. Vásárunk nemzetközi jelentőségének és vonzerejének erősödését látjuk abban. hogy a hivatalos jelleggel kiállító országok sorában ezúttal is újabbakkal találkozhatunk. Az idei Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitása alkalmából a magyar népgazdaság fejlődését hosszabb időszak tükrében tekinthetjük át, annál is inkább, mert az év elején, összesítettük az 1966 —1970-es, harmadik ötéves tervidőszak gazdasági fejlődésének eredményeit, s egyidejűleg megkezdtük az 1971 —75-ös éveket átfogó, negyedik ötéves terv megvalósítását. A harmadik ötéves terv időszakában — jórészt a gazdasági reform bevezetésének és működésének eredményeként — a magyar népgazdaság fejlődése minden területen gvorsult. Ehhez külkereskedelmi forgalmunk bővülése is hozzájárult. Az elmúlt esztendőben az ország összes, exportja 53 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben, behozatala pedig 65 százalékkal múlta felül az 196-5. évit. Negyedik ötéves tervünk a magyar gazdaság sokoldalú fejlesztését irányozza elő, s ennek egyik feltételeként, célul tűzi ki a külkereskedelmi forgalom, de elsősorban a nemzetközi gazdasági kapcsolatok további szélesítését, erősítését. A terv a külkereskedelmi áruforgalom 40—50 százalékos növekedését irányozza elő, az 1971—75-ös esztendőkre. Ez egyúttal azt jelenti, hogy nemzetközi árucsere-forgalmunk növekedési üteme az új tervidőszakban is meghaladja a nemzeti jövedelem, az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlődésének mértókét., tehát részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban — a terv szándékainak megfelelően — erősödni, bővülni fog. Külgazdasági kapcsolataink, nemzetközi árucsereforgalmunk fejlesztéséhen meghatározó szerepe és jelentősége van a szocialista országokkal — mindenekelőtt a KGST-be tömörülő államokkal — való együttműködésnek, a szocialista nemzetközi gazdasági integráció fokozatos kibontakozásának. Gazdaságpolitikai céljaink szervesen kapcsolódnak kül- és belpolitikánkhoz. Ismeretes, hogy árucsere-forgalmunk a fejlett nem szocialista országokkal — különösképpen az utóbbi esztendőkben — dinamikusan fejlődött. Kereskedelempolitikánknak továbbra is alapelve, hogy fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat mindazokkal az országokkal, amelyek készek erre a kölr csönös előnyök alapján. A fejlődő országokhoz fűződő kapcsolataink építésére és bővítésére való törekvéseinket. változatlanul a világkereskedelmi konferenciákon képviselt kereskedelempolitikai alapelvek határozzák meg, s ezekkel összhangban fejlesztik az árucsere-forgalmat. a gazdasági együttműködést. Dr. Bíró József megnyitó beszéde után a vendégek a vásárvárosban körsétára indultak. A BNV délután 2 órakor megnyitotta kapuit a nagyközönség: előtt. Foefc Jenő miniszterelnök miniszter társaságában a Biró József külkereskedelmi vasár megtekintésére indul