Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-21 / 118. szám

PÉNTEK, 1311. ME&FCEMaL 3 Ma nyitja kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár Sajtótájékoztató a BNV-n tKiküldött munkatársunk jelentése.) Tegnap, csütörtö­kön délután sajtótájékozta­tót tartott a vásár igazgató­saga. A hazai és a külföldi újságírókat Lakatos Ernő, a kormány tájékoztatási hi­vatalanak általános elnökhe­lyettese üdvözölte, majd Droppa Gusztáv, a BNV ve­zérigazgatója tájékoztatta az újságírókat az idei Bu­dapesti Nemzetközi Vásárról. Elmondta, hogy a 260 ezer négyzetméter kiállítási te­rületből az idén is 120 ezer négyzetmétert foglalt el az árubemutató. Majdnem pon­tosan 50 százalék esik a szabadtéri árubemutatóra, az alapterület másik fele pedig a fedett csarnokokra. Ugyan­csak egyenlő arányban osz­lik meg a 120 ezer négy­zetméter bemutató tér a magvar és a külföldi kiállí­tók között. A bemutatott termékeknek mintegy 40 százaléka magyar gyárt­mány, ami azt jelenti, hogy a külföldi pavilonok hely­kihasználása felülmúlja még a magyar pavilonokét is. A helyhiányon és a zsúfoltsá­gon egyelőre nem tudnak változtatni — mondta Drop­pa Gusztáv — és ezért az idén is több hazai es kül­földi cég jelentkezését kény­telenek voltak elutasítani. Vázolta a vásáron kiállító külföldi országok bemutat­kozásait. Elmondta Droppa Gusztáv, hogy a több mint 1000 hazai kiállító által be­mutatott széles áruválaszték több mint 30 pavilont és ugyanannyi kisebb bemuta­tó helyiséget tölt meg. Hangsúlyozta, hogy évék óta következetesen arra tö­rekednek a vásár vezetői, hogy erősödjön a BNV szakmai jellege. Az idén is biztosítják öt. napon át, hogy délelőtt 10-tól délután 2-ig szakmai napokat rendezze­nek a vásár területén. Az már természetesen a válla­lati vezetőkön, szakembere­ken múlik, hogy sikerül-e valóban szakmaivá tenni ezeket a napokat Az idei BNV új ötéves tervünk jelentős gazdasági eseménye és fontos része nemzetközi gazdasagi kap­csolataink fejlesztésének is. Újdonságként említette meg Droppa Gusztáv a sajtótájé- 1 koztatón, hogy az általános vásárok fokozatosan átadják helyüket a specializált szak­vasároknak és szakkiállítá­soknak. Sőt a hagyományos formában megrendezett vá­sárokon is arra törekednek, hogy mielőbb szakosodjanak. Ugyanez a jövő var a BNV­re is. Az ünnepélyes vásárnyi­tásra ma, pénteken délelőtt kerül sor. Gazdagh István * Csütörtökön reggel a Gun- J del étteremben tartották az í 1971. évi Budapesti Nem-: zetközi Vásár kitüntetett termékeinek díjkiosztását. A Csongrád megyei kiállítók közül — mint tegnapi szá­munkban jelentettük — nagydíjat kapott a Kender­fonó es Szövőipari Válla­lat tri kópián kent ponyvája. Népmííuelok Tervezik a város peremét Felmérik a parlagon levő területeket írtunk már róla. A vasúti és körtöltés környékén levő, közvetlenül a házak mellett kezdődő elhanyagolt „libale­gelökről", a szeméttelepként használt bűzlő tavakról. Egy­szóval a város közvetlen környékéről, a város pere­méről, melyet érdemtelenül sorsára hagytunk sokáig. Ké­nyére-kedvére emberi sze­szélyeknek, a város salakjá­nak pariagául. Irtuk: kár ér­te. Kár gazdátlan szemetessé­geért, rendezetlen, értelmet­len kuszaságáért. Mert gaz­dája akadt e területeknek. Használatlanul, vagy éppen rosszra használva csúfították a környéket, és végső soron magát a várost is. Pedig szükség van rájuk, ezekre az elhanyagolt földekre. Hiszen a terület ma már mindenhol nagy érték. Szegeden is. Végre elkezdődött valami. A városi tanács építési osz­tályán hozzáláttak ezeknek a területeknek a kataszterezé­séhez, felméréséhez. Mert a jó szándék ugyan már ré­gebben is megvolt a rende­zéshez, csak éppen nem akadt gazdája e területek­nek. És ezzel a munkával, remélhetőleg, megkezdődik a jövő. Vagy már meg is kez­dődött? Igen, hiszen a József At­tila sugarút mellett a rende­zetlen gyümölcsösök helyén már épül és nagyreszt fel­épült Tarján. Itt tehát rend­ben vagyunk. Tovább halad­va a körtöltés mellett, évek múltán az északi városrész épül majd fel. A Csongrádi sugárút és a Kossuth Lajos sugárút közti Felszabadulási liget is viszonylag rendezett­nek mondható. A rókusi tó és környékének felhasználá­sára is vannak már elkép­zelések. A tó egv részét fel­töltenék és a szépen parko­sított környék ifjúsági li­getnek adna otthont. Luna­parknak, cirkusznak és így tovább. A töltésen kívül már hozzáláttak az új kemping építéséhez, a Dorozsmai út baloldalán levő kis erdőben. Az ott levő tó és környéke is rendes külsót kap tehát, még az idén. A vasútvonal és Móraváros pereme közti terület is megváltozik. A Sancer-tavakon az új külső körút ível majd át. A tó pe­dig jó lesz csónakázásra, nyári pihenésre és szórako­zásra. Pihenés és szórakozás. Szükség van rá, a lehetősé­gekre, melyeket a város köz­vetlen környéke tudna biz­tosítani. A könnyen megkö­zelíthető kis tavakra, erdőcs­kékre, ligetekre. A munka már megkezdődött. Egyelőre a kataszterek elkészítésével, a gazdák keresésével. A most még bozótosán, szemetesen és rendezetlenül szomorkodó vá­roskörnyék remélhetőleg nem is sokára pihenni vágyó em­bereknek, sétálóknak és csó­nakázóknak ad majd ott­hont. Mint ahogyan egy ré­szével e környéknek már nem kell szégyenkeznie a városnak. Mert a város pe­remének kellemes színfoltjai közé tartozik máris Tarján, az iparkörzetek vasbeton­épületei és remélhetőleg nemsokára az új kemping is. Sz. I. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Prantner Józsefnek, az Állami Egyházügyi Hiva­tal volt elnökének eredmé­nyes munkássága elismeré­séül, nyugállományba vonu­lása és 60. születésnapja al­kalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitün­tetést Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés át­adásánál Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Ka­tona István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztály­vezetője. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vass Istvánné nyug­díjasnak, az országgyűlés volt alelnökének, az Elnöki Tanács tagjának az ország­gyűlésben kifejtett eredmé­nyes munkássága elismeré­séül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Apró Antal, az országgyűlés 1 elnöke is. A gondolattársítás gyorsan felkínálkozik, ha róluk be­szélünk: lelkesedés. Városok, falvak kultúrházaiban lel­kes igazgatók dolgoznak, a betűk világosságát lelkes könyvtárosok terjesztik, az ismereteket lelkes előadok stb. Hajlunk rá az ambíciót odaíogadni valamennviök hivatasához, a pálya oly sok­arcú, részletező, betekinthe­tetlen, hogy elvárásaínak csak töredékét tanítják könyvek, iskolák; a gyakor­latban feltáruló ismeretlent el kell vállalni. Lelkesen. Minap olyan iskolába ke­rültem, ahol népművelők ta­nultak. Általában fiatalok, akikre a szakma már rászá­molt jó néhány esztendőt. Miniszteri utasítás 1963-ban szabályozta a népművelők szakképesítését — ám a szegedi iskolát sürgető igé­nyek hozták létre. KIHELYEZETT KÖZPONT Nép­műve­lőket egye­temen és két tanítóképző, a debreceni és a szombathelyi fakultásán képeznek — a középső fok. a főiskolai szint, kimarad. A kéozés egyik hiányossága ebben van. — A Csongrád megyében dolgozó középkáderek terü­letileg Debrecenhez tartoz­nak — tájékoztatott a me­gyei tanács művelődésügyi osztályán Barna László. — A debreceni népművelés­könyvtár szak levelező tago­zatára évente csak 40 hall­gatót fogadnak, tőlünk ket­tőt-hármat. viszont az 1965­ös felmérés szerint nyolc­vanáét olyan népművelő dolgozik a megyében, akinek el keilene végezni a levele­zőt. Könnyű kiszámítani, legalább húsz évet várhat­nánk rá. A helyzet hasonló Bács és Békés megyékben, innen a gondolat, hogy lét­rehozzuk a debreceni inté­zet kihelyezett konzultációs központját Szegeden. 1968­ban kérvényeztük a minisz­tériumtól, s szeptemberben már be is indítottuk három megyére kiterjedőn. Hall­gatóinkat, főhivatású könyv­tárosokat, művelődési otthon vezetőket, félévenként há­romszor, három napra hív­juk össze a Bartók Béla művelődési központba, a fő­iskolán, vagy máshol, mi­kor milyen jellegű foglalko­zásra. Előadóink főiskolai tanárok, könyvtárosok, ta­nácsi szakemberek; a fél­évenkénti kollokviumokat debreceni tanárok irányítják, végzőseink a nappali tago­zattal egyenértékű oklevelet kapnak. Vagyis a kihelyezett tago­zattal némiképp felgyorsult a népmúvelőképzés. — Az iskolai anyag nagy­városi könyvtárosnak szúk, faiusinak tág, és hiányzik belőle a praktikum. Arról hiába kapunk pontos útmu­tatást, hova kerüljön a polc, fogas, rűilyen bogarak eszik a papirt. mivel véde­kezzünk ellenük — lényeg­telen apróságok. Az élet in­timitása érdekelne. hogy azokra a problémákra, me­lyekkel naponta szembeke­rülünk. mi a megoldás, hol a válasz. ILLÚZIÓKBA FULLADNAK BOGARAK A KÖNYVET Primőrök exportja Üj felfogás szerint, a tag­szövetkezetek érdekeit szem előtt tartva kezdte meg idei tevékenységét szövetkezeti felvásárló vállalatunk, a MÉK. A korszerűsítés belső átalakulásokkal is jár, de az ú.i keretek kialakítása a nap­tár szerint • jelentkező zöld­ségfélék felvásárlását és ér­tékesítését nem hátráltatta — hallottuk tegnap a közös vállalat igazgatójától, Regő­czi Istvántól. Sokfelé ágaznak szálak a nagyvilág térképén a szegedi Horváth Mihály utcából. Zöldségféléink elsősorban Európa piacain ismerősek, de szárítással tartósított cik­keink a tengereket is meg­járják. Hagymánkkal pél­dául a 'apán háziasszonyok is főznek. Jól indult az idei tavasz a primörfélék szempontjá­ból. Retekből rekordot dön­tött külkereskedelmünk, most vitte a legtöbbet kül­földre. Nyolc és fél millió átvett csomóból hét és fél milliót a szomszédos orszá­gokba. Csehszlovákiába és az NDK-ba szállítottunk. A sa­látán kedvezőtlen jelek mu­tatkoztak kora tavasszal. A rozsaasodás szakembereket és termelőket egyaránt ag­gasztott. A deszki kertészek ijedtek meg legjobban, hi­szen majdnem minden kert salátát termett ebben a fa­luban. A korai hűvösebb esők megállították a fertő­zést, a sérült levelek helyett ujakat hajtott a növény és szedés idejére teljesen kihe­verte a károkot. A salátát nyomon követte a fólia alatt ápolt karalábé, azt pedig a szabadföldi vál­tozat. fixpontunkra itt sem panaszkodhatunk, hiszen a tervezett mennyiséget idő­ben, pontosan szállítani tud­tuk. Saját kereskedelmi há­lózatunk azonban, úgy lát­szik, néha még külföldi partnereinknél is távolabb áll tőlünk. Az történt ugyan­is. hogy a múlt hét legvégén néhány ország bejelentette, hogy saját termelőit védve, nem kér több karalábét. A belföldi kereskedelem a többlet-kínálat hatására jó­val a felvásárlási ár alatt vette át -ezt a kedvelt' kocaa csemegét, de olyan magas aron adta tovább, hogy a pénzéből élő kétkezi dolgozó észre se vehette, hogy tisz­tességesebb fölfogás .szerint neki most jóval olcsóbban kellene kapnia. Szentes környékéről a fe­jeskáposztát viszik nagy té­telekben Svédországba és északi rokonainkhoz, a fin­nekhez. Harmadik éve áll velük kereskedelmi kapcso­latban vidékünk, a zöldség­félék minőségével és a szál­lítás pontosságával egyaránt elégedettek így évről évre bővül a piac. Ennek a hetnek a végén várható az űjburgonva, de tervszerű raktározással biz­tosítani tudták, hogy addig elegendő készlet álljon ren­delkezésre a régiből is. amíg ára a hétköznapi fogyasztás­ra is alkalmassá nem teszi. Tavasz végi, nyári gyü­mölcseink piaci esélyeiről nem kértünk tájékoztatást. Évről évre borúlátók ugyan a jóslatok, de eddig még minden esztendő szerencsé­i el járt az előrejelzésekhez képest. H. a Május első napjai­ban már a vizsgakérdéseket beszéltek meg a Bartók művelődési központ egyik szobájában. A hangulat fesztelen, nem em­lékeztet iskolák tantermeire. Igaz, ahogy mondani szokás, ezeket a fiatal szakembere­ket sem a gólya költötte. Meglepően érett tapasztala­tok birtokában mondanak véleményt, a népművelés esélyeit reálisan látják, nem is reitik véka alá. A gyulai kultúrházigazgató. Varga András, korelnöknek számít, tizenhét éve szakmabeli Szerinte az iskola nagyjá­ból eligazít, könnyebb tá­jékozódáshoz segít alapvető kérdések megválaszolásához, de pusztán az itteni ismere­tek elég tétován indítanak el a gyakorlatban. A nappa­li tagozat receptjeit alkal­mazzák, s nem használják fel, hogy a hallgatóknak már tapasztalataik vannak. Több hangsúlyt kaphatna a gyakorlati képzés! — A feladatok konkrétak, a helyi sajátosságok szab­ják meg — fűzte hozzá. — Országos gond, hogy nincse­nek korszerű objektumok, a művelődési központok felét egyszerűen nem lehet kate­gorizálni. Persze rozzant épületekben is kialakítha­tunk seregnyi hasznos for­mát, melyeknek az avult be­rendezés csak oly szépség­hibája, mint modem kul­túrházaknak, ha hiányzik belőlük az élet, a tarta­lom. A másik gyulai hallgató, Havasi Istvánné, a könyv­társzakosak képzésével elé­gedetlen. Szakmailag keves­li, néhány fölösleges részle­tezést — mint a könyvtárak berendezése, esztétikája, a propagandisták , szervezése — elhagyna, mivel az élet jóval túlhaladta már a kö­Híftt sémákat. A kis­kőrösi Farkas Ágnes a kiscsoportos foglalkozások­ról beszélt, pontosabban ar­ról, hogy a klubvezetéshez alig kapnak támpontokat. Az ismeretterjesztéshez meg csupán kaptafákat. — Az igazi munka a szer­vezés. Az életbe kilépők ez­zel talalkoznak. először A népművelés két évtizedes gyakorlata elég tapasztalati anyagot halmozott már fel, érdemes lenne szervezéstan­ná összefoglalni. Bdnfi Etelka, a Békés me­gyei művelődési központ igazgatója: — A fiatalok oly köveset tudnak, hogy a területre ki­kerülve gyorsan kedvüket vesztik, elmenekülnek. Nincs érzékük a gyakorlati szer­vezéshez, mert az iskola nem képességet alakit ki, hanem sémákat magoltat be. A gaz­dasgi szempontok döntő szerepét nem érzékelik, igy elképzeléseik illúziókba ful­ladnak, amint száraz pa­píron közlik, itt a pénz, ennyiből gazdálkodhatnak. Mert mondjuk a könyvek elosztása, felhasználása is egy község reális igényei szerint — komoly pénzügyi kultúrát féltételez. Vajon honnan szerezhetnék be a fiatalok, ha nem az iskolá­ból? Ha nincs elég pénz, két lehetőséget ismerünk: bevételes rendezvényekkel bővíteni a kasszát. vagy húzni a munkatervbői. Ezek persze kétszerkettö-igazsá­gok. Kíváncsiak lennénk más változatokra is. Korszerű, a gyakorlatból merítő anyagot tanulnánk szívesen, akár a történeti fejezetek ellenében. Emberismeretet, realitáso­kat, gyakorlatiasságot, az alkalmazkodás érzékenységét kérik számon iskoláiktól a fiatal népművelők. Barna László egyetértően bólint, végre ez a fontos intézmény is megérett szakosításra: a jelenlegi háromesztendős képzést bővíteni, két-két tanév jusson az általános, illetve a konkrét szakmai ismeretekre. Hogy mást se idézzek, oktatási rendsze­rünk korszerűsítésének igé­nyét nem kisebb fórum, mint a pártkongresszus határoza­ta fogalmazta meg. A fen­tiek tanúsága szerint sem véletlenül... Níkolényi István „

Next

/
Oldalképek
Tartalom