Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-21 / 118. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) DELMASYARORSIAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 118. szám 1971. MÁJUS 21* PÉNTEK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon ARA: 80 FILLÉR Közös erőfeszítéssel V alószínűleg egyetlen más megye sem mondhatja el magáról a mienken kívül, hogy valamennyi városa volt már megyeszékhely. Csak úgy, emlékeztetőül: Csongrád, mely nevét is adta, az Árpád-házi királyok ko­rában, Szentes 1949-ig, Makó — Csanád székhelyeként — szintén addig, Hódmezővásárhely 1960-ig, s azóta Szeged. Ezer évet fog át ez a vázlat, ezer évet e táj népének tör­ténetéből, melyben mindig is közösek voltak a szenvedések és közösek az örömök. Az egymásra utaltságot, egymás munkájának feltételezését soha nem befolyásolhatták szá­mottevően a korok és a politikai divatok által szabott közigazgatási határok. E táj. e nép egységes volt a múlt viharaiban, éppúgy, mint a jelen országépítő munkájában, és a szocialista jövő építésében. Ezért is van az, hogy most oly természetesnek vesz­sziik, hogy az Elnöki Tanács rendelkezése, az új választó­jogi törvény és az új tanácstörvény hivatalosan is egyet­len egységbe sorolta Csongrád megye és Szeged különben is együvé tartozó 450 ezer lakóját. Szeged, a megyeszék­hely, a megye szerves része lett népképviseleti, közigazga­tási és államhatalmi szempontból is. Hiszen Szeged e táj természetes központja évszázadok óta. Nemcsak a törté­nelmi folytonosság révén, hanem ténylegesen, különösen a felszabadulás után elért fejlődése révén valóságosan: politikai, kulturális és tudományos élete, ipara, iskolaháló­zata, egészségügyi intézményei teszik azzá. melyek meg­teremtésében nemcsak a szegedieké az érdem, hanem az egész megye lakosságáé is, és melynek további fejlődése nemcsak az itt élő emberek érdeke, hanem a népgazdaság egészéé is. A negyedik ötéves terv Csongrád megye életében — most már ebbe Szegedet is mindig beleértjük — minden bizonnyal igen jelentős tervidőszak lesz. A megye ipará­nak alapjait a korábbi esztendőkben már megteremtettük, mezőgazdasága a nagyüzemek kialakulásával megerősö­dött, kulturális és tudományos eredményei az eddigieket felülmúlják. A most következő évek tehát természetszerű­leg elsősorban inkább a minőségi fejlődés évei lesznek. Most már közös erővel munkálkodhatunk azon, hogy az emberek minél jobb körülmények között éljenek, , úgy, ahogy azt az MSZMP X. kongresszusa körvonalazta, s ahogy arra a negyedik ötéves tervben rendelkezésre bo­csátott lehetőségek módot is adnak. Szeged számára kü­lönösen fontos ez az együttműködés, mivel az országos településfejlesztési koncepció kiemelt felsőfokú központ szerepkörre jelöli, s hogy erre alkalmassá váljék, hogy a Délalföld mintegy másfél millió lakója számára mindazt nyújthassa, amit tőle élóbb-utóbb joggal elvágnak, ahhoz nem elég a jószándék, ahhoz a központi támogatás mel­lett — sőt annak megszerzéséhez is —, az egész megye segítségére szükség van. Ez olyan közös érdek, amely igazán megéri a közös erőfeszítést. » Az általános választások napján, április 25-én nem választottunk megyei tanácstagokat. Az új választási tör­vény értelmében ezt a jogot, a helyi tanácsok kapták meg. Az ily módon, közvetett úton választott 89 megyei ta­nácstag közül (számukat az Elnöki Tanács szabta meg), 24 képviseli Szegedet, s másik 22 a szegedi járás lakosságát, sőt pontosabban: azokat a községeket, ahol megválasztot­ták őket. Az is új vonás, hogy a megyei tanács tagjainak egy kisebb része nem helyi tanácstag, hanem a népfront által javasolt és a helyi tanács által megválasztott po­litikus, tudós, más közéleti személy, szakember, akiknek kiemelkedő munkássága nagy segítséget adhat a tanács­nak. A megyei tanács ily módon az eddiginél sokrétűb­ben, összetettebben tudja képviselni a megye lakosságát, a területi szempontok mellett a számunkra legfontosabb népgazdasági, művelődési vagy tudományágak szerint is, és ez minden bizonnyal előnyére válik majd. M a délelőtt először ül össze Szegeden az új megyei tanács. Alakuló ülésén megválasztja tisztségviselő­it, végrehajtó bizottságát, szaikmai bizottságait, szó­val mindazokat a szerveket, melyek a most kezdődő ta­nácsi ciklusban, a következő két esztendőben összefogják, irányítják és segítik az apparátus tevékenységét. A mai nap tehát ünnepi alkalom, de egyúttal a mindennapi, a hétköznapi munka alapvetése is. Örömmel köszöntjük a megyei tanácsot a mi képviselőinket, és munkájukhoz, döntéseikhez sikert kívánunk. Biztosak vagyunk benne, hogy közös erőfeszítéseink az egész megye további len­dületes fejlődését szolgálják, s akkor mi, szegediek is, megyeiek is mind jól járunk! ^^ ^^ Ülést tartott a Minisztertanács fl szolgáltatások tökéletesítése — II pedagógusok, egészségügyi dolgozók béremelésének folyósítása Rendelet az építésfelügyeletrö! A kormány Tájékoztatási gáltatások fejlesztéséről szó­Hivatala közli: ló 1969. évi kormánvhatáro­A Minisztertanács csü- zat végrehajtását mérték fel törtökön ülést tartott. azok a jelentések, amelye­Fock Jenő, a kormány el- ket a Központi Népi Elien­nöke beszámolt a május 15- őrzési Bizottság elnöke, va­én és 16-án Budapesten foly­tatott magyar—lengyel tár­gyalásokról. A magyar és a lengyel vezetők kölcsönösen tájékoztatták egymást orszá­gaik belső helyzetéről. A bensőséges légkörű megbe­széléseken kifejezésre juttat­ták, hogy tovább szélesitik a két ország politikai, gazda­lamint az Országos Tervhi­vatal elnöke terjesztett a kormány elé. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság megállapítot­ta, hogy a lakosság részére tavaly átlagban 6,5; egyes kiemelt szakmákban pedig 16 százalékkal több szolgál­tatást végeztek, mint az elő­sági, tudományos és kultu- ző évben. Javult a keres­rális együttműködését. Fo- kedelmi szolgáltatások mi­kozzák közös tevékenységű- nősége is. ket a Varsói Szerződés poli­tikai és katonai szervezeté­ben, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában és a nemzetközi politikai élet minden területén. A kormány megtárgyalta dr. Ajtai Miklósnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnö­kének jelentését angliai hi­vatalos útjáról. A Miniszter­tanács a látogatást és en­Az eddigi intézkedések kezdeti eredményei mellett azonban egyes területeken változatlanul feszültségek mutatkoznak a lakosság igényeinek kielégítése te­rén. Az anyag- és alkatrész­ellátás csak kismértékben javult. Különösen a már nem gyártott vagy már nem im­portált gépek javítását aka­dályozza az alkatrészhiány. A szocialista szektor mellett — különösen a kisebb tele­eílenőrzi a jövőben a minő­ségi követelményékre és a minőség tanúsítására kiadott hatósági előírások teljesíté­sét, az építményekkel kap­csolatos műszaki-tervezési és az építőipari kivitelezési jo­gosultságra vonatkozó ren­delkezések betartását. A kormány megtárgyalta a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének elő­terjesztését az 1970-ben tör­tént üzemi balesetekről. A munkavédélem területén egyes ágazatokban vissza­esés tapasztalható. A válla­latoknál sok esetben meg­szegik n munkavédelmi rendelkezéseket, elnézőek a fegyelmezetlenséggel a hatá­rozatok megszegőivel, a vé­dőfelszerelések használatá­nak mellözöivel szemben, A problémák megoldása, illetve a gyorsabb ütemú előrehaladás érdekében a kormány határozata előírja, hogy a vállalatok az eddigi­nél jobban használják ki lehetőségeiket az egészsége­sebb és biztonságosabb mun­kafeltételek megteremtésére. nek során John Davies, brit püléseken — a magánkisipar Tegyenek hatékonyabb kereskedelem- es iparügyi miniszterrel, valamint tíz an­gol politikai és gazdasági vezető személyiségekkel folytatott tárgyalásokat hasz­nosnak itélte. A külügyminiszter jelen­tést tett arról a baráti esz­mecseréről, amelyet Nguyen Thi Binh asszonnyal, a Dél­vietnami Köztársaság ide­iglenes forradalmi kormá­nyának külügyminiszterével folytatott, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodott ha­zánkban. Farouk Ahu Eisa, a Szu­dáni Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere szin­tén hivatalos baráti látoga­tást tett Magyarországon. Külügyminiszterünk a vele folytatott tárgyalásokról is jelentést tett. Beszámolt to­vábbá azokról a megbeszé­lésekről, amelyeket Clodo­miro Almeyda Medina chi­lei külügyminiszterrel foly­tatott, aki hivatalos látoga­táson tartózkodott hazánk­ban. A külkereskedelmi mi­niszter beszámolt a Kínai Népköztársaságban és a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látoga­tásáról és ottani megbeszé­j léseiről. A kormány a jelen­téseket jóváhagyólag tudo­másul vette. A lakossági ipari, keres­kedelmi és áruszállítási szol­tevékenysége változatlanul tézkedéseket a munkavédel­szükséges. mi előírások betartása és a A negyedik ötéves terv 1.5 munka-, üzemszervezés le­milliárd forintot irányoz elő hetőségeinek kihasználása, a a központi szolgáltatás- biztonságtechnikai fegyelem fejlesztési alapra. Ebből el­sősorban a mosás-vegytisz­titás, a gepjármüjavitás, a lakáskarbantartás nagyará­nyú fejlesztését szorgalmaz­zák. Az Országos Tervhivatal elnökének jelentése széles minisztériumok és a taná­körú áttekintést nyújtott a csok fordítsanak nagyobb fi­szolgáitatások fejlődésének gyeimet a vállalatok mun főbb mutatóiról 1967-től 1970-ig, illetve azok várha­megszilárdítása érdekében. A termelőszövetkezetekben fordítsanak nagyobb gondot a megnövekedett géppark és a melléküzemági tevékeny­ség nyomán gyakoribbá vált balesetek megelőzésére. A Jarring visszatért Moszkvába Gunnar Jarring. U Tliant ENSZ-főtitkár közel-keleti különmegbizottja csütörtök este visszaérkezett Moszk­vába, miután befejezte azo­kat a tárgyalásokat, ame­lyek kedvéért május 12-én New Yorkba érkezett, je­lentették be hivatalosan az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében. A chilei külügyminiszter látogatásáról Péter Janosnak, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására 1(571. május 17—20. között hivatalos látogatást tett Ma­gyarországon Clodomiro Al­meyda Medina, a Chilei Köz­társaság külgyminiszterének vezetésével egy magas rangú kormánytisztviselőkből és gazdasági szakértőkből áiló Dolitikai. gazdasági-és keres­kedelmi küldöttség. A kul" dóttség tagjai megbeszéiest folytattak gazdasági és ke­reskedelmi szervek vezetői­vel. A tárgyalások során a fe­lek a kölcsönös megértés szellemében eszmecserét folytattak a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, va­lamint a kétoldalú kapcsola­tuk kiszélesítésének lehető­segeiről. Erről közös közle­ményt adtak ki. tó alakulásáról az 1971— 1975-ös években. Tartalmaz­za. az utóbbi két évben e tárgykörben kiadott főbb jogszabályokat, irányelveket és utasításokat, valamint a szolgáltatásokkal kapcsolat­ban a tervhivatalhoz beér­kezett jelentések, észrevéte­lek összesített tapasztalata­it. A kormány a jelentéseket megvitatta. Határozatában felhívta a szolgáltatásokat nyújtó központi és tanácsi szerveket, hogy a fejleszté­si célok megvalósítása érde­kében folytassák tevékeny­ségüket, a fejlődést gátló té­nyezők kiküszöbölésére te­gyék meg a szükséges in­tézkedéseket. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a pedagógu­sok és az egészségügyi dol­gozók béremelésére a mun­kaügyi miniszternek, a mű­velődésügyi miniszternek, az egészségügyi miniszternek és a pénzügyminiszternek az illetékes szakszervezetekkel egyetértésben tett együttes előterjesztését. A felemelt béreket az augusztusi fize­téseknél folyásitják, június elsejei visszamenőleges ha­tállyal. Az építésügyi és város­fejlesztési miniszter előter­jesztése alapján a kormány rendeletet hozott az építes­f el ügyeletről. Feladata, hogy ellenőrizze az építményekké1 kapcsolatos műszaki terve­zést, az építőanyag, és szer­kezet gyártását — beleértve azok szakszerű szállítását, tárolását —; felügyeljen az újfajta termékek és építési módok építőipari alkalmazá­sára, az építőipar kivitele­zésére. Az epitesfelúgyelet kavédelmi tevékenységére, koordinálására, és irányítá­sára. A vezetők munkájá­nak megítélésében az eddi­ginél jobban vegyék figye­lembe, hogy mit tettek a munkakörülmények javítá­sa, a balesetek csökkentése érdekében. A kormány utasította a felügyeleti jogkört ellátó szerveket; ellenőrizzék, hogy a vállalatok mennyiben épí­tették be ötéves terveikbe a szociális ellátottság, a biz­tonságos munkafeltételek ja­vításával kapcsolatos felada­tokat. Egyben felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségét, hogy a szakszerveztek a dolgozók széles körű bevonásával se­gítsék a munkavédelmi ren­delkezések betartását. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Magyar- lengyel külügyminiszteri tárgyalások Péter János külügyminisz­ter meghíváséra csütörtökön reggel hivatalos baráti láto­gatásra hazánkba érkezett Steian Jedrychowski, a Len­gyel Népköztársaság külügy­minisztere és felesége. A lengyel külügyminisztert út­jára elkísérte Wladvslaw Napieraj. a külügyminiszté­rium főosztályvezetője, - Jan Bisztyga főosztályvezető­helyettes, Jozef Chmiel, a miniszteri kabinet helyettes vezetője. Jilian Sutor, a kül­ügyminisztérium főosztály­vezető-helyettese és Jerzy Zielinski, a külügyminiszté­rium magyar referense. Csütörtökön megkezdődtek a Péter János és Stefan Jedrychowski vezette ma­gyar—lengyel külügyminisz­teri tárgyalások. Magyar részről részt vett a tárgyalá­sokon Marjai József külügy­miniszter-helyettes. Némethy Béla. hazánk varsói nagy­követe, dr. Matusek Tivadar és Perczel László főosztály­vezetők, dr. Uranovicz Imre főosztályvezető-helyettes és Hegedűs József, a Külügy­minisztérium lengyel elő­adója. A szívélyes légkörben le­zajlott tárgyalások során a felek áttekintették a nemzet­közi politikai helyzet idősze­rű kérdéseit, valamint a két ország kapcsolatait. Kádár János fogadta K. I. Zarodovof Kádár János, a -Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára csütörtökön fogadta K. I Zarodovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának póttagját, a kommunista és munkáspár­tok elméleti és tájékoztató orgánuma a „Béke és szocia­lizmus problémái" című fo­lyóirat főszerkesztőjét. Za­rodov elvtárs tájékoztatást adott a folyóirat munkájáról és terveiről. Köszönetet mondott Kádár elvtársnak azért az állandó figyelméért, amelyben az MSZMP Köz­ponti Bizottsága a folyóirat munkáját reszesíti. Kadar elvtárs méltatta a folyoirat szerepét. Biszku Béla előadása Szegeden A Magyar Szocialista Mun­káspárt Csongrád megyei Bizottsága tegnap Szegeden a megye államigazgatasában, jogi és igazságszolgáltatá­sában, s általában az admi­nisztratív területeken dolgo­zó vezetők és e területtel foglalkozó pártmunkások részvételével tanácskozást tartott. Győri Imre elvtárs­nak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a me­gyei pártbizottság első titká­rának elnöki megnyitója MSZMP Politikai Bizottsá­génak tagja, a Központi Bi­zottság titkára tartott elő­adást. előzetesen hozzá el­juttatott konzultációs kérdé­sekről. Ezek elsősorban az államélet fejlesztésével, a szocialista demokrácia fel­adataival, valamint a jogal­kotás újabb követelményei­vel voltak kapcsolatosak. Előadásában szólt az SZKP XXIV. kongresszusának nagy jelentőségéről és érintett ezenkívül néhány más ak­után Biszku Béla elvtárs, az tuális nemzetközi kérdést is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom