Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

KEDD, 1911. MÁJUS i. 3 (Folytatás az 1. oldalról.) forradalmi munkás-paraszt kormánynak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának üdvözletét és jókívánságait hozta el Szeged népének. Megemlékezett május elseje jelentőségéről a világ munkásságának harcában, méltatta az ünnepet, mint a nemzetközi szolidaritás szimbólumát, a munka megbecsülésének napját, e világ dolgozóinak közös ünnepét. Elmondotta továbbá. hogy május elseje ünnepének tartalma ma már mindennél is több. Ez a nap az ember ünnepe egyúttal. A tudatosan építő, magának új világot teremtő emberé. Különösen igaz ez a szocialista országok népeire, akik céltudatosan és előre meghatározottan építik maguknak az Új társadalmat. Szegeden kedves hagvomanv — mondotta a továbbiakban Péter János —, hogv minden május elsején összetalálkozik itt a Széchenyi téren a város apraja-nagyja, és nagygyűlésen tesz hitet az impozáns felvonulás után a májusi eszme mellett. A régi szegedi májusok harcos emlékét a történelem is jegyzi, s bár Szeged a múltban nem volt kifejezetten ipari város, mégis itt született meg a legszebb himnusz a munkáról, Juhász Gyula tollából. A szegedi munkások is megharcoltak a májusi jelszavakért. Volt idő, amikor a háború ellen szólt a tüntetés: máskor a fasizmus ellen kellett egyesíteni erőinket; de tüntettünk és felvonultunk a demokráciáért és a gyarmatosítás elleni harc jelszavaival is. Az idei májuson annak vágya, reménye és akarása mozgositja világszerte a dolgozó osztályokat, hogy meg kell erősíteni a nemzetközi biztonságot és békét. A mai világhelyzetben teljesen reális kívánsága ez az emberiségnek, hiszen a békének és biztonságnak nemcsak esélyei vannak, hanem hatalmas és legyőzhetetlen erői is. A Szovjetuni, a szocialista testvérországokkal együtt, rendelkezik olyan védelmi képességgel, hogy nemcsak saját békéjét és saját területeit tudja megvédelmezni, hanem örökre el tudja hárítani a világháború veszélyét az emberiség feje fölül. Ez a titka annak is, hogy az indokínai vagy a közel-keleti fegyveres konfliktusok nem szélesedtek ki; s még inkább ezzel magyarázható, hogy Európában még szinte sohasem volt a történelem során ilyen hosszú béke, mint a második világháború óta eltelt idő. Ezt a biztonságot, már nem lehet tartósan megzavarni; ezzel az erővel szemben már senki sem mer háborút kockáztatni. A világban még sok a nyugtalanság, de a szocialista országok ki tudták vívni, hogy népeik teljes békességben folytassák az építőmunkát. Mi is békében élünk. kiegyensúlyozottan, bár gondok között. Magabiztossagunknak az a forrása, hogy ahhoz a nagy nemzetközi erőhöz tartozunk, amely a világ további fejlődésében meghatározó irányt képvisel. Péter János beszél a • » Ünnep a Megemberelte magát az időjárás május elsején. A nagygyűlés szónokát csak ott hallgatták teremben az ünneplő dolgozók, ahol egyébként sem szoktak alkalmas hely hijan szabadtéri rendezvényt szervezni. Zenés ébresztő hangjai köszöntötték reggel szinte mindenütt az ünnepre készülőiket. Az üzemek, termelőszövetkezetek és intézmények dolgozói, iskolák, diákjai zászlókkal, léggömbökkel, táblákkal és a munkásmozgalom jelmondatait idéző transzparensekkel gyülekeztek, és díszes fölvonulás indult a nagygyűlés színhelyére. Tápén szinte minden fa májusfa volt. ezen a napon. Szines szalagokkal lobogózták föl az akácokat és nyárfákat az utcák szegélyén. A háziipari szövetkezet dolgozói gyékényszatyrokkal, szőnyegekkel. külföldi piacokat is meghódító termékeikkel díszítették az üzemház falait. Az iskolások egyik csoportja korán reggel már a művelődési ház udvarán állított májusfa körül sürgölődött, és hamarosan táncra is perrült. A népes fölvonulás 10 órakor indult a tanácsháza elől, de egv kedves kötelesség még visszaszólította az anyakönyvvezetőt. Lángí Mónikát a névadó szülök és a rokonság gyűrűjében névadásra hozták szülei. A fölvonuló sokadalom a művelődési házba kanyarodott be, itt hallgatta meg az ünnepi szónok. Szabó Lajos nagygyülési beszédét. Sok ezer embert Láttunk gyülekezni Sándorfalván is a tanácsháza előtt már háromnegyed tízkor. A legfiatalabb kisiskolástól a legidősebb nyugdíjasig, munkásmozgalmi (Veteránokig lelkes hangulatban vonult a nagyközség népe a sportpályán fölállított emelvényhez. Kováts Pál. a Hazafias szegedi nagygyűlésen járásban Népfront községi bizottságának titkara mondott ünnepi beszédet. Föltehetően a pusztaszeri majális vitte volna el a pálmát, ha a majálisok között vetélkedőt hirdettek volna. Az esős idő ugyan megijesztette az ittenieket is, d: nem mondtak le mégsem arról, hogy a Hétvezér nevet viselő termelőszövetkezet faluja ne a hét vezér emlékoszlopánál tartsa tavaszi szép ünnepét. 1500 személyes hatalmas sátrat állítottak az emlékmű mellé. Kisdobosok és úttörők szép avató ünnepével kezdődött a májusi műsor. Ünnepi beszédet Kálmán János, a területi tsz-szövetség megbízott titkára mondott. Ö adta át a termelőszövetkezetnek elmúlt évi jn munkájáért a megyei tanács végrehajtó bizottságának díszoklevelét. Ugyancsak oklevél és emlékplakett átadásával köszöntötte a szövetkezet szocialista brigádjait. Estig tartó vidámság. jókedv zengte be ezután a szobor környékét. Az alkonyatkor meagyújottt óriási tábortűz sem az ünnepi műsor végét, inkább a szabadtéri bál kezdetét jelentette. A termelőszövetkezetek másutt is kivették részüket az ünnepségek előkészítéséből és lebonyolításából, hogy a nemzetközi proletariátussal szövetkezeti parasztságunk is együtt ünnepeljen. Forraskúton, a művelődési házban Varga Andrásné. a Hazafias Népfront járási titkára köszöntötte a jól dolgozó gazdaság tagjait. Balástyán dr. Antalffy György, a körzet új országgyűlési képviselője találkozott választóival. Sokéves hagyományaihoz híven ligetben, illeve szép erdejében rendezte majálisát Kiskundorozsma nagyközség és a szomszédos Zsombó is. .,A Tisza ünnepélyesen ballag, partjain szazdolgü emberek, a \áro6 föibolydult méhkas. Tájunkon és szerte a lagom. ahol béke lehet, emberes munka folyik. Ám ezen a napon kalapácsainkart leeresztjük, elnémulnak nagytudású gépeink, s az emberek, akik lelket lehelnek a szerszámokba, levett kalappal köszöntik az újraéledt, lombra verődött természetet". Tóth Béla József Attáladíjas írónk köszöntő szavaival — melyet Szabó István, a Szegedi Nemzeti Színház művésze tolmácsolt — kezdaslött a indám műsort- május elseje délutánján az újBelpolitikai kérdésekről szólva a külügyminiszter beszélt egyebek között arról a v ezetési módszerről is, amelyet a párt az utóbbi másfél évtizedben hazánkban meghonosított. Országunkban az a politikai vezető testületek legfőbb célja és szándéka, hogy a népnek szolgáljanak. Nemcsak eszmékből tanultuk ezt. hanem saját múltunk tapasztalataiból is. Megtanultuk egyebek között történelmünkből, hogy szomszédainkkal őszinte barátságban kell élnünk; az első magyar Tanácsköztársaság tapasztalatai rávezettek bennünket, hogy egyedül az internacionalizmus a helyes és járható út a munkáshatalom számára: 1956 pedig örökre megértette velünk. hogy csak olyan vezetés lehet eredményes és következetes, amely együtt él, gondolkozik és dolgozik a néppel. Pártunk és kormányunk szüntelenül arra törekszik: ugy építsük az új társadalmat, hogy abban a nép jól érezze, föltalálja magát. A közvélemény legyen örökösen élénk; a szocialista közgondolkodás ugyanis hozzásegít bennünket ahhoz, hogy megóvjuk magunkat nagyobb hibáktól, tévédé-' sektöl. az apróbb hibák pedig időben kiderüljenek. Elmondta a külügyminiszter, hogv a mai vezető testületek kerülnek mindenféle látványosságot, nem csinálnak politikai kirakatot. Példaként a X. pártkongresszus szerénységét emiitette. Ezen a magas fórumon nagyon sok jogos észrevétel hangzott el bizonyos időszerűvé vált béremelésekről, szociális intézkedésekről. A kongresszusnak meg lett. volna hozzá az alapja, hogy határozatot hozzon ezekre. Ünnepélyesen bejelenthették volna a kommunisták legmagasabb tanácskozásán, hogy sor kerül a pedagógusok. egészségügyi dolgozók és a fegyveres testületek tagjainak fizetésjavítására. A gondosság azonban azt kívánta, hogy lássuk előbb Tápéi fiatalok tánca a májusfa körül a múlt esztendő gazdasági merlegét! Amint az elkészült és garanciát tartalmazott ezekre a bérintézkedésekre, a kormány egy percig sem késlekedett bejelentésükkel. Nekünk az az elvünk és a vezetési gyakorlatunk, hogy amint lépésről lépésre gazdagodnak a lehetőségeink, ne késlekedjünk semmi olyan •ntézkedéssel. amelyet a nép elvár a vezető testületektől. Hiszen az is teljességgel igaz. hogv ugyanez a nép erejét, tudását, munkáját fesziti meg napról napra gazdagodásunkért. Országunk sohasem élt még ilyen nagyszerű virágzás korszakában: népünk sohasem volt még ennyire nyugodt, magabiztos és bizakodó. Szeged lakossága is egyre kedvezőbb változásokban gyönyörködhet. Az utóbbi tíz-tizenöt évben megindult szegedi fejlődés sem szezonjellegű konjunktúra a város életében, hanem tartós folyamat, amely továbbra is lépést tart országunk általános fellendülésével. Nagy állomásai vannak Szeged megélénkült fejlődésének. gazdagodásának — mondotta a külügyminiszter —, elég ha csak az olajprogramra gondolunk. az új városnegyedeket emlegetjük, a most kibontakozó városrekonstrukciót, vagy azt a világraszóló új tudományos központot, amelyet a biológia művelésére jó részében már megépítettek. Az emberiségnek ezen a szép ünnepén minden jel azt mutatja, hogy újabb jó esztendőnk lesz, s talán a természet sem vámolja majd meg reménveinket — mondotta beszéde befejező részében Péter János, majd ehhez a dolgos és Ígéretes esztendőhöz kívánt az ünneplő szegedieknek sok sikert. Nagy tapssal fogadta a közönség a külügyminiszter rövid ünnepi beszédét. Zárszót Juhász József mondott a nagygyűlésen, majd befejezésül a munkásőr zenekar az Internacionálét játszotta. A zene hangjai közben sok száz galamb röppent fel a térről. Már a nagygyűlés alatt is. de később még inkább megragyogtatta szebbik arcát a tavasz. így sokáig népes közönsége volt a térzenél adó munkásőr zenekarnak. A május első napja igen kellemesen telt el. Sok gyárban rendeztek közös programot jó ebéddel, szórakozással. délután pedig gazdag műsor várta Újszegeden az ünneplőket. Vidám műsor a ligetben szegedi szabadteri színpadon. A köszöntő optimista hangja, s az utána felhangzó harmonikaszámok — az I. számú Zeneoktatói Munkaközösség harmonikaegyüttesének darabjai — becsalogatták a ligetben sétáló, söröző-virsliző szegedieket, s mire a Minerva Színpad első vidám egyfelvonásosának színpadképei feltűntek a derék Kocsonya Mihállyal és majdani hitvesével, már zsúfolásig megtelt a nézőtér. Nem riasztotta el a közönséget a félidőben lezúduló zápor sem. s ez részben a műsor konferamsza. Szabó István lélek jelenlétének is köszönhető, aki az esőben magánszámlával — Komlós János egyik írásával — tartotta padon a közönséget. A Minerva Színpad második darabját (mindkettőt Konter László, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, a Minerva Színpad vezetője rendezte) Mocsár Gábor özvegyi hűség című komédiáját is végig igen jó hangulatban figyelte a közönség. Hasonlóan a színház négy művészének — Eötvös Erzsébet, Gémesi Imre, Katona András, Kovács Gyula — rövid vidám számait, melyet a rendezők a szakszervezeti körműsorból válogattak össze Csurkia István, Kelen László, Móricz Zsigmond műveiből. A több mint. háromórás műsort az ÉDOSZ együttes összeállítása zárta. A citerazenekar és népi zenekar kíséretével előadott népdalok, cigánydalok és táncok (különösen az eszközös táncok) méltán arattak nagy sikert. A műsort a Városi Tanács müvelödesügvi osztálya, a November 7. művelődési kozpont és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa rendezte. L. K. A szegedi nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja Felvonuláshoz gyülekeznek a DÉGÁZ dolgozol