Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-14 / 87. szám

SZERDA, 1971. ÁPRILIS 14. 3 Készülnek a szavazólapok A választások lebonyolításához össze­feen 137-féle nyomtatvány elkészítéséről kel] gondoskodnia az Állami Nyomdának. Miután az összeíró- és a tanácsi érte­6Ítőlapokat időre eljuttatták a nyomdából az ország minden zugába, s késlekedés nélkül szállították a különféle- közterületi falragaszokat, hirdetményeket, ezekben a napokban az április 25-j nagy fontosságú belpolitikai esemény adminisztrációjához szükséges nyomtatványokon van a sor Egy hét múlva már expediálják az Ál­lami Nyomdából a szavazólapokat a me­gyékbe, a szavazóhelyekre. Annyi szava­zólap készül, ahány állampolgár jogosult arra, hogy parlamenti képviselőt és ta­nácstagot válasszon. A szavazólapokat 28 —29 ezer csomagban — zárt gépkocsik­ban, leplombált szállítmányként — kül­dik szét az országba. Ismeretes, hogy két­féle cédulával lépünk majd a szavazófül­kébe. Különleges minőségű — fehér alap­színű — papírra kétféle tónusú, úgyneve­zett alulnyomás (a pénzjegyekről és más hivatalos nyomtatványokról ismerős) fi­nom rajzolat kerül: okker színhatású (sárgásbarna) lappal szavazhatunk a ta­nácstagokra, rózsaszínű lappal adhatjuk voksunkat az országgyűlési képviselőkre. A fűzfői papírgyár körülbelül 120 tonna nyersanyagot szállított a nyomdának. A szavazócédulák papírja 26 tonna, előző­leg a választói névjegyzékhez 0 tonna, míg korábban az összeírólapokhoz 18,5 tonna papírt használtak fel, 28 tonna fe­hér karton kellett a tanácsi értesítőla­pokhoz. Választási gyűlések a szegedi járásban A szegedi járásban ls to­vább folytatódnak a válasz­tási előkészületek, nagy­gyűléseken és gyűléseken találkoznak a képviselőjelöl­tek és tanácstagjelöltek a yálasztókfeaL Kisteleken szombaton, 17­én a Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz művelődési termében délután 3 órakor lesz nagygyűlés, melynek előadója dr. ' Antalffy György professzor, a me­gyei párt-vb tagja, a 8. számú országgyűlési válasz­tókerület képviselőjelöltje. Ma, szerdán 16 helyen lesz választási gyűlés a já­rásban, közöttük Zákány­széken, a művelődési ott­honban este 6 órai kezdet­tel Tóth Szilveszterné or­szággyűlési képviselőjelölt; Sövényházán, Pitricsomban fél 6-kor dr. Kovács József, a járási pártbizottság első titkára; Sövényházán, a ki­szeri iskolában fél 6-kor Gruber János, a járási pártbizottság titkára; Sán­dorfalván, a Rózsa Ferenc Tsz-bein 2 órakor Juratovics Aladár országgyűlési kép­viselőjelölt; Pusztamérge­sen. a külterületi iskolában 5 órakor dr. Bereczki Sán­dor, a járási tanács vb-tit­kára; Bordányban, a felső­bardányi iskolában 5 órakor dr. Ábrahám Antal, a járá­si tanács vb-ehiokhelyettese az előadó. Csütörtökön, 15-én 18 gyű­lést rendeznek, közöttük az algyői tanácsházán 2 órakor Kutiván Rezső, a Beruházá­si Bank Csongrád megyei fiókjának vezetője; Bakson, az állami gazdaság levelényi központjában 10 órakor Gruber János: Csengelén, a művelődési otthonban fél 10-kor dr. Antalffy György; Csengelén, az erdősarki is­kolában 5 órakor dr. Kovács József; Dócon, a művelődési otthonban 7 órakor Jurato­vics Aladár; Rúzsán, a rukd II. iskolában 6 órakor Gru­ber János; Mórahalmon, a művelődési otthonban 6 óra­kor, az ifjú választók gyűlé­sén, Karsai Árpádné, a KISZ járási bizottságának titkára; Balástyán, a belte­rületi iskolában 2 órakor dr. Kovács József az előadó. Pénteken. 16-án 23 gyű­lés lesz, közöttük Szatyma­zon, a művelődési otthonban 5 órakor Juratovics Aladár: Öttömösön, a művelődési otthonban 6 órakor Tóth Szilveszterné: Domaszéken, a művelődési otthonban 2 órakor Tóth Szilveszterné; Asotthalmon, a gátsori is­kolában 7 órakor dr. Ko­vács József; Asotthalmon. az Alkotmány Tsz-ben 7 óra­kor Gruber János az előadó. Szombaton, 17-én 4 gyű­lés lesz, közöttük Asotthal­mon, a művelődési otthon­ban 7 órakor Tóth Szilvesz­temé az előadó. Vasárnap, 18-án a három gyűlés közül a pusztamérge­st művelődési otthonban 10 órákor Tóth Szilveszterné: a hordónyi művelődési otthon­ban Juratovics Aladár az előadó. Hétfőn. 19-én a hat gyűlés közül az algyői tanácsházán 2 órakor Nieszncr Ferenc képviselőielólt; Bakson. a Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben 3 órakor dr. An­talffy György; Kübekházan, a művelődési otthonban 7 órakor dr. Kovács József az előadó. Kedden, 20-án ' 7 gyűlés lesz, köztük Tiszaszigeten, a művelődési otthonban 2 órakor dr. Kovács József; Szatymazon, a tanácsházán 5 órakor dr. Kovács József; Röszkén, a Kossuth Tsz-ben 4 órakor Nieszner Ferenc az előadó. Szerdán, 21-én a hat gyű­lés közül Deszken. a gépja­vítóban 2 órakor Gruber Já­nos; Dócon, a hatházi-ma­jorban 7 órakor dr. Kovács József; Kistelek-Feketehal­mon 7 órakor Gruber János az előadó. Csütörtökön, 22-én hét vá­lasztási gyűlést rendeznek a járásban, ezek közül Gyá­laréten, a Komszomol Tsz­ben 4 órakor Nieszner Fe­renc; Öttömösön, a Petróczi iskolában 7 órakor dr. Ko­vács József; Pusztaszeren, a munkástelepen 6 órakor Gruber János; Sövényházán, az Árpád vezér Tsz-ben 5 árakor dr. Antalffy György; Kisteleken, a művelődési házban 6 órakar Hantos Mihály, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tart elő­adást. Nagygyűlés Szegeden, az egyetemen Megváltozott annak a szegedi választási nagygyű­lésnek a helyszíne, melyen dr. Petri Gábor professzor, az I. számú Sebészeti Klini­ka igazgatója, az Elnöki Ta­nács tagja, a 2. számú szege­di országgyűlési választóke­rület képviselőjelöltje talál­kozik választóival. A nagy­gyűlés az egyetem Dugonics téri központi épületének au­lájában lesz, 16-án, pénteken, délután 5 órai kezdettel. Elutazott a szovjet ürhajöskiildöttség Vasárnap elutazott Buda­pestről a szovjet űrhajós- és tudósküldöttség, amely részt vett a felszabadulás 26. év­fordulójának hazai ünnepsé­gein, valamint a szovjet űr­kutatás napjainak magyar­országi programjában. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Katona István, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Har­mati Sándor, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság elnöke. Stock János vezérőrnagy to­vábbá a Külügyminisztéri­um több vezető munkatársa búcsúztatta. Ott volt A. M. Szorokin, követ-tanácsos, a szovjet nagykövetség ideig­lenes ügyvivője. A Központi Bizottság, az MSZBT, valamint az állami és társadalmi szervek nevé­ben Katona István vett szí­vélyes búcsút a vendégektől. Szavaira Jazdovszkij pro­fesszor válaszolt. A mikrofonlázt, hírből legalább, mindenki ismeri. Én úgy látom, van mikro­fongőz is. Akadnak embe­rek, akik „begőzölnek", ha mikrofonba eregethetik hangjukat. Azonnal fölfede­zett tehetségek lesznek, azt hiszik, övék a világ. Van ilyen is. Hóna alatt egy szál mik­rofonnal bejárhatná az or­szágot Faragó Laura, min­denhol ismerőst találna. Me­hetne a világba is — itt-ott már járt is —, mindenhol si­kert aratna. Ha mikrofont teszek kettőnk közé az asz­talra, megrémül mégis. Fá­zik tőle. Pedig ez a mikro­fon csak egy nyekergő mag­netofonba viszi a hangját, nem a világba. A mik­rofon­gőznek nyomát .HISZEK A NÉP DALBAN.. sem találni. Amikor mégis szóhoz jut, azt kéri, le ne írjam se most, se máskor, hogy te­metik a népdalt. Mert nem igaz. Divat lett ezt mondani, de nem igaz. Nem szabad hinnünk a harangot konga­tok szavának. Hogy miért nem? Tornából hozza a példát. Lerúgta egyszer a lé­cet ötven centinél. Akkor sem mert többet ugrani, amikor már át is léphette volna. Nem hitte, hogy tud ugrani. — Így vagyunk a nép­dallal is. Elveszik a hitünk az erős magyarázkodásban. Addig-addig bizonygatjuk a huszonnegyedik órát, hogy magunk is megriadunk tőle, és nem lesz erőnk a foly­tatásra. Én hiszek a nép­dalban. Három darab - három rendező Sajtótájékoztató a szabadtériről A szabadtéri játékok igaz­gatóságán tegnap délután az idei előadássorozat három nagy érdeklődéssel várt pro­dukciójának, a Borisz Godu­nounak, a Dózsának és a Csinom Palkónak a rende­zője sajtótájékoztatón ismer­tette az előadások felépíté­sének rendezői terveit. Horvá-th Mihálynak, a já­tékok igazgatóhelyettesének megnyitója után Szinelár Miklós, a televízió főren­dezője Musszorgszkij Borisz Godunov című operájának szabadtéri rendezője egyebek közt elmondotta, hogy az opera előadásával új utakra kíván lépni a szabadtéri gárdája. Az előadás felépí­tését elsősorban a mű poli­tikai mondanivalójának, iro­dalmi rangjának kiemelésé­vel, a zene és a dráma együttes hangsúlyozásával valósítják meg. Ez az elkép­zelés bizonyos értelemben eltér az eddigi előadások olaszos karakterétől és a produkciók szervezésének megszokott hagyományaitóL Magyarországon viszonylag ritkán játszott műről van szó, ezért a produkció meg­szerkesztésében az egyik leg­fontosabb feladat a közért­hetőség biztosítása. Félix László, a televízió rendezője a szabadtéri Dózsa előadás színpadra állítój.a arról beszélt, hogy eddigi rendezői pályafutásánál; leg­nagyobb, legszebb és legne­zebb feladatát kapta a Dó­zsa-dráma színpadi megszer­kesztésévei. — Tiz éve dol­gozom a szabadtérin, első­éves főiskolás korom óta, először mint asszisztens, az­tán mint társrendező, és vé­gül ezzel az idei feladattal pályám csúcsára értem — mondotta a rendező. Illyés Gyula Dózsa drámája az el­múlt évtizedek egyik legje­lentősebb darabja és véle­ményem szerint ideálisan al­kalmas a Dóm előtti szín­padra. A szereposztás jobb, mint az igen reprezentál ív Nemzeti Színházi előadás, hiszen nekünk módunkban volt az ország összes szülé­szei közül a legalkalmasab­bakat kiválasztani az egyes szerepekre. Dózsa Bessenyey Ferenc, további szereplők Nagy Attila, Kállai Ferenc, Somogyvári Rudolf, s a leg­kitűnőbb vidéki színészek. Horváth Zoltán, a pécsi színház operarendezője a Csinom Palkó színpadra ál­lítója így nyilatkozott: — Farkas Ferenc daljátéka a magyar romantikus hagyo­mányt képviseli. Az elő­adásban kiemelten szeretném hangsúlyozni a kalandos, izgalmas motívumokat. Azt hiszem, hogy az előadást dinamikusabban kell felépí­teni, mint a daljáték 1960-as szabadtéri előadása, minde­nekelőtt azért, mert az el­telt évtizedben a közönség igénye az ilyen motívumok iránt fokozódott. A darab módot ad arra, hogy a sza­badtéri látványos lehetősé­geit maximálisan kihasznál­juk, s a kalandosság és az izgalmasság mellett ezt ér­zent elsődleges rendezői fel­adatomnak. Itt már körülrakhatnánk száz mikrofonnal is, nem ér rá odafigyelni. Védi az igazát. Azt lenne jó megtudni, hol fakad forrása ennek a hitnek. Fölvételire készült vala­mikor a Zeneakadémiára. Kereken száz népdal volt ott a fejadag. Iskolában addig is tanult, sokat, de most jött rá igazán az izére. Mi­re megtanulta a százat, erős elhatározás vert gyökeret benne: mindennap megta­nul utána is egyet. Adta lejjebb, hetenként ötre, az­tán háromra, de azt most is tartja, hogy nem múlhat el hét új népdal nélkül. A szegedi főiskola búcsú­zó-éves hallgatója a magyar és az angol „pávás" vetél­kedő győztese. — Régóta örülök, hogy nem vettek föl akkor az akadémiára. Olyan művé­szetbe pillanthattam bele eb­ben az iskolában, aminek párja nincsen. Nem én mon­dom ezt, mondja más is. Járt itt például egy japán. Azt kutatta, hogyan éneklik a magyarok Bartókot, ösz­szes jelentős kórusát meg­hallgatta az országnak, de minálunk mondta, hogy ez az az iskola, amelyik telibe talált. ' Iwaki A MESTER Hadzsi­TISZTELETE mu az a japán kutató, és Kardos Pálnak a nevével emlegetik együtt azt a kórust szerte a világban, amelyik Bartóknál is telibe­talált. Tanítójára, mesterére gon­dol mindenki először, ha vi­szi valamire az életben. A kémikus a vegytan tanárára, az írónak egy szegény, öreg magyartanár jut eszébe, sok könyvvel, aki minden por­cikájával hivatásának élt. — Én Kardos tanár úr nevét nem tudom egyetlen kérdésnél sem megkerülni. Szavain is, érvelésén is átsüt a főiskola hatása. Hogy érvelni csak tűzzel le­het, biztosan itt tanulta. Ta­lán a fölháborodást is, ha egy rostában rázzák a nép­dalt a nótával. — Gyönyörűek a mi da­laink. Helyük ott van a leg­nagyobbak művei között. Ha oda tennénk őket, eszébe nem jutna senkinek a nó­tákkal együtt említeni, kö­zöttük keresni. Aki ezt a föladatot látja is, érzi is, és reméli, hogy hangjával segíthet is benne, abban nem maradhat meg a mikrofongőz. Csak azt halla­ni tőle, mennyit kell még tanulnia, hogy közelebb ke­rüljön a népdalok lelkéhez. De mi vezet a népdal­hoz? Amikor az iskolát említi, a folklórkört is mondja. Eb­be a körbe gyűltek össze azok a diákok, akik a nép­művészet minden ágára es­küsznek. Itt tanulta meg, hogy a népdal szövege rang­jában is együtt áll muzsiká­jával, hogy népdalt énekel­ni néprajz nélkül nem le­het, néprajz pedig nincsen a nép ismerete nélkül. A moldvai csángók hajlí­tott szép énekeit szereti leg­jobban. Hozzájuk vitt az út­ja a nagydíj után. Először ki, Moldvába, aztán a Ba­ranyába áttelepített csán­gókhoz. Nagy elődök mon­dására hivatkozik. Akkor ér­ti meg az ember a nép dalát, ha együtt él velük. A TANÁR ÉS MŰVÉSZ A Zene­akadé­miát ta­valy föl­ajánlották neki. Lelkiisme­reti ügyet csinált belőle, hogy először tanár lesz. Amit elkezdünk, ha törik, ha szakad, be kell fejez­nünk! Ennél nagyobb voks­sal a szegedi főiskolára ke­vesen szavaznak. Persze kí­sértés is érte, hogy tanár maradjon mégis. — Eletem legszebb nap­jai voltak, amikor taníthat­tam. Elhitték, talán meg is értették a gyerekek, amit nekik mondtam. Ezt az örö­met nem lehet szavakkal kifejezni. Azzal vigasztalja magát nagy dilemmájában, hogy a jó tanár mindig művá»r, az. igazi művész pedig tanárnak is kiválá Államvizsga előtt álL Tanár lesz belőle, vagy művész? — Nem tudom még. Sze­retnék mégis bemenni az akadémiára. Szeretek éne­kelni, és hiszek a népdal­ban. Horváth Dezső Megbeszélés az ifjúsági törvény tervezetéről Az Országos Ifjúságpoliti­kai és Oktatási Tanács ked­den dr. Horváth Istvánnak, a KISZ Központi Bizottsá­ga első titkárának, a ta­nács társelnökének elnökle­tével ülést tartott. A ta­nácskozáson részt vett és a vitában felszólalt dr. Korom Mihály igazságügyi minisz­ter is. A tanács — dr. Mankója Imrének, az Igazságügy: miniszter első helyettesének előterjesztése alapján — megvitatta az ifjúsági tör­vény, valamint az annak végrehajtásáról szóló ke; mányhatározat tervezeti Ezek összeállításánál í nagy érdeklődést keltett széles körű társadalmi vita tapasztalatait is igyelembe vették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom