Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-14 / 87. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 87. szám 1971. ÁPRILIS 14., SZERDA Megjelenik hetfo kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasarnap 12 oldalon ARA: 80 FILLÉR Hazaérkezett MoszkvábólA ccx delegáció a a magyar pártkiildöttség Vasárnap este hazaérke- tagja, a Központi Bizottság zett Moszkvából a Magyar titkára és Nemes Dezső, a Szocialista Munkáspárt kül- Politikai Bizottság tagja, a döttsége, amely Kádár Já- küldöttség tagjai, nosnak. az MSZMP Közpon- A küldöttség fogadására a ti Bizottsága első titkárának Nyugati pályaudvaron meg­vezetésével részt vett a jelent Biszku Béla, a Poli­Szovjetunió Kommunista ti kai Bizottság tagja, a Pártja XXIV. kongresszu- Központi Bizottság titkára, András belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, dr. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi minisz­ter, dr. Perjési László, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes veze­tője. Jelen volt a fogadta­tásnál A. M. Szorokin kö­vettanácsos. a Szovjetunió tájékoztatója san. Kádár Jánossal együtt Pullai Árpád, a Központi visszaérkezett Komócsin Bizottság titkára. Péter Já- budapesti nagykövetségének Zoltán, a Politikai Bizottság nos külügyminiszter, Benkei ideiglenes ügyvivője is. Tervek, kezdeményezések A dolgozó nők megbecsülése, segítése Milyen a dolgozó nők helyzete az üzemben? Mit kell tennünk azért, hogy jobb legyen? E gondolatok jegyében hosszú hónapok óta lelkiismeretes és alapos munkát vé­geznek a szegedi gyárakban, vállalatoknál. Felmérések születnek, s ezek alapján intézkedési tervek, amelyek mind a nők helyzetének javítását, gondjaik megoldását célozzák. Az egyik leggyakrabban tönözve a dolgozó asszonyo­visszatiérő megállapítás ezek- kat, anyákat a lehetőségek ben a felmérésekben: a szak- kihasználására, munkásarány nem megfelelő. során fokozatosan térjenek át a nőket foglalkoztató munkahelyeken a két mű­szakra. 1971 végéig a fizi­kai dolgozó nőknek húsz százalékát érinti ez az át­állás. A Francia Altalános Mun­kásszövetség. a CGT-dele­gációja, amely a SZOT el­nökségének meghívására tartózkodik hazánkban, kedden délután a SZOT­szék házban tájékoztatta a magyar szakszervezeti veze­tőket a francia munkásmoz­galom helyzetéről, a CGT feladatairól, s összefoglalta magyarországi tapasztalatait. Henri Krasucki, a Fran­cia Kommunista Párt Poli­tikai Bizottságának tagja, a elhatalmasodó uralma a kis- és középparasztságot, továbbá a városi középosz­tályt sem kíméli. Ezért mindinkább érlelődnek a munkásosztály es e rétegei; szövetségénél; feltételei. A szövetségnek azonban ma még — éppen a monopol tő­kések machinációja nyomán — akadályai vannak. A követelései; mielőbbi realizálásához széles körű ákcióegységet kivan . létre­hozni a CGT. A keresztény CGT titkára, a delegáció ve- szakszervezetekkel máris zetője elmondta, hogy ma- létrejött egy megállapodás. gyarországi benyomásaik igen kedvezőek. Hazánkban A CGT titkára elmondot­a magyar gazdaságirányítás: ^ác^^én'és élőszóban egyaránt tájékoz­Több nő számára kellene le­hetőséget biztosítani a szak­munkás-bizonyítvány — s vele együtt a magasabb fi­A tervek, javaslatok, kez­deményezések jó kiinduló pontot jelentenek, de mind­szakmunkás egyik csak annyit, amennyit Nemcsak a ______ _JB kevés. Számos felmérésben megvalósítanak belőlük, visszatér az a megállapítás, meg kell valósítani azt rendszert, a tudományos­műszaki fejlődéssel kapcso­latos kérdéseket, ezen belül különösen a dolgozók szak­mai képzését, továbhá a szakszervezeti demokrácia helyzetét tanulmányozták. A magyarországi tárgyalások — mint mondotta — to­vább erősítik a magyar és a francia szakszervezetei; ba­rátságát, testvéri szolidaritá­sát. tatja majd a dolgozókat kedvező magyarországi ta­pasztalatairól. beruházásainak támogatása A fejlődő országok műsza­ki-tudományos haladásának tanulmányozására és támo­gatására létrehozott MTESZ­bizottság kezdeményezésére kedden a Technika Házában kétnapos konferencia kez­dődött. A tanácskozás célja, hogy a fejlődő országok be­ruházásaihoz nyújtható gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos támogatás kiterjeszté­sének . újabb lehetőségeit kutassa és tárja fel. Dr. Bognár József akadémikus, az. MTA afroázsiai kutató­intézetének igazgatója, a hazai Világgazdasági Tudo­mányos Tanács elnöke nyi­totta meg a konferenciát, amelynek programja szerint 24 előadás megvitatásával összegezik az eddigi tapasz­talatokat és feladatokat. hogy nincs elég női vezető, szemléletet is amely ezel-cből zetés - megsze'r'zésére"Több Ennek okait, körülményeit és a javaslatokból sugárzik: fe­lehetőséget S- es nagyobb a ™k gatják. Persze, nem minden- helyzetének, munkakörülmé­áron való arányjavításról nyelnek javításáról, ugyan­van itt Szó, hanem arról, akkor nagyobb megbecsülé­hogy akinek — tudása, rá­A francia munkásmozga­lom helyzetéről szólva utalt g i arra, hogy a nemzetközi pd­a ' acon mind erőteljesebbé es ösztönzést Is, hogy legyen vonzása a szaktudásnak, hogy érdemes legyen a mun­ka és az otthoni munka mellé „harmadik műszakul" tanulást is fel­termetteége, szervező- és ve­zetőkészsége alapján — a vállalati élgárdában vagy a A Szegedi Konzervgyárban középvezetők között lenne a is. egy időre a Vállalni. S. M. váló konkiurrencialiarc a francia tőkéseket is egyre fokozódó kizsákmányolásra sarkallja. A munkásosztály fokozza ellenállását a mo­nopóliumok támadásaival szemben az osztályharc te­hát erősödik, a monopoltőke például — szinkronban a vállalat műszaki fejlődésé­vel — egyre nő a szakmun­helye, ne szenvedjen rányt nővolta miatt. hát­késigény. A gyártó üzemre- . Ar aayák tatón a reinf legszebb. szekben több mint kétszere­mindenesetre sere kellene növelni a szak- legnemesebb szándékú része ennek a segítő tevekenyseg­nek. Például: a hároméves kepzettek számát. A kollek tív szerződés megvitatása so­ran magul; a dolgozók is fel- ^Vté" vetették, hogy jó lenne a ta- „"Jjg" nulásra lehetőséget teremte­ni. Két igény találkozik ilyenformán a konzervgyár­mogatása. Több üzemben így a textilművekben, a ká belgyárban — elhatározták, hogy a hosszú szünet után ban. olyanok, melyeket át- , " gondoltán és következetesen munkába. alló anyák bérét szem előtt tartva a tudástól egyaránt gyarapodhat a vál­lalat is, a dolgozó js. De a hozzáigazítják a többiekéhez. Ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azért, mert anyai . . . . „ .. .. . hivatásuknak tettek eleget. Kenderfono es Szovo.pan Ugyancsak flgyelemre m£ltó Lnne to^Zt^t^é azügynevezett tanszersegély benne foglaltatik ez az igé- kezdeménvezése A két- vairv nvesség: a kevés szakértel- SSS 4itédokna^ met igénylő munkaköröket továbbá a g()ndokat egvedü fokról fokra a nagyobb kep- viselö anyá|nak zettseget, jártasságot igénylő seeélvf. biztosítanak aKq?v beosztások váltják fel itt SJelg ^, ,kép^st Számos szegedi üzemben a legfontosabb teendők közé. vizsgálták meg annak lehe­S ugyanezt a célkitűzést o - tőtéleir ho^an menWíthe­vashatjuk a szegedi textil- tik anyá^t a fárasztó éj­muvek tervezeteben is; „be- szakai mŰ52aktól. A Ki­tanított no. munkasok resze- fonó ^ Szöv6ipari vállalat­re rendszeresen megszervez- ná, elsösorbanPa többgyer­zuk a, szakmasít0 tanfolya- mekes és egyedűláUÓ anvá­O I • kat csoportosították át a A fentiekből is kitűnik: a délelőtti, illetve délutáni vállalatok irányítói, a moz- műszakokba. A konzervgyár­án Imi szervek vezetői tud- ban a szezonidőszak kivéte­ják- hogy kölcsönös érdek a lével megsZüntették az éj­szakkepzes következetes , , ...... megszervezése. Most már a szakai munkat A Ma^ar tervek végigritelén kell Kábelművek szegedi gyárá­munkálkodni, erkölcsileg és ban olyan javaslat készült, anyagilag is kellőképp ösz- hogy a negyedik ötéves terv A ktsz-ekben befejeződtek a vezetőségválasztások Az ipari szövetkezetekben or zágszerte befejeződtek a vezetőségválasztó közgyűlé­sek. Ezek során mintegy ezer szövetkezet vezetősége és tagsága értékelte, össze­gezte az elmúlt öt eszten­dő mozgalmi és gazdasági eredményeit, egyúttal fel­vázolták a negyedik ötéves terv időszakának feladatait is. A tagság az alapszabály értelmében megválasztotta a szövetkezeti vezető szerve­ket. Kiskertek gyümölcsfái Átadott tanácsi üzemek Kölcsönösen előnyös félté- egyik nagy ipari üzeme, a telek alapjan minisztériumi Péti Nitrogénművek vette vállalatnak adta át két meg. Ez az üzem tulajdon ­üzemét a Csongrád me- képpen még el sem készült, gyei tanács. Az egyiket, a Indítását különféle technoló­világhírű Hódmezővásárhe- giai problémák akadályoz­lyi Majolikagyárat, a Fi- ták, s ezeket végül is a du­nomkerámiaipari Művek nántúli nagyüzem szakem­vette át. A gyár nevét, már- hereinek sikerült rnegolda­kajelzését közismertsége mi- niuk. Az így kialakult att változatlanul hagyják. együttműködés során merült Az ugyancsak Hódmező- ™ az átvétel lehet&ége^Az , .._,, _. ennek nyomán keletkezett vásárhelyen mukodo lurfu- tárgyalások eredménnyel rolgyárat Veszprém megye végződtek: a Péti Nitrogén­művek vállalta, hogy a Négyszáz darab egri piros facsemetét kér a balástyai Móra Ferenc Tsz. Nyári al­ma, úgy hírlik, jó alma az egri piros, azért viszik. Nem tudom, a sofőr segít-e mindig a rakodásnál, de most ott forgolódik a cse­meték körül. — Nem bírnám ki fa nél­kül — mondja. — A kert a mindenem. Hazamegyek, in­dulok a kertbe. Reggel föl­kelek, megyek a kertbe. Ha a szenvedélyeket asze­rint . állítanák egyszer sorba, mennyit tesznek hozzá egészségünkhöz, a kertész­kedés Valahol a sor legele­jén állna A sofőr, aki min­den megfeszült idegszálával az utat vigyázza, egyik ci­garettát a másik után szív­ja. pihenni megy a kertbe. Akták mellett üldögélő hiva­talnokok. ha otthagyják a széket, kertbe mennek dere­kukat egyenesíteni, tüdejü­ket szellőztetni. A fizikai munkás a nagy kalapács után metszőollót fog. rózsát ültet, vagy cseresznyefát. Es mind esküszik, hogy ennél okosabb dolgot nehéz kita­lálni. Terjedőben van a kertész­kedés. Ügy is mondjál;: Ősztől április közepéig mindig találnak gyümölcsfa-cse­metéket a kertészkedők Domaszékcn mindenből legyen legalább Ügy látszik, hamar érzi a egy fa. Mi azt ajánljuk, ne piacot a háztáji gyümölcs­kertmozgalom van kialaku- zsúfolják tele fával a ker- termesztés is. A csonthéja­lóban. Domaszéken. az Ül- tet, úgy egyik sem terem sok vezetnek a listán: tetvénytervező és Szaporító- annyit, amennyit teremhet- meggy, cseresznye, kajsziba­anyag-forgalmazó Vállalat ne. Üjabb, jobb fajtákat rack a legkapósabb, kiskereskedelmi lerakatot ajánlunk, olyat, ami a pia­létesített a kertek gyümölcs­faellátására. Itt vizsgálódik a balástyai sofőr, ide jön­nek sokszor harmincan­negvvenen Is egyszerre. Fekete Károly árusítja a gyümölcsfákat. *7.őlö vessző­ket Kétszáz fn'tónál töbh't tart számon ősztől tavaszi" Azt mondja, most kezdenek az emberek némi kis terv­szerűséget is belevinni a kertészkedésbe. Eddig arra törekedtek legtöbben, hogy con is állja a helyét. Ha va­laki a szőlőoltványök között az ismert kövidinkát vagy a kadarkát keresi, jobbat mondunk helyette. Cseresz­nyéből a legkorábban érőket kérik. Annak legjobb az ára — mondják De ha minden­ki azt vinne, annak se len­ne ára. s nem teremne ele­gendőt az ízletesebb későb­biekből. Csak államilag el- „•_ -,. lenórzött. garantáltan jó- csmalJa szivcsen­termő fajtákat árulnak itt. Kiskertekben a nagylom­bú fák helyett a kisebb nö­vésúeket keresik. Kevesebb helyet foglal, könnyebb gon­dozni. Egyre többen figyel­nek oda a még mindig új­donságnak számító sövénv­telepítésekre. Igaz. hogy több munkát kíván a met­szés és kötözés, de aki ker­tészkedni szeret, éppen ezt H. D, Csongrád megyei tanács eddigi, mintegy 21 millió forint beruházási költségét, s további 42 millió forint hitelét megtéríti, illetve magara vállalja. A gyár a Délalföld te­rületén nagy mennyiségben fellelhető meaögazdasági hulladékból — kukorica­csutkából — állítja elő az eddig. importált furíurott, a műanyagipar egyik fontos alapanyagát. Kevesebb baleset az élelmiszer­iparban Az élelmiszeriparban egy­re kevesebb a baleset, de az figyelmeztető, hogy az ese­teket általában súlyosabb kimenetelűnek tartják, mini korábban — állapította me_ kedden az ÉDOSZ elnökségi ülése, amelyen egyebek kö­zött a munkavédelem hely­zetéről tanácskoztak. A szer­vezési és műszaki intézkedé­sekkel fokozatosan véget vetnek a kisebb balesetek­nek, a gépesítés következté­ben azonban az előfordulo balesetek, rendszerint súlyo­sabb kimenetelűek. Az élelmiszeripari munka­védelem megjavítására ok tatófilmeket készítettek amelyek a, gyárakban hasz­nált legújabb szállító- és emelőberendezések helyes kezelését mutatják be. Rö­videsen munkavédelmi szak­könyveket is kiadnak. Fel­kérték az üzemi szakszer­vezeti bizottságokat arra. hogv a balesetek körülmé­nyeinek tisztázásánál az ed­diginél nagyobb uerepet yá Haljanak

Next

/
Oldalképek
Tartalom