Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

VASÁRNAP, X9T1. ÁPRILIS II. Ujai választási nagygyűlések Á húsvét utáni héten ér véget a választási nagygyűlések és gyűlések sora városunkban. Szegeden a jövő héten három nagygyűlés is lesz. Április 14-én, szerdán a ruhagyárban 14 óra 30 perckor rendeznek nagygyűlést, melyen dr. Biczó György, a városi tanács vbelnöke, az 1. számú szegedi országgyűlési választókerület képviselőjelöltje mond beszédet. 16-án, pénteken találkozik választóival a 2. számú szegedi országgyűlési választókerület képviselőjelöltje, dr. Petri Gábor professzor, az I. számú Sebészeti Klinika igazgatója, az Elnöki Tanács tagja. Ez a nagygyűlés 17 órakor kezdődik az orvosegyetem szemészeti klinikáján. Ugyancsak 16-án, pénteken tartják az ifjú választók nagygyűlését a Bartók Béla Művelődési Központban, 15 órai kezdettel, s ennek előadója Szabó János, a KISZ KB intéző bizottságának tagja, a Magyar Ifjúság főszerkesztője lesz. A szegedi járás nagygyűléseinek sorát a kisteleki zárja: 17-én az MSZBT kultúrtermében a 15 órakor kezdődő nagygyűlésen dr. Antalffy György professzor, a megyei párt-vb tagja, a JATE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja, a 8. számú országgyűlési választókerület képviselőjelöltje találkozik a választópolgárokkal. Véget érnek a jövő héten a szegedi választói gyűlések is. Holnapután, 13-án 18 órai kezdettel a békebelepi pártszervezet helyiségében Samyai István, a béketelepi általános iskola igazgatója találkozik a választókkal. 15-én, csütörtökön két választói gyűlés is lesz a városban: az egyik 15 órakor kezdődik a Bartók Béla Művelődési Központban. Ennek résztvevői az alsóés középfokú intézmények dolgozói lesznek, előadója pedig Papp Gyula, a városi tanács vb-elnökhelyettese. A másik csütörtöki gyűlést az IKV Jósika utcai központjában 15 óra 30 perces kezdettel, s ezen dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vbtitkára találkozik választóival. Az utolsó választási gyűlés 16-án, pénteken lesz. A DÉLÉP Bocskai utcai központjában 16 órakor kezdődő gyűlésnek Fíeim János, a vállalat főmérnöke lesz az előadója. , „Helypénz" az óvodába Nyúljanak zsebbe a vállalatok is! Ha valaha, hát napjaink- nál — kézhez vették és a ban nagyon aktuális az a helyszínre adaptálták, mozgalom, amely „Munkahelyek az óvodákért" jelszó- ^ val Debrecenben látott nap- ® világot. A jelszóból már világos a kezdeményezés lé- Ez már csak azért is ked- segletnek megfelelő A Csongrád megyei Húsipari Vállalat és a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat maga épít, illetve bővít gyermekintézményt, hogy a szüklegyen Fagymeleg nyege is; meg az is, hogy en- vező, mert mindig nagy gond az ellátottság. A konzervnek a nemes kezdeményezés- az építőipari kapacitás biz- gyár korábbi kezdeményenek Debrecen után érdemes tosítása. De egyéb előnyt is zés eredményeként - ötven lesz híveket toborozni mas- iger. Az epites ugyanis agehol is. Szűkebb hazánkban, nerálkivitelező vállalatnak (a óvodai, harminc bölcsödéi Szegeden, éppúgy, mint szereléstől a kulcsátadásig) férőhelyet vesz birtokba haCsongrád megye más helysé- közel sem tart olyan sokáig, marosan: ezek már a tanácsgeiben. mint a hagyományos építési közös beruházásban Valami magyarázat azért küS^zíSalom fűltek, hozza tartozik még a fenti- alapján — készíti majd ezeekhez: hogyan is indult út- ket az építményeket; a fém- ® jára a kezdeményezés? A vázak és az eloxált alumíAmi legfontosabb: a debreceni városi tanács és az niumburkolatú panelek öszSZMT felhívással fordult az szeszerelése üzemekhez, feltárva az óvo- 1972 végéig, dai férőhelyhiányt, egyben Az ilven épftési módnak segítséget kérve a megoldás- szükségiete, hogy a folyama- I?" . , , hoz. Az eddigi eredmények tos tó,fűtést, illetve tömbfűazt tükrözik; üzemek, mtez- tést biztosítsák az üzemelésmények, ktsz-ek dolgozói hez. Ez Szegeden nem okoz egyaránt szívükön viselik az majd nehézségeket. A terüemberpalánták sorsát: eddig letelőkészítést és a közműközei 600 férőhelyre „fizet- vesítést — ami a költségek tek elő". elkészülhetne gyermekek számának megfelelő korszerű óvoda- és bölcsődeteremtés segíti a sokat területi elv" nyesítését. a dául a város másik végéből ne kelljen a hajnalban munkába siető anyának a gyárig cipelni, buszban, villamoson törni az álmos kisgyerekeket, hanem ki-ki a lakóhe25-30 százalékai jelenti - lyéhez legkdzelebb eső intéz_ • t"^3 fedezni sajat k3SSza- ménybe vihesse csemetéjét. jából a városi tanacs. És itt Másfelől. az óvodák bölcsö_ Jó példa ez, jó lenne „ra- jön 3 jogos elvárás: az, hogy dék korszerű üzemeltetésé_ gadóssá tenni" nálunk is, most már egy termeszetes hgz nagyon szükséges ez hogy anyagi segítséget adja- gesztussal a vallalatok is a a hozzáértő segítség, amit a nak a vállalatok a tanácsnak Pénztárcájukhoz nyúljanak. tanács illetékesei adhatnak. a gyermekjóléti intézmények A Magyar Kabelmuvek szc" Tehát sok helyes célkitűzést létrehozásához. Itt is komoly g®dl gyár3 — mint mar hl_ egyaránt szolgálhatnak most szükség van a hozzájárulásrül adtuk — szép példát mua kisebb-nagyobb kollektí*». hiszen a negyedik ötéves tatott erre nemrégiben. Két- vák> fejlesztési alapjukbói millió forintot utaltak át a tanácshoz, férőhelyeket vásárolva a lakóterületi bölterv során mintegy 700 férőhelyet kell teremteni az óvodáskorúak számára. Dr. Kalmár Ferenc, a szegedi csödébe' óvodába' városi tanács tervosztályénak vezetője tájékoztatott arról, hogy kivétel nélkül minden üzemtől, intézménytől, szövetkezettől számítanak a támogatásra, ha majd — közelesen — pontos adatokkal és feltételekkel elküldik felhívásukat a kollektívák vezetőihez. Hogy mennyi egy-egy férőhely megváltása — Debrecenben 48 ezer forintot fizetnek be ilyen céllal a vállalatok —, erre még most nem tudnak választ adni. Tobb okból. Az egyik, hogy ~~ az országban először — az óvodák jó része előregyártott elemekből készül majd, a Budapesti Fémmunkás Vállalat kivitelezésében. Ez pedig körülbelül 20 százalékkal többe kerül a hagyományosnál. Konkrét öszszegekröl akkor tárgyalhatnak majd a BFV-vel, ha a terveket — jelenleg készüljek a Tipustervező Intézethozzájárulva a közös gondok közös megoldásához. Simái Mihály Csehszlovák pártmunkások látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására április 5—10. között hazánkban tartózkodott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága- tanácsosa, nak pártmunkáslküldöttsége, ^^^^^^ Lubomir Prochárkának, a CSKP KB osztályvezetőjének vezetésével. A küldöttséget fogadta Pulla-i Árpád, az MSZMP KB titkára. Megbeszélést folytattak továbbá az MSZMP KB, a SZOT, a Hazafias Népfront, a KISZ Központi Bizottsága több vezető beosztású munkatársával, valamint az MSZMP Baranya megyei bizottságának vezetőivel. A csehszlovák vendégek szombaton elutaztak Budapestről. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője és Égető Lajos, a KB osztály vezetőhelyettese. Jelen volt Oldrich Mohelsky, a budapesti csehszlovák nagykövetség Méfet még csak istenes erre járni, amikor naponta szaporazik le az eső. Homokos a talaj. Megázik, nem sár lesz abból. Ez nem húzza le az ember lábáról a cipőt. A bicikli is elgurul rajta. Hideg sincs, meg meleg sem. Most. Aztán telnek a hetede. Jön a nyár is, ha minden jól megy. A kerékpár alól a nápmeleg kifogyasztja a viszonylagosan szilárd utat. A hőmérő is fölészalad a harminc Celsiusnak. Olvad a gumiról a ragasztás, királydinnye mélyeszti bele tüskéit. Megint jön az ősz, a maga járhatóbb útjaival. Akkor meg az eső áztatja a gallért, mögötte gyakorta a hátat is. Aztán a tél. Fagyott világ a magas hó alatt. Az ember megintcsak gyaloglásra kényszerül. Kerékpár ugyan meg nem birkózik a harminccentis takaróval. Az ember is csak nehezen. Nincs messze ez a világ. Itt a szomszédban, Forráskút. Emberek, dolgos emberek élnek ott. Köztük egy postás, Lajkó Károly. Kézbesítő, kiváló dolgozó. O és társai járják nap mint nap a községet és környékét. Amikor más ember behúzódik a házba, amikor a jószág is csak nógatásra bújik ki az ólból, ők reggeltől estig úton vannak. Korán értem a községbe. Hét óra. Még válogatják a postát. Csak később indulnak. Kéri, várjak. A vendéglő már nyitva van. Kávét kérek. Jólesiik a hűvös reggelben. Reggeli féldecikre nyílik-csukódik az ajtó. Egy kis beszélgetésre. Nagybajszú, ősz ember. Faggatják: milyen lesz az idő? Rossz — mondja. Olyasmi talán, mint negyvenhatban, mikor nagykabátban arattunk. Még úgy is fáztunk. Az idő, amely az itt élőknek egyben kenyeret is jelent. Azzal a közvetlenséggel, mellel a városi ember számára sohasem. Az idő járása, melynek éppen a postás van kitéve. Legjobban és kivédhetetlenül. Nyílik a hivatal ajtaja. Látom az ablakon át, Lajkó Károly lép ld rajta. Nyakába akasztva, hátravetve egy táska. Tele levelekkel, pénzzel, újsággal. A kerékpár kormányára másik csomag kerül újságokikai tömve. Máris megállítják. Levelet kérdeznek tőle. Átveszik a lapot. Aztán együtt ülünk az asztalnál. Rövid az idő, siet. Alacsony kis ember, eleven arccal, szívesen beszélő. Lassan 11 éve postás. Itt, Forráskúton. Eleinte tanyán lakott, naponta nyolc kilométerébe került az út. Téilen a szomszéd lovát kellett kölcsönkérnie, hogy bejöhessen. A lóra székről kellett felszallnia a nehéz táskával. Most bent lakik a községben. Hatvankettőben építkezett. kölcsönből. Az igazgatóság segítette 50 ezer forinthoz. Egy év múlva beköltözött, azóta könnyebb az élete. Szereti ezt a munkát. Még öccsét is beszerezte ide néhány évre. Az öccs azonban elment máshová, könynyebb kenyérért. Pedig nem volt kényeskedő. Előtte bányában állta meg a helyét éveken át. De hát sok volt a munka. Aztán olyan emberek jöttek, akik a más pénzét is elszórták. Létszámot emeltek náluk, így végre kaptak rendes embereket is. Azóta jól megvannak négyen a hivatalban. Segítik, támogatják egymást. A hivatalban, amit a tanács és a posta közösen építtetett, 1967-ben. A kiszolgálónő postás bácsiRuhát kap. NEM MIND ARANY... Befejeződött a bányászszakszervezet kongresszusa Szombaton az ÉDOSZszékháziban befejeződött ^ a Bányaipari Dolgozók XX. kongresszusa. A kongresszus küldöttei megválasztották az új vezető szerveket és tisztségviselőket A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnökévé Zgyerka Jánost alelnökké Varga Józsefet és Havrán Istvánt, főtitkárrá Simon Antalt. titkárokká Vigh Árpádot és Kómár Andrást, a számvizsgáló bizottság elnökévé Mészáros Józsefet választották. nak szólítja. Szereti az egyenruhát. Ismerik, várják mindenfelé, ö örömmel megy. Kereskedő lett volna, ha teheti. De ez a szakma is jó. Mozoghat, eladhat foglalkozhat az emberekkel. Csak hát a világ is nagyon változott Mert tizenegynéhány éve nagy szó volt ám a fix fizetés, a ruha. Aztán 60-ban megalakult a téesz. Igaz, az emberek eleinte még az újságokat* is lemondták, mondván, miből tellne nékünk ezután ilyesmire. Nem is sokára kiderült, hogy nem olyan rossz dolog a közösségi munka. Ismét szaporodtak az előfizetések. Megnőtt a tévék száma. Egyre több lett a pénz. Három, négy, sőt hétezer forlntöt is meg lehet már keresni manapság egy hónapban. És többé-kevésbé ez is fixnek tekinthető. Legalábbis nagyrésze biztosnak. A postás pedig ma is az egy ruhát kapja. Neki 2300— 2400 forintja jön össze egy hónapban a családi pótlékkal együtt. Két gyermek után. A nyolc óra sem nyolc. A nap háromnegyed hétkor kezdődik és délután hatig tart Utána a plusz munka következik. — Feleségem feles művelésre vállalt földet a téeszben. Munka után neki segítek. De hát csak fáradt az ember. Nem tudja kipihenni magát. Tudja, nem úgy van ma mar, mint azeLött, hogy mindenkinek legyen egy öltözet ruhája. A gyerekeknek csak kell másik cipő is, ruha is. A hetvenes év nagyon nehezen telt — mondja. Hívták a szövetkezethez raktárosnak. Több fizetéssel, nyolc órára naponta. Összehasonlíthatatlanul könnyebb munkára. Meg aztán tíz éve volt szeptemberben, hogy a poslán dolgozik. Gondolta, majd csak eszébe jut valakinek ő is. Hiába várt. Nagyon roszszul esett, de hát megünnepelte kollégái val. Azok rneg csak rábeszélték, maradjon. — Elhatároztam, most már csak itthagyom a postát, ha eszükbe sem jutok. Itt naponta két-három csomagot Viszek. Harminc kilót a nyakamban, álló nap. A szövetkezetben meg semmit se raknak a nyakamba. Több a pénz is jóval, és még a háztájit is kapom. De hát vége lett a télnek, úgy gondoltam, csak maradok egy ideig, már csak azért is, mert jól megvagyunk a kollégákkal. Aztán egy nap — szabadságon volt — hívatta főnöke. Végre megjött az oklevél és a jelvény a tíz évért, és a kiváló dolgozói kitüntetés. Meg még 760 forint is. — Olyan jó érzés volt, hogy az embert tekintik valamibe. Tudja, most már lesz miit megmutatnom a gyerekeknek, ha felnőnek. — Gondolkodom, mit csinálHOGYAN TOVÁBB? jak. Mert másutt a kezdet a legnehezebb. Itt meg évről évre nehezebb a munka. Több az újság, a levél, a pénz. A tévé is egyre-másra szaporodik. Csak az idén majd kétszer annyi lett, mint tavaly volt. Százalékot nem kapunk utána. Máshol kedvezményeket adnak. A vasútnál utazást. Nálunk meg még a tévémet is fizetni kell. Pedig mennyire jól esne egy ilyen apróság is. És ezt a munkát nem lehet jól-rosszul végezni. Vagy jól csinálja az ember, vagy sehogy. A csomagok harminc kilót nyomnak. Napi utam harminc-harmincöt kilométer. Szeretnék maradni, de ha sokáig nem változik a fizetés vagy más... ? A fagymeleg emberei. Itt csak jól vagy sehogysem lehet dolgozni. Nem ismerik a nyolc órát. Harminc kilóval a nyakukban harminc-negyven kilométer a napi útjuk. Jéggéfagyott hóban. ködös zimankóban, szakadó esőben vagy a királydinnyés, kerékpárt nyűvő homok kánikulájában. A hivatás szeretete nélkül ezt aligha lehet csinálni. Az embereket itt ők kötik a világgal össze. Tudják is ezt, büszkék rá, áldozatokat is hoznak érte. De várnak is. Várnak egy kicsit több pénzt, jobb életet. Talán azt is, hogy a munka ne legyen mind nehezebb. Szávay Isivéa