Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-08 / 83. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA 61. évfolyam, 83. szám 1971. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK Megjelenik bétfó kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Gazdasági eredményeink a szocializmust építő ember boldogulását szolgálják Választási nagygyűlés Rock Jenő, a kormány elnöke, Komá­rom megye országgyűlési képviselőjelölt­je tegnap reggel Tatabányára látogatott, és az egész napot a bányászvárosban töltötte. A kedves vendéget a Komárom megyei pártbizottság székházában üdvözölte Ka­vasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. Kroszner László, a megyei tanács vb elnöke és Izsáki Mihály. a megvei nepfrontbizottság titkára. Ezután a váro­si tanácsnál a város vezetőinek tájékozta­tója alapján Tatabánya helyzetével, gond­jawal, a fejlesztési tervekkel ismerke­dett a kormány elnöke. Ezt követően Fock Jenő vendéglátóinak társaságában meg­látogatta a tatabanyai aluminiumkohót. Megtekintette a nemrég épül új öntődet, és elbeszélgetett a kohászokkal, A délutáni programban ismét üzem­látogatás szerepelt. A város egyik legfia­talabb üzemében, a Beloiannisz Híradás­technikai Gyárba várták a kormány el­nökét, délután pedig az ünnepi díszbe öl­tözött Népházban választási nagygyűlést rendeztek, ahol Fock Jenő mond beszedet. Fock Jenő beszéde Bevezetőben Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkás­part Központi Bizottsága és a népköztársaság kormánya nevében üdvözölte a nagv­gyűlés résztvevőit. Tatabá­nya választópolgárait, s hoz­zátette: nagy öröm és meg­tiszteltetés számára, hogy Tatabánya-Üj város ország­gyűlési képviselőjelöltje le­het; olyan nagy múltú mun­kásvárosé. amely város és bányavidék az osztályküz­delem nagy, nyílt összecsa­pásainak idején, úgyszintén a békés, alkotó munka, az egy­kori széncsaták, és a későb­hi. mindig talpig embert kí­vánó helytállás időszakában Is példát mutatott. Érzem a felelősséget hogy e törté­nelmi nevezetességű mun­kásváros jelölt országgyűlési képviselőnek — mondotta, majd a közelgő választások­ra utalva, kifejezte meggyő­ződését. hogy népünk szava­zataival támogatja majd a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalma­zott célkitűzéseket, s bizo­nyítja akaratát. készségét, hogv még következetesebben és magasabb színvonalon folytassuk a szocializmus teljes felépítésének munká­ját. Hozzáfűzte: — hazánk­ban a belpolitikai helyzet nyugodt, a politikai közhan­gulat kiegyensúlyozott. Tár­sadalmi rendszerünk, és ezen belül a politikai hatalom az eltelt négy esztendő során tovább erősödött. Orszá­gunkban szilárd a közrend és a törvényesség, azon le­szünk, hogv államhatalmi szerveink a jövőben még következetesebben védjék a társadalom és az egyes ál­lampolgárok érdekeit. — Hazánkban a szocializ­mus teljes felépítésének egyik központi feladata a demokratizmus továbbfej­lesztése, kiterjesztése. A szocialista demokrácia fej­lesztése elképzelhetetlen az üzemi, vállalati demokratiz­mus erőteljes fejlődése nél­kül. Minden vezető köteles­sége. szüntelenül figyelni a dolgozók szavára, vélemé­nyére. építeni javaslataikra, cselekvőkészségükre. A továbbiakban m elmúlt négv esztendő szocialista építőmunkájának eredmé­nyeiről szólt. Ezek kőzött említette meg. hogv sikeres volt a gazdaságirányítás je­lenlegi rendszerére való át­térés a tervidőszak harma­dik esztendejében. Cél: a jogos társadalmi igények kielégítése Szólt arról, hogy üzemeink az idén első ízben önálló­an alakítják ki ötéves ter­veiket. Részletesen kitért Fock Jenő a harmadik öt­éves terv időszakában elért eredményekre, s azokra a feladatokra is. amelyeket a következő időszakban kell megoldanunk. Hangsúlyozta: — Alapvető céljaink a negyedik ötéves tervben is változatlanok. Egyaránt fej­leszteni kívánjuk M/. inart és a mezőgazdaságot. Elsősor­ban a szocialista országok­kal. de a tőkés világgal is bővítjük kooperációs kap­csolatainkat. Szükségesnek tartjuk a szocialista integrá­ció magasabb fokára való el­jutás módjainak kimunkálá­sát. A nemzeti jövedelem felosztásában továbbra is akarjuk tartani a felhalmo­zás és a fogyasztás eddigi helyes arányát, s arra törek­szünk. hogv ezután is biz­tosítsuk a gazdaság gyorsuló növekedésének és a népgaz­daság tartós egyensúlyának alapvető feltételeit. — A népgazdaság tartós egyensúlyának biztosítása ér­dekében a mostani tervidő­szakban a gazdasági növeke­dés ütemét az egvensú'v; kő. vetelménveknek megfelelően szabályozzuk. Elsősorban a beruházások terén mutatko­BO feszültségeket akarjuk végérvényesen megszüntetni. Szigorú beruházási fegyel­met fogunk meghonosítani. — Alapvető célunk a jo­gos társadalmi igények mind teljesebb kielégítése. Végső fokon mind az. amit a gaz­daságban elérünk, ezt a célt. a szocializmust építő ember boldogulását szolgálja. Ezt olyan mértékben tudjuk megvalósítani, amilyen mér­tékben termelésünk gazda­ságossága, és ennek legfon­tosabb tényezője, a termelé­kenység fejlődik. A termelé­kenvség ötévi növekedése, az 1970. évt in eredmény elle­nére 20 százalék volt, a ter­vezett 24—27 százalékkal szemben. Bízunk benne, hogy a következő esztendők­ben ez a iavulás folytató­dik Erre minden lehetősé­günk meg is van. A termelékenység emelése az egyetlen lehetősége az is­mert munkaerő-probléma megoldásának is. A terme­lésbe bevonható új munka­erő létszáma korlátozott, s erősítenünk kell tehát azo­kat, a közgazdasági ösztön­zőket, amelyek lendületet adhatnak a gépesítésnek, az automatizálásnak is. A következő öt-tíz eszten­dő várható fejlődéséről szól­va a kormány elnöke emlí­tést tett a gazdálkodásunk­ban előirányzott szerkezeti változtatásokra!- -«~mint pel; dául a kemizálás, az alumí­niumipar fejlesztése, a szá­mítástechnikai eszközök gyártása és alkalmazásá­nak elterjesztése, a jármű­program megvalósítása. a korszerű építőipari módsze­rek meghonosítása, nem utolsósorban pedig népgaz­daságunk energiastruktúrá­jának korszerűsítése — majd a szénbányászat jövőjével foglalkozott. Rámutatott, hogy a hazai széntermelés a negyedik ötéves terv során évi 27—28 millió tonna ma­rad. Annáik ellenére, hogy energiaellátásunkban a szén százalékos részesedési ará­nya csökken, a szénbányá­szat. feladata a hazai ellátás­ban. a fogyasztói igények kielégítésében változatlanul jelentős. — Ezért mielőbb hozzá kell látni olyan bányanyitá­si munkálatokhoz, a terme­lékenvseget növelő fejlesz­téshez és a széntermelő ka­pacitásoknak olyan pótlásá­hoz. amelyek révén biztosít­ható az igényekhez igazodó széntermelés. A bányászo­kat pedig ezután is megkü­lönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni. — Népgazdaságunk jelen­legi és távlati igényéit ala­pul véve, a kormány már korábban intézkedéseket tett a jó minőségű szenet terme­lő szénmedencék rekonst­rukciójának folytatására. A kormány a bányászlétszám stabilizálására és a többlet­termelés ösztönzésére jelen­tős — mintegy 260 millió forint összegű — bérpoliti­kai intézkedéseket hagyott jóvá. Rendezték a föld alatt dolgozók pótszabadságát, a hosszabb ideje ilyen szolgá­latot ellátók évi fizetett szabadsága 24 napnál is több lehet. A termelő dolgozók évi összes szabadsága — az engedélyezett. pótszabadsá­gokkal — elérheti a 36. a ki­szolgáló dolgozóké a 30 na­pot. Egyszóval a szénbányá­szatnak országunkban van j jövője, bányászainknak van perspektívája és becsülete, amire büszkék lehetnek. — Arról is beszámolhatok, hogy a kormány 1971-ben, még az év első felében meg­tárgyalja a további 10—15 éves időszak energiafejlesz­tesi programját és meghatá­rozza energiaszükségletünk kielégítésének legfontosabb feladatait. Foglalkozott a kormány elnöke a nemzeti jövedelem elosztásának kérdésével. Rá­mutatott: — Jövedelemelosztásunk fő arányait és a felhasználás irányát népgazdasági terve­ink ssebályozzák. Ez bizto­sítja, hogy a nemzeti jöve­delem alapvetően a munkás­osztály, a dolRozó nép érde­kei szerint kerüljön felhasz­nálásra. A munkásosztály állama — összhangban a párt álta­lános irányelveivel és egyet­értésben a szakszervezetek­kel — határozza meg az el­osztás fő arányát és rendjét. Így például a következő 5 esztendőben a nemzeti jöve­delemnek hozzávetőlegesen 23—25 százalékát akarjuk felhalmozásra és 75—77 szá­zalékát fogyasztásra fordí­tani. Ismeretes, hogy a szakszervezetek nemcsak az elosztást, alapvetően megha­tározó kormányzati szintű döntéseknél vannak jelen, de minden szinten részt vesznek a jövedelem felosz­tásában. Természetesen csak azt tudjuk elosztani, amit meg­termeltünk. Másrészt csak akikor zavartalan az elosz­tás. ha vállalataink olyan cikkeket termelnek, ame­(Folytatás a 3. oldalon.) Ma Szegedon: Szovjet űrhajós- és tudós­küldöttség látogatása A szovjet űrkutatás napja alkalmából Magyarorszá­gon tartózkodó szovjet űrhajós- és tüdóskúldöttség tagjai közül ma csütörtökön délután fél 3 orai kezdettel a ká­belgyár művelődési termében nagygyűlésen találkozik a szegedi dolgozókkal Vlagyimir Ivanovics Jazdovszkij pro­fesszor. az orvostudományok doktora, a Szovjetunió Or­vostudományi Akadémiájának tagja, világnirű űrbiológus, a küldöttség vezetője. Borisz Boriszovics Jegorov kandi­dátus. az első orvosürhajós, a Szovjetunió Hőse. és Jurij Arkagyijevics Rilov kandidátus. a szovjet akadémia úr­kutatási intézetének tudományos titkára. Jordániai válság A napról napra fokozódó jordániai válság azzal fenye­get, hogy ismét polgárhábo­rúvá szélesedik a jordániai hadsereg és a palesztinai el­lenállás fegyveres konfliktu­sa. E felismerés jegyében folytatódnak annak az EAK által kezdeményezett érte­kezletnek az előkészületei, amelyen az arab államfők és uralkodók képviselői vesznek részt, s amelynek az a fel­adata, hogy véget vessen a vérontásnak. és elejét vegye a küszöbönálló polgárhábo­rúnak. A kairói értekezlet nem végleges hírek szerint három nap múlva ül össze, azt kö­vetően, hogy Szadat elnök kérésére Kairóba érkezik Ladgham. az arabközi fel­ügyelő bizottság tunéziai el­nöke. Az értekezlet behatóan megvizsgálja majd a palesz­tinai ellenállás létét fenye­gető tragédia okait és össze­függéseit. A vita alapjául két jelentés szolgál. Az egyiket Ladgham terjeszti elő azok­ról a tapasztalatokról, ame­lyeket a jordániai kormány és a palesztinai ellenállás között aláírt kairói egyez­mény végrehajtásával kap­csolatban szerzett az arab­közi felügyelő bizottság. A másik jelentés szerzője Hil­mi egyiptomi dandártábor­nok, a katonai ellenőrző bi­zottság vezetője, aki beszá­mol a Jordániában zajló ese­ményekről, és a bizottság működését meghiúsító aka­dályokról. Hilmit. mint is­meretes. két héttel ezelőtt rendelték haza Jordániából A jordániai kormány kö­zölte, nem vesz részt az arab állam- és kormányfők kép­viselőinek Kairó javasolta értekezletén. Abdullah Sza­lah külügyminiszter fogadta az EAK ammani nagyköve­tét, és jegyzéket adott át ne­ki. amelyben a jordániai kor­mány elutasítja a részvételt az értekezleten. Ammanban ugyanakkor emlékeztetnek arra. hogy Husszein király április 1-én szintén arab csúcsértekezlet rendezésére tett javaslatot. Erre a javaslatra azonban mindeddig csak Marokkó vá­laszolt támogatólag. Kétezerig: Településhálózat" fejlesztési koncepció A Minisztertanács nemré­giben jóváhagyta az egész országra kiterjedő egységes területfejlesztési irányelvet. A határozat 2000-ig előírja hazánk város- és községhá­lózatának tudatos, tervszerű fejlesztését. Az ország terü­n i i a'-1" m ^ Ivnto ÍIlw Szeged legnagyobb lakóháza Tóth Béla felvétele A Retek utcánál, Tarján déli részén épült Szeged leg­nagyobb lakóháza, amely négy, egymáshoz lépcsőzetesen kapcsolódó tömbből áll, összesen háromszázhúsz lakással. Mögötte már különálló, egyenként nyolcvanlakásos, ugyancsak tízemeletes .-háztömbök épülnék. letének nagyobb része év­századokon keresztül spon­tán fejlődött, s a jelenlegi laza, szórt struktúrájú települések nem felelnek meg a mai társadalom igényeinek. Mint ismeretes, az új kon­cepció célja a 'többi között az. hogy mérsékeljék a tele­pülések között fennálló kü­lönbségeket, megakadályoz­zák az egyes országrészek elnéptelenedését, a helyi adottságoknak megfelelően fejlesszék a népgazdaság minden ágazatát, és megteremtsék a lakosság magasabb szintű ellátásá­nak feltételeit. A korszerű településháló­zat. kialakításához szükséges, hogy az ország számos kör­zetében elkészítsék az álta­lános rendezési terveket is. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium megbí­zására a Városépítési Tudo­mányos és Tervező Intézet már hozzákezdett a nagyszabású munkához. Elsőként Komárom környé­kének általános rendezési tervét készítik el. A Minisz­tertanács határozatára ugyan­is Komáromot azok közé a körzetek közé sorolták, ame­lyeket kiemelten fejleszte­nek. Az általános rendezési terv elkészítéséhez nagysza­bású felméréshez kezdett szerdán Komárom, Szőny és Almásfüzitő térségében a fő­városi intézet. Először a la­kosság és a jármüvek moz­gását vizsgálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom