Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

SZERDA, JML AFRILIS 7. Halasztási nagygyűlés Tovább a szocialista építés útján Kedden délután zsúfolásig megtelt á vö­rös- es nemzetiszín zászlókkal, drapériá­val, virágokkal ünnepélyesen feldíszített Béke szálló nagyterme. Választási nagy­gyűlésre érkeztek a vásárhelyi választó­polgárok, hogy találkozzanak országgyű­lési képviselőjelöltjeikkel. Régi ismerős­ként jöttek a város ipari és mezőgazda­sági üzemeinek dolgozói, a város értelmi­ségei. az intézmények és hivatalok kül­döttei. hiszen mindkét jelölt számára már megújítottak a bizalmat a jelölőgyülésen. A város két országgyűlési képviselője ed­dig is igen sokat tett a varosért, híven szolgálták a part, a Hazafias Népfront po­litikáját, Hódmezővásárhely lakosságának érdékeit, esert ismét őket jelölték képvi­selőknek'. Győri Imrét és dr. Dömötör Jánost. Három órakor foglalta el helyét a nagygyűlés elnöksége: Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei partbizottság első titkára, a vá­ros képviselőjelöltje, dr. Dömötör János, a Tornyai múzeum igazgatója, képviselő­jelölt. Törck József, a vásárhelyi városi pártbizottság első titkára. Kovács Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a 3. számú városi választókerület tanácstag­jelöltje, Sajti Imre, a városi lanács vb elnöke. Várhelyi Jenő, a Hazafias Nép­front megyei elnöksegének tagja, Dobai József, a városi pártbizottság titkára, Bártvolgyi Mátyásné, a megyei pártbizott­ság tagja, a KÖDIKÖT KISZ-bizottságá­nak titkára, Oláh Mihály, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának elnöke. Németh Lajosné, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára, dr. Grezsa Ferenc, a Bethlen Gábor Gimnázium igazgatója, a városi népírontbizottsag tagja, dr. Fekete Gyula, a Felsötokú Mezőgazdasági Techni­kum igazgatója, Martonosi Andrásné, az Alföldi Porcelángyár és Bandula Sándor­né, a HÓDGÉP dolgozója, Czuczi István, a METRIPOND Mérleggyár Munka Ér­demrenddel kitüntetett dolgozója. Hege­dűs Pálné pedagógus. Szabó Gáspár, a városi KISZ-bizottság titkára ás Bánfi Ferenc kerületi parttitkár. A Himnusz elhangzása után Farkas Zsuzsa szavalata következett, majd a vá­rosi pártbizottság, a városi tanács, a Ha­zafias Népfront nevében Török József kö­szöntötte a választókat, és megnyitotta a nagygyűlést. Dobperges közepette úttörők csapata vo­nult a terembe, hogy szavalattal és vörös szegfűvel köszöntsék az elnökséget es a gyűlés résztvevőit. A nagy tapssal kisért kedves epizód után elsőként Győri Imre lépett a mik­rofon elé, hogv megtartsa választási be­szédét, ezt követően dr. Dömötör János szólalt fel, majd az Internacionáléval fe­jeződött be a jóhanguLatű vásárhelyi vá­lasztási nagygyűlés. Győri Imre beszéde Cjaöri Imre bevezetőként megemlítette, hogy a mos­tani választói gyűlés jó al­katom arra, hogy kifejez­zük ezúttal is jókívánsága­inkat a szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, legfelsőbb ta­nácskozásukhoz erdeményes munkát kívánjunk és a szov­jet embereknek jól megér­demelt boldogságot. A továbbiakban hangsú­lyozta elhatározásunkat: to­vább megyünk a szocializ­mus építésének útján. A vá­lasztással kapcsolatban szólt alkotmányos rendünkről, az állampolgárok választójogá­ról. amellyel véleményt nyilvánítanak arról, hogyan ítélik meg az ország hely­zetét, ázt. a politikát, ame­lyik a tömegek mmderma­pi életére kihat, kifejezik véleményüket e politikát megvatósitó személyek köz­eteti tevékenységéről és a következő évekre szóló or­szageprtő programról. Ezután a megyei pártbi­zottság első titkára arról be­szélt. hogy a legutóbbi vá­lasztások óta milyen jelen­tős eredmények születtek a szocializmus teljes felépíté­séhez vezető történelmi Utunkon. — Nyugodt lelkiismerettel jelenthetjük — mondotta Győri elvtárs —, hogy azt, amit a III. ötéves tervben megterveztünk, teljesítettük. A legutóbbi esztendőben nö­vekedett hazánkban a gaz­dasági fejlődés tervszerűsé­ge és a most befejeződött ITI. ötéves terv tervgazdál­kodásunk történetében az első olyan középtávú terv, amely minden fő mutatójá­ban teljesült, sót túltelje­sült: a tervezettnél gyor­sabban nőtt, a nemzeti jö­vedelem, a mezőgazdasági termelés, a beruházások vo­lumene és az életszínvonal. Ez annál is inkább jelentős, mert a most befejeződött tervidőszak nagyobbik ré­szében a tervszerűséget már nem a tervek lebontásával, hanem túlnyomóan a köz­gazdasági eszközökkel tör­ténő irányítás módszerével valósítottuk meg. A gazda­ságirányítás új rendszere eredményesen végződött. — A nemzeti jövedelem öt év alatt 39, az ipari ter­melés évente átlagosan 6 szazaiékkal emelkedett Az ipar mennyiségi növekedé­se közben sikerült előre­lépni a népgazdaság és az ipar struktúrájának egészsé­ges megváltoztatásában is. Ez mutatja például, hogy a vegv-, vagy a műszeripar, a híradás- és vákuumtech­nikai ipar az ipar átlagát mintegy másfélszeresen meghaladó ütemben fejlő­dött. örvendetes, hogv az ipari termelés az anyagfel­használásnál gyorsabban nőtt. A következőkben Győri Imre vázolta, miként széle­sedett a társadalmi jutta­tásokban részesülök köre-és nőtt a juttatások összege, miként emelkedett a szo­ciális gondoskodás kereté­ben kifizetett pénzbeli tár­sadalmi juttatások összege es hogyan terjedt ki a la­kosság egészére a társada­lombiztosítás és az ingye­nes egészségügyi ellátás. adott ez a mező és hama­rosan naponként több mil­lió köbméter földgázt biz­tosít az ipar és a háztartá­sok számára. A továbbiakban szólt az EMERGÉ Gumigyár, a Ká­belművek szegedi gyárának építéséről, a Szegedi Ház­gyár beruházásáról, vala­mint az Akadémia biológiai .kutatóközpontjáról. A város képviselőjelöltje megemlítette, hogy öt év alatt tizenháromezer lakás épült fel és a legutóbbi két évben a lakásépítés üteme megyénkben meghaladta az országos átlagot is. Ezzel együtt, nem alakult jól a la­káshelyzet, mert az ár- és belvíz nagy pusztításokat okozott. A mezőgazdasági termelés növekedése is ép­pen a tarvalyi nagy károk miatt nem érte el az orszá­gos átlagot, de még így is 15 százalékkal haladta meg a megelőző öt esztendő átla­gát. Végül szólt azokról a je­lentős eredményekről, ame­lyek a közoktatás, az egész­ségű©' és a kultúra terüle­tén születtek. — Ha Csongrád megye fejlődésere az országost meghaladó ütem a jellemző, még inkább elmondhatjuk ezt Hódmezővásárhelyről, amely az Alföld egyik leg­dinamikusabban fejlődő vá­rosa. A IIl' ötéves terv leg­nagyobb fejlesztése itt az ország finomkerámiai bázi­sénak létrehozása. megte­remtése volt. Eddig meg­épült a szanitergyár, az edenygyár és az égetési se­gédeszközök gyára. A csem­pegyár építése folyamatban van. Mintegy 850 millió fo­rintos beruházással Vásár­hely az épitőanyag-ipar egyik fontos gócpontjává lesz. Az állami és szóvetke­zeti ipar fejlesztésére 282 millió forintot fordítottak. A Divat Kötöttárugyár ter­melése 40 százalékkal növe­kedett. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat termelé­senek volumene 4 év alatt megkétszereződött. Tavaly került átadásra a Mérleg­gyár új üzemépülete. Ezt követően Győri Imre rámutatott arra, hogy az építőipar a tervezett 5—7 százalékos évi növekedéssel szemben közel 12 százalékos növekedést mutat. öt év alatt több mint 1500 lakás épült a városban. Ez még akkor is jelentős eredmény, ha tudjuk, hogy ebből mindössze 320 az állami ós a szövetkezeti lakások szá­ma. A város kommunális beruházásairól szólva rámu­tatott arra. hogy Vásárhely mezőgazdasága az országos és megyei átlagot meghaladó mértékben fejlődött. A nö­vénytermelés öt év alatt 38, az állattenyésztés 25 száza­lékkal növekedett. Mindezek mellett nem jelentéktelenek a művelődési és kereskedel­mi ellátottság tekintetében bekövetkezett változások sem. — Á TII. ötéves terv vé­gén elmondhatjuk a megye városainak fejlődéséről, de különösen Hódmezővásár­helyről: jó úton haladnak, hogy elfoglalják helyüket a korszerű, kultúrált. fejlett mezőgazdaságú ipari városok sorában — mondotta Győri elvtárs. Nagyobb hatékonysággal — A szocializmus tovább­építése magasabb szinten történő folytatásának prog­ramja testet ölt a IV. öt­éves terv célkitűzéseiben — állapította meg a város kép­viselőjelöltje. — Sok új üzem. gazdasági objektum épül ebben az ötéves terv­ben is, de a gazdasági hala­dás kulcsa nem a mennyisé­gi fejlesztés, hanem a gaz­dasági hatékonyság fokozá­sa. A IV. ötéves terv a nép­gazdaság struktúrája továb­bi javítása céljából kiemeli az energiaszerkezet korsze­rűsítése, a népgazdaság ke­mizálása, az alumíniumipar fejlesztése, a számítástech­nikai eszközök gyártása és alkalmazása, a járműgyár­tás, a korszerű építési mó­dok és épületszerkezetek széles körű alkalmazásának feladatát. A mezőgazdaság­ban fő feladat a hústermelés fokozása. A továbbiakban megálla­pította. hogy megyénk ipari fejlődésének üteme tovább­ra is az országost megha­ladó mértékű lesz. Az ipar intenzív fejlesztésére tö­rekszünk. Az a cél, hogy a több termelés 75 százaléka a munka termelékenységé­ből származzék. Hétmilliárd forint beruházási összeg szolgálja megyenkben a IV. ötéves terv során az ipar fejlesztését. Üteme ezúttal is magasabb lesz az országos­nál es eléri az évi 7—8 szá­zaiékot. A legnagyobb be­ruházás a kőolaj- és föld­gázipari létesítmények meg­valósítását segíti elő. Végbe­megy a ruházati ipar re­konstrukciója. befejezzük a sütőiparét, jelentősen fej­lődik megyénk építőanyag­ipara. és villamosenergia­ellatása. — Hódmezővásárhely is tovább iparosodik — mon­dotta a választási nagygyű­lés előadója. — Figyelmün­ket azonban mi is mind­inkább a gazdasági haté­konyságra kell hogy fordít­suk. A termelőszövetkezetek a következő években is to­vábbi nagy fejlődésen men­nek keresztül. Az elmúlt ne­héz gazdasági év rossz idő­járása, a természeti csapa­sok okozta kieseseket nem mindenütt hozhatják be egy esztendő alatt. Sok tsz ere­jét meghaladó mértékű be­ruházásokba is kezdett. Nagy erőfeszítésre van léhát szük­ség, hogy a szövetkezet tag­jai ne érezzék sokáig hát­rányosan a múlt év hatá­sát és a túl gyors fejlesz­tés következményeit. El­kedvtelenedésre azonban nincs ok. A párt és a kor­mány az önhibájukon kí­vül nehéz helyzetbe került tsz-eket nem hagyta ma­gara: állami dotációval, hi­telekkel most is segítségük­re siet. Me©'énkben csak a vissza nem térítendő dotá­ció formájaban 40 millió forintot biztosított a kor­mány a tsz-eknek. Győri Imre rámutatott ar­ra is, hogy a IV. ötéves terv életszínvonal-célkitűzé­sei megvalósításának a ter­melőerők. a termelés fej­lesztése, a hatékonyabb gaz­dálkodás a feltétele. Kulturális kérdések — szocialista demokrácia A TV. ötéves terv során az életszinvonalat közvetve jelentősen és pozitívan be­folyásolja a 400 ezer lakás felépítésének célkitűzése. Megyénkben ez idő alatt mintegy- 17—18 ezer lakás megépítésére nyílik lehető­ség. Népgazdaságunk teherbí­ró-képességének növekedésé­vel összhangban fejlesztjük jövedelempolitikánk szerves részét képező szociálpoliti­kai rendszerünket is. — A szocialista építő­munka magasabb szinten történő vitelét nemcsak ma­teriálisán szükséges alátá­masztani. Elengedhetetlen továbbfejleszteni népünk műveltségét, kulturáltságát, szocialista közgondolkodását — mondotta —, és részle­tezte a közművelődéssel szemben támasztott maga­sabb követelményeket. Szólt a továbbiakban a vidéki művelődési, tudomá­nyos és kulturális központok szerepéről, majd részletesen elemezte a X. kongresszuson is megfogalmazott igényt, hogy következetesebben jus­sanak érvényre társadal­munkban az elosztás során a szocialista elemek. Rámu­tatott arra is. hogy népi ál­lamunk erősödésének, a szocializmus építésének ma­gasabb szinten történő vite­lének továbbá, emelője lesz az állami élet, a: szocialista demokrátcia további fejlesz­tése. — Nem indokolatlan az a várakozás, hogy a tanácsi munka jobb lesz, ha a jövő­ben nem központilag aka­runk minden részletet meg­határozni. A tanácstörvény lehetővé teszi, hogy a lakos­ság cselekvő részvétele haté­konyabb legyen a. közügyek­ben, a városépítési kérdé­sekben. a helyi és országos politikában. Április 25-én olyan tanácsokat kell vá­lasztanunk, amelyek valóban be tudják majd tölteni a helyi parlament szerepet és olyan képviselőt kell az or­szággyűlésbe küldeni, aki a helyi erdekeket országos lá­tókörrel és felelősséggel tudja képviselni. Elmond­hatjuk, hogy megyénkben a jelölőgyűlések ebből a szempontból felelős munkát végeztek. Éltek a választási törvény lehetőségeivel és 18 országgyűlési képviselő vá­lasztókerületében 18 képvi­selőt jelöltek. 2405 tanácsta­gi helyen pedig 2463 jelöltet állítottak. A továbbiakban Győri elvtárs a part politikájáról, valamint a Hazafias Nép­front szerepéről beszélt, és röviden néhány külpolitikai kérdést érintett. Győri Imre elvtárs vá­lasztási beszédét a követke­ző szavakkal fejezte be: — Regen, a két háború közötti időben az úri osz­tály képviselőjelöltjei be­szédeikben arról szóltak, hogy szép a Nagy-Alföld, szeretni kell. Ezt az Alföld népe is tudta. Az uralkodó osztály azonban megakadá­lyozta, hogy az Alföld népe boldoguljon. Tíz- és tízez­rek jártak el innen más vi­dékre kenyeret keresni. Ma már valóban elmondhatjuk: miénk a Nagy-Alföld és szép ez a táj. A munkás­ságé. a parasztságé, az alko­tó értelmiségieké a virágzó Alföld. A népé, Vásárhely népéé ez a város, a maga nagyszerű nagyüzemi mező­gazdaságával és füstölgő gyárkéményeivel, épülő la­kóházaival, üzletsoraival. Á dolgozó népé lett a föld, a gyár, a város fejlődésével — gondjaival együtt. Sze­ressük, őrizzük és épitsük tovább e tájat, épitsük fel <L szocialista Magyarországot! Jelentős előrelépés megyénkben — Az országos fejlődéssel együtt megyénk is jelentő­sen előrelépett öt év alatt — mondotta. Végérvényesen fejlett mezőgazdaságú és egyúttal ipari jellegű megyé­vé váltunk. A mezőgazdasá­gi termelés területén az el­ső 2—3 megye között ál­lunk, az ipari fejlődés az ipari megyék első csoport­jába emelte területünket. Fentebbi megállapításait Győri Imre adatokkal il­lusztrálta- Megemlítette pél­dán!* hogy a IH. óteues terv során az ország beru­házásainak 4 százaléka ju­tott Csongrád megyére. (A II. ötéves tervben még csak 3 százalék!) Megszűnt me­gyénkből az elvándorlás. A felnőtt lakosság foglalkozta­tási szintje a főváros után nálunk a legmagasabb. A III. ötéves terv során bonta­kozott ki a szegedi olajme­zőn az olaj- és gáztermelés és építkezéseire eddig há­rommilliárd forintot fordí­tottak: — 1970-ben mar egsöTHlho tonna koelajat A vásárhelyi vaiasztási nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja Eoyedi zoitan letséteiei

Next

/
Oldalképek
Tartalom