Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. APRIUS 1. 5 Koncertzene a beat? Hogy jönnek hozzá, ho- esküdni Schönberggel, Ho- tikai tanulmányúban: ma­gyan merészelik ilyen „ma­lacbanda" műsorát koncert­nek nevezni — füstölgött a nepperrel, Lutoslawskivtd napság a zenei idiómák nem szemben. Hogyan magya- egymás mellett élnek, ha­rázható, hogy Bartók is, nem egymás ellenére, sőt névtelen levél szerzője, ki- Lehár Ferenc Is saját ko- egymásból is — majd a mo­vágott újsághirdetést mel­lékelve, annak az Ismert rát fejezte kl zenéjével, hogy dern zene ismert kritiku ugyanezt teszi néhány utca- sát, Stuckenschmidt-tet idé­dühös nappal később hasonló kül deménnyel repetázott. A m beategyüttesnek fellépéséről, sarokra egymástól Durkó zi egyetértően: a modern ze­melyet most két okból el- Zsolt és az Omega-együttes, nét előítéletek nélkül kell hallgatnék. Szemérmességből Szöllősy András és a Módos- hallgatnunk, pontosabban — és valójában, mert telje- vokál? Korunk zenei nyel- hallgatnunk kell. A „csupa­sen mindegy, melyik volt: vének bábelében, a bőség fül" hallgató ugyanakkor levelezőnk néhány zavarában kénytelen-kellet- „csupa ember" is, tudatos len kompromisszumokat kö- lény, aki nemcsak passzí­tünk a kifejezésekkel, mert van „befogad", hanem köz­beatet vette célba; műve- egyszerűen nem tudjuk kö- ben aktívan válogat, ítél. lői nem koncerteznek, a szó vetni, érzékenyen elkülön­más fogalmat jelent szótó- böztetnl a hasonló műfajok rában. Szívem szerint vá- szélsőségeit. Felesleges fel­laszolhatnám, Igaza van a sorolni, hogy egyszerre ren­maga módján, bár a magyar deznek beatfesztlvált éskó- De hol vannak a „csupa nyelv értelmező szótára rusfesztivált, hogy Kodály emberek"? Hányan vannak, nem tesz különbséget beat- Zoltán zeneszerző, de Dankó akik hajlandók válogatni és zenekarok és szímfoinikunok Pista és Zorán Sztevanovity ítélni, akik egyáltalán ve­is az, hogy nemcsak Balázs szik a fáradságot eligazod­Béla írt szöveget Bartók- ni a bőség bábelében? A nak, hanem Szenes Iván is közelmúltban két fiatal ze­frmadia el a koncertezés át- LovaS Róbertnek, vagy neszerzőt láttunk vendégül fogadja el a koncertezés át Adamis Anna Omegáéknak. a Sajtóház művészklubjá­vi tt értelmű használatai — Es még nem lf( válogattunk ban. ahol a havonkénti a vadhajtásokból. Közismert ^^^^ ho, r^dszerint a Beatles legendája. Állító- ^y^z érdeklődő. Igazba lag Elisabeth Schwarzkopf közreműködőkhöz igazodva hangversenye között. Leg feljebb javasolhatnám, ha már ennyire indulatba jött, „énekes madár, egyéb állat, hangosan, huzamos Ideig hallgatja hangját" — hu­moros Idegnyugtatóinak biz- dalokat kért t6mk Richard rossz terminushoz kellett tosan megteszi. rn azok között, akik a koncer­tek szmokingos-szertartásos Beatles-szerzemények. alpári" könnyűzene mennyire hajlamosak pél­dául Mozartot kikérni Bar­Buckle Beethoven óta a leg- ragaszkodnunk, szombat es­,. . . ... . tére nincs sok esélye a „ne­nagyobb komponistáknak héz mtí veszetnek" - mégis (majdhogynem így: Beat- meglepően üres maradt a hovennek) nevezte őket, sőt terem, az értelmiségiek, a Hanem tartok tőle, egyet- Leonard Bernsteint (akinek szellemi foglalkozásúak szűk len kifejezés pontosságán nálunk is népszerű tévése- S^ ^ESn, lovagolva más dolgokról is rozata laikust, műértőt egy- szombat délutáni ifjúsági beszélni kell. Nem tudom, aránt lebilincsel), a Schu- koncerten ugyanennek a két óert-dalokra emlékeztetik a fiatalembernek, Bozay At­_. Ulának es Balazs Árpádnak etikettjét féltik, elefántcsont nyékről van szó, bármennyi- zenei ismereteivel is ki­toronyba zárnák a „parlagi, re is meghökkentőekről. váncsi, az újszerűre, az ér­elől, Megosztott a kultúra szol- <?eke? hatásokra fogékony " , , , , fiatal, aktív közönsége volt: galtatésa, nehéz eligazodni a szakmunkástanulók! Nem nyüzsgő káoszban. Zoltai hiszem, hogy többségük ta­tok ellenében, vagy Verdire Dénes írja egyik zeneeszté- "ári óhajra adta volna az érdeklődőt (parancsszóra ^tmmmmzmmmm^^mmmmimmmmmmmamaMmmmtm ' e«yre nehezebb figyelmet várni az ifjúságtól) — mi­ként nem szerencsés ebből JL # # az egyetlen példából sem Ujabb benzinkutak iS3SS"«3TSSTS^ I kortársi zene busás ajánla­A beit öld i gépjárműpark befejeződik. Hegyeshalomnál j tainak, megosztó vásárlólcö­núvakeciiíöe. a magasabb igó- a-z elad mai- működik. Az év . zönségében érdemes számi­nyű motorok elterjedése, az végéig további 4 kút üzem- j tani az ifjúságra, s jól te^zi idegenforgalom és a turiz- be helyezései tervezik. Az i a filharmónia, ha számít is mus fejlődése megköveteli olasz céggel a megállapodást rá. Előítéletek nélkül, tiszta benzinkúthálózatunk minő- 10 évre kötötték, séf AS nSI^ ut» ™ SW-STESS ujat>D Denzirucux Britsh Petróleummal is, folallítasa szerepel. Az ÁFOR „ tLi gí/S 5 folvna de a prograim sze­Évi tízmillió - fásításra Zöldövezet, hétvégi pihenő, üdülő Szeged közelében Kulturális eredményeink között kiemelten értékeljük a szegedi Akadémiai Bizott­ság tevékenységét. Fórumain rendszeresen foglalkozik Csongrád megye. Szeged előtt álló legfontosabb feladatok­kal. Legutóbbi ülésén olyan világproblémával foglalko­zott, mint a/, urbanizáció okozta zaj és levegőszennye­ző ártalom, és ezzel szorosan összefüggő zöldövezetek, pi­henő-, üdülőtelepek építése. Takács Máté, Szeged m. j. városi tanács főépítésze. Törő János, a Szegedi Ter­vező Vállalat kertmérnöke és Polner Antal, a DEFAG erdőmérnöke meggyőzően bi­zonyította előadásában, hogy a zöldövezetek a város klí­máját, a városlakó embe­rek életét döntően befolyá­solják. Az egyre növekvő szabad idő, a dolgozók egészségi igé­nye egyre jobban sürgeti az üdülőtelepek, a hétvégi pihe­nő építését. Köztudott, hogy például Csongrád megye egyik legnagyobb városában, Szegeden, kevés a zöldterü­let, a pihenőpark. A város fejlődésével, úgy tűnik, hogy a meglevő kevés Is csökken. Tarjánváros helyén évekkel ezelőtt például 700 ezer négy­zetméter gyümölcsös állt. Ehelyett 240 ezer négyzet­méter játszó- és pihenőtér, 460 ezer négyzetméter bur­kolt, beépített, valamint 300 ezer négyzetméter homlok­zati felület található. Vagy egy másik példa: az olaj­ipar 36 négyzetkilométernyi volt mezőgazdasági területet foglal el közvetlenül a vá­ros közelében. Nemesak Szeged, hanem valamennyi nagyváros gond­ja a megfelelő zöldövezet kiépítése. Ezt bizonyítja a területfej­lesztési kormányrendelet: az erősen urbanlzálódó körzetek közelében fel kell tárni és ki kell fejleszteni azokat a' területeket, ame­lyek adottságaik révén a vá­rosi lakosság hétvégi pihe­nési és turisztikai igényeinek kielégítésére alkalmasak ..." A szakemberek számba vet­ték Csongrád megyében azo­kat a területeket, melyeket az elkövetkező időszakban hétvégi pihenőparkká fej­lesztenek. Ez, sajnos, hosszú lejáratú terv, hiszen 15—20 év szükséges ahhoz, hogy a facsemetéből lombos fa le­gyen. Szeged ártéri város, ám — az ártéri erdők kivételével — igen kevés zöldterület­tel rendelkezik. A körtöltésen kívül csak el­szórtan találunk erdőket lds­parcellákon. A sokat emlege­tett zsombói erdő kisebb, mint az újszeged! liget. Leg­jelentősebb zöldövezet, erdő a sándorfalvi, a sövényházi és az ásotthalml, de ezek 15, illetve 30 kilométer távol­ságban vannak Szegedtől. A megfelelő zöldterület kiala­kítása érdekében Szeged kör­nyékén kell sürgősen erdőt telepíteni. Az elképzelések szerint legalkalmasabb lenne az erdőtelepítésre az algyő— fehértói főcsatorna tiszai csatlakozásától indulva mint­egy 150—200 méter szélesség­ben levő terület. Az erdő­sáv a jelenlegi tó déli olda­lán húzódna tovább a buda­pesti útig. Ennek a tervezett erdőnek egy leágazó része a csongrádi műút mentén észak felé csatlakozna a sán­dorfalvi, illetve a sövényházi nagyerdőhöz. A magyar tenger, a Bala­ton Igen távol van megyénk­től, ha valaki hétvégi pihe­nőjét ott akarja tölteni, ak­kor szabad idejének jelentős részét utazással töltheti el. Csongrád megyében már ed­dig is számon tartunk jó né­hány olyan üdülőtelepet, ahol kellemesen lehet eltölteni a szabad időt. ezek tovább­fejlesztésére nagy gondot for­dítanak. Szeged tő üdülőte­rülete a Tisza, a Maros part­ja, és annak ártéri erdői. A mindennapi üdülést a mun­ka utáni pihenést szolgálják a városi parkok, a sport- és strandterületek, igen kedvel­tek az úszóházak és a Sárga üdülőtelep. Igen népszerűek Szegeden az úgynevezett hétvégi kis­kertek. A telkeket az ipari védősá­vokban kialakított gyümöies­és zöldségtermelésre a vá­ros szerződéses formában hosszú távra bocsátotta a szegediek rendelkezésére. A nagyszerű tervekben 20 Szeged környéki, Csongrád megyei pihenő-, üdülőtelep szerepel. Ezek már részben működnek, részben pedig ez­után alakítják ki. A fölsorol­takon kívül a legjobban ki­épült üdülőtelep a mártélyi, mintegy 6 ezer fő pihenésé­re, üdülésére alkalmas. Az ányási camping is kedvelt üdülője a Csongrád megyei­eknek. Júniustól szeptembe­rig keresik fel a pihenni vá­gyók. A campingtáborban ál­talában 80—100-an vernek sátrat nyaranként. Tovább fejlődik az atkal-saséri camping. Atka szigetnél mint­egy 6 kilométer tiszai holt­ágat erdősítenek. Az erdőgazdaság évenként 10 millió forintot fordít er­dőtelepítésre. Ez azt jelenti, hogy a ne gyedlk ötéves tervben mint­egy 200 hektárral nő a zöld övezet, s ezzel lehetőség nyí­lik arra, hogy a szegediek, a Csongrád megyeiek nemcsak a hét végét, hanem szabad­ságukat is a zöldellő Tisza partján tölthetik. II. /,K. .stóbenmegfelelően elosztván Xt. rJZJnTÍSST gépjármű-tulajdonosok meg- rLnt a n<*»'edik óteve? tery­ben a 10 kutat is üzembe ^tiSt^ helyezik Mind az AFOR­seges kenőolajat es benzint. AOIP mind ... ÁFOR Brl­A minőségi igények ki elé- ^W™"} ™ AFOR-Bri­gítésére a MINERALIMPEX „ii} „íífj^izf? nstn,B eredeti gyári csomagolású megállapodást kötött az AGIP olasz céggel 10 ben­olajokat lehet majd vásá­zinkút létesítésére. Az AFOR Mindét Mlf^i o^ tulajdonában levő és kezelé­se alatt működő kutak fel­állítása 1972-re valószínűleg jelentős összeggel járul hoz­zá a kutaik építéséhez. M. I. Sikkasztottak, csaltak lappal, fertőzetlen kíváncsi­sággal ülnek a nézőtérre, tapasztalatok híján sokkal kevésbé ragaszkodnak a ha­gyományok nagy élményei­hez; legtöbbnek eszébe sem jut megrögzött harmóniákat, klasszikus kövületet, a szép hangzás biztonságérzetét hiányolni a szilaj, rakoncát­lan hanghatásokban. Lénye­gében ugyanolyan tiszta fül­lel figyelik a muzsikát, ami­lyen tiszta kézzel, az elő­dök árnyékából elhúzódva fejeznék ki magukat, gon­i dolataikat a fiatal szerzők kottapapíron. Ifjú építők tanácskozásán Tarsadalmi tulajdont ká­rosító sikkasztás és rnas bűntett miatt emelt vádat a szegedi városi-járási ügyész­ség Pálmay Csaba (UUéa, Tolbuhtn u. 20.), valamint társai, Szűcs István (Pusz­tamérges, Felszabadulás u. 18.) és Ivánkovits Zoltánná (Üliés, Fehérvári u. 33.) el­len. Szűcs István az ÜUés és Vidéke Áfész pusztamér­gesi iparcikk boltjának ve­zetője, Pálmay pedig az Áfész főkönyvelője volt. Egy alkalommal az Áfész hely­telen könyvelés miatt 21 ezer forinttal kevesebb lel­tártöbbletet számolt el az iparcikk boltnak, mint amennyi a leltár eredménye alapján elszámolható lett volna. Szűcs István ezt az összeget meg nem állapít­ható részletekben kivehette a bott pénztárából, s Pál­maynak is adott belőle 5 ezer forintot. Tavaly május­ban Pálmay Pusztamérgesen járt az iparcikk boltban, s megemlítette, hogy pénzre lenne szüksége. Volt neki néhány — mint mondta — olyan számlája, ami ved még ro nem „terhelte be" magút. Megjegyezte, hogy az Áfész könyvelését Ivánkovits Zol­tánné vezeti a boltban, s ő elintézi, hogy a számlákat ne vezessék be. Szűcs valami,­vel több mint 20 ezer forin­tot vett ki a pénztárból, s ezt egyharmad-kétharmad arányban megosztotta Pál­mayval. Alig egy hónappal később — tavaly júniusban újabb, ezúttal 28 ezer forint feletti összegről szóló szám­lát adott Pálmay Szűcsnek A bolti kasszából kivett oénzt egymás között újra harmadolták. Az Áfész sé­relmére így 48 ezer 767 fo­rint kárt okoztak, ebből az összegből 32 ezer forint lett Pálmay Csabáé, a többi Szűcs Istváné. Ivárnkovitsné — akivel Pálmay életközös­ségben élt — a számlákat sztornírozta. Pálmay ezenkívül még többször is követett el tár­sadalmi tulajdont károsító sikkasztást es csalást. Az ügyészség ellene és két tár­sa ellen vádemelést nyújtott be a szegedi városi-járási bírósághoz. A komponálási kedv és a befogadók hajlandóságának szándékazonossága alapvető közös nevezője a modern zene megértésének, funkció­jának, létjogosultságának. Most már érdemes lenne konkréten kivizsgálni, hol mennyiben vállalkozik az is­kolai zenepedagógia ennek az új közönségnek felneve­lésére — a mai kor muzsi­kájához ... Nikolényi István Ifjú építők — techniku­sok, mérnökök — tanácskoz­nak a DÉLÉP Bocskai ut­cai kultúrtermeben. Csend feszül a teremben, hisz a fiatal műszaki értelmiségie­ket „húsbavágóan" közeli problémákról tájékoztatja Berta István, a megyei pártbizottság munkatársa. A harmadik ötéves terv ered­ményeit sorolja. Megtudjuk, hogy a megye fejlődése ipa­rilag kiemelkedően dina­mikus volt az elmúlt esz­tendőkben, még az építő­iparban foglalkoztatottak száma Is 60 százalékkal emelkedett — bár még mindig hiányzik a szakkép­zett munkáskéz, különösen Szegeden. Az elkövetkező, negyedik ötéves terv láthatóan még nagyobb erőbovetést igényel, az építöpar kapacitásának növelését, s ennek első fel­tételeként a szervezett mun­kaerő-biztosítást, a munkás­kollektívák állandóvá szilár­dítását. Az előadás nyomán meg­ismerkedünk egyebek között a szakmunkás-, illetve kö­zépkáderképzés gondjáival, a mélyépítő - munkák elmara­dásának okával — az eljö­vendő építőkombinátba ve­tett jogos1 reményekkel.. . Berta István ilyenképp summázza mondandóját: Halalos baleset Dr. Miklus István, a sze­gedi rendelőintézet fogásza­ti lőorvosa kedden Kistelek felől Szegedre tartott Volks­wagen személygépkocsijával. A vizes úton kocsija meg­csúszott és fának rohant. Dr. Miklós István a helyszínen •osg tifon életét vesztette. Az autóban volt 4 éves kisfia és felesége is. A kisfiú tegnap, szerdán, a szegedi sebészeti klinikán meghalt. Dr. Miklós István­ná állapota válságos. A bal­eset okának pontos felderí­tésére a vizsgálat tart. — Lehet, hogy „nagy sza­vaikként" hangzik, mégis megkockáztatom kijelenteni, mert meggyőződésem sze­rint ez az Igazság: ifjú épí­tők, mérnökök, technikusok, elsősorban az önök kezében van a megye jövőjének, fel­lendülésének záloga! A csend — ha lehet foko­zásról szó — még Inkább elmélyül. A meghatottság csendje is ez; én magam legalábbis kissé meghatottan tekintek végig az asztalok körül ülő fiatalok — lányok, fiatalasszonyok, legényembe­rek, ifjú családapák — csoportjain... Bizony, olyanokikai ülök együtt a teremben, akiknek felkészültségén, talpraesett-, ségén, szorgalmán Is áll vagy bukik az, hogv miként lesz egyre több korszerű la­kóépület. gyár. iskola, kul­túrotthon. bölcsőde — s minden egyéb, mely ember­szabásúvá varázsolja az em­beri létet. Lénárt Béla, a KISZ vá­rosi bizottságának szervező titkára előadásában megerő­síti az ifjú diplomások sze­repének jelentőségét; elso­rolja, ezek a fiatalok hogyan járulhatnak hozzá a műsza­ki és gazdasági feladatok legcélszerűbb megoldásának, az új technológiai eljárások elterjesztésének, a műanya­gok széles körű alkalmazá­sának, a gyárbmányátíutási idő csökkentésének munká­lataihoz ... i Aztán a vita is megin­dult. Van. aki őszintén szó­j vá teszi, hogy az ifjú diplo­mások több esetben korsze­rűtlen tudással lépnek az élet porondjára az egyetem padj,álból. A technikai fejlő­idéi túlszáguldott rajtuk.— Az idősebb kollégák ebben a tekintetben mindjárt azzal a jótanáccsal szolgál nak, hogy a fiatalok iparkodja­nak mindenekelőtt szómitás­technikailag képezni magu­kat, mert ma már ez az építészetnek is álfája. Az elkövetkező időszakban 30— 40 ezer embert szükséges korszerűen kiképezni ebben a vonatkozásban ... Akad a fiatal felszólalók között, aki a gazdasági, ter­melési feladatokban való helytállást tartja elsődle­gesnek — s van, aki ezt ki­egészíti a politikai felada­tok, a KISZ-munka szabta tennivalók vállalásának hangsúlyozásával. A vita nyilván folytatód­nék e kérdésben is, ha idő lenne rá — no, meg ha a fiatalok kevésbé ünnepéivel keretek között lennének e.'üli... Molnár Sándor, a DÍÜ.SP párttitkára látható­an érzékeli Is ezt, mert fel­szólalásában azt tanácsolja: a szegedi és megyei tervező és kivitelező építőipari vál­lalatok műszaki fiataljai ke­ressék annak lehetőségét, hogy közös problémáik meg­oldása érdekében minél többszőr, s minél kötetle­nebb formában talál ko'.hvs­sanak, s egymás között;, ol­dott: és bizalmas eszmecse­rék révén próbáljanak gond­jaikon könnyíteni. Talán cél­szerű lenne — mondja —, a fiatal műszakiak klubját létrehozni Szegeden. A felszólalások tanulságait :*nrögetve a magam számá­ra: az ifjú mérnökök és technikusok, az ifjú építők klubját én is nagyon célsze­rű, kedves és megvalósítható ötletnek tartom. Dér Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom