Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-30 / 101. szám

péntek, ián. ÁPRILIS so. 3 A jó munka elismerése (Folytatás az 1. oldalról.) az alkalomból, hogy elnyerték a Szocialista Munka Vállalata címet. A nyomdászok ünnepségén megjelent dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is. Kókai Gyula, az üzem párttitkára számolt be azokról az eredményekről, melyekkel — immár másodszor — kiérdemelték a szép kitüntetést. A szocialista brigádmozgalom volt a termelési sikerek kovácsa. Hét szocialista üzemrész van a nyomdában, a 33 szocialista brigád 318 tagot számlál. Tavaly 56,5 millió forintra — 13,5 százalékkal — nőtt a termelési érték. Hét százalékkal több könyvet állítottak elö, mint 1969-ben, s jelentősen növekedett a napilapok példányszáma is. Mindez még szebben cseng, ha hozzátesszük: a termelésnövekedés 80 százalékát a termelékenység javításával — műszaki fejlesztéssel, szervezési intézkedésekkel — tehát hatékonyabb gazdálkodással érték el. A nyomdák közötti országos minőségi versenyben is derekasan helytálltak a szegedi — s társaik: a vásárhelyi, szentesi — nyomdászbrigádok. Papp Gyula, a Szeged városi tanács vb-elnökhelyettese ezekhez a munkasikerekhez gratulált, amikor Vincze György igazgatónak átadta a Szocialista Munka Vállalata kitüntetést tanúsító oklevelet. Kárai Lászlónak, a hódmezővásárhelyi üzem vezetőjének ugyancsak ő nyújtotta át a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Dr. Ágoston József a megyei pártbizottság és a Szeged városi pártbizottság nevében köszöntötte a nyomda dolgozóit, vezetőit, méltatta az üzem múlt évi teljesítményét, s kívánt további munkasikereket a kollektívának. Mint a nyomdászszakszervezet elnökségét képviselő Simon Endre mondotta: a hazai nyomdaipari üzemek közül a Szegedi Nyomda az egyetlen birtokosa a Szocialista Munka Vállalata címnek. A jó munka jutalmaként 60 ezer forintot osztottak k.i ez alkalommal az élenjárók között. A vállalat kiváló brigádja kitüntetést kapta a Flach Istvánné vezette Magyar—Udmurt könyvkötészeti szocialista brigád, s rendre vehették át kitüntetésüket a többi szocialista kollektívák is. A Szakma kiváló dolgozója kitüntetést 17-en kapták. MÁV szegedi csomópont A MÁV szegedi csomópontja — a szegedi állomás, a vontatási főnökség, a kisvasút vontatási főnökség, a Tisza-szertár, a Szeged rendező szertárfőnökség — kiemelkedő munkájával elnyerte a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Vasutas Dolgozók Szakszervezetének kitüntetését, a „Kiváló csomópont" címet. Ebből az alkalomból tegnap a Tisza szállóban ünnepséget rendeztek, amelyen megjelent Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára is. A dolgozókat üdvözölte Lindner József, a MAV vezérigazgató-helyettese. Gulyás János, a Vasutas Dolgozók Központi Vezetőségének titkára és dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság titkára. Az elmúlt évi jó mankóról Nagy István, a szegedi állomás vezetője számolt be, majd Lindner József átnyújtotta a kitüntető cím elnyerését tanúsító oklevelet. Az ünnepségen kitüntették a munkában élen járókat; a Közlekedés Kiváló Dolgozója kitüntetést Balogh János, a szegedi állomás vezetőhelyettese és Józsa Károly vezetőmérnök vehette át. Miniszteri dicséretben Kiss Antal, a szegedi állomás vonatvezetője és Gálosi András mozdonyfűtő részesült. Nyolcan kaptak vezérigazgatói dicséretet, 34-en vehették át a Kiváló Dolgozó jelvényt és oklevelet, a munka jutalmául mintegy 265 ezer forintot osztottak ki. Szegedi Kábelművek A Magyar Kátoclművok tavalyi munkáját miniszteri dicsérettel honorálták, s a nagy iparvállalaton belül a szegedi gyár elnyerte az Élüzem kitüntetést. A cím átadására tegnap, csütörtökön délután került sor, amikor a gyár dolgozói május elseje alkalmából ünnepséget rendeztek. Kakuszi Géza igazgató méltatta a szegedi gyár dolgozóinak szorgalmas munkáját és eredményeit Az Élüzem kitüntetést Erős László, a Magyar Kábelművek helyettes vezérigazgatója adta át a gyár vezetőinek. Az ünnepségen harminchat munkásnak adományozták a Kiváló Dolgozó kitüntetést, 128-an vették át a törzsgárda jelvény valamely fokozatát, s összesen 150 ezer forint pénzjutalmat osztottak ki a munkában élen járóknak. Az ünnepség végén a Magvar Kábelművek férfikara szórakoztatta színvonalas műsorával a résztvevőket. DELT& Kereskedelmi Vállalat Csütörtökön délelőtt ünnepélyes keretek között vették át Vásárhelyen a DELTA Kereskedelmi Vállalat dolgozói múlt évi munkájuk eredményeként elért kitüntetésüket. Az ünnepségen jelen volt dr. Kelemen Miklós, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja és dr. Paczuk István, a megyei tanács vb-elnökhelyettese is. Pál János, a vállalat szbtitkára köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Paczuk István elismerő szavak kíséretében nyújtotta át a megyei tanács, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által adományozott kitüntetést: a Szocialista Munka Vállalata címmel járó oklevelet. Fekete Sándor igazgató, a vállalat eddigi eredményeiről és terveiről szólt. Többek között arról, hogy a múlt évben közel 2 millió forinttal teljesítették túl a tervezett gazdálkodási eredményeket, s közel 5 százalékkal növelték a bérfejlesztést. az alacsonyabb keresetű dolgozók javára. A tájékoztatás után dr. Kelemen Miklós a megyei és a városi pártbizottság nevében köszöntötte a kitüntetett vállalat dolgozóit. Az ünnepségen mintegv 80 ezer forintot osztottak szét a legjobb eredményt elért dolgozók között. Tizenhat szocialista brigád kapott kitüntetést, 27 dolgozónak pedig a Kiváló dolgozó jelvényt nyújtották át Univerzál Ktsz Ünnepséget tartottak tegnap délután a Tisza Szállóban a Szegedi Univerzál Vegyi-, Kultúrcikk és Szolgáltató Ktsz dolgozói. A szövetkezet tavalyi kiemelkedően jó munkájával elnyerte a Csongrád megye Kiváló Kisipari Szövetkezete kitüntetést. A gazdálkodás hatékonyságának emelésére jó példa a szövetkezeti mozgalomban az a fejlődés, amire az Univerzál visszatekinthet. Fekete László elnök megnyitó szaval után dr. Varga Dezső, a Szeged városi párt. bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. méltatva május 1. jelentőségét és a teremtő munka eredményeit. Horváth Sándor, a KISZÖV elnöke szólt a kollektíva munkasikereiről, melyekkel kiérdemelte a kitüntetést. Szűcs Sándor, a makói Maros Cipész Ktsz elnöke átadta a vándorzászlót, amely most negyedik alkalommal került a szegediek birtokába. A legjobb dolgozók között 60 ezer forinlot osztottak ki a jó munka jutalmaként, s 11-en kapták meg a Kiváló Szövetkezeti Dolgozó kitüntetést. Közútépitő vállalót Húsz esztendővel ezelőtt alakult meg a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat, s azóta 12 alkalommal nyerte el az élüzem, illetve a Kiváló Vállalat címet, egyszer pedig a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Csütörtökön délután Hódmezővásárhelyen, a Béke Szállóban az 1970-ben végzett kiváló munka elismeréseként újból ez utóbbi magas kitüntetés átvételére gyűltek össze a vállalat dolgozói. Az ünnepség résztvevőit, a vendégeket Farkas Illés, a szakszervezeti bizottság titkára üdvözölte, majd Kiss Dezső, a közlekedési és postaügyi miniszter helyettese a kormány és a SZOT elnöksége nevében köszöntötte a vállalat dolgozóit. Beszéde végén jó munkát és további sikereket kívánt, és átadta a kongresszusi munkaversenyben elért eredményt dokumentáló oklevelet Farkas Ferenc igazgatónak. Ezután Juhász Ottó, az Építő-, • Fa- és Építőanyagipari Szakszervezet főtitkára mondott köszöntő szavakat, majd a SZOT elnöksége nevében átadta a vörös vándorzászlót. Az emberek hűséges követői. Ragaszkodóak. Ahol az ember megveti lábát, ott már hajlékot épít. Egyenrangú a kenyérrel. A házak az emberrel élnek. Árulkodnak. Regénnyi ismereteket közölnek a tulajdonosról: tiszta, rendes, könyvszerető, mozgékony, barkácsoló, tehetős, vagy éppen az ellenkezője. S az ember is vall a házról; munkájában, verejtékében örökíti meg. Szereti. Áldozatokat hoz érte. A parasztházak és környezetük a természeti tényezőkhöz alkalmazkodtak. Partosabb, magasabb fekvésű helyekre épültek, ablakaikkal, ajtajaikkal délre néztek: A közelben megtalálható anyagokat használták el, vályogot, szalmát nádat, polyvát, székföldet. Az 1800as években divatozott e SÁR, RÖZSE, VÁLYOG... tájban; tapasztott oszlopokat állítottak fel, ezeket hevederrel összefogták, a heveder két oldalát berakták gallyakkal, botfával, napraforgószárral. Sarat tömtek közé. A falakat kívülről tapasztották. Később jelentek meg a vertfalból készült, döngölt házak. A székföldből víz, polyva, szalma keI verésével kemény pépet gyúrtak, tapostak, ezt két deszka közé döngölték a falba. A tapasztott házaikban Kezdeményezés — téglaügyben Tégla, tégla, tégla .. Sok kell belőle és sokaknak kell, nemcsak üzemeknek, vállalatoknak, de a magánépítkezőknek is. S az a jó, ha a rászorulók minél gyorsabban, minél könnyebben juthatnak hozzá. Ami a gyorsaságot illeti, még elég sok kívánnivalót hagy maga után. Érdemes viszont szólni a Csongrád— Bács megyei Téglaipari Vállalatnak egy olyan kezdeményezéséről, amely könynyebbséget jelent a téglavásárlóknak. A vállalat ugyanis — mint köztudott, Szóregen is dolgozik egy üzeme — szerződést kötött a szőregi Egyetértés Tsz-szeL Ennek értelmében — miután a vásárló a téeszirodán leadja a TÜZÉP-nél kapott „téglajegyét" — most már a szövetkezet szállítja házhoz az építőanyagot. Az előzmények közül elég megemlíteni: sok panasz volt a téglakiszolgálásra, -szállításra, a helyzet visszaélésekre is alkalmat adott, s szép számmal voltak, akik kihasználták az ilyen alkalmakat, kihasználták a vevők tájékozatlanságát, rászorultságát. Az tehát, hogy egy gazdasági szervezet, egy szövetkezet összefogja a szállítás lebonyolítását, megszünteti a kuszaságot, nyilván időt, fáradságot takarít meg az embereknek. Gondoljunk csak az olyan esetekre, mikor egész nap várt valaki a fuvarossal a gyárnál, s végül téglát nem kapott ugyan, de a költséget ki kellett fizetnie. Vagy olyan példákra, mikor a különféle összefonódások „árát" is hozzá kellett kalkulálni a vevőnek a vételárhoz, fuvardíjhoz. A szövetkezet olcsóbban — a megyei szállítási bizottság által jóváhagyott tarifa szerint — szállítja az építkezéshezvalót S. M. a módosabb gazdák csak nyáron laktak — télire beköltöztek Szegedre —, a vertfalúakban viszont állandóan tartózkodtak. Aztán jött a vályogfalas építkezés. A székföld erre is megfelelt. A vályogot deszkavetőkben készítették. Szárították. A családból kitelt minden munka. Az épitke^ zés is. Később ezermesterei'; dolgoztak. A tetőt először szalmából, zsúpból, nádból, módosabb helyeken — az első világháború előtt — zsindelyből építették. A cserép és a pala már a divatos kor szüleménye. A berendezés, a használati eszközök: nélkülözhetetlen volt a kemence, körülötte a padka. Télidön a pitvarban hideg volt, a kemence mellé tűzhelyet raktak, s a lakószobában melegedtek és főztek. A padkán üldögélt, pihent a család apraja-nagvja. A kuckó gyerekeknek és öregeknek szolgált. A bölcsőt vagy gyerekágvat a kemence mellé tették. Priccsen aludtak. Asztal, lóca, székek. Az ajtó mögé í-udakat erősítettek a nagylány ruhájának. A lakás dísze a tulipános láda, a kedvesebb ruháknak. Az ágy fölött ketyegett a láncos óra. A szoba földje nedves volt és nyirkos. Alapja székföld, amit ledöngöltek, és keménnyé száradt. Pelyvával kevert sárral tapasztották, néhol istállótrágyát, kormot is beledolgoztak. A takarítás: felmázolták a szoba földjét, vagy vizes seprűvel összehúzták. A föld mindenütt végigkísérte az embert. Utánament hajiélkába is. készült el — ilyen is van Zákányszéken; két hét alatt húzták fel —, mennyit ér, 100—500 ezer forinttól felfelé a millióig. Darázs Sándor, Balástya: — Amikor építettem, megbüntettek 8 ezer forintra. Nekem megérte. Régi épület volt, felújítottuk. Tiltotta a törvény. Állítólag rossz helyen van. Engem már kiszolgál, és itt szolgál ki. Az alja és az eleje tégla. mellette a szép gyümölcsös. Hatvannégy éves vagyok. Sokért, nagyon sokért nem adnám. KÖZÉRZET AZ UJJBAN i MindezePALOTAK, I ket aJ, CSODAHAZAK I ötvenes évekig megőrizték a tanyavilágban a Szeged környéki tájban. Azóta viszont elfújta, viszi a szél, az idő, a történelem. Sohasem látott ütemben épülnek a házak. Paloták, csodaházak. Alig akad község, falu, ahol ne lenne egy-egy új telep a legmodernebb. minden igényt kielégítő házakkal. Leginkább téglából épülnek. A kocka, négyszögletes házak, emeletes házak divatosak. A tehetősséget is ezzel mérik. A kocsi már kicsinek bizonyul, lekopott róla a luxusmáz, a tehetósség jelzője. A ház igen. Az az igazi. Magasföldszinttel, garázssal. Jó néhányat Ismerek Üllésen, Rúzsán, Szatymazon, Domaszéken, Forráskúton, Mórahalmon, testvérei az újszegedi kertekben levőknek. Pazarok, fényűzóek. Nem hiányzik belőlük semmi. Némelyiknek a történetét is tudom, hány hét alatt A mai házak észrevéte ti k magukat, becsalogatják a kíváncsiskodókat, nem lehet elmenni mellettük. Lenyűgöznek. így jártam Balástyán, a Papdi Andrásék hajlékával. Még csak készül, de már lakják. Elférnek benne. Elférnek? .. . Papdi András 69 esztendős, az Egyetértés Tsz tagja. Felesége szintén. Az építkezést 1970-ben kezdtek. A kisteleki Üj Élet Tsz épitöbrigádja remekelt. Megnézheti akárki. — Gyűjtögettünk mi már erre régen. Sokba kerül. — Mennyibe? — Nem lehet azt pontosan tudni. Sokba. Valóban. De megér Nem mindennapi épület. Körülbelül így fest: A földszint: két szép szoba parkettázva. bebútorozva. Garázs. Enélkül minek is, igaz? Konyha, szépen kicsempézve. Kamra, szeneskamra. WC, mellékhelyiségek. Belül is, kívül is lépcsőfeljáró az emeletre. Ott három hatalmas szoba, konyha, fürdőszoba, mellékhelyiségek stb. Szép, színes csempék mindenütt. Csillárok. A fürdőszoba kellemes, finom, pasztellsárga. Mint a filmekben. A kagylókat, a bovlert szerelik, rakják a parkettát. Készül a mesepalota. Elég lesz naponta bejárni. A van most így mutatja magát. Az alap a legfontosabb. Terméskövekből. Megálljon az időben, érték legyen. A társadalmi alap még lantosabb. — Mégis mennyiben lehet? Eléri a milliót? — Attól függ. mit teszünk bele. Mit, hogyan számolunk. így Igaz. Ez már kiszolgálja Papdiékat, megtalálják a pénzüket benne. Mit csinálnak majd Homokország emberei e palotákban? Jól érzik-e magukait? Tudják-e már jól érezni magukat? S akarják-e? Ez a legfontosabb. Sz. Lukács Imre Éljen a szocializmust építő magyar nép! M&3SMT FTFÚTIRNTÍ