Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 97. szám

4 VASÁRNAP, 1911. ÁPRILIS 25. A szegedi paprika „Paprikás ügy — Szeged nul együtt kitenyésztett vagy Kalocsa" címmel cik- egyik fajtája ma is köztér ­ket közöltünk vasárnapi szá- masztésben van. Emlékét fiiunkban. Dr. Benedek Szeged paprikástársadalma László rövid nyílatkozataban hálával és kegyelettel őrzi. nem tért ki Szeged érde- Nincs olyan paprikatéma, meire, inkább a „magyar mellyel a szegedi Intézet paprika" is nem pusztán a paprikakutató laboratóriuma „szegedi paprika" szemszögé- ne foglalkozott volna. Itt böl itélte meg a helyzetet, tanulmányoztuk a világon Szükségesnek látja nyilatko- először, hogy a paprikát fo­zatát az alábbiakkal kiegé- gyász tó tyúk tojásában szitení: milyen ütemben rakódik le A magyar paprika jó a paprika színezőanyaga, hírnevét a szegedi paprika Ekkor született meg a ta­nlapozta meg. Köszönhető karmánypaprika, melyből j«­ez elsősorban Szeged-Alsó- lontós ^vitelünk van a tő­varos régi paprikás társadal- kés Vamokba. Vizsgálati manak, a paprika terinelók- m6dszereket dolgoztunk kl a nek, a papnkakikeszttőknek paprlka txtltarUlmi értékel­és a tóbb ezer papnkahasitó nek niennyiségi meghatáro­muntesn.uk, kik fáradságos . . ... . .. ,. kézi munkával állították olő sasára. Festekvi«galatimód­az akkor világmárkává vált ^runket meg nagy üzleti szegedi édesnemes paprikát. fUenfolünk, Spanyolország Ennek és a többi Jó minő- U használja. Az intézetben ségnek, továbbá paprika­kereskedőink ügyességének köszönhető, hogy a világpia­con felárat fizettek a ma­gyar paprikáért. A szegedi Pá Ifi-testvérek dolgozták kl a paprika őrlé­si technológiáját és már a múlt század vége felé Cson­elsőként mutattunk rá arra, hogy a paprikát csali utóér­lelés után szabad feldolgoz­ni, Szamos más, nemzetközi vonatkozásban is elismert kutató kimagasló eredményt ért el itt Meg kell említe­nem, hogy a most megje­lent MÉM országos kutatási Az autó „aklimatizálása" Az autókat általában mér­sékelt égövi használatra gyártják. Emiatt a Szovjet­unió déli területein például a gépkocsik csak az üzem­idő egyharmad részében dolgoznak a tervezett hő­mérsékleti viszonyok között. Kirgiziában nyarantu a karburátorok nem bírják „szusszal", fölös mennyisé­gű üzemanyagot fogyaszta­nak, nagymértékben növel­ve ezzel a levegő szennye­zettségét. M. Kovalevszkij, a Frunzei Műszaki Egyetem tanára automatikus korrek­ciós egységet tervezett az üzemanyag-keverék összeté­telének szabályozására. Ez­zel majdnem hatszor kisebb a levegő szennyezettsége, és az üzemanyag-megtakarítás 5—10 százalék. (APN—KS) ka Ferenc, a szegedi Állami f?®*™1*" szereplő legtöbb laboratóriumi jellegű kuta­tási térna alapját a szegedi Főreál iskola laboratóriu­mában azon fáradozott, hogy vizsgálati módszereket dol­gozzon kl a hamisított pap­rika felismerésére, és le­rakja a mai paprlkaminő­sitő eljárás alapjait A Sze­geden kialakult paprikami paprikakutató laboratórium­ban rakták le. Meggyőződésem, hogy az új szervezet keretében to­vábbi kiváló eredmények születnek, melyek elérésé­nőse gek gyártását, azok el- he/ természetesen biztosítani nevezését több külföldi pap- kell a lehetőségeket. Helyes rikatermelő állam átvette. volna, ha az új intézet el­Ki kell emelnem Ober- nevezésében Szeged neve ls mayer Ernő munkáját, ki a szerepelne, kidomborítva ez­paprikanemesltés úttörője, a »t azt, hogy egy Kalocsával paprika-szakirodalom meg- közös intézményről van szó. alapozója volt. Erdei István- Dr. Benedek László Vasút, gyors út A gőzösök nyugdíjba mennek A törvénynél tömörűbben Adatolt, tények, ám érzékel- ®gy kornak, amely a szúllí­aligha fogalmazhatnánk meg hetö-e s miben a milliárdok láíí forradalmasítását indi­f™8^ fiatalt tt* l®,71- hasznos kamatozása? 1975. közötti esztendőkben. „A vasút Diesel- es villa- ^rzekelheto! A megnőtt mos vontatasanak arányát 00 szállítási Igények kielégíté­—93 százalékra, a tolatás die- gében, személv- és áruszál­selesítését pedig legalább 75 Utás ,^orsaságanak növete­szazalekra kell növelni. 3e .. .. . , kell fejezni a teher- és sze- déseben- (A személyvonatok mólyvagonpark rekonstruk- átlagos utazási sebessege cióját. Mintegy 280 km hosz. 29,4 km-ről 34,8-ra emelke­mosítani Növekedők ^há" dctt) Az eszk6zök j°bb ki­íóraidau'tomaVtiku,J biztosítói használásában. (A tehervo- Jelű gőzmozdonyok - vala­berendezésekkel való ellá- natok átiagos bruttó súlya mikor? Meg nehany éve is! tottsága" — olvashatjuk a 843 tonnáról 1000 tonnára negyedik ötéves tervről'szó- nőtt.) A közlekedési munka­ló törvényben. A több mint megóvtál, - a vasúti és a százesztendős államvasút — , * .... . . „ az 1868. évi I. törvénycikk kozutl "állítás ésszerű ara­hozta létre — újjászületésé- nyainak megteremtésével nek karszakát éli. tolta el 1814-ben Georg Stephenson csattogó, gördü­lő gőzgépével, a Blücher­rel, de amelynek ma már korszerűbb, nagyobb erejű, gyorsabb gépekre van szük­sége. Vaspályák sztáraj Valamikor a 424-es típus­— voltak a vaspályák sztárjai. A sztárok sorsa. S az új csillag már emelkedő­ben: készül, a tervidőszak második felében pályára ke­rül — a Ganz-MAVAG tökéletesítésében. Abban, ^TŐffiSí, - íniTCl hogy bár szidjuk a vasutat zánkban valaha készítettek, Kuba — közelről 5. Havanna, az újvilág Párizsa Kubai tartózkodásom alatt val; ugy tűnik, mintha ki- ger felé haladva talaljuk a „vallatóra" fogtam Havon- ugró reszel mozognának. Ha l'estől elnöki palotát, amely­utcái sok aluposun szemügyre veszi az ben dr. Osvaldo Dorticos a ember a templomot, az ts köztársasági elnük adott fo­f eltűnik. hogy a tornyok gadást az újságíró-kongresz­nem egyenlő szélesek és szus résztvevőinek. nát. A főváros mindent elárulták. Már Hotel ilubuna Ltbre hu­szonötödik emeletéről kite­kintve megállapítottam: nem magasak. Többféleképpen túloznak azok az Idegenfor- magyarázzák e furcsa épít galmi prospektusok, ame­lyek az „újvilág Párizsá­nak" nevezik Havannát. A központban sorakozó i * „A,, „ .. egy-két emeletes, mór sti­kezest. A nép azonban egy- ^sban épült paJoták és pol. szerűen csak azt tartja: itta- gárházak stílusétól elütóeka sak voltak a mesterek. modern La Habana új ne­Dlego Velusquez neves Fegyverek terén, gótikus evedei -'0—30 emeletes spanyol konkvisztádor 1515- stílusban épült házak sora- üvegből aruminiumból éDült ben alap,tolla a varost. A hoznak, valamikor a kor- ^KrcolTsSalaIi®­sebben épültek, mint az v^riirin sRterlkai nagyvárosok épü­L letóriásai. A városközpontot egy, az öböl alatt húzódó alagút köti össze Havanna del Estével, a népi hatalom Hegyeshalomtól Záhonyig 1970, december 19-én ün­nepélyes körülmények kö­zött különvonat gördült be a nyíregyházi pályaudvarra. „«-I»|Á«I,«M A különvonat Budapest. Ceg. 3 7011131350311 léd, Szolnok, Debrecen vas­útvonalén futott végig, s ju- A száguldó villamosmoz- • . , ... ... tott el Nyíregyházára, élén: dony, a mély brummogássul K "ogy a negyedik öt­villany mozdonnyal! Az ün- futó Diesel-vasparipa nap- ^iíTS^T:^ nenélves avatás méltó za- tankban már nem kait kü- her szabad deje lesz hosszabb. a 4800 lóerős villamosmoz­dony. Ahogy a 2700 lóerős, .. .. .. .. , . , ugyancsak hazai gyártmá­rovidebb ideig utazunk, nyú Diesel-mozdony te... mint öt vagy tíz esztendeje. A sztárok — megszokliattuk — kényesek. Akárhol nem lépnek fel, akármit nem vál­lalnak el. Igaz, ez a vaspá­lyák sztárjai esetében ls. A nagy teljesítményű, gyors mozdonyok vontatta szere l­vények alá jobb pálya kelL, — s nem mindig alaptalanul — végül is kényelmesebben, Őrségváltás nepélyes avatás méltó zá- jóinkban már nem kelt kü róakkordja vplt annak az 1,2 lönösebb feltűnési; termé- r.nH.,.„(A,f j,„i„,w . „ milliárd forintba kerülő szelessé lett. A vontatásban !L£HK'elteté®1 ha münkának, amelynek ered- - ahogy a mozdonypurk ™r*bbT* hiányéként létrejött a „má- összetételét, felhasználását Évához úiabb snnTZr^f sodik Záhonyi összeköttetés', jelöli a szaknyelv - most Se^vábbl azaz Budapest Miskolc, Nyír- zajlik le a nagy őrségváltás. lakozlk- Ezért> hogy tovább, egyháza, Záhony után Szol- 1960-ban a vontatás 88,4 nek, Debrecen felől ls. A százalékát még gőzmozdo­villamosítás eredményeként nyok látták el, 7,7 százalék 30 Diesel-mozdonyt irányít- jutott a villamosmozdonyok­hattak át más vonalakra, s ra, s csupán 3,9 a Dieselek- _ . _ . „ száz gőzmozdony — évi 100 nek. Tíz év múlva, 1970-re ™sj.f« Pc;cs közot^ megkez ezer tonna szen felhasznála- a gözvontatás aránya 32,4 sa — vált feleslegessé. százalékra csökkent, a vil­sok millió tonna árú jut 1900 km hosszú pályán vég­zik el a korszerűsítést, így befejeződik e munka a Ba­laton déli partján, a fővá-; dödik a hegyeshalmi vona­lon. .. S persze, mindezek A kiragadott példa órzé- lamosvontatásé 27,9, a Die- mellett tovább szükséges gé­kelteti az utat, amelyet a selé 39,7-re emelkedett. S vosút az elmúlt években ha az öt év múlva, 1973-ban gyorsuló tempóban tett meg. kialakuló arányokat nézzük, Dieselesítés, villamosítás, u gőzösöket túlnyomórészt korszerűbb kocsipark, aula- nyugdíjban találjuk. Hésze­matlkus blztositóberendezó- sedésük mindössze tíz száza­sek.A Tíz év alatt félezer lék lesz, a Diesel-vontatásé . villamos és Diesel-mozdony, 49,2, a villamosé 40,8. Mi berendezések tömegét., több tízezer teherkocsi, s tagadás, alapos őrségváltás több mint kétezer személy- ez. S ami lényeges: szük­Uocsi állt forgalomba. A ségszerü, hasznos a csere, vasút 1970-bén 116 millió A gőzös: romantikus, fúj, tonna árut szállított, a sze- prüszköl, szikrát hány, gőzt mélyforgalom 72—73 száza- okád, a gyerekek kedvence. pesíten! a pályaépítést, és -fenntartást, megteremteni az üzemvitel automatizálá­sának feltételeit, elhelyez­ni az automatikus biztosító­település számara először ki- mányzok lakosztályaiul szol jelölt hely éghajlata egesz- gultak. Most legtöbbjükben ségtelennek bizonyult, emi- múzeum van. A att telepitették át Kuba jö- negyed parti részén modern magas épületeket találunk, beljebb pedig pompás vil Iák sorakoznak, amelyek e Jb keletkezett új vá­most iskoláknak, óvodáknak, • • . • vendő fővárosát 1519-ben mai helyére. A Mexikói­öböl Jól védett partján vá­rost alapítani — szépérzék­ről, körültekintésről tanús­kodott. Ügy látszik azonban családoknak adnak otthont. .„ , a szépség szemet szúr, mert A Vedudótól delre fekvő ok "elkul buszkulkednek hamarosan erődöket kellett Forradalom tér közepén áll építőik. rosrésszel, amelynek világos, vagy sokgyermekes munkás- sokemeletes házaival esaiúrtnVu.-ii.- :,rin.,i.- r,t>hr.n« sokemeletes nazuivdi nem léka ls reá hárul. Kamatozó milliárdok A vusútfejlesztes nagy anyagi erőforrásokat követel. E források az .elmúlt évek­ben bővültek, a negyedik öt­éves terv esztendeiben pe­És drága, korszerűtlen, plsz­A tervtörvényben foglal ­tak, a cikk elején idézettek megvalósítását. stílusosan szólva, express-sebességgel kezdte meg a vasút: 1071­ben hatmilliárd forintot ru« kos, levegőt szennyező, kl- háznak be, ebből 2,5 mil­csi a vonóereje, lassú. Üzemköltsége négyszer any­nyi, mint a vlllamosvante­liárdért járműveket vesz­nek — a többi között 47 tásé, háromszor olyan drága, Diesel- es villamos moz­mlnt a Diesel. Az ésszerű- donyt — folytatják Rákos— ségböl következő gazdasá- Vj . ü Debrccen_ gossag, s a teladatok dik- * ' fúlta szükségszerűség tette Nyíregyháza kozott a maso­hát elodázhatatlanná a dik vágány építését, elkez­nyugdíjb" menetelt 1980-ig, dtk és befejezik a Szob­eves terv esztendeioen pe- . , r "" "^Ú"4* ° dig 30 milliárd -fórint. válik f^^S, ^Zt' vonal vülamosítá­epitenl a tenger nurtján un- a Jósé Murti-emlékmű öt­gol, francia és holland kuló- szögletű obeliszkie. Teteje­zok ellen. A mu is jó álla- ről, amelyre lift visz fel, potoan levő El Morro és u pazar kilátás nyílik a vá­La Puntu erődök az öböl keskeny bejáratát őrzik rosra. Jósé Martit nemzeti hősként tisztelik Kubában. 1389-ben II. Fülöp spanyol Az ó nevéhez fűződik az király parancsura parti erő- 1955-ös felkelés, amelynek ditéseket építenek, amelyek- eredményeképpen három év­nek egy része még ma is vei később autonómiát ka­tdtható. Az 1 millió 600 ezer pott a szigetország. Lenyű­lakosu fővároshoz még két gözö látvány e hatalmas tér, varos, Marinnao és Guana- amelyet minisztériális épü­Szívesen sétál az idegen Havanna kikötőnegyedében. A hajók odasimulnak a rak­part falához, hogy a gémes­daru segítségével megszaba­duljanak a „gyomrukban" levő árulctcl. Az egyik ha­jó kéményén, kubai és szov­jet zászlóval övezve, Lenin arcképe tűnt fel. Jóleső ér­bacoa. valamint számos elő- letek zárnak közre. A Gaz- zés volt ez Havanna kikö­város, így Regla, Bauta, daságl Minisztériumon, tőjében. Santiago de las Vegas, San- melynek egykor a híres par­tlzánvezér, Ernest Guevaru volt a vezetője, hatalmas A varost .mint a legtöbb N lehet jo kommunia­iou taloi-Milucí L-ar rocarn 7 , ,, , . , la az, aki csak az aldozatok, a harcok, a hősi kalandok ta Mariu del Rosairo tarto­zik. nagy települést, ket részre lehet osztani. Századunk Fodor László Következik: negyvenes eveinek közepéig pi„anataban gondol a forra­a varosnak főleg még a dalomr a munkában vi­gyarmati .>dőben letrejott szont k^p^rű, vagy meg TALALKOZAS CASTROVAL felhasználhatóvá, 3,6 milliárd forint fejében 375 villamos és Diesel-moz­dony áll szolgálatba. Több mint ezer korszerű, négy­tengelyes kocsival bővül a személyvagon park, 13 500­zal gyarapodik u teherko­csik száma. A hálózatfejlesz­tésre 15 milliárdot költ a vasút: létrejön az észak— déli villamosított vonal Szob —Budapest—Rákos—Uj­száz—Szolnok—Ltjköshá­za között; a vonalak mint­egy felén 1975-ben már kor­szerű, automatikus biztosító­berendezések működnek majd. 1969-ben a vontató | es a vontatott járműpark i korszerűsítésére 2 1 mllllár­j dot fizetett ki a MÁV. 1070­ben beruházásai 5,4 mil­; liárdra rúgtak, csak a szol­; noki csomópont kiépítése 800 í millió forintot emészt fel... Minteav a szárnyvonalakról, a tola­H *y tásból is. Múzeumi tárgy sát is. lesz belőlük, jelzöjekénl Mészáros Ottó Történelem középszerű, rosszabb." A régi városrészben köz­magja fejlődött erősen, az­óta elsősorban a külváro­sok lakossága gyarapszik. Havanna lakói egyébkent ponti helyet foglal el a főleg spanyol és néger ere- P»«co de Marti, a híres detűek, valamint mulattok, Prado. Ennek az utcának de a kínaiak is benepesíte- környékén jellegzetes spa­nek egy önálló negyedet. A nyol gyarmati stílusban történelmi városrész a épültek a házak, erkélyeik­be Punta erődítménynél nek díszes rácsozata, s mind­kezdődik, s nevezetességei a egyiküknek galériával kö­tengerparti setánv — a sze , relmespárok paradicsoma — és a régi keleti városrész. Itt található a Katedrális tér, rülvett belső udvara van. A Prndóra néz a Capítólium épülete, amely méreteiben is versenyre kelhet washine­Labu legrégibb temploma- toni torsával. Ettől * len­Tarajos huilamuin nem — Valami megcsillant a táncoltat mái- jeget a víz. kavicsok között — mondja A hajók mögött még fázó- Izgatottan, s máris a vizes san bújnak össze u haru- latyakban gázol. — Egy goszöld hullámok, de Du- szekerce — mutatja diadal­naújvárosnál már valóságos masan mindenkinek, és a gyár üzemel a Duna hullú- tálát kincs kézről kézre jár. mainak tetején. Bonyolult — Gyakori, hogy régi ro­vasszerkezeteit a folyó men- mai vagy törökkori sisakok, ten mindenütt ismerik. E korsóit, lándzsák bukkannak különös építmény, a Fo- fel munka közben — mond­lyamszubalyozó és Kavics- ja lelkesen. — Valamennyi­kotró Vállalat sodereleváVo- en kedvelik a régiségeket, ra termeli az építkezésekhez ezért évek óta figyelő ügye­nélkülözhetetlen folyami te- letet tartunk. A Nemzeti vicsot. Múzeum római kori osztá­lyán sok, általunk klbanyá­Ördögdió A dunai bányászok ste­ireLTenUv«ómvr "5S terülnek ^ ze éwzázadok aiaLt^ yg 1 toz- k-ku faktorok, es harcko­tatta medrét, habjai hajó- " ^ 1!>­kat nyeltek el, és az egykor vízbe ejtett tárgyakat, érte­A vízi geszte- mény, három tüs- mányául is szol nyének nevezett kével ,.felfegyver- galhat. ókori, víz alatt élő zett" héj borítja, növény még a jég- Ezért is hívják ör­korszakból szár- dögdiónak. A dió mazik. Termését, ízletes, lágy rész? amely foszforban, pézsmapockok és zsírokban es te- vaddisznók ese­ményítőben gaz- megéje, de háziái. d&g. kívülről te- tatok takartná­— A Duna négy-ót méte­res kavicsretegeben meg­keket kincseket bizonv nem számlálhatatlan meglepetes ad£\S eSkSn A f^^téare. S nemcsak kisebb-nagyobb kavicssze­mek között olykor megele­venedik a történelem. Az asztrahányi rezervátum mun­katársai által lét. rehozott mestersé­ges víz alatti ül­tetvény bő ter­mést — hektá­ronként 50 mázsát I rómester hirtelen — adott 4ÍIJ"-t Idáltott n régi korok, de a II. világ­háború emlékeit is őrzi még a folyó. Nem ejys/er ve­szünk ész.re vészesen csillo­lgy történt ez legutóbb gó, fel nem robbant, bombát, is, amikor Pilli Gyula kot- a mederből felbukkanó put­m.eg- tonyok kavicshalmai kö­•'ött

Next

/
Oldalképek
Tartalom