Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) DELMA6YAR0RSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam. 89. szám 1971. ÁPRILIS 16., PÉNTEK Megjelenik hotfó kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Péter János tárgyalásai' Választási nagygyűlések olasz államférfiakkal Gáspár Sándor; Péter János római látogatásának második napján igen sűrített programot bonyolított. Miután reggel koszorút helyezett el az Ismeretlen katona sírján, Róma főpolgármesterével találkozott. Külügyminiszterünk a Capitóliumon, történelmi levegőjű, pompás műemléknek számító hivatalában kereste fel Cleto Darida főpolgármestert, akivel a Róma és Budapest közötti kiállításcseréröl, s a két fő'•áros vezetőjének kölcsönös látogatásáról beszélgetett. Ezt követően külügyminiszterünk a szenátus épületét kereste fel, ahol Fanfanival, a szenátus elnökével találkozott. Fanfiani kifejezte remenyét,. hogy a két ország törvényhozása között szorosabb kapcsolatok alakulnak ki az elkövetkezendő időben. Péter János tolmácsolta a magyar országgyűlés elnökének üdvözletét és felvázolta Fanfaninak a Magyarországon küszöbönálló országgyűlési választások előkészületeit. Pontban déli 1?. órakor Péter János és kísérete a Quirinale-palntához, az olasz köztársasági elnök hivatalához érkezett. Itt külügyminiszterünk Giuseppe Saragat köztársasági elnökkel hosszú és igen szívélyes megbeszélést folytatott. amelynek során tolmácsolta Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üdvözletét. Saragat megelégedését fejezte ki. hogv a két ország, kapcsolatait jelentős fejlődés jellemzi az utóbbi időben, és ismertette Péter Jánossal az olasz belpolitikai helyzet problémáit. A köztársasági elnöki palota után a miniszterelnök hivatalában, a Chigi-palotában került sorra a következő találkozó: Péter János. dr. Bénvi József nagykövet társaságában, hoszszabb eszmecserét folytatott Colombo kormányfővel. A beszélgetés után Colombo ebédet adott a magyar küldöttség tiszteletére. A délutáni órákban folytatódtak a tárgyalások a A munkahelyi demokrácia fejlesztése része a közéleti demokráciának Péter János külügyminisztert Rómában fogadta Giuseppe Saragat (jobb oldalt), az Olasz Köztársaság elnöke két külügyminiszter vezette küldöttség között. Ezúttal az olasz fél fejtette ki álláspontját a felmerült kérdésekről. Az olasz lapok részletesen beszámolnak a magyar külügyminiszter látogatásáról és Moro olasz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól. A lapok kiemelik: a külügyminiszterek külön foglalkoztak az európai biztonság témájával, az európai biztonság és együttműködési értekezlet összehívásának perspektíváival. A lapok különleges jelentőséget tulajdonítanak a két miniszter közötti tárgyalásoknak a kétoldalú kapcsolatok szempontjából is. A Confindustria bő tudósításában aláhúzza azokat a széles körű gazdasági és kereskedelmi lehetőségeket, amelyek az Olaszország és Magyarország közötti árucserében és gazdasági együttműködésben rejlenek. Befejeződött az egészségügyi szakszervezet kongresszusa Tegnap, csütörtökön befejeződött az Orvos-Egeszségügyi Dolgozók Szakszervezetének VI. kongresszusa. A tanácskozáson felszólalt dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese is. Átadta a kongresszus résztvevőinek, az egészségügy dolgozóinak az MSZMP központi Bizottságának, valamint a kormánynak az üdvözletét. A vitában elhangzottakra dr. Darabos Pál főtitkár válaszolt. majd megválasztották. a szakszervezet 87 tagú új Központi Vezetőségét, kilenc tagú számvizsgáló bizottságát és a szakszervezet 32 küldöttét a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusára. Az új Központi Vezetőség nyomban megtartotta alakuló ülését és ezen a szakszervezet elnökévé ismét dr. Babics Antalt, alelnökké Meskvó Károlyt, Sdrft Rózsit és dr. Végh Antalt, főtitkárrá dr. Darabos Pált, titkárrá dr. Gazdag Imrét és Koncsek Arankát választották. Tízezer holdas szegedi gazdaság A Felszabadnia! Tsz-hez csatlakozott az újszegedi Haladas Tegnap, csütörtökön Szeged két nagy múltú és nagy hírű szövetkezete, a Felszabadulás és a Haladás egyesült. Köztudott, hogy a korábbi esztendőkben a Haladás Termelőszövetkezet gyengélkedett és az 1970-es évet 7 millió 142 ezer forintos veszteséggel zárta. A miniterületü gazdaközösség, a szántóterület 1400 hold, jól választott tegnap, amikor a közgyűlésen megjelent összes tagoknak több mint kétharmada egyhangúlag jóváhagyta a csatlakozást a Felszabadulás Tsz-hez. A Felszabadulás Tsz-ben két részközgyűlést tartottak, a Rózsa-majorban és az Algyői úti kertészetben, ahol szintén kimondták az egyesülést. Ez a jó hírű termelőszövetkezet is jól járt hitzen ezekben az években profilváltozásra szorul, és kell a terület. Az egyesülés után a legnagyobb szegedi téesz területe közel 10 ezer holdas, a taglétszám is megközelíti az ezret. Felszabadulás néven gazdálkodik a termelőszövetkezet, és a tegnap elfogadott új alapszabálvban méltóképpen gondoskodnak az öregekről, a szociális juttatásokról. A háztáji földek munkálásáért például semmit sem kérnek az idős emberektől, általában az új alapszabály azt az elvet követi; aki többet tesz a közös asztalára, az többet is kapjon. A titkos szavazáson egyhangúan döntött a tagság az egyesülésről. A tisztségviselőket is titkos szavazással választották meg. A téeszben 15 tagú vezetőséget és 7 tagú ellenőrző bizottságot választottak. Az új, egyesült termelőszövetkezet elnöke Árendás György, elnökhelyettesei Szilágyi Ernő és Kóré Zoltán. Az ellenőrző bizottság elnök" Karasz István. Megvá1 tak a nő bizottságot. ' -gj -b bizottságok öss'eUL-" • >n is határozott a s*. ,ezeti gazdák ..parlamentje". Döntött arról, hogy a különböző társulásokban és a termelőszövetkezetek területi szövetségeben ki képviselje Szeged legnagyobb gazdaközösségét. Ezen a közgyűlésen ismertették az 1971. évi pénzügyi és gazdálkodási tervet is. A napokban összeül a vezetőség, és a szervezeti egységekről. üzemi vezetők beállításáról. a legfontosabb tennivalókról intézkedik. Mintegy háromezren vettek részt a Csepel Autógyárban csütörtök délután rendezett választási nagygyűlésen, ahol Halásztelek, Tököl, Szigethalom és Szigetszentmiklós választópolgárai találkoztak országgyűlési képviselőjelöltjükkel, Gáspár Sándornál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a SZOT főtitkárával. Az autógyár dolgozóival együtt népes munkáscsoportok képviselték a környék ipari üzemeiben dolgozó választókat. A nagygyűlésen Gáspár Sándor mondott beszédet. Az esemény résztvevői nagy tapssal fogadták Gáspár Sándor választási beszédét, egyetértéssel nyugtázták az elhangzottakat Gáspár Sándor bevezetőben arról beszélt, hogy hazánkban a munkásosztály érdekei és céljai megegyeznek a társadalom más rétegeinek érdekeivel és céljaival. Minden sikerünk forrása a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség céltudatos munkája. — Három éve elmúlt — mondta Gáspár Sándor —, hogy korszerűsítettük gazdaságirányításunkat. Azóta magasabb szintre emelkedett a szocialista tervgazdálkodás. A termelés és népgazdaságunk egész fejlődése kiegyensúlyozottabbá lett. Gazdálkodásunk hatékonyabbá vált. Exportunk, importunk is javult. Az életkörülmények javulásáról szólva Gáspár Sándor utalt arra, hogy az elmúlt öt évben országos átlagban a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 31 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 18 százalékkal emelkedett. A parasztság jövedelme — összességében — elérte a munkásosztályét. Az 1967-ben bevezetett gyermekgondozási segélyt az elmúlt év végéig 210 000 dolgozó nő vette igénybe, részükre eddig 2.6 milliárd forintot fizettek ki és 1971ben is több mint egymilliárd forintot kapnak az otthon maradó kisgyermekes dolgozó anyák. A nyugdíjak évenként két százalékkal történő automatikus emelése, az alacsony nyugdíjak emelése, a tsz-tagok nyugdíjának rendezése és a családi pótlék felemelése is a mögöttünk levő időszak szociális eredményeihez tartozik. A negyedik ötéves terv életszínvonal-politika célkitűzései '•"'11 a bérek alakulásával icsolatban utalt Gáspár ndor arra, hogy alapelv: vállalatok eredményességétől, a végzett munka társadalmi értékétől és hasznosságától függően alakulion — mégpedig a ténylegesen végzett munka szerint differenciálva — a dolgozók személyi jövedelme. Azzal foglalkozott ezután a SZOT főtitkára, hogy a munkaerőhiány következtében tcJ'b ezren sűrűn változtatják munkahelyüket. Különösen veszélyessé "álik ez a jelenség, ha a vállalatok törzsgárdája is ..megmozdul". A begyakorlott, széles látókörű, a vállalatot jól ismerő szakmunkás kilépésével társadalmilag kárbavész a helyzetismeretböl, a begyakorlottságból származó előnyök nagy része. A mozgás legtöbbször bérproblémákra vezethető viszsza. — Az eddiginél jobb üaem- és munkaszervezéssel a vállalatok bérhelyzetükön is tudnának javítani. A gazdasági hatékonyságot nagyban rontja a gyakran tapasztalható szervezetlenseg, az ésszerű programozásnak és a gyártás-előkészítésnek a hiánya, a szakszerűtlen vezetés, a laza munkafegyelem és sokszor az anyag- és alkatrészhiány. Az árak alakulásával és változásával kapcsolatban egyebek közt rámutatott: már a kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi — február 26-i — megbeszélésén is hangsúlyt kapott, hogy az életszínvonal további emelésével kapcsolatos elképzeléseket akkor lehet megvalósítani, ha a fogyasztói árak is a tervezettnek megfelelően alakulnak. Ismereteink szerint a fogyasztói árak alakulása nem mindig és nem mindenben történik r célkitűzéseknek megfelelően. A szakszervezetek már többször kifejtették véleményüket és most újra hangsúlyozom: nem vitatjuk az árak változtatásának szükségességét. Egyetértünk azzal a gyakorlattal is, hogy a kormány által elhatározott és engedélyezett árváltozások esetén vagy más árak csökkennek, vagy a jövedelmek növekednek. Az ilyen, közgazdaságilag indokolt árintézkedésekkel, amelyek általában nem csökkentik a dolgozók életszínvonalát. és a termelés egészségesebb szerkezetének kialakítása, a termelés és a fogyasztás jobb összhangjának biztosítása érdekében váltak szükségessé, a szakszervezetek előzetes megvitatás után egyetértenek. Más a helyzet egyes iparágak és üzemek által elhatározott. szabadáras kategóriába tartozó áruk árainak — az esetek egy részében indokolatlan — változtatásánál. Az ilyen áremelkedéseknek általában nincs ellentétele és ezért növelik a dolgozók megélhetési költségeit. Ilyen áremelkedések voltak az elmúlt időszakban is több árucikknél. — Az átlagos árszínvonalemelkedés világjelenség. A modern társadalmakban — és a miénk is az — egyre nő a társadalmi tevékenység során a szolgáltatások, beruházások részaránya, amely rendkívül sokba kerül. Folyamatosan bővül például az egészségügyi hálózat, növekszik az oktatási kapacitás. nagy pénzösszegeket emészt fel az állami lakásés útépítés. Egyre több olyan természetű beruházást kell állami költségvetésből fizetni, amely lassan térül meg. Évről évre emelkedik az állami költségvetésben a nyugdíj, a családi pótlék, oktatás, egészségügyi ellátás, költsége. A felelősen gondolkodó munkásoknak ezeket a kérdéseket ismerniük kell ahhoz, hogy pontos véleményt tudjanak formálni, amikor gazdaságpolitikánkról beszélgetünk. Gáspár Sándor utalt arra, hogy az üzemekben most készülnek először középlejáratú. ötéves tervek. Ezek a tervek a helyi erőforrások ésszerű felhasználását segítik elő. többek között a szociális gondoskodásban. Változatlanul törekedni kell például az alacsony nyugdíjjal rendelkezők megélhetési gondjainak enyhítésére. Gondolkodni lehet azonban arról — jelentette ki —, hogy esetleg változtassunk a jelenleg érvényben levő rendelkezésen, amely a nyugdíjasok munkavállalásának rendszerét szabályozza. Ki lehetne terjeszteni a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeit. Hasonlóképpen fokozott gondot, törődést igényel a jövőben ls a sokgyermekes családok helyzetének javítása. — Üzemeinkben az utóbbi években nagyot fejlődött az egészségügyi ellátás és a munkavédelem. Ennek ellenére sem lehetünk elégedettek, mert sok az üzemi baleset. helyenként egészségre ártalmasak a munkaikörülmények. A szakszervezeteknek érdekvédelmi hivatásuk magaslatára kell állniok az üzemi munkavédelemben is, attól sem szabad visszariadni ok, hogy — eredménytelen felszólítások után — állíttassák le a veszélyeztetett műhelyben vagv üzemrészben a munkát mindaddig, amíg a balesetvédelmi szempontoknak megfelelő óvintézkedés történik. A kormány és a szaktanács vezetőinek rendszeres megbeszéléseiről szólva elmondta: — Ismétlődően kölcsönös véleménycserékre, a nézetek egyeztetésére kerül sor és közösen keressük az előadódó ellentmondások feloldásának legjobb lehetőségeit. Ez a munkamódszer lehetővé teszi a fontosabb kérdésekkel kapcsolatos álláspontok kialakítását, s csökkenti a nagyobb tévedések lehetőségét. — Az ilyen módszernek a szocialista demokrácia jegyében. fentről lefelé azonos módon kell érvényesülnie. Az üzemi, szakszervezeti szervek és a vállalatok vezetői, a kormány és a szaktanács gyakorlatához hasonlóan vitatják meg a megoldásra váró kérdéseket. s ezekben a dialógusokban is egyenlő partnerek tárgyalnak. Hiszen a munkahelyi demokrácia fejlesztése is szerves része közéleti demokráciánknak. A munkahelyi demokrácia fejlesztése legfontosabb feladata az üzemi szakszervezeti bizottságoknak. Segítsék őket ebben a vállalatok pártvezetőségei, az igazgatók, akik elsősorban az állam politikai tisztségviselői. — Mindehhez őszinte légkörre, becsületes emberek által teremtett körülményekre van szükség. Annak legyen becsülete mindenütt, azt tiszteljék, aki munkájával, magatartásával rászolgál erre. A munkásember lenézi azt, aki csal, hazudik, nem egyenes, nem szókimondó. A köntörfalazó, sunyi emberektől teli környe-etben nem érzik jól magukat a dolgozók. De ott (Folytatás a 3. oldalonj