Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) DELMA6YAR0RSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam. 89. szám 1971. ÁPRILIS 16., PÉNTEK Megjelenik hotfó kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Péter János tárgyalásai' Választási nagygyűlések olasz államférfiakkal Gáspár Sándor; Péter János római láto­gatásának második napján igen sűrített programot bo­nyolított. Miután reggel ko­szorút helyezett el az Isme­retlen katona sírján, Ró­ma főpolgármesterével talál­kozott. Külügyminiszterünk a Capitóliumon, történelmi levegőjű, pompás műem­léknek számító hivatalában kereste fel Cleto Darida fő­polgármestert, akivel a Róma és Budapest közötti kiállításcseréröl, s a két fő­'•áros vezetőjének kölcsönös látogatásáról beszélgetett. Ezt követően külügymi­niszterünk a szenátus épü­letét kereste fel, ahol Fanfa­nival, a szenátus elnökével találkozott. Fanfiani kifejez­te remenyét,. hogy a két ország törvényhozása között szorosabb kapcsolatok ala­kulnak ki az elkövetkezendő időben. Péter János tolmá­csolta a magyar országgyű­lés elnökének üdvözletét és felvázolta Fanfaninak a Magyarországon küszöbön­álló országgyűlési választá­sok előkészületeit. Pontban déli 1?. órakor Péter János és kísérete a Quirinale-palntához, az olasz köztársasági elnök hivatalá­hoz érkezett. Itt külügymi­niszterünk Giuseppe Saragat köztársasági elnökkel hosszú és igen szívélyes megbeszé­lést folytatott. amelynek során tolmácsolta Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének üdvözletét. Saragat megelégedését fe­jezte ki. hogv a két ország, kapcsolatait jelentős fejlő­dés jellemzi az utóbbi idő­ben, és ismertette Péter Jánossal az olasz belpoliti­kai helyzet problémáit. A köztársasági elnöki pa­lota után a miniszterelnök hivatalában, a Chigi-palo­tában került sorra a követ­kező találkozó: Péter Já­nos. dr. Bénvi József nagy­követ társaságában, hosz­szabb eszmecserét folytatott Colombo kormányfővel. A beszélgetés után Colombo ebédet adott a magyar kül­döttség tiszteletére. A délutáni órákban foly­tatódtak a tárgyalások a A munkahelyi demokrácia fejlesztése része a közéleti demokráciának Péter János külügyminisztert Rómában fogadta Giuseppe Sa­ragat (jobb oldalt), az Olasz Köztársaság elnöke két külügyminiszter vezette küldöttség között. Ezúttal az olasz fél fejtette ki állás­pontját a felmerült kérdé­sekről. Az olasz lapok részletesen beszámolnak a magyar külügyminiszter látogatásá­ról és Moro olasz külügy­miniszterrel folytatott tár­gyalásairól. A lapok kieme­lik: a külügyminiszterek külön foglalkoztak az euró­pai biztonság témájával, az európai biztonság és együtt­működési értekezlet össze­hívásának perspektíváival. A lapok különleges jelen­tőséget tulajdonítanak a két miniszter közötti tárgyalá­soknak a kétoldalú kapcso­latok szempontjából is. A Confindustria bő tudósításá­ban aláhúzza azokat a szé­les körű gazdasági és keres­kedelmi lehetőségeket, ame­lyek az Olaszország és Ma­gyarország közötti árucseré­ben és gazdasági együttmű­ködésben rejlenek. Befejeződött az egészségügyi szakszervezet kongresszusa Tegnap, csütörtökön befe­jeződött az Orvos-Egeszség­ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének VI. kongresszusa. A tanácskozáson felszólalt dr. Ajtai Miklós, a kormány el­nökhelyettese is. Átadta a kongresszus résztvevőinek, az egészségügy dolgozóinak az MSZMP központi Bizottsá­gának, valamint a kormány­nak az üdvözletét. A vitában elhangzottakra dr. Darabos Pál főtitkár vá­laszolt. majd megválasztották. a szakszervezet 87 tagú új Központi Vezetőségét, kilenc tagú számvizsgáló bizottsá­gát és a szakszervezet 32 küldöttét a magyar szakszer­vezetek XXII. kongresszusá­ra. Az új Központi Vezető­ség nyomban megtartotta alakuló ülését és ezen a szakszervezet elnökévé is­mét dr. Babics Antalt, alel­nökké Meskvó Károlyt, Sdrft Rózsit és dr. Végh Antalt, főtitkárrá dr. Darabos Pált, titkárrá dr. Gazdag Imrét és Koncsek Arankát választot­ták. Tízezer holdas szegedi gazdaság A Felszabadnia! Tsz-hez csatlakozott az újszegedi Haladas Tegnap, csütörtökön Sze­ged két nagy múltú és nagy hírű szövetkezete, a Felsza­badulás és a Haladás egye­sült. Köztudott, hogy a ko­rábbi esztendőkben a Hala­dás Termelőszövetkezet gyengélkedett és az 1970-es évet 7 millió 142 ezer forin­tos veszteséggel zárta. A mi­niterületü gazdaközösség, a szántóterület 1400 hold, jól választott tegnap, amikor a közgyűlésen megjelent összes tagoknak több mint kéthar­mada egyhangúlag jóvá­hagyta a csatlakozást a Fel­szabadulás Tsz-hez. A Felszabadulás Tsz-ben két részközgyűlést tartottak, a Rózsa-majorban és az Al­győi úti kertészetben, ahol szintén kimondták az egye­sülést. Ez a jó hírű terme­lőszövetkezet is jól járt hi­tzen ezekben az években profilváltozásra szorul, és kell a terület. Az egyesülés után a legnagyobb szegedi téesz területe közel 10 ezer holdas, a taglétszám is meg­közelíti az ezret. Felszaba­dulás néven gazdálkodik a termelőszövetkezet, és a teg­nap elfogadott új alapsza­bálvban méltóképpen gon­doskodnak az öregekről, a szociális juttatásokról. A háztáji földek munkálásáért például semmit sem kérnek az idős emberektől, általá­ban az új alapszabály azt az elvet követi; aki többet tesz a közös asztalára, az többet is kapjon. A titkos szavazáson egy­hangúan döntött a tagság az egyesülésről. A tisztségvise­lőket is titkos szavazással választották meg. A téesz­ben 15 tagú vezetőséget és 7 tagú ellenőrző bizottságot választottak. Az új, egyesült termelőszövetkezet elnöke Árendás György, elnökhe­lyettesei Szilágyi Ernő és Kóré Zoltán. Az ellenőrző bizottság elnök" Karasz Ist­ván. Megvá1 tak a nő bizottságot. ' -gj -b bizott­ságok öss'eUL-" • >n is ha­tározott a s*. ,ezeti gaz­dák ..parlamentje". Döntött arról, hogy a különböző tár­sulásokban és a termelőszö­vetkezetek területi szövetsé­geben ki képviselje Szeged legnagyobb gazdaközösségét. Ezen a közgyűlésen ismer­tették az 1971. évi pénzügyi és gazdálkodási tervet is. A napokban összeül a vezető­ség, és a szervezeti egysé­gekről. üzemi vezetők beál­lításáról. a legfontosabb ten­nivalókról intézkedik. Mintegy háromezren vet­tek részt a Csepel Autó­gyárban csütörtök délután rendezett választási nagy­gyűlésen, ahol Halásztelek, Tököl, Szigethalom és Szi­getszentmiklós választópol­gárai találkoztak ország­gyűlési képviselőjelöltjükkel, Gáspár Sándornál, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjával, a SZOT fő­titkárával. Az autógyár dolgozóival együtt népes munkáscsoportok képviselték a környék ipari üzemeiben dolgozó választókat. A nagygyűlésen Gáspár Sándor mondott beszédet. Az esemény résztvevői nagy tapssal fogadták Gás­pár Sándor választási beszé­dét, egyetértéssel nyugtáz­ták az elhangzottakat Gáspár Sándor bevezető­ben arról beszélt, hogy ha­zánkban a munkásosztály érdekei és céljai megegyez­nek a társadalom más réte­geinek érdekeivel és céljai­val. Minden sikerünk for­rása a munkásosztály, a szö­vetkezeti parasztság és az értelmiség céltudatos mun­kája. — Három éve elmúlt — mondta Gáspár Sándor —, hogy korszerűsítettük gazda­ságirányításunkat. Azóta magasabb szintre emelke­dett a szocialista tervgazdál­kodás. A termelés és népgazda­ságunk egész fejlődése ki­egyensúlyozottabbá lett. Gazdálkodásunk hatéko­nyabbá vált. Exportunk, im­portunk is javult. Az életkörülmények ja­vulásáról szólva Gáspár Sándor utalt arra, hogy az elmúlt öt évben orszá­gos átlagban a munkások és alkalmazottak reáljöve­delme 31 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 18 százalékkal emelkedett. A parasztság jövedelme — összességében — elérte a munkásosztályét. Az 1967-ben bevezetett gyer­mekgondozási segélyt az el­múlt év végéig 210 000 dol­gozó nő vette igénybe, ré­szükre eddig 2.6 milliárd forintot fizettek ki és 1971­ben is több mint egymilli­árd forintot kapnak az ott­hon maradó kisgyermekes dolgozó anyák. A nyugdíjak évenként két százalékkal történő automatikus emelé­se, az alacsony nyugdíjak emelése, a tsz-tagok nyug­díjának rendezése és a családi pótlék felemelése is a mögöttünk levő időszak szociális eredményeihez tar­tozik. A negyedik ötéves terv életszínvonal-politika cél­kitűzései '•"'11 a bérek alakulásával icsolatban utalt Gáspár ndor arra, hogy alapelv: vállalatok eredményessé­gétől, a végzett munka tár­sadalmi értékétől és hasz­nosságától függően alakul­ion — mégpedig a tényle­gesen végzett munka szerint differenciálva — a dolgozók személyi jövedelme. Azzal foglalkozott ezután a SZOT főtitkára, hogy a munkaerőhiány következté­ben tcJ'b ezren sűrűn vál­toztatják munkahelyüket. Különösen veszélyessé "álik ez a jelenség, ha a vállala­tok törzsgárdája is ..meg­mozdul". A begyakorlott, széles látókörű, a vállalatot jól ismerő szakmunkás ki­lépésével társadalmilag kár­bavész a helyzetismeretböl, a begyakorlottságból szár­mazó előnyök nagy része. A mozgás legtöbbször bér­problémákra vezethető visz­sza. — Az eddiginél jobb üaem- és munkaszervezéssel a vállalatok bérhelyzetükön is tudnának javítani. A gazdasági hatékonyságot nagyban rontja a gyakran tapasztalható szervezetlen­seg, az ésszerű programozás­nak és a gyártás-előkészítés­nek a hiánya, a szakszerűt­len vezetés, a laza munka­fegyelem és sokszor az anyag- és alkatrészhiány. Az árak alakulásával és változásával kapcsolatban egyebek közt rámutatott: már a kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi — feb­ruár 26-i — megbeszélésén is hangsúlyt kapott, hogy az életszínvonal további eme­lésével kapcsolatos elképze­léseket akkor lehet megva­lósítani, ha a fogyasztói árak is a tervezettnek meg­felelően alakulnak. Ismere­teink szerint a fogyasztói árak alakulá­sa nem mindig és nem mindenben történik r cél­kitűzéseknek megfelelően. A szakszervezetek már többször kifejtették vélemé­nyüket és most újra hang­súlyozom: nem vitatjuk az árak változtatásának szük­ségességét. Egyetértünk az­zal a gyakorlattal is, hogy a kormány által elhatározott és engedélyezett árváltozá­sok esetén vagy más árak csökkennek, vagy a jöve­delmek növekednek. Az ilyen, közgazdaságilag in­dokolt árintézkedésekkel, amelyek általában nem csökkentik a dolgozók élet­színvonalát. és a termelés egészségesebb szerkezetének kialakítása, a termelés és a fogyasztás jobb összhangjá­nak biztosítása érdekében váltak szükségessé, a szak­szervezetek előzetes megvi­tatás után egyetértenek. Más a helyzet egyes ipar­ágak és üzemek által elha­tározott. szabadáras kategó­riába tartozó áruk árainak — az esetek egy részében indokolatlan — változtatásá­nál. Az ilyen áremelkedé­seknek általában nincs el­lentétele és ezért növelik a dolgozók megélhetési költ­ségeit. Ilyen áremelkedések voltak az elmúlt időszakban is több árucikknél. — Az átlagos árszínvonal­emelkedés világjelenség. A modern társadalmakban — és a miénk is az — egyre nő a társadalmi tevékenység során a szolgáltatások, be­ruházások részaránya, amely rendkívül sokba kerül. Fo­lyamatosan bővül például az egészségügyi hálózat, nö­vekszik az oktatási kapaci­tás. nagy pénzösszegeket emészt fel az állami lakás­és útépítés. Egyre több olyan természetű beruházást kell állami költségvetésből fizetni, amely lassan térül meg. Évről évre emelkedik az állami költségvetésben a nyugdíj, a családi pótlék, oktatás, egészségügyi ellá­tás, költsége. A felelősen gondolkodó munkásoknak ezeket a kérdéseket ismer­niük kell ahhoz, hogy pon­tos véleményt tudjanak for­málni, amikor gazdaságpoli­tikánkról beszélgetünk. Gáspár Sándor utalt ar­ra, hogy az üzemekben most készülnek először középlejá­ratú. ötéves tervek. Ezek a tervek a helyi erőforrások ésszerű felhasználását segí­tik elő. többek között a szo­ciális gondoskodásban. Vál­tozatlanul törekedni kell például az alacsony nyugdíj­jal rendelkezők megélhetési gondjainak enyhítésére. Gondolkodni lehet azon­ban arról — jelentette ki —, hogy esetleg változtas­sunk a jelenleg érvényben levő rendelkezésen, amely a nyugdíjasok munkavállalá­sának rendszerét szabályoz­za. Ki lehetne terjeszteni a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségeit. Hasonlóképpen fokozott gondot, törődést igényel a jövőben ls a sok­gyermekes családok helyze­tének javítása. — Üzemeinkben az utób­bi években nagyot fejlődött az egészségügyi ellátás és a munkavédelem. Ennek ellenére sem lehe­tünk elégedettek, mert sok az üzemi baleset. helyen­ként egészségre ártalmasak a munkaikörülmények. A szakszervezeteknek érdek­védelmi hivatásuk magasla­tára kell állniok az üzemi munkavédelemben is, attól sem szabad visszariadni ok, hogy — eredménytelen fel­szólítások után — állíttassák le a veszélyeztetett műhely­ben vagv üzemrészben a munkát mindaddig, amíg a balesetvédelmi szempontok­nak megfelelő óvintézkedés történik. A kormány és a szakta­nács vezetőinek rendszeres megbeszéléseiről szólva el­mondta: — Ismétlődően kölcsönös véleménycserékre, a nézetek egyeztetésére kerül sor és közösen keressük az elő­adódó ellentmondások fel­oldásának legjobb lehetősé­geit. Ez a munkamódszer lehetővé teszi a fontosabb kérdésekkel kapcsolatos ál­láspontok kialakítását, s csökkenti a nagyobb téve­dések lehetőségét. — Az ilyen módszernek a szocialista demokrácia je­gyében. fentről lefelé azo­nos módon kell érvényesül­nie. Az üzemi, szakszerveze­ti szervek és a vállalatok vezetői, a kormány és a szaktanács gyakorlatához hasonlóan vitatják meg a megoldásra váró kérdése­ket. s ezekben a dialógusok­ban is egyenlő partnerek tárgyalnak. Hiszen a mun­kahelyi demokrácia fejlesz­tése is szerves része köz­életi demokráciánknak. A munkahelyi demokrácia fejlesztése legfontosabb feladata az üzemi szakszer­vezeti bizottságoknak. Segítsék őket ebben a vál­lalatok pártvezetőségei, az igazgatók, akik elsősorban az állam politikai tisztség­viselői. — Mindehhez őszinte lég­körre, becsületes emberek által teremtett körülmé­nyekre van szükség. Annak legyen becsülete mindenütt, azt tiszteljék, aki munkájá­val, magatartásával rászol­gál erre. A munkásember lenézi azt, aki csal, hazudik, nem egyenes, nem szóki­mondó. A köntörfalazó, su­nyi emberektől teli környe­-etben nem érzik jól ma­gukat a dolgozók. De ott (Folytatás a 3. oldalonj

Next

/
Oldalképek
Tartalom