Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

4 Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz 3. A Tisza hatalmas, a Körösök és a Berettyó épült Itt, s a mentesített te­157 000 négyzetkilomé- Sárrétje stb.) Ugyanakkor a rületeken levő népgazdasági ternyi vízgyűjtőjének határa folyók vízjárásától függően vagyon értéke meghaladja a öt ország — Magyarország, elborították, „megöntözték" 300 milliárd forintot. Csehszlovákia, a Szovjet- a Tisza-völgy árterületeinek Ezek a számok meggyőző­unió, Románia és Jugoszlé- jelentős részét is. A termé- en mutatják az ármentesí­szet így gondoskodott a csa- tés és árvízvédelem szere­padékszegény terület víz- pét — és a gazdasági fejlő­hiányónak pótlásáról. déssel csak növekvő jelen­Geológiai szempontból tőségét — az ország életé­rt Szlovák Érchegységen át, u ezek az árvizek természetes ben. (Hasonló arányokra Magus-Tátru bércein éri el és szükségszerű jelenségnek Európában Magyarországon « Kárpátok gerincét, majd tekinthetők; ezek biztosítot- kívül csak Hollandiában ta­ft Keleti Beszkideken és a Iák — ha u kisebb, helyi lálunk példát.) Radnai-havasokon át a Sző- medencék fiatal kora miatt fényi Érchegység és a Rusz- nem is teljes mértékben — ka Polyána csúcsait követve, a süllyedékek fokozatos fel­via — területét szeli át. A Duna—Tisza közi hátság nyugati harmadán észak felé haladva, a Cserháton és zódik a ti teli torkolatig. E nagy kiterjedésű terü­let lefolyó csapadéka a ki­sebb vízfolyásokon és na­A Tisza vízgyűjtő terüle­tének peremvidékéről, a végül a Bánat síkságán hú- töltését, termékeny agyagos EÁrp,Ít0L„,k°ÍZ0AÚjÓr01 u~ öntéstalajainak és láptalajai- dbvifk az nak kialakulását. nuk vívott évszazados küz­Hazánk területének csak­nem a fele: 45 000 négyzet­gyobb folyókon keresztül, kilométer tartozik a Tisza hosszabb-rövidebb utat be- vízgyűjtőjéhez. Ez az or- ... . futva, a befogadó Tiszába szág területének legmélyebb , ; ,, ! • , • ömlik. A folyószabályozások része. Csak kisebb hányada J**8^ "Saek^ és ármentesítések elől a Ti- éri el vagy haladja meg a £re' a va™°k. s_ sza-völgy teknőjében — a 100 m tengerszint feletti ma- az ®«f.8Z J*3 arculatanak ki­Kárpnl-medence legmélyebb gasságot. 17 800 négyzetkilo- u asara" részén — összegyűlő víz- méter (1780 000 ha) ármen­mennylség hatalmas terüle- tesített területét 2800 km teket borított el. A Tisza és hosszú töltés védi a na- | mellékfolyóinak ősi árterü- gyobb folyók — a Tisza, árterületeinek mentesítése — lete a 19. század eleji tér- Szamos, Bodrog, Sajó, a Kö- nemzedékek hatalmas alko­képek tanúsága szerint ke- rösök és a Berettyó, vala- tása. Elődeink a munkát tör­reken 2 millió hektárra te- mint a Maros — és a ki- ténelmünk egyik legtragiku­hető, s ezen belül a mocsa- sebb vízfolyások árvizeitől, sabb korszakában, az oszt­rák, lápok kiterjedése ls A Tisza-völgy területének rák önkényuralom Idején megközelítette a félmillió tehát kereken 40 százaléka, H|M hektárt. az ország egész területének E tó- és mocsárvtlágot az pedig csaknem egynegyede embernek kellett mestersé- — 22 800 négyzetkilométer ges beavatkozással — fo- — a folyók árvízszintje alatt lyószabályozással, ármente- fekvő, árvizektől veszélyez- tízezernyi serege — a kor sítéssel és lecsapolással — tetett terület, ahol az ár- mérnökeinek vezetésével — elhódítania a vizektől, a mentesítés, az árvízvédelem küzdelmes évtizedek során, a földművelésre és állandó eredményességétől függ a legmostohább körülmények megtelepedésre alkalmassá gazdasági élet fejlődése, a között, kézi erővel, talics­tenni. települések, utak, vasutak kával, kordéllyal építette ezt Korábban az évente meg- biztonsága. Árvízvédelmi az évszázadokra szóló mo­lsmétlődő árvizek rendszere- töltések által védett terüle- numentálts művet, mely ma sen megtöltötték a medence ten él hazánk lakosságának is Európa legnagyobb ár­legmélyebb részein terpesz- csaknem a fele. Több mint vízvédelmi rendszere, kedő lápokat és mocsarakat. 350 000 lakóház. 3000 km (Ecsedi-láp, Szernye-mocsár, vasútvonal és 4500 km közút (Folytatjuk.) A munkaverseny új törvénye delem: a természet és a társadalom erőinek meg­megújuló csatái maradandó nyomokat véstek a Tisza­sorsformáló A Tisza-völgy rendezése — a folyó szabályozása, a me­dence vizeinek levezetése, kezdték meg, s a kor elma­radott gazdasági-politikai vi­szonyai közepette, a század­fordulóra fejezték be. Az ?1­földi agrárproletariátus sok Rógötu tudjuk, hogy a munkások önkéntes összefo­gásában, a munkaverseny­ben és a brigádmozgalom­ban felbecsülhetetlen ener­nőségi, hatékonysági köve- kölcsi kitüntetés mellé ad­teiményeknek. S ha már nak-e pénzjutalmat, vagy itt tartunk, érdemes mégis- nem. Mert nem egy szélső­merkedni az új fokozatok- séges eset fordult elő a kai. A határozat módot múltban: a brigádok vagy gia rejlik. A felajánlások nyújt arra, hogy a szocia- csak pénzt, vagy csak okié­nyomán a vártnál gyorsab­ban ós pontosabban meg­születő termékek, az olajo­zottabb termelés bizonyítja: érdemes az emberi Igyeke­zetre, többet akarásra ala­pozni. A kongresszus, s a jubileumi évfordulók tisz­teletére kiterebélyesedett munkamozgalom ezen túl másra ls felhívta a figyel­met. Arra, hogy a régi ke­retek szűknek bizonyulnak, lista brigádok kiemelkedő velet és jelvényt vehettek munka alapján magas el- át. Az új rendelet most vi­ismerést megtestesítő bri- lúgosán kimondja: a bronz-, gádkitüntetést kapjanak, ezüst-, aranyjelvénnyel, a Ezek: 1. a vállalat kiváló vállalati, ágazati és nép­brigádja; 2. a szakma kiváló köztársasági fokozattal brigádja, 3. a Magyar Nép- mennyi pénzjutalmat kell köztársaság kiváló brigádja adnia az adományozónak, kitüntető cím. A jutalom összege azon­De a versenyző kollektí- ban a kollektíva részesedé­vák hogyan juthatnak a kl- séből, a gyár, üzem nyeresé­tüntetések, jutalmak birto- géből fizethető csak ki. Ért­kába? Itt találjuk a máso­az eddigieknél célszerűbb dik £ontos szabályt: az ed­demokratikusabb formákat a^L^i—tiw, kell találni. A munkásfóru­mokon elkezdett vita elju­tott a kormányig és a SZOT-ig, ahol az egész munkásosztály véleménye alapján új rendelkezésekbe fogalmazták a kívánságokat, hatarozat született a bri­gád- és munkaverseny-moz­galom „reformjáról". Azóta jó néhány brigád és üzemi tanácskozás elismeressel fo­gadta az új rendeletet, az eddiginél jobb lehetőséget Kezdjük talán a legérde­kesebb és leghatásosabb vál digl értékelést demokratikus, hető, hogy a termelési ta­nácskozás jól megnézi majd. melyik brigádnak, milyen kollektív értékelési módszer teljesítményért juttatja a váltja fel: a szocialista bri- tekintélyes összeget. Az idén gád címet és a vele járó még nem kötelező ez az el­különböző kitüntetéseket bírálási mód; a vállalatok­u gyanús az erre illetékes tói, kollektíváktól függ, termelési tanácskozásnak, alkalmazzák-e, de az illetve műhelyértekezletnek .... kell odaítélni. A vállalat 197l-es teljesítmenyeket :io­f elei ős gazdasági szerve vőre már ennek alapján te­végzi el a szakmai értéke- szjji mérlegre! lést — tehát a termelési osztály —, s a kapott ered­ményről tájékoztatja a ter­melési tanácskozást, illetve üzemi értekezletet. Alapfel­tétele, hogy a munkaközös­toztatással. Az elkövetke- ség mondjon véleményt zendőkben nem adományoz­nak automatikusan sem mi­amelynek körében nap mint nap dolgozik a brigád. lyen kitüntetési fokozatot, s a közösség döntésének bi­vagy elismerő címet: a bri- zony nagy a súlya: ha nem gadokat alkalmankénti, gon- találja odaítélhetőnek a cí­met, a brigád kétéves vára­kozásra kényszerül, s csak az A munkamogalmalnk ér­dékeit képviselő határozat igazságosabb és felelősebb döntésekre ad lehetőséget. Éppen ezért érdemes mi­előbb alkalmazni! Matkó István Az USA-ba utazik a földeáki kukorica Hazánk napsütésben leg- útra a Hódmezővásárhelyi bővelkedőbb téja, a Délal­föld a vetőmagtermelés ha­zája, ahol a hosszú tenyész­idejű növényfajták is beér­nek és jó minőségű vetőma­got adnak. Ennek köszönhe­tő, hogy Európa-szerte, de már a tengeren túlra ls szállítanak. A külföldi meg­rendelők listájára legújab­ban az Egyesült Államok iratkozott fel. Az AGRIM­PEX Mezőgazdasági Külke­reskedelmi Vállalat megbí­zásából 250 mázsás szállít­Allami Gazdaság hibrid ku­korica üzemében. A külde­mény a földeáki Kossuth Tsz termése és a megrende­lő amerikai cég kívánságára lapos szemű, egyöntetű nagy­ságú vetőmagot tettek a 25 kilós zsákokba. Papír- és műanyag zsákos, vagyis két­szeres csomagolást alkal­maztak, hogy a hosszú ten­geri úton ne érje nedvese­dés az értékes árut, amely­nek mázsájáért ötezer fo­mányt készítettek elő a nagy rint értékű valutát fizetnek. Tökéletes remekmű Iskola ólat­kötőiben TABLÓK A KIRAKATBAN Mindig akadt egy­ki 2—3 ezer forintot a szü- néhány ember, aki lebeszélte lök zsebéből. Ezt az egysze- őket, mert vajon „mit szól­S ha ez elkövetkezne, azért is jó volna, mert nem kel­Az iskolai év vége ugyan ragasztott fénykép, szép fel- a tanácsot, de a többi azért még messze van, de az érett- írással — minden cicoma megtalálta a kibúvót. Az ségi előtt álló diákok mégis nélkül is ízléses. S ami még volt, amit kértem, de mégse úgy érzik, hogy rohannak ugyancsak fontos: nem emel olyan, velük a napok. A sok-sok diák most ter­vezni kezd, s a rengeteg fel- rű tablót a tanulók maguk nak az egyszerű tablóhoz a adat közül ilyenkor kerül is könnyedén elkészíthetik, többiek", milyen tabló lesz előtérbe a tabló elkészítésé- Az osztály legjobb rajzolója az, amelyről hiányzik a mik­nek gondja is. Gond az bi- gyönyörűen felírhatja a ké- roszkóp, a lepke és a repü­zony, mégpedig a javából, pek alá a neveket — s csu- lő? Nehezen érti meg az if­Mert beleszól abba minden- pán a fényképész munkáját júság azt, amit én már hi­ki, aki csak teheti. Kezdő- kell megfizetni. Nem kell ter- szek: ha az idén lesz négy­dik az osztályban a vita az- vező, rajzoló, vasesztergályos, öt tabló olyan, mint amilyet zal, hogy milyen ruhában kerámikus satöbbi hozzá, szeretnénk, jövőre már tízre üljenek a fényképezőgép elé, elég a diákok józan ízlése, nő a számuk. S évek múlva milyen legyen a frizura, a Annál is Inkább, mert a már biztosan eljutunk oda, nyakkendő, és így tovább, nagy költséggel elkészített hogy arra a tablóra mutat­Tanácsot ad ismerős és ro- tablót se becsülik meg álta- nak rá és csóválják fejüket kon, elvégre nem kis dolog Iában jobban. Ottfelejtik a az emberek, amelyen még az, ha valaki eljut az érett- kirakatban, Illetve, ha az üz- mindig rakéta száguld a fel­ségiig. Sokszor követelményt letvezető onnét beveteti, ak- legekbe, támaszt maga az iskola is, kor a boltban. Külön gondja mert bizonyos mértékig min- minden Iskolának a nyár de­den tabló visszatükrözi az rekán, hogy a bolt többszöri lene szégyenkeznünk buda­iskola neveltségi szintjét, ta- sürgetésére a tablókat ösz- pesti ismerőseink előtt, hogy nulóinak ízlését. szeszedesse, mert a tabló- „nl csak, mi még Itt tar­Nem óhajtok most arról kfrdés az érettségi után az tunk". Mi, szegediek, az ok­beszélni, hogy milyen legyen el«ő érettségi találkozóig tatas terén oly sok minden­a hajviselet és a ruha. Nincs senkinek sem szívügye, ben előre léptünk. Gazdagon is ezzel különösebb baj a J61 tudonú nem egyszerű felszerelt iskoláink, a tanul­tablón. A lelkemben azon- ezJ odaállni a diákok mányi versenyeken és a tan­ban már régóta él egy gon- elé- meghatározni a tabló ki- tárgyi felméréseken elért ki­dolat, mely kikívánkozik be- yitelezését s mindezeket az tűnő helyezések igazolják: lőlem Az ember ugyanis erveket elmondani olyan kö- komoly versenytársai va­mindi'g összeveti a szintjét rülmények között, amikor gyünk minden téren a leg­és tevékenységét a máséval, már diákjaink jó része meg- jobb fővárosi iskoláknak. S S ilyenkor megtörténik, hogy ®zokta « ?lccse> s, ftlmaik" ha ez így Yan - már pedig elkeseredetten feljajdul, és ba? a felr.°PPend rakétamel- ez az igazsag -, akkor ked­azt mondja: lett képzelték el magukat a ves érettségiző - Na, mégiscsak vidékiek taB°TOllom őszintén, egyma­vagyunk! gam én se sokra mentem. így vagyok én ls, mikor Egy-két osztály megfogadta érettségiző diákjaink tablóit látom. Midőn járom az ut­cákat Pesten, s nézem az Is­kolák diákjainak tablóképelt, mindig megragad azok egy­szerű kivitele. Nálunk, ha megszemlélem őket, szomo­rúan állapítom meg, hogy nagyon sokról töményen ri­kít a giccs. Fa, fém, alumí­niumlemez, kerámia és hab­szivacs antik és szupermo­dern felhasználása teszi tar­kává, vásárivá a tablót. Luxuskocsi, szputnyik, mik­roszkóp, Eiffel-torony, so­rompó, és ki tudja még mi­féle figurák népesítik be a szabadon maradt helyeket. Valahogy úgy érzem, hogy városunkban kialakult egy „tablókultusz", az osztályok és az iskolák között elkez­dődött valamilven szeren­csétlen túllicitálás, oktalan versengés. S ebben az okta­lan versengésben elvész a jó­zan mérték, de legfőképpen az ízlés. Ogy érzem, a fentiek után jogosan tehetem fel a kér­dést: miért nem követjük mi is a fővárosi példát? Az egy­szerű, fehér kartonlapra fel­diákok, az érettségi tabló kérdésében se maradjunk meg — vidéki­nek ... Bánfalvi József dos egyedi elbírálás alap­ján jutalmazzák, vagy tün­tetik ki. Ha egy szocialista két év múlva kérheti kollektíva megszerezte újbóli elbírálást mondjuk a bronz jel vényt — s a rákövetkező esztendők­ben teljesíti a cím elnyeré­sének feltételeit, alapján még nem ki az ezüst fokozatot, határozat értelmében az a döntő, hogy a kollektíva eleget tett-e a broz-, ezüst-, Természetesen az értéke­lés módjának megváltoztatá­sával egyidőben a határo­ennek zat alkotói gondoskodtak ar­érdemli ról, hogy a munkaverseny­A és brigádmozgalomnak na­gyobb tekintélyt kölcsönöz­zenek. Eddig úgyszólván a helyi szokásoktól függött, arany fokozattal aranyoe mi- hogy a munkahelyen az er- i patkányoknak, amelyek A kobra jobb a hírénél A kutatások legújabb indiai szubkontinensen éven­eredményei alapján a szak- te nagy mennyiségű gabonát emberek lándzsát törnek az pusztítanak el, és ezzel hoz­oly hírhedt indiai kobrakí- zájárulnak az ország élel­gyók mellett. Ez a mérgező mezősi gondjaihoz. Indiában harapású csúszómászó, ame- minden évben mintegy 10 lyet felfúvott nyakának dí- ezer halálos áldozata van szítése miatt pápaszemes kí- a kígyómarásoknak. A gyónak is neveznek, és ame- szakértők úgy vélik, hogy lyet a hivő hinduk a termé- számnak nairv ré­kenység szimbólumaként enneK a szamnaK re tisztelnek, ősellensége a sze más kígyók rovásara az írandó. Mesterséges tudat­hasadást okoz az LSD Magyar kutatónS vizsgálata A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai intézetében dr. S. Rózsa Ka­talin, a neurobiológia tudo­mányának egyik művelője, kísérletei során az LSD­nek, a nyugati világban el­tatócsoport, a közelmúltban felfedezte a skizofrénia, a tudathasadás biokémiai okút Megállapította, hogy ugyanezeknek az ingerület közvetítő anyagoknak káro­sodása figyelhető meg egyes terjedt veszedelmes kábító- skizofrén jellegű megbetege­szernek hatásmechanizmusát déseknél. vizsgálta. Kísérleteit gerinc telenek kipreparált szervein végezte. Választásét az indo­kolta, hogy ezek a szervek egyszerű felépítésük ellené­re jól modellezik a bonyo­lult szervezetek működését. További előnyük, hogy igénytelenek, nem kíván­nak állandó hőmérsékletet, oxigént. A felhasznált mo­dellekkel végzett kísérletek alkalmasak arra, hogy álta­lános érvényű biológiai tör­vényszerűségeket állapítsa­nak meg. A kutatónő gyógyszerha­tástani elemzései során ilyen általános érvényű tör­vényszerűséget tárt fel az T-SD hatáséval kapcsolatban. Kimutatta, hogy a vesze­delmes kábítószer nem köz­vetlenül hat, hanem a serkentő Idegi hatások ki­iktatása révén. Gátolja az !degi Ingerületek áttevésé­ben, továbbadáséban szere­pet játszó anyagok, például a szerotonin hatásénak ér­vényesülését. Érdekes ezzel kapcsolat­ban, hogy egy amerikai ku­Az egymást kiegészítő két kutatási eredményből így arra lehet következtetni, hogy az LSD hatásénak és a skizofréniának nemcsak felszíni, pszichés tünetei ha­sonlóak, hanem biokémiai alapjuk ls meeeevezik. E szerint az LSD-kábulat nem más, mint mesterséges tudathasadás. és Nikotin tüdőrák A brit orvosok kijelen­tették, hogy ami a régebbi nemzedékeknek a tífusz, « kolera és a tüdővész volt, az ma a dohányzás. A Lon­donban nyilvánosságra ho­zott jelentés szerint a tü­dőrák összes eseteinek 90 százalékát a nikotin okozza. A dohányzók 40 százaléka 35. életévének betöltése előtt hal meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom