Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

SZ.EE.IfA, 1371. MAE Cl US 10. 3 SUJMMIIIIIII min—— fi törzsgárda megbecsülése a MÁV-nál A Vasutasok Szakszervezetenek elnöksége keddi ülésén két több tízezer vasutast érintő kérdésben hozott határozatot. Az elnökség hozzájárult ahhoz, hogy a MÁV ipari üzemeinél és építési főnökségeinél egységes ipari bérrendszert vezessenek be. Az elnökség februárban már tárgyalta a törzsgárda tagok erkölcsi és anyagi elismeresenek szabályozását. A mostani ülésen a MÁV vezérigazgatóságának előterjesztése alapján úgy döntött az elnökség, hogy akik 10, 20, 30 évet töltöttek a vasútnál és a szabályozásban előirt részletes feltételeknek megfelelnek, azokat tör.zsgárda taggá kell nyilvánítani. (MTI) flngol államtitkár hazánkban Amthony Royle brit külügyi államtitkár és felesége, valamint kísérete néhány napos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Az államtitkár magyarországi tartózkodása során megbeszéléseket folytat Marjai Józseffel a magyar—angol kapcsolatok, valamint anemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Elhanyagolt közös antennák Bosszankodnak az űj ház lakói — Márciustól szervizszolgálat Szegeden Szinte alig van olyan központi antennás ház Szegeden, ahol a tévé-tulajdonosok ne panaszkodnának szellemképre, gyenge vételre. Hiába hívták segítségül a tévé-műszerészt — az csak széttárta karjait, mondván, hogy a hiba nem a készülékben, hanem odafönt, a központi antennában van. A központi antenna javítása pedig a nehéz ügyek közé tartozik: a lakás bérlőjének előbb a házkezelőségnek — szövetkezeti lakás tulajdonosának, a lakásszövetkezet elnökének stb. — kell bejelenteni a hibát és kérni a javíttatást — s csak ezután készül a megrendelőlap. A szerelő legjobb esetben napok múlva jelenik meg. Előfordul, hogy hetek telnek el, amíg a tévé ismét elfogadható képpel szórakoztatja gazdáját. Sajnos, évek óta — legalábbis az első közös antennák felszerelésétől ez a helyzet. De vajon meddig lesz még így, a gyorsan szaporodó új házak lakóira menthetetlenül ez a fajta bosszankodás vár? Hazánkban egyedül a GELKA szereli, javítja, építi a 30—50 lakáshoz műsort közvetítő tv-antennákat. A munka külön felkészültséget és felszereltséget igényel, a híradóstechnika egyik szakágazata, ezért a GELKA külön területi szervizeket állított fel. Dél-Magyarországon a kiskunhalasi — területi — szerviz hivatott a szegedi igények kielégítésére; kérdéseinkre vezetőjétől, Kiss Zoltántól kértünk választ. Mint elmondotta — jól ismerik a panaszokat, s szinte kivétel nélkül valamennyit jogosnak tartják. Tény, hogy a több éve működő berendezések elhanyagoltak, jó néhányat érdemesebb lenne kicserélni, mint kijavítani. Megválasztotta tisztségviselőit a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének kongresszusa A Művészeti Szakszervezetek Szövetsége VII. kongresszusának keddi tanácskozásán a küldöttek szakmánkénti szekcióülésére került sor, ahol a szövetség hat tagszakszervezete — az Artistaművészek, a Filmművészek és a Filmalkalmazottak, a Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti dolgoztok, a Magyar Rádió és Televízió, a Színházi Dolgozók és a Zeneművészek Szakszervezete — egyenként 1-5 —F7 tagú elnökséget választottak. Ezt követően plenáris ülésen folytatódott a vita, a kongresszus megválasztotta 81 tagú új Központi Vezetőségét, a 21 tagú elnökséget. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének hat társelnöke — egyúttal az egyes tagszakszervezetek elnökei — a következők lettek: az Artistaművészek Szakszervezetének elnöke: Gács Rezső (Rodolfo) artistaművész; a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének elnöke: dr. Ranódy László filmrendező; a Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöke: Szabó Iván szobrászművész; a Magyar Rádió és Televízió Szakszervezetének elnöke Szepesi György, a rádió főmunkatársa; a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke: Deák Sándor színművész; a Zeneművészek Szakszervezetének elnöke: Kerekes János zeneszerzőkarmester. A Művészeti Szakszerveztek Szövetsége Központi Vezetőségének főtitkárává ismét Vass Imrét választották, titkárává pedig Kárpáti Sándort. Szerencsére a lakók panasza az illetékesek közbenjárására nem volt eredménytelen: március elejétől a területi GELKA szerviz megszervezte a szegedi állandó javító-karbantartó szolgálatot. Amint Kiss Zoltán tájékoztatott: az IKVval karbantartási szerződést kötöttek, a házkezelöséghez tartozó valamennyi antennát rövid idő alatt átvizsgálják és megjavítják. A már Szegeden tartózkodó szerelök az elkövetkezendő hetekben, hónapokban kétszer a tévétulajdonost szolgáló központi berendezést ellenőriznek és szükség szerint azonnal rendbehozzák az antennát, örvendetes, hogy a hosszú várakozást elkerülik: a szerződés értelmében a hibát három nap alatt köteles elhárítani a szegedi szolgálat. Az igények a lakásépítés gyorsulásával együtt nőnek — és ez a szervizszolgálat máris kevésnek, kicsinek tűnik. A GELKa éppen ezért szeretné Szegeden megnyitni új antenna fiókszervizét. Mivel Tarjánban van a legnagyobb szükség az antenna műszerészekre — a GELKA akár egy szövetkezeti házban is kibérelne valamilyen megfelelő helyiséget, akár használaton kívüli szárítót. A cél mindenképpen az, hogy a tévé-nézők pénzükért élvezhető képet kapjanak akkor is, ha a műsort közös antenna továbbítja készülékeik képernyőjére. Matkó István Albérlet az emeleten Most. hogy a hajdanvolt népi kollégisták oly nagy igvekezettel gyűjtik, dolgozzák fel a hajdanvolt népi kollégiumok ma már jó két évtizedes történetét, az ember eltűnődik: vajon más jellegű, de hasonlóképp gazdag emlékeivel méltó megörökitők tollára kerül-e majd a mai diákélet. Akadnak-e újabb húsz esztendő múlva is ilyen adatgyűjtő krónikások; íródik-e majd valami hasonló história. Bizony jó lenne, ha akadnának, bizony jó lenne, ha íródna! Bizony sok érdekes fejezetcím sorakozhatna az elképzelt könyv elképzelt tartalomjegyzékében. Jókora betűkkel állhatna ott például ez a szókettős: albérleti iroda. CÍMEK, CÍMEK, Hány éve is? Ha jól utánaszámolunk, talán három esztendeje gyülekeztek össze Szeged felsőoktatási intézményeinek diákképviselői a Szegedi Orvostudományi Egyetem gazdasági hivatalának egyik udvari szobájában. hogy az iroda megalapításáról tanácskozzanak. E sorok írója hivatalos volt erre az alapító tanácskozásra. s — ma is jól emlékszik rá —, a gyakorlat igazolta példákkal akkor még egyáltalán nem szolgálhattak az irodaalapítók. Inkább ködös ötleteik voltak. mint pontokba foglalt elképzeléseik; inkább tűnődgettek, mintsem döntöttek. Címeket gyűjtünk, címeket közvetítünk, felmérünk, ellenőrzünk — ismételgették, mondogatták. E sorok írója aztán később ott volt az iroda megnyitásán is — s ugyancsak jól emlékszik rá —. amikor a SZOTE Apáthy Kollégiumának KISZ-klubjába bekopogtak az első szálláskeresők szálláskínálók, amikor tényleg megkezdődött az eltervezett cimközvetités. Legelőször egy nyugdíjas pék bácsi jött, s kínálta fel két fiúnak szánt, különbejáratú, vaskályhás szobáját, amelynek ágyaiban havi 250 forintért találhattak éjszakai, netalán nappali nyugodalmat a későbbi lakók. Ahogy most az albérleti iroda új vezetőjével, Kiss Gyulával. meg a SZOTE KISZ-bizottságának érdekvédelmi felelősével, Fornai Katalinnal a régebbi időkről beszélgetünk, elsőként e hajdanvolt, s bizony az akció kezdete óta nagyon magasra ugrott árakat emlegetjük. Igaz, pontos statisztikájuk nincs — nem is lehet —, róla de tapasztalataik szerint manapság havi 400—600 forintba kerül Szegeden az albérletezés. (A legkisebb szobadij általában 300 forint, de ezt az összeget olyan helyiségek használatáért kérik, ahol sem meleg vizet, sem fűtést nem „szolgáltat" a házigazda, s ahonnan ráadásul sokat kel] a városközpontig utazni.) A fizetnivaló tehát jól megnőtt az iroda létrehozása óta. Ezt az iroda minden dolgaiNagyon egyszerű erre a válasz: az új lakásrendelet bizonyos passzusai miatt.,. Eljutva idáig az emlékezésben és az ismertetésben, arról az érdekes jelenségről keli most szólni, hogy az albérleti szobák gazdái, most úgy tűnik, még inkább „kivárnák". Megbőjtölik inkább az új rendelkezéseknek életbelepésének mindjobban közelgő dátumát, hogy majd aztán a megváltozott bérek ismeretében fogadják jövendő lakóikat, az új időknek új áraival. TRJ IDŐK ÜJ ARAI .. Meg ami ezzel jár: szobáklakrészJÖ HÍR, KORRETSÉG Vöröshagymás tanácskozás Drágul termelése — Gépesíteni kell! Drágul a vöröshagyma- tési móddal, mázsánként 200 zó évben megfelelő, egészsétermelés, csökkent az étel- forintos argt véve alapul, ges gumót fejlesszen. Ezért ízesítő termelőterülete álla- minden száz kiló hagymánál terjed gyorsan a magról terpitották meg Kecskeméten a hatvan forint a ráfizetés. A meszthetö holland hagyma, hagymások tanácskozásán. A költségeket a növény kézi- A Kecskeméti Konzervgyár tapasztalatcserén a termelő munka-igényessége és a sza- körzetében például az idén gazdasagok, az illetékes ku- porítóanyag előállítása drá- a terület nagy részén már ez tató intézetek, az ipar és a gítja. Az ország tizenhatezer a fűszernövény kapott hekereskedelem szakemberei holdnyi termőterülete — jyet A termesztési módok foglalkoztak a fűszernövény időszakosan — szinte meg- keresése, az áru íelhasználátermesztési gondjaival. A fizethetetlenül sok. összesen sának sokoldalúsága * miatt, felsorolt gazdasági adatok tizenháromezer kézimunka- a gazdaságokat is ösztönzi. lErkexnek mm oruk Vasúton, gépkocsikon és aruk tömege, repülőgépen ütemterv szerint Az elmúlt hét végen mar érkezik Lipcsébe a tavaszi netezer tonna kiállítási tárgy vásáron bemutatásra kerülő Lipcsében vott. (MTB szerint évről évre drágul a erot foglalkoztat. Ezekutan n Bács-Kiskun megyében tamaffvar vöröshaevma-ter- tmTielési költségek csökken- vaIy eredményesen kísérlemagyar vöröshagyma ter |ése az olcsóbb termek elo- teztek a hagyma gépi duggamesztes. A jelenlegi termesz- állítása sürgős reformot ige- tásával, s a teljes gepesitésényel. A megoldás: a fűszer- vel A'probléma megoldásanövény komplex gepesitése hoz nem eiegendő az egyéni és az elavult fajtak lovalta- törekvés. A termesztés tosa- vábbfejlesztése, gépesítése A közgazdászok szerint a országos feladat. Szükséges jelenlegi magyar hagymafaj- ségére minden eddiginél ták termesztése még teljes jobban figyelmeztet az 1971mechanizálással is drága. Az es év. A szerződéskötések áru előállítása ugyanis gya- szerint ugyanis, a múlt évikorlatilag két évet igényel, nél hatezer holddal keveAz egyik évben megtermelt sebb. alig tízezer hold vörösdughagyma még raadásul hagyma termesztésére válkülönieges kezelést is igé- lalkoztak a nagyüzemi, gaz«nyel ahhoz, hogy a kovetke- daságok. nak két felelős értője mar érveknek. adatoknak bőviben allitja: — Igen — mondják —, mind a keddi, mind pedig a pénteki fogadóórákon sok a címkereső! Az egyetemisták meg a főiskolások szinte szakadatlanul nyitogatják az ajtót. s érdeklődnek a bizony gyakran rövid címlisták iránt. Az iroda többéves működésének egyébként — a közvetítések ,„jó híre", korrektsége, biztonsága mellett — ez a legfontosabb tanulsága. Az, hogy általában nagyobb a kereslet, mint f kínálat. Legalábbis eddig jóval nagyobb volt. Miért kell hangsúlyozni ezt a nem naphoz kötött „időtényezőt"? berbeadása elzárt nak, ajtónyitasa névre teljeséggel méltatlan helyiségeknek. Vagyishogy az albérleti szobák „lakliatasi színvonalának" még további csckkenese. — Ez a jelek szerint be is fog következni... — Ha csak meg nem valósul a diákalbérlők befogadásának rendelettel szabályozott új rendszere! — Éspedig? — Ha az arra illetékes fórumon nem mondják ki, hogy egyetemistákat, főiskolásokat albérlőként lakásba engedni csak az iroda jóváhagyásával lehet! Kizárólag oda. ahol az iroda „helyszínelői" már megfordultak, s látták hogy a felkínált helyiség életre is, tanulásra is alkalmas. — Ezek szerint „intézményesülne" az iroda? — A közvetítő fórumból összefogó, ellenőrző, városszerte koordináló szervvé alakulna. Természetesen valamivel nagyobb apparátussal, de továbbra is társadalmi alapon, önkéntes munkatársak segítségével. E tervnél fontosabbat nem is lehet most a különben „hel.vi" ötlet alapján, a különben dr. Jován János személyes kezdeményezésére annak idején az országban elsőként, megalakult albérleti irodáról írni. Legfeljebb még azt. hogy bizonyos statisztikák szerint u szegedi főiskolások, egyetemisták alig fele kollégista, s durván számolva is. bő egyharmada albérlő. És Szegeden bizony ötezer főiskolás meg egyetemista van ... Akácz László KGST-szakemberek látogatása Győrben A KGST gépipari állandó bizottságának Budapesten megrendezett 52. ülésén részt vevő bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, NDK-, román, szovjet és jugoszláv szakemberek több mint százfős csoportja kedden Győrbe látogatott. Elkísérte a csoportot vidéki tapasztalatszerző útjára György Gyula, a kohó- és gépipari miniszterhelyettes. A győri városi tanács nagytermeben megrendezett tájékoztatón dr. Csernitzki Gyula, a városi tanács vb-elnöke üdvözölte a baráti országok szakembereit. Ezután HorvátiEde, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója ismertette a vendégekkel Dunántúl legnagyobb ipari üzemének helyzetét és terveit. A vendégek ezután felkeresték a gyárat. 1 *