Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám

SZOMBAT, 1971. MÁRCIUS 6. Billogosok /. Mindenki tiszta lappal kezd Ezúttal nem örültek az másod- és harmadidöszakos zottan leegyszerűsítő, esetenújsagírónuJc. Sem a parancs- katonák és az újoncok között ként a primitív gondolkodás nokok, sem azok a katonák, az ismerkedési estet. Itt ál- jellemző rájuk. Főként az akikről írni akartunk. Az talában mindenki elmondja ösztöneikra hallgatnak. . elobbíeik szigorúan a lel- röviden az életét. Nagyon Kevéssé képesek mérlegeléskünkre kötötték, hogy óva- ritkán fordul elő, hogy re. Ezért követnek el gyaktosan járjunk el. Mert a Ilyenkor valaki a többiek ran önkényes dolgokat, sza„billogosok", a megbélyeg- előtt bevallja: büntetett elő- bálytalanságokat, ezért ke-, zeltek, u büntetett előéletű- életű. A parancsnokok teljes verednek sűrűbben verekeek éppolyan katonák. mint diszkrécióval kezelik azt, désekbe, bajba, a többlek. Hiszen fegyver amit tudnak róluk. Nincs ervun az ő kézült ben is! H. .1. őrnagy elvtárs megkérdez te tőlem; — Kinek az ötlete voit erről írni? re rendelet, nincs rá utasí- Egyrészük persze nem tas. Annál szigorúbban be- ?.kar beilleszkedni a szerintartJák tuk »bol'Ju nepseg közösségébe, a hadseregben is lá— Politikai kérdés is — zítani, lógni akar. A türelem magyarázták nekem —, a diszkréció mellett: feszesen hogy a honvédség bizalom- kell őket ellenőrizni. Erre mai fogadjon mindenkit, uki figyelmeztet az a tény, hogy fegyvert fog a haza védel- nagyobb arányban követnek Nem válaszoltam, mert mére. el bűncselekményeket, önnem tudhattam, hu beval- gyilkossági kísérleteket, lom, hogy engem izgatott t'/ — ,, , . mint más katonák! u sajátos téma, egyedül en £|*OS j?y©f1j?élC gem, éppoly bőséggel szol- o/ O * gal-e udutokkal, esetekkel. Garázdaság, lopás, betörés Mondhatjuk-e, hogy a mint egyébként. Nem s volt _ ezek a leggyakoribb bún büntetett előéletű fiatalok hiábavaló óvataskodnong tények. De tt.lálunk fiatalt többsége megállja helyét a akit erőszakos nemi közösü- honvédségnél? Mi múlik a tájéké SSkn'^'l^títartffl » 1 latnak kívülállót. Sem a pc>- ítéltek el ^ Bgység Parancsnokain? Mit lilikai munkások, sem az al- ' mondanak magukról és hadeffvségparancsnok. Miért? A Talán nem érdektelen seregben fogadtatásukról válasz nagyon egyszerű, ért megvizsgálni, hogy ezek a . érdekeltek? Sere hetö és tiszteletre méltó. ..nehéz" emberek milyen magukaz erdekeltek hoioeszándékokkal érkeznek ka zatunkban ezekre a kerdeAzok a liatalok, akik — tonai szolgálatuk letöltésére, sekre keresünk váliiszt. meg civil komkban — ku- miiyen hatást gyakorolnak a lőnfele bűncselekmenyekert későbbiekben a társaikra, s bíróság előtt alltak, jól tud- mennyire formálja őket a rak, „milyen gyanakvassal múltjukról mit sem sejtő figyelik őket büntetésük e- előítélet-mentes közösség, töltésé utan. Meg munkatársaik. ismerőseik is; mind- Felmérések nem állna', azok az emberek aiklk tudo- rendelkezésünkre arról, hánv mást szereznek viselt dol- százalékuk állja meg a hegaikról. Ez a gyanakvás sok- lyét a hadseregben, s hány szar a lesnemesebb szándé- százalékuk válik éppen itt kot Is félreértelmezi, s a egész emberré, a társadalom megjavulni akarók közül is magabiztos, becsületes tagjásokakat újból visszataszít a vá. Egy-egy adat azért akad „kiközösítettek", a billogö- Éppen H. J. őrnagy elvtárs sok közé. mondta el, hogy nemrégen felmérte a büntetett előéletű és a magasan kvalifikált ka tonák fenyítéseinek arányát. Kiderült, hogy az utóbbiak, a felsőfokú technikumot, főiskolát végzettek jártak elöl — a rossz példában! Ez ténv, de hiba volna benap az ismerkedésé, A paGulay István (Következik: Három könyv és a pofonok) Emlékkönyv a sziklafalon Az aggteleki barlangóriás titkait kutató régészek, geológusok, biológusok népes táborához az utóbbi években újabb „szakág" képviselői társultak. Irásfejtők, helyesebben felirat vadászok lelkes csoportja vizsgálja át módszeresen a sziklafalakat, és Igyekszik eligazodni a kőbekarcolt, a sziklába vésett nevek, dátumok szövevényében. A szemet gyönyörködtető cseppkő világában ugyanis az 1700-as évek végétől jóformán napjainkig sokasodtak a látogatók sziklafelületekre rótt feljegyzései. A nevüket, felfedező útjuk dátumát megörökítő látogatók között szómos hazai és külföldi híresség, történelmi személyiség ukud, közülük például Petőfi Sándor és Vass Imre, a barlang legnevesebb múlt századbeli kutatója falraírt feljegyzesét megtalálták már, de hiányzik például Csokonai Vitéz Mihályé, több neves hazai és külföldi természettudósé, akik a hagyomány szerint szintén megörökítették nevüket. Egy-egy jelentősebb kézjegy, vagy dátum felfedezése újabb láncszemmel egészíti ki a barlang múltba vesző történetét, s erre az izgalmas, hasznos nyomozó munkára vállalkoztak a feliraiI vadászok. A tanácsi értékesítésű lakások ára Diszkréció A hadseregben mindenki tiszta lappal kezd. Még a büntetett előéletűek Is. Bevonulás után az első hat rancsnokok megnézik a katonák személyi lapját, s külön is ismerkednek, elbeszélgetnek velük. Jó esetben mindegyik katonájukkal. Így nem feltűnő, ha négyszemközt maradnak azokkal is. akik személyi lapján az adapasztalatok bizonyítják , hogy a már egyszer tévútra lénettekkel elszomorítóan több baj van a honvédségnél S nem mindig azért, mert nincs meg bennük a szándék a zökkenőmentes beilleszketok között szerepel, hogy désre. Hanem azért is, mert milyen bűncselekményt követtek el bevonulásuk előtt Még a legdörzsöltebb „zsivátöbbségükben másoknál labilisabb akarati tulajdonnyok" is titkolni akarják, s ságokkai rendelkeznek. titkolják is - múltjukat. Főként társaik előtt. Érthető — Nem a lógnak kl. többiek közül A kollektívába hiszen tudják, milyen nehéz beilleszkednek. A laktanyádolgozni, élni akkor, ha ár- ból lógnak ki... — magyagus szemmel figyelik őket. rázta K. I. őrnagy. - Ezek Az első napokban minden az „erős" emberek, gyenge laktanyában megrendezik a akaratúak. Általában a túlAz allami eszközökből megvalósuló tanácsi értékesítésű lakások eladási ára hatóságilag rögzített (fia) ár. A tanácsi értékesítésű lakások vevői részére az állam — öt év alatt átlagosan — lakásonként 37 ezer forint ártámogatást nyújt. A lakások alapárait az. ártámogatás összegével csökkentve állapítja meg. Az eladási ár magában foglalja a lakásberendezések, továbbá a lakóház közös tulajdonba kerülő — közös használatra szolgáló — részeinek és központi berendezéseinek ellenértékét, valamint a telekárnak a lakásra Jutó hányadát is. Az eladási ár nem foglalja magában a lakóházban levő nem lakás céljára szolgáló — külön értékesíthető helyiségek (üzlethelyiségek, garázsok stb.) eladási árát. Ezt az eladási árat a létesítési költségek arányos részének alapulvételével az értékesítő tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. Ha ezek a helyiségek közös tulajdonba kerülnek, azok ott szabályozott eladási árának a lakásra jutó hányadával a lakás eladási árát növelni kell. A lakások eladási árát az alapárak és a módosító tényezők alapján kell meghatározni. Az alapárat módosító tényezők az alapterületi, az évenkénti a homlokzat kiképzési, telepítéshelyi árkülönbözet és a beépített bútorok költsége. A lakás alapterületén, a lakáson belüli valamennyi helyiség együttes alapterületét kell érteni. Az alapárai, valamint az alapterületi árkit lönbözetet 1972-től kezdődően évenként az előző évi összeg l,f százalékával kell növelni. Ha az épület hom lokzata nem kizárólag tartós (kő, klinker, műkő, kerámia stb.) burkolattal készül, a lakások évenkénti és alapterületi árkülönbözettel módosított alapárát csökkenteni kell. A lakás alapárát növelni kell a lakásba beépített bútorok meghatározott költségével. A vevőt az eladási árból az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikái kedvezményekről szóló rendeletek szerinti kedvezmény illeti meg. A lakások eladási árát az Országos Takarékpénztár számítja ki és írásban közli az értékesítő tanácscsal. A beruházó köteles a kivitelezési tervdokumentáció szolgáltatásával egyidejűleg az egyes lakások árának meghatározásához közölni az épületben levő valamennyi lakás szintenkénti elhelyezését és azok alapterületét; személyfelvonóval való ellátottságát; a lakások fűtési módját; a homlokzati kiképzés módját és a nem tartós homlokzati kiképzés mérté két; az egyes lakásokba beépített konyhabútorok és beépített ruhásszekrények egységszámát; a nem lakás céljára szolgáló, külön értékesíthető helyiségek felsorolását és az építési költségeknek az említett helyiségekre jutó hányadát. in utazik ? Charlie Chaplin, aki az ellene indított hidegháborús kampány óta nem járt az I Egyesült Államokban, hamarosan meghívást kap a Massachussetts-i Brandeisegyetemtől. Az egyetem azt tervezi, hogy a 82 éves művészt tünteti ki idén az alkotóművészet kiválóságainait évente odaítélendő díjjal. A díj átadásának időpontja május 2-a; lehetséges, hogy Chaplin, 20 év után ismét New Yorkba látogat. Az alvás és az ébrenlét határán hallja, hogy az asszony szipákol mellette. Hiába kérte annyiszor: ne sírjon! Talán nem értette, vagy nem is figyel rá. Különös, hogy már nem érti senki sem. Tegnap, meg azelőtt a látogatói, rokonok, szomszédok, jó ismerőseik érthetetlen módon maguk közt beszéltek, s kérdéseire sosem válaszoltak . .. Ezen a borús, ködös reggelen megérkeztek legjobb bajtársai is: Váradi, Jácint, Puttonyos, Kerényi; véríoltos zubbony lötyögött rajtuk, ápolatlanok és szakállasak voltak. Ferenc úgy tudta, hogy régen elpusztultak, még 1942-ben, a nagy áttörésnél, Voronyezs alatt... Honnan jöttek elő?! Halk, visszafogott léptekkel vonultak keresztül a szobán, kíméletes halkan húzták székeiket betegágya mellé, s föléje hajoltak. Ijesztő kísérleteknek tűntek mind a négyen — Gondoltuk, megnézünk, élsz-e még? — mormogták egyszerre. Leheletüknek nyirkos földszaga volt. —- Most még láthattok... Ki tudja meddig — nyöszörgött Ferenc. — Isztok-e pálinkát? Jó barackot főztem. Tudom, szeretitek... Rózsi, hozz be egy üveggel! Az asszony térült, fordult, s fonott kis butykosból töltött mind a négyneK. Nem szabadkoztak, mohón meg itták — Emlékszel, Ferenc, odakint a front vad hóviharában. harminc fok mínuszban, meghaltunk volna egy pofa snapsztól .. Emlékszik, persze, hogy tje emlékezne. Mostanában — furcsa — minden eszébe jut. Régen elfelejtett beszélgetéseket, hangulatokat is fel tud idézni. Kitárul előtte a múlt emléktára, ismerős képek tolakodnak eléje, s úgy nézi őket, mintha egyedül ülne egy moziban. Gyakran jó lenne szólni valakihez, érezni egy vállat, nyúlni egy kéz után. s beszélni a gyermekkoráról, legényéletéről, házasságáról, és sok minden másról. Látja magát, amint negyvenhét karácsonyán gyűrötten, kopottan hazavánszorog a hadifogságból. Az első éjszakán Rózsi az ágyban könnyes szemmel simogatja végig haja ősz szálait. Megváltozott, száraz, darabos ember lett hallgatag és komor hangulatú. Alig beszélt, alig kérdezett. Ügy érezte, mintha teljesen idegen asszony ölelné át, ismeretlen, soha sem tapasztalt új mozdulatokkal. Parázsnak érezte minden porcikáját, perzselőn. forrón égette testét. — Nagyon hiányoztál — duruzsolt az asszony — Aggódtam, féltem, hogy sosem iutsz haza.. ízlelte szavait, elbódult tőlük, mint az illatától amit azelőtt sosem érzett rajta. Még éjféltájt sem aludtak el. Nyitott szemmel, moz dulatlanul feküdtek a félhomályban, s őrizték egymás titkolt, ki nem mondott gondolatait. Váratlanul zokogás rázta meg Rózsi testet Ferenc bátortalanul, rossz sej teammel fordult hozzá. Érdes bőrű tenyerével izgatottan matatott az arca körül. — Mi bánt. kedves? — kérdezte fél könyökére támaszkodva. Tekintetét mélyen az asszony arcába fúrta. Homloka keskeny gondbarézdái közt kutatott előbb, aztán a szemébe hunyorgott zavartan. — Miért, sírsz, mondd meg? — Nem sírok, hagyjál! Ne kérdezz most engem! Semmit se kérdezz! — felelt az asszony. — Jói van. nem kóré^ziok — eovwctt bele. Szorongva kelt fel, rpmegő ujjakkal sodort cigarettát, a kancsóból bort töltött magának, ettől bátrabban fordult Rózsi felé. — Mégis csak szeretném tudni, mi bajod van! — közölte szárazop, parancsoló hangon. — Beszélj pszintén! Vádlón, hűvös arccal nézett vissza Rózsi. Ferenc megrettent a tekintetétől. Soha azelőtt nem látta ilyennek. Bánta már, hogy durván beszélt vele. Megfogadta, eztán soha többé nem faggatja Rózsit. Néhány éven át egyedül küszködött hét hold szántóföldjén. ötvenkettőben beagitálták a közösbe. Rózsi otthon maradt, baromfit nevelt, tehénnel bajlódott, sok munkája akadt, alig győzte. Az akkori aszály külön sorscsapás volt. Még az évben megrokkant a nádíedeles ház is, javítani kellett nem várhattak vele, amíg rájuk szakad a tető Eladta féltve őrzött igásszekerét, s a megpenészedett lószerszámokat, sőt később megvált a Una tehéntől is. Fűrészelt faárut, nádpallót, téglát, cserepeket vett, s egy őszön át mindent rendbe hozatott. Akkor még bírta erővel, csak tél felé kezdett fájni a veséje. Eleinte oda sem figyelt Katonaemlék, nem olyan öreg még, hogy ki ne heverje. összeszorított foggal erőlködött, ne nevessék ki a többiek. Juhász, az elnök figyelt fel rá egyszer. Leparancsolta az igásszekérről, ne hordjon több trágyát, menjen az istállóba, a lovak közé, ott tevékenykediék, az könnyebb munka. Ott. az istállóban érte a baleset. Itatás közben megrúgta veséjét egy kanca ... Eszméletlenül vitték a kórházba A műtét után kilókat fogyott. Másfél hónap múltán, összeaszalt testtel engedték haza. Azóta is egyre gyengült • .. Váratlanul ismét a jelenbe eszmél. Közeledő léptek neszét hallja. Tudja, behunyt szemmel fekszik betegágyán. Érzékeli saját tehetetlenségét. Nincs ereje már. hogy felnyissa szemét, s belebámuljon a távozó világba. — Woev aludt a bei"". k«dv"s es^zonvom? ... Ráismer a hangra, Bérces doktoré De Kózsi suttoeó válaszát nem érti. Az orvos sima. hűvös kovM érzi Bilincsként fonódik a csuklója köré. majd mellkasán matat. a szíve fölött. — Még e"v injekció — hümmög az orvos —. az jót fpg lepni . . Attól m'oendt legz. Érzi, hogy az orvos ott áll mellette, hangja mégis pnessziről érkezik, al'« ér hozzá Testetlenül lebpg iszonyú magasan, éa és föld között, imbolyog száll és zuhan. Nem megnyugodni, élni volna jó!.. Zoltai Z. András