Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám

SZOMBAT, 1971. MÁRCIUS 6. kertészeti termékeink a Szovjetunióban Pénteken Budapesten, a Hungarofruct és szovjet partnere, a Szojuzplodoimport külkereskedelmi vállalat vezetői magánjogi szerződést kötöttek friss gyümölcsök és növényi konzervek Szovjetunióba irányuló idei exportjára. Ebben az évben a magyar vállalatok 60 millió rubel értékű friss és feldolgozott kertészeti terméket adnak át szovjet exportra. A szerződéssel tovább bővül a kivitel, ez a mennyiség ugyanis több mint tíz százalékkal haladja meg az előző évek szállitás>ait. Felvétel a felsőfokú tanintézetekbe Több mint 14 000 elsőévest várnak az 1971—72-es tanév nappali tagozataira a felsőoktatási intézmények. Ezen a héten kezdetét vette az idei felsőoktatási beiskolázási szezon: a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára pályázók kérelmét a középiskolák március 15-ig, a felsőoktatási intézmények pedig május 3-ig (a tanító- és óvónőképző-intézetek március 25-ig) fogadják el. A sorkatonai szolgalatot teljesítők illetékes parancsnokságuk engedélyével pályázhatnak nappali tagozatra. Az előzetes felmérések szerint az idén érettségiző mintegy 50 000 diák közül több mint 25 000 kívánja felsőoktatási intézményben folytatni tanulmányait, tehát a túljelentkezéssel ebben az évben is számolni kell. ' Az orvostudományi egyetemekre több mint kétszeres, a bölcsészkarokon több mint ötszörös, a jogtudományi fakultásokon ugyancsak ötszörös túljelentkezés várható. A különböző tudományegyetemekre — beleértve az orvosiakat is —, több mint 3300 fiatalt vesznek fel, a műszaki egyetemeken és főiskolákon 4100, az agrártudományi egyetemeken és főiskolákon több mint 1000, a tanárképző főiskolákon — a testnevelési főiskolát is hozzászámítva —, több mint 1300, a művészeti főiskolákon 310. a tanító- és óvónőképzőkben együttesen több mint 1300, a felsőfokú technikumokban és szakiskolakban összesen csaknem 3000 elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait. ,.. ' ;.-»"> w •=#• . 8 i > Wi: FUK, FUK, FUK A negyedik ötéves tervben: Hetvenezer hektárral több erdő S negyedik ötéves terv erdófejlesztési feladatait ismertette dr. Sali Emil, a MÉM főosztályvezetője, pénteki sajtótájékoztatóján. Elöljáróban leszögezte: az erdészek előtt is ismert egyes laikusoknak — általában szakmai hozzá nem értésből adódó — tévhiedelme, hogy állítólag több fát termelnek ki, mint amennyit lehetne, és a hazai erdők fokozatosan vesztenek értékükből. Az ilyen véleményeknek — hangsúlyozta — nincsen semmiféle alapja. Az erdőket hazánkban a legszélesebb körú igények felmerése és a lehetőségek ismerete szerint fejlesztik. Hosszútávú, tíz évre szóló erdófejlesztési tervek alapján munkálkodnak, és az országban ma már mindenhol üzemtervek alapján gazdálkodnak. A pontos összesítések szerint a hazai erdőterület meghaladja az 1,4 millió hektárt, az élőfakészlet pedig eléri a 190 millió köbmétert. Az élőfakászlet a kitermelés üteménél nagyobb mértékben nő, és ez a negyedik ötéves terv időszakában is így lesz; évente legalább egymillió köbméterrel kevesebb fát vágnak ki, mint amennyivel az állomány gyarapodik. Az elmúlt évben kereken 6 millió köbméternyi fát termeltek ki az országban. Az újratelepítést és a fásításokat figyelembe véve reális lehetősége van annak, hogy ezt a teljesítményt 1975-re 0.7 millió köbméterrel növeljék. A tervidőszakban 70 ezer hektárral bővül a hazai erdőterület. Főképpen a cellulózgyár telepítése ad majd sok munkát az erdészeknek. A papíripari alapanyagként számításba jövő fafajta telepítése iránt a téeszek is érdeklödnek, olyannyira, hogy két és félszer annyi erdőtelepítési hitelt igényeltek, mint amennyit számukra folyósítani tudnak. Bebizonyosodott tehát, hogy a korábbi, adminisztratív jellegű földvédelem — amely a mezőgazdasági területek erdősítésének lehetőségét túlzottan korlátozta — a gyakorlati követelményeknek nem felelt meg, főképpen azért, mert a mezőgazdaság számára jóformán értéktelen területeken kifizetődőén lehet faállományt nevelni. Az erdőknek ráadásul a talajjavításnál — a természetvédelemnél, az erózió megakadályozásánál stb. — szintén szerepe van, arrtit az is bizonyít, hogy a fával borított területek 7 százaléka valamilyen védelmet biztosit. Tízezer hektárra tehető az egészségvédelmet szolgáló erdőterület. A negyedik ötéves tervben a városkörnyéki, illetve az üdülési célokat szolgáló erdők kiterjedése 25—30 ezer hektárra növekedik. A városkörnyéki erdők felújítása azonban egész sor problémát vet fel. Egy példa: a Janoshegy egyik legszebb részén olyan 160—130 éves fák vannak, amelyek várhatóan egyszerre pusztulnak el, lehet, hogy már éveken belül. Az erdészek azt szeretnék, ha ezen a területen nem várnák meg a természetes kipusztulást. hanem fokozatosan felújítanák az erdőt. Egy ilyen akció azonban a lakosság és sokszor az illetékesek részéről is olyan ellenkezést vált ki, hogy az erdészek kénytelenek mellőzni a szakmai szempontokat és minden józan meggondolást félretéve „passzív természetvédelmet" folytatnak. Ez azonban ma már nem engedhető meg, arra van szükség, hogy a közvélemény megértse, az idős. már-már életképtelen fák megkímélése senkinek sem lehet érdeke. Vigyázat: ez nem indián harci kiáltás, hanem rövidítés! De erről majd később ... Előbb arról, hogy az Ifjúsági Ház pincéjébe — hogy régiesen szóljak — a minap nem engedtek le. Természetesen este volt, s az utcára nyíló ablakok üvegét most is zenehullámok rezegtették. Látszólag tehát olyán volt minden, mint e tájon egyéb időkben, és mégis... És mégis, két karszalagos kapuőr állta az alkalmi vendég útját, s hívta fel udvariasan, de annál határozottabban a figyelmét, hogy legyen szíves kicsit várni, majd bejelentik, s csak akkor ereszkedhet alá, ha vezetőjük érte jön, személyesen. No — hökkent meg az alkalmi SZŰRÉS MINDEN PERCBEN látogató —, de nagy lett a íegyelem FUK-éknál! S hogy tényleg milyen nagy lett. azt pár pillanat múlva többszörösen is tapasztalhattam. Jött egy lengönadrágos kamaszlány: — Mutasd az igazolványod! Bemehetsz! Jött egy nyakig hajas ifjú: — Mutasd az igazolványod! Nincs? Nem mehetsz be! És ez a szűrés így ment a végigfigyelt bő negyedóra alatt minden egyes percben ... — Bizony szúrni kell, bizony nagyon kell vigyázni! Ezt már az alkalmi vendég fogadója és alákíséröje, Apró Jenő. a nagy épület bizonyára legkisebb, s legfrissebben rendbehozott helyiségében, a FUK — vagyis a Fiatal Utazók szegedi Klubjánál: — most kitakarított, átfestett stúdiójában mondta. — Szúrni kell, vigyázni kell, mert még mindig sok — hogy szépen mondjuk —, az idekívánkozó, de ide nem való érdeklődő. Tudniillik, s bizonyára városszerte köztudott is, hogy lóképpen a leányos anyák körében nem örvend túlságos népszerűségnek ez a hajdan jobb szeneket látott, majd számtalan önkéntes ségesítése a Jövőben az egyik legfontosabb feladat. Ezt természetesen meg kell hogy előzze a vezetés és a tanácsapparátus alkalmassá tétele, azaz a megnövekedett feladatok személyi, tárgyi és egyéb feltételeinek megteremtése. A tanácsi munka fejlesztésének egyik fő feltétele a képzettség növelése mind a vezetésben, mind pedig az apparátusban. Hozzáértő, politikailag és szakmailag képzett, gyakorlott, anyagilag és erkölcsileg is kellően elismert vezetőkre és apparátusra van szükség, mely képes és alkalmas a megnövekedett feladatok magasabb szinten történő ellátására. A vezetés színvonalának fokozatos emelése megköveteli, hogy az ez év április 25-én sorra kerülő választások során nagy súlyt helyezzünk a vezetés színvonalának emelésére, majd fokozatosan az apparátus — anyagi megbecsülése mellett — politikai, szakmai képzettsége emelésére. A tanácsok népképviseleti szervek, mert minden szinten a lakosság érdekeit képviselik, attól függetlenül, hogy tagjaikat közvetlenül (helyi tanács) vagy közvetve (területi tanács) választják. A tanácsok összetételénél fogva a választók valamennyi rétegének érdekeit képviselni tudják. A szocialista demokratizmus hatékonyabb érvényesítése érdekében tovább kell fejleszteni és erősíteni a tanács tömegkapcsolatait. Ugyanis megnövekedett feladatait eredményesen csak ugy tudja ellátni, ha munkájában az eddiginél jobban a tömegekre támaszkodik. A tanácsok tömegszervezeti jellegének tagadása tehát nem jelenti azt, hogy tömegkapcsolatai a lakossággal nélkülözhetők. Sőt! A tanácstagok a jövőben is rendszeresen kötelesek beszámolni a választópolgároknak, vagv a választó tanácsi testületnek (helyi tanácsnak) végzett munkájukról, illetve a kapott megbízatásuk teljesítéséről. Ez a beszámolási kötelezettség azt is kifejezi, hogy a tanácstagok választókerületükben, illetve a tanácsban végzett munkájukat a választópolgárok ellenőrzik. A beszámolók során a lakosság renszeresen véleményt nyilváníthat a tanácsi munkáról, míg a tanácstagok felvilágosító munkájukkal megindokolhatják a tanács döntéseit, ismertethetik a perspektivikus elképzeléseit. Változatlanul megmarad a népképviseleti szerv — a testület — ellenőrzési, beszámoltatási joga a végrehajtó bizottság és az apparátus munkája felett, mellyel csökkenhet az apparátus munkájában a bürokratikus vonás. Emellett a tanácsoknak gondoskodniok kell arról is, hogy a végrehajtó bizottságot és annak apparátusát a határozott, szakszerű munkájában megfelelő támogatásban részesítsék. A tanácsok önkormányzati szervek, amelyek a hatáskörükbe tartozó helyi ügyekben önállóan döntenek és a törvények. rendeletek végrehajtása során a helyi körülmények között a leghatékonyabb módszereket alkalmazzák. Az önkormányzati jogok-es kötelezettségek mindenekelőtt a községi és a városi tanácsok tevékenységében fejeződik ki, míg a megyei (területi) tanácsok és szerveik tevékenységében, főként az államigazgatási, a központi feladatok ellátása van első helyen, de a testűlet munkájában megtalálhatók az önkormányzati vonások is. A tanácsok önkormányzati feladatai önállóságuk növekedésével, hatáskörük fokozatos bővülésével bontakoznak ki. Az önkormányzati funkciók egyes elemei már ma is jelen vannak a testületi munkában, de azok nem meghatározók. A tanácsi munka továbbfejlesztésének alapvető kérdése a tanácsok önállóságának, hatáskörének nagymérvű kiszélesítése és a különböző szintek, a községek, városok specialitásait figyelembe vevő differenciált szabályozása. Mindezt a tanács önkormányzati jogainak széles körú megállapításával lehet csak biztosítani. Az önkormányzati jelleg fokozatos kiszélesítése az eddiginél jobbaij mozgósítja a lakosságot, tartalmasabbá válik a helyi politikai munka. A döntési jogkörök további decentralizálása közelebb viszi a lakossághoz az ügyintézést. A tanácsok jellegének jogszabályi meghatározása tehát időszerű volt. Az új tanácstörvény célja, hogy a tanácsok és szerveik jobban elláthassák a szocialista építésből az állami munka javításából, a szocialista demokrácia fejlesztéséből, népünk szolgálatából reájuk háruló feladatokat. munkaóra árán tisztábbá, s használhatóvá tett helyiségcsoport. (Ideiilik, hát legalább zárójelben ideírom egy érdekelt édesanya ^vonatkozó" kifakadását: a derekad leverem, ha mégegyszer beteszed oda a lábad! Különben is megsüketülsz, akkora ott mindig a zsivaj...) És most ez az erős szigor, meg ez a halk magnózene ... Ügy látszik tényleg történt valami FUK-éknál! Történt bizony! Akár még azt is mondhatni, hogy kenyértörésre került a dolog. Sok tucatnyi — hogy úgy mondjuk, külsejük és magatartásuk szerint egyaránt figyelmetkeltő — hívével ugyanis gyors búcsút mondott egykori otthonának a klub beat-zenekara, a Travellers, s most már csak tényleg azok gyülekeznek össze a megszabott estéken, akiket jobban érdekel a valóságos, mint a gitárzenére — két üveg sör között — elképzelt utazás. Hát ez történt FUK-éknál* S míg ez megtörtént, négy hosszú évnek kellett eltelnie. Négy hosszú évnek az alakulástól az eltervezett .profil" végleges megleléséigHa majd egyszer megíródik a manapság nemcsak divatos, de az időtöltés, a szórakozás, sőt a nevelés-nevelöd és miatt legalább anynyira szükséges ifjúsági klubok története, e tudományos elemzésbe remek példaként illeszthetők majd bele a szegedi fiatal utazók. Márcsak azért is, ahogyan megalakultak... Mint Apró Jertő, a máig sem belefáradt alapító és gazda két programhirdetés között meséli, a létrehozás ötlete egészen ..alulról" jött. Vagyis hogy egy Expresszcsoport jókedvű tagjai határozták el az alapítást, egy remekül sikerült utazás óráiban. Első találkozásaik idején jószerivel még semmijük sem volt: legfeljebb ha néhány álomnak tűnő ötlettel játszadozhattak. Helyiség kellene, meg nyelvtanfolyam meg élménybeszámoló, meg persze sok-sok hazai, külföldi kirándulás, meg minden ... Aztán szép lassacskán mégiscsak megvalósuLt ez a „minden". Rendbehozódott — mint emiitettem, számtalan önkéntes munkaóra árán — az egykor jobb szeneket látott pince: majd úgy-ahogy be is rendeződött, majd akadtak önkéntes előadók, akik szóban is, képben is, szívesen vallottak ilyen meg olyan világjárásaikról, majd pedig sor került azokra a bizonyos együttes utazásokra is. Hogy hány idegen országban jártak, az tulajdonképpen nem is érdekes. Bókkal érdekesebb viszont, hogy hány meg hány kirándulást szerveztek már idehaza. Idehaza. a fiatalok tízezrei által oly kevéssé ismert szülő• hazában, ahol bejártak már sok várost, számtalan h®gyet és völgyet. Miképp bejárták és járják szinte hét; végéről hétvégére a lakott város környékét is: a dorozsmai Sziksóstót éppúgy, mint Rúzsát. A TEXTILBŐL, A SZALÁMIBÓL Kérnék egy „öszszetételi'' statisztikát. de már rövid kérdezősködés után látom, hogy teljesen felesleges. Ez a lány a textilművekből jár ide, amaz a fiú meg a „szalámiban'' dolgozik... — Tíz klubtagból legalább kilenc munkásgyerek — mondják a mindenkit jóbarátként ismerő „felelősök"; — olyan munkásgyerek, akinek legalább annyira tanulságos. mint szórakoztató a gyakori — helyben való, vagy másutt töltött —. de szervezett és mind jobban ellenőrzött együttlét. Nagyon sok mindent lehetne. kellene még elsorolni, az országosan elsők között feljegyzett szegedi FUK-ról. kezdve a foglalkozások pontos rendjével, s befejezve azokkal az útitervekkel, amelvekről éppen ezekben a napokban zengenek az új stúdiócskából vezérelt hangszórók — de hát az adatokban bő tudósítás más időkre is halasztható. Most csak azt kérdem: tényleg olyan fontosak ezek a sokkal szebb szobákban is eltölthető közös esték? Tényleg annyira kell ez a klub' — Nem tudnánk meglenni nélküle — mondja minden megkérdezett, és egyen-ketten azt is hozzáteszik, hogy — most már. Most már: a „kenyértörést" követően. vagyis a csendesebb, de tartalmasabb együttlétek idején ... Akácz László Kodály Zoltánról Hazaérkezett nevezték el e Kórondót Kodály Zoltánról, a magyar és az európai zeneművészet egyik legkiemelkedőbb alakjáról nevezte el a VI kerületi Köröndöt a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A nagy zenetudós, aki négy évvel ezelőtt, 1967. március 6-án halt meg. évtizedekig élt és alkotott köröndi otthoná-ban. szakszervezeti küldöttségünk Péntek délután hazaérkezett a magyar szakszervezeti küldöttség, amely a Szakszervezeti Világszövetség európai tagszervezetei képviselőinek szófiai tanácskozásán vett részt. A delegációt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára vezette. Az európai szakszervezeti vezetők konzultációján elsősorban az európai szakszervezeti konferencia összehívásának kilátásait tekintették át