Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

BZ2LRJ3A, 13?L?&AíiULS 31, 3 A KGST építésügyi állan­dó bizottsága számítástechni­kai szakértőinek kollektíváía állandó munkacsoporttá ala­kult, és magyar elnököt vá­lasztott dr. Szabó János aka­démiai levelező tagnak, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettesének személyében. Az állandó munkacsoport Budapesten tartja első ülé­sét, amslyet kedden a Buda­pest szálló tanácskozótermé­ben dr. Szabó János nyitott meg. Beszámolt arról, hogy az ülésszakot megelőzően há­rom fontos témában rendez­tek szakértői konzultációt a tagországok képviselői, s így számos lényeges kérdést tisztázhattak a javaslatok és tanulmányok végleges össze­állítása előtt. (MTI) A KPVDSZ székházában kedden dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter veze­tésével a miniszterhelyette­sek és a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszer­vezetének vezetői megtár­gyalták a külkereskedelem­ben dolgozók helyzetét, élet­és munkakörülményeinek alakulását. Megállapították, hogy az exportnak és az importnak, az eddiginél jobban. tervszerűbben kell előse­gítenie a lakosság igényei­nek kielégítését, a hazai áruválaszték bővíté­sét, a népgazdaság fejleszté­sét. Májusban a minisztérium és a szakszervezet vezetői né­hány külkereskedelmi válla­lat gazdasági és szakszerve­zeti vezetőjét beszámoltatják a tervkészítéssel kapcsolatos munkákról, problémákról. Egy éven belül összehív­ják a külkereskedelem szo­cialistabrigád-vezetőinek tanácskozását, amelyen kikérik a brigádve­zetők véleményét, meghatá­rozzák a mozgalom tovább­fejlesztésének tennivalóit. Megtárgyalták az 1971. évi* jövedelemszabályozás kérdé­seit, s célul tűzték ki, hogy a külkereskedelemben is jut­tassák következetesebben ér­vényre a szocialista bérezés elveit. A megbeszélés fontos té­mája volt a külkereskede­lem területén is a munka­idő csökkentése. A két szerv vezetői megállapodtak, hogy elképzeléseikről együttes javaslatot készítenek a SZOT-nak és a Munkaügyi Minisztériumnak. (MTI) Az ifjúság arca Hatmilliárd forint a második lépcsőre Megkezdődött Százhalombatta új beruházási programja Méltóságos öreg falak, visszhangzó folyosók, ko­moly előadótermeik, szemi­náriumi szobák. Egyetem. Sok ezer láb kop­tatta vén lépcsőkön jönnek, csak jönnek .a mindig újak"; a ma diákjai. Lá­nyok, fiúk vidám rajokban, hangosan, sietősen. A köny­nyed fölhullámzásban min­den szemlélődő megerezheti az ifjúság lényegét: az erőt, a szépséget, a birtokhóditó tettvágyat. Egyetemisták, A ma diák­ijai, akiknek a holnap fiatal­jait kell majd tanítani — a jövőre. v Á Dunai Kőolajipari Vál­lalat az elmúlt évben 3,1 millió tonna kőolajat dol­gozott fel és a vállalat ter­melési értéke meghaladta a 3,« milliápd forintot. A fi­nomító kapacitását számot­tevően, a jelenleginek kö­rülbelül kétszeresére fej­lesztik. Az elmúlt évben lé­nyegében lezárult a beru­házás első szakasza, mely­nek keretében több mint 4 milliárd forintot költöttek különböző üzemek létesíté­sére, s idén megindult a második ütem, amely több mint fi milliárd forint be­ruházást irányoz elő. A beruházás első lépcső­jének befejeztével egymás- ; után négy jelentős üzem átadására kerül sor. Ezek: a gázolaj kén mentesi tő, melynek évi kapacitása 700 000 tonna. Eddig kén­tartalmú gázolajat gyártott a vállalat, az új üzem be­lépése tehát jelentősen hoz­zájárul a levegőszennyező­dés csökkentéséhez. A kén­mentesitő berendezéseit jó­részt a szovjet és a ma­gyar ipar gyártotta. A má­sodik új egység a kénmen­tesítőhöz közvetlenül csat­lakozó kénkinyerő üzem, amelynek berendezéseit részben a magyar, részben az NDK ipara készítette. i Nagy jelentőségű a ha­marosan meginduló, évi 45 000 tonna kapacitású pa­rafingyár, melynek üzembe­helyezésével megszüntethe­tő a parafimmport, sőt je­lentős mennyiség exportja válik lehetővé. Az új tizem szovjet technológia alapján dolgozik, a készülékek nagy részét azonban iparunk gyártotta. A negyedik új üzem az évi 250 000 tonna teljesítményű bitumengyór. Hazánk az elmúlt években jelentős bitumen exportot bonyolított, az új gyár üzembehelyezésével tovább nőhet a kivitel. A beruházás első lépcső­jének befejeztével mái­megindultak a második ütem munkálatai ls. Egy új, évi 3 millió tonna olaj fel­dolgozására alkalmas fino­mító létesül, a hozzá kap­csolódó vertikummal, amely a korábbinál is nagyobb vá­lasztékban bocsát majd ld különböző olajipari termé- I keket. Ezek az üzemek el- i sősorban a vegyipart kiszol­gáló létesítmények lesznek. A 3 millió tonnás finomító berendezéseit nagyrészt a­Szovjetunió szállítja, a két desztillációs torony csőke­mencéit az NDK-tól vásá­rolják, míg a hőcserélő kon­denzátorok magyar gyárt­mányúak. A második lépcső első technológiai sora 1972 végén már termelésbe lép. erre az időre elkészül a Barátság II, távvezeték, amelyen ke­resztül biztosítják majd az új egységek nyersanyag­ellátását. A teljes beruhá­zás 1975-ig fejeződik be, de még a IV. ötéves tervben várhatóan megkezdődik egy újabb, 3 millió tonna kapa­citású finomító építésének előkészítése is, melynek lé­tesítésével máris foglalkoz­nak a szakemberek. Így a tervek szerint végső soron körülbelül 10 millió tonnára bővítenék a Dunai Kőolaj­finomító Vállalat teljes ka­pacitását. N. E. .rfJLIA ÉS MARIA Az Ady téri egye­temen, ponto­sabban szólva a József Attila Tudományegyetem bölcsészet­tudományi karán vagyunk. A hallgatók létszáma itt — kettő híján — azonos a KISZ-tagok számóval. Ami — ha meggondoljuk, meny­nyire fontos, hogy szocialis­ta szellemű és szemléletű fiatalok kerüljenek a kated­rákra — igen kedvező arány. De vajon nevelő professzora tud-e lenni egy egész kar­nak a KISZ-szervezet? Két lány a második eme­leti folyosón, egy ablakmé­Dőlnek a falak Somogyi Károlyné felvétele Mész- és porfelhő az Arany János utca és a Berzsenyi utca sarkán. Sokan nézték az Arany János utca 7. számú ház bontását, melyet alvállalkozóként a Szövetkezetek Csongrád megyei Értékesítő Központja végez. Ahogy olva­sóinknak decemberben már beszámoltunk, az Arany János, Dózsa György, Kazinczy és Berzsenyi utca által bezárt ház­tömböt építik át elsőnek a belvárosi tombrekonstrukció ke­Deteben. lyedésben. Buczi Júlia Deb­recenből, Ruzsek Mária Vil­lányról jött tanulni; mind­ketten harmadévesek a tör­ténelem—olasz szakon. Nem rebben nagyot a sze­mük a kérdésre. Ebből már sejthető; nem a KISZ-tagok passzív (s igen nagynak pa­naszolt) rétegéből valókkal hozott össze a véletlen. A kék szemű, csinos ar­cú Júlia mondja: Huszonki­lencen vagyunk egy alap­szervezetben. A mienk azok közé tartozik, ahol csinálnak is valamit a tagok. Én pél­dául — tudniillik patronál­juk az Ifjú Gárda nevelő­otthont — politikai vitakört vezetek az ottani állami gondozott gyerekeknek. Jó előkészület ez a tanári pá­lyára is. Ezenkívül a KISZ-bizott­ság szervező csoportjának is tagja. Még agilisabbnak bizonyul hosszúhajú társnő­je: ő alaszervi gazdasági fe­felelős volt eddig, most pe­dig Ezt is Júliának kell elmondani: — Magasabb funkció várományosa, a KISZ-bizottságba szeretnék beválasztani. A küldöttgyű­lés dönt róla. Mesélem, amit hallottam: némelyik közösségben úgy vélekednek „csak olyan ve­zetőt válasszunk, aki majd nem piszkál bennünket". — Bizony, a nagy többség elég passzív — mondja erre Mária. — Engem nem kell hogv biztassanak; ezt csi­náld, azt csináld, másképp nem is tudok meglenni. De van. aki visszahúzódik, el­zárkózik. Szerintem az ilye­neket is meg kell bízni vala­milyen feladattal. — Csakhogy hajlandók-e elvégezni? — tamáskodom de a lányok szerint a megbí­zatás többnyire kiváltja a tetteket is. — Én nem vagyok pesszi­mista a KISZ dolgában. Mondják, hogy így meg úgy. holtpontra jutott a mozgal­mi élet. A vezetőkön múlik a legtöbb, akarják-e. tud­ják-e mozgósítani a többie­ket — teszi hozzá Mária. És már sietnek is, mert a diák legfőbb ismérve, hogy sosem ér rá. Ilyenek is: — A demokra­tizmus egyenlő a „mindent szabad"-dal. — Miután a KISZ önkéntes, a belépés után is csak rám tartozik, eljárok-e a taggyűlésekre, végzek-e valamilyen moz­galmi munkát, vagy sem. Abban, hogy élnek-e le­hetőségeikkel a • fiatalok,' nagy szerepük van a párt­csoportoknak is. Mindegyik­hez tartozik néhány alap­szervezet. A kommunisták is felelősek tehát, ha valame­lyikben sorvad a mozgalmi munk§. Magasabbra tenni a mér­cét — jellemzője ez az ifjú­ságnak, az egyetemistáknak. S ha a pártról van szó, a belépés gondolatáról még in­kább. — Néha szinte fetisizálják a párttag fogalmát — mond­ja erről Vörös Lászlóné. — A belépési korhatár leszállí­tása még nem érezteti hatá­sát nálunk. Bizonyos, hogy javítani fog a helyzeten, hisz eddig zömmel negyed­es ötödéveseket, vettünk fel. — Egyáltalán milyen párt­munkát végezzek? — kér­dezte az egyik KISZ-titkár a felvételt követően. Külön meg kell értetni, mekkora jelentősége van az ifjúsági szervezetben végzett mozgal­mi munkának. — Élesszem üek a fiatalok — meséli az ifjúsági felelős. — Észreveszik, ha egy párt­tag nem felel meg a közös­ségi emberideálnak, ha ma­gánéletében ilyen vagy olyan hibákat vét. Egy KISZ-tit­kár például a tagfelvétel so­rán tapasztalt kivetnivalót Szóvá is tette: — Amikor felolvastam a párttaggyű­lésnek alapszervezetünk ajánlását, az egyik diákról, a ielenlevők olvastak, be­szélgettek közben, szinte oda sem figyelve rakták fel a kezdi keit. EGYÜTT A HALLGATÓK­KAL MI VAN A FEJEKBEN? Hogy még kö­zelebbről lássuk a mozgalmi munka sajátossá­gait, a bölcsészkari pártszer­vezet tikára, dr. Mikoia Ti­bor. dr. Krajkó András dé­kánhelyettes, a pártvezető­ség tagja. dr. Vörös Lászlóné nevelési és pártépitési fele­lős és Anderle Ádám ifjú­sági felelős is segít. Dr. Mikoia Tibor: — Va­lójában nem használják ki a KISZ adta lehetőségeket. Persze ez a szakok sokféle­ségéből is adódik, egy-egy alapszervezet nagyon hetero­gén lehet ilyen szempontból. Van olyan is, hogy tagjai alig találkoznak egymással. Dr. Krajkó András: — Jó, hogy elmondhatjuk: ki­egyensúlyozottság, nyugodt­ság jellemzi a mi fiatalja­inkat. De néha túlságosan is. Ami már passzivitás. Pe­dig rákérdezésre az ilyenek­nél is kiderül, hogy vannak gondjaik, problémáik. A párttagoknak azt is meg kell fejteni, mi van a nyugodt­sag mögött, mi van a fejek­ben. i • Egyete­münkön is meg­pezsdí­tette az ifjúsággal való fog­lalkozást — mondja a KB állásfoglalásáról dr. Papp Ignác, a József Attila Tu­dományegyetem pártbizott­ságának titkára. — Nálunk is érvényes az a megállapí­tása, amely szerint a „KISZ­szervezetek ritkán kapnak pártmegbízatásokat, a KISZ­tagok még ritkábban". Ez korábban túlságosan vélet­lenszerű volt pártmunkánk­ban. Arra törekszünk, hogy kialakítsuk a pártmegbizatá­sok rendszerét. Mindezt a párttag egyetemi hallgatók fokozottabb bevonásával kell elkezdeni. Felvételük, után ugyanis nemegyszer feladat nélkül maradtak a diákkom­munisták. Mindez egybevág azzal az elvvel, amit az egyetemi párttagok „ifjúsági centrikus­ságnak'' neveznek. — Mit is jelent ez? — A pártmunka döntő ré­sze a hallgatókat közvetle­nül érintő kérdésekkel való foglalkozás — mondja Né­meth József, a pártbizottság ifjúsági felelőse: — Más­részt: a párttagok a min­dennapi munkában, az óra­szünetekben, patronálásko a kollégiumokban folytato' beszélgetések során legyenek az ifjúság között, válaszolja­nak kérdéseikre, segísék őket. Simái Mihály KGST számítás­technika! tanácskozás Az export, az import segítse jobban a lakosság ellátását *

Next

/
Oldalképek
Tartalom