Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-30 / 75. szám

4 KLDU, 1971. MÁRCIUS 30. A% 1970. évi Tissm-völgyi úrvís Siklós Jánost •ti ' Az árvíz elleni küz­" • delemben népünk leg­szélesebb rétegei vettek részt. A dolgozók az ország minoen részéből jelentkeztek árvízvédelmi munkára, majd az újjáépítésben való rész­vételre. A KISZ-flatalok éppúgy akartak segíteni, mint a különböző üzemek, intézmények Sokan szom­bat-vasárnapjukat. mások szabadságuk idejét áldozták fel. A nehézségeket, sőt a ve­szélyt is vállaló önkéntesek sokaságából csak néhány — jellemző — példát említünk: A Dunai Kőolajipari Vál­lalat egyik komplexbrigád­ia tehergépkocsival, felszere­léssel Szegeden, az l-es vé­delmi szakaszon végzett — a helyi védelem vezetőinek elismerését kiérdemelve — hosszabb ideig példás mun­kát. A szegedi egyetemisták az egyetemi pártszervezet vezetésével önkéntesen je­lentkeztek a Vízügyi Igaz­gatóságnál homokzsáktöltés­re. 150—180 fiatal, mintegy 20 napon ét — váltásban — éjjel-nappal dolgozott még a vizsgák Ideje alatt is. A sze­gedi vízügyi szakközépiskola diákjai a tápéi gátakon vet­tek részt a védekezésben. A gigászi küzdelem befe­jeződött, több milliárdnyi népgazdasági értéket sikerült megmenteni, A kormány zá­rójelentése hangsúlyozza, hogy: „... a népgazdasági erőforrások nagyarányú mozgósítása mellett, a vé­dekezésben részt vevők ál­dozatkész helytállásának kö­szönhető, hogy a Tisza-völ­gyi árvízvédekezés eredmé­nyes volt..." Az árvizek elleni védeke­zés történetében talán elő­szfirt történt, hogy a fejlődés adta technikai eszközök szinte mindegyikének alkal­mazására sor került. A gyengébbnek bizonyult és meghibásodással fenyegető töltésszakoszokon fúrások­kal, geofizikai módszerekkel, izotópok alkalmazásával vizsgálták a védgátak anya­gát, a töltéstest átnedvesedé­sét. a szivárgás alakulását. A vizsgálatok alapján köny­nyebben lehetetett meghatá­rozni a beavatkozás műsza­kilag leghelyesebb és leg­gazdaságosabb . módjait (pl. szádfalverés, műanyagfólia­borítás. leterhelée stb.). Ez alkalommal került sor elsó ízben a cementtej-besajtolás hagyományos módszerén kí­vül — korábban csak a mélyépítésben használatos — betonitos tömítésre. Ultra­hangos vízmélységmérő ha­tározta meg pl. a szegedi Tisza-szakasz mederviszo­nyait, és ennek alapján folyt a partvédelem kőszó­rásl munkája. Légifelvételek készültek a Tisza teljes hosz­száVól, amelyek híven rög­zítik a fakadóvizes terüle­teket, es módot adnak a le­folyási viszonyok pontos ta­nulmányozására. a későbbi­ekben végzendő 1 munkák előkészítésére. A fényképe­ken jól láthatók a töltéseken és a töltések mentén kelet­kezett meghibásodások, és az újonnan épült védművek. így lehetőség nyílik arra, hogy a védekezés minden fázisáról, mind a magunk, mind az utókor számára tel­jes dokumentáció készüljön. A Tiszán és mellékfolyóin végzett vízsebesség- és víz­hozammérések biztosították a gyorsabb értékelési lehe­tőséget. A hírközlés hibát­lan működését — az árvízi (vízügyi) és postai telefon­Anyakönyvi hírek I. KERÜLET • U7.U8NÜK: Csalin l.ajos ós Bes­senyei Éva, Piri Géza Cs Bakos Klára. Tézsla PA1 ós Gergely Katalin, Horvatli Lászlu es Pus­kás Tlonn, Antall Sándor ós Pat­kó Mária. Molnár Karoly és llalogh Mária, Uorvath JózseE os Kovács Ágnes, BzéU György ós Kis Rozália, Csányl Ernő ós Sllbermann Eva, Gurtdy János és Bugyinszkl Mária. Kisapáti Ede ós Múndokl Margit. KaeZ Sándor es Szabó Éva, Ábrahám Ferenc ós ilecsltó Éva, furat Tamás és Nagy Maria, dr. ÜJ­várl József es dr. Sípos Mária, Vörös Ferdinánd és dr. Imreit Mária. Kocsis Sándor és Kéri Julianna házasságot kötöttek. SzllliMés; Kalmár Antalnak ós Somogyi Rozáliának Zoltán Gá­bor. Berek Imrének és Petri Il­dikónak Juciit Ildikó, Balogh Jánosnak és Balogh Erzsébetnek Krisztina Erzsébet, Aradi Fe­rencnek és Bulik Erzsébetnek Mónika. Gábor Lászlónak és Vigh-Mikle Saroltának Attila, Fábián Károlynak es Forró Jo­lánnak Karoly. Juhász István­nal; ós Jójári Juliannának Edit Ildikó, (trdogli Vincének és Zslkó Mái Iának Mária, Kádár­' Németh Kálmánnak és Börcsök Ilonának Atilla, Tupaslts Péter­nek ós C'slk Máriának TUnde. Zoltánfi lstvannak és Falit Má­riának Marta. dr. Llarla Imré­nek ós ili. Csótt Viktóriának Ivetté Judit, PuruóZky rstvén­nuk cs Hernádi Angyalkának András, Mezői Sándorunk es Halmai Aiankunulc Sándur Jó­zsef, dr. Ember Pálnak és Fe­kete Ildikónak Nlnettu, papp Ferencnek es Mós/.uros Julian­nának Zoltán, Stübner Dlet­marnak és Borbas Ilonának Kor­nélia Szilvia, Tóth Istvánnak es Vásárhelyi Irénnek Irén, Papp Istvánnak és Szllasl Veroniká­nak Veronika, Tóth Józsefnek es Szert Honának Edit. Tóth Jó­zsefnek és szeri Ilonának Judit, Rácz Gyulának és Máté Máriá­nak Katalin. Tóth iHlvamiak «s Tóth Évának Éva, Varga Sán­dornak és Kis Juliannának Sándor Tivadar. Csontos László­nak és Albert Kataliurmk Ju­dit, Cslzmadlu Józsefnek és Terhes Irénnek Krisztina, Bor­bás Józsefnek és Gajdács Ro­záliának József Sándor, Németh Sándornak es Martos Annának Zoltán, Kir;Aly Ferencnek és Kálmán Rozáliának Rózsa, Szeri Károlynak és Kovács Ilonának Károly Gábor, Csiszut- István­nak és Marosi Annának Kata­lin, Sötét Jánosnak és Varga Margitnak Róbert János, Katona Gyulának és Kurucsai Ágnes­nek Gábor Gyula, Gyémánt Istvánnak és Naev Kalullnnak lsiván Norbert, Környel Bélá­nak és Dezsőd Veronikának Krisztina. Tóth Sándornak , és Nagy Veronikának Sándor Jó­'koI. Borta Pálnak os Hegedűs Mariának Erzsébet nevű gyer­mekük született. Hululozás: Nagy Lajosné Csor­ba Mária, Mlczlz Istvánné Sza­nlszló Anna, Benkö Margit. TaJ­tl Lászloné Becze Marta Kollár János. Kiss Antul. Schi.ssler Já­nos, Szakái Mihály. Haranguzó Istvánné Huszka Terézia, Vetró Mihály, Kiss Ernőné Erdélyi Eszter. Bakró Dánielné Kosóez­Ity Aranka, Tápul János. Ma­gyar József. Rácz Ferene Tamás, Csorba András, Fülöp Sándor Akosné Molnár Mária, Nagy László, Deme Dénes. Körömi Lajos, Hódi Ferencné Berta Ro­znlla, Juray Antal, Szendrényl Edémé Szélvári Stefánia meg­halt. II. KERÜLET Házasság: Cságrúny Ferenc László és Nagy Julianna Erzsé­bet, Pokrián László és Horváth Julianna, Jójárt Sándor és Ur­dögh Regina, Pap Zoltán és Vlneze Eszter. Csikós János és Magéra Erzsébet, Kovács Ele­mér és Berki Ilona, Gera János és Tóth Ibolya, Csótl István és Beké Erzsébet, Ábrahám József János és Kiss Erzsébet. Nagy József és Tóth Ilona, Mészáros István es Bálint F.rzsebet Ma­ria, Molnár István János és Varga Erzsébet Gizella házassá­got kötöttek. Halálozás: Szemmári József meghalt. IIL KERÜLET Hazassag: Czutor Dezső és Nyarl Piroska Etelka házasságot kötöttek s/.uiatés: Abrahám-Furus Szilveszternek és Szőnyl Máriá­nak Lajos. Balogh Dezsőnek és Sípos Mária Teréziának Dezső, Márki Istvánnak és Balog Gizel­lának Zoltán, Krelzer József Istvánnak és Laját Annának Jó­zsef Gábor, Komócsin György­nek és Móréth Ibolyának György Zsolt, Blschof György­nek és Terhes Juliannának At­tila, Gábor Istvánnak és Terhes Irénnek Ágnes, Koszó Latosnak és Masa Ilona Juliannának Györgyi Ilona. Takács István­nak os Maróti Rozáliának Zol­tán. Kelsch Ferencnek és Lovas Máriának Anita MáHa. Rurun­ezal Józsefnek ós Gálig veroni­kának" József, Kása Dénes Im­rének ás Tóth Évának Tímea, Radóc/.i Józsefnek és Tóth Te­rézia Valériának József, Bos­nyák Ferencnek és Győri Pi­roskának Ferenc. Gyertyás Imre Jánosnak és Orosz Borbálának Gabriella. Hegedűs Sándornak es Vass Erzsébetnek Erzsébet. Ifi Gyulának és Jenei Klarának Brigitta, Jernel János Sándornak és Szommer Emmának Tibor ne­vű gyermekük született. Halálozás: Hajdú Vinczéné Csányl Julianna, Blczók András. Kardos Katalin, Forro József, Csordás Lászlóné Sublcz. Mária, Gal Menyhért. Márkus Mátyás. Szilád! Sándorné Nagymihály Julianna. Süli Mihály, Ludányi Sándor meghalt. hálózaton, valamint a telex­gépeken kívül — a jól kiépí­tett (vízügyi, honvédségi és munkásörségi) URH-hálózat biztosította. A több ezer ki­lométer hosszú vonalakon folyó védekezés áttekintését a vízügy) repülőszolgálat gé­peivel végzett felderítés és a képmagnón rögzítettek gyors visszujátszási lehetősége tet­te lehetővé. A víziközleke­dést motorcsónakok haszná­lata könnyítette meg. A technika megnöveke­dett szerepét jól mutatja a felhasznált anyagok, a moz­gósított eszközök és glápek tömege is. Az árvízvédekezés alatt a töltésszakadások helyreállí­tásához, a töltéscsúszások megszüntetéséhez és a he­lyenként szükségessé vált töltésmagasítást szolgáló nyúlgátak építéséhez a Ti­szán és mellékfolyóin 8147 000 homokzsákot kel­lett igénybe venni. E nagy mennyiségű zsák 87 százalékban hazai készle­tekből származott, azonbgn külföldről is érkeztek jelen­tős szállítmányok. így Cseh­szlovákiából a vízügyi szer­vek — rendkívül gyorsan — 300 000 darabot küldtek, majd a külkereskedelem közbejöttével újabb 500 000 darab beszerzését sikerült Biztosítani. Lengyelországból 100 000 darab zsák érkezett. Az igénybe vett termés­kő mennyisége 63 ezer 900 tonna volt, Egyharma­dát vízi úton, kétharrpad részét vasúton szállították a felhasználás helyére. A vízi úton szállítót terméskő a vízügyi szolgálat bányáiból (Tokaj, Dunabogdány) szár­mazott, míg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisz­térium különböző bányái vasúton továbbították a kö­vet. A töltések mentett oldali megtámasztásához Szeged térségében kavicsot is alkal­maztak. A kavics ugyan­csak részben vasúton (800 tonna), részben vízi úton (1400 tonna) érkezett a hely­színre. A töltésekhez vezető el­ázott földutak járhatóvá té­tele érdekében nagyobb mennyiségű — kereken 30 vagon — kohósalak és 50 vagon zúzottkő felhasználá­sára is sor került. Az őrszolgálat munkájál könnyítete meg, és ezzel se­gítette a védekezést az ak­kumulátoros kézilámpa, melynek tömeges alkalma­zására most került sor első ízben. A fontosabb vagy a sú­lyosan veszélyeztetett töltés­szakaszokat a hordozható aggregátokra kapcsolt nagy fényű reflektorokkal világí­tották ki, hogy éjszaka se szüneteljen a védekezés munkája. 148 aggregát fel­használásával egyszerre mintegy 300—400 kilométer töltést világítottak ki. A védekezés során a szi­várgások csökkentése érde­kében a dunai tapasztalato­kat felhasználva számos he­lyen műanyag fóliával borí­tották a töltés rézsűjét. A Leninvárosi Vegyiművek teljes kapacitásával az ár­védekezés rendelkezésére állt. A többségében 0,3 mm vastag, 4,2 m széles és 50— 100 m hosszú tekercsekben a védekezési helyekre kiszál­lított 355 tonna műanyag fó­lia 1 457 000 négyzetméternyi felület beborítását tette le­hetővé. (Folytatjuk.) E-E f&2 E_ Ü: K Mt M «t 1U O Közben úticélunkhoz értünk. Babilon előtt mégiscsak elfogódott lesz az ember. A 24 méter ma­gas Istar-kapu volt — ame­lyet az eredeti szerint re­konstruáltak — az ősi biro­dalom fővárosának bejára­ta. A monumentális épít­mény a szellem és az erő harmonikus egységét áraszt­ja. Díszítőelemei — színes állatfigurái, s a tetején fe­hér kőcsipkével szegve — méltóságát, rangját emelik. Hihetetlen precizitással és mívességgel építkezett Babi­lon. Föltárt romjai között tapintható értelmet nyer a történelem, és benne az em­ber életrevaló nagysága. Hogyan is tudtak ily ala­possággal. pontossággal és arányérzékkel építkezni ? Alig lehet megfejteni. (Igaz, ez a régészek meg a törté­nészek dolga. Ezen ők tör­jék a fejüket.) A mi lexikonunk szerint is Mezopotámiának ezen a részén az akkád uralom bu­kása után, időszámításunk előtt 1830 körül, az amorita uralkodók egyik leszárma­zottja tette naggyá, egyben Babilónia székhelyévé az addig jelentéktelen Babi­lont. S ezt követően az amo­rita dinasztia évszázadokon keresztül eleven, virágzó központként tartotta fönn Mezopotámia földjének e leghíresebb városát. Hammurabi. az amorita származású uralkodó kiemel­kedő egyéniségű sarjának, a babiloni rabszolgatársada­lom erős kezű uralkodójá­nak életében érte el virág­zásának tetőpontját. Ennek alapja az évszázadok folya­mán létrehozott nagy öntö­zőművek voltak, amelyeit egy kiterjedt, széles körű árutermelést folytató mező­gazdasagot szolgáltak. Ba­bilon fénykorában nagy kéz­műiparával és kereskedel­mével is kivételes világje­lenség volt. De legizgatóbb e kor szé­les körű ismereteken nyug­A 24 méter inagas. híres babiloni Istar-kapu , vó kultúrája. Kultúraérté­Keinek közvetlen és közve­tett forrása a sumér város­államok kultúrája volt, amelyek időszámításunk előtt a 4. és 3. évezredben élték virágkorukat. Babilon­ban — az öntözési rendsze­rek kiépítése is erről ta­núskodik — ismerjék a csillagászatot, a matemati­kát; az első- és másodfokú egyenletek, egyenletrendsze­rek megoldását, tudtak hat­ványra emelni, gyököt von­ni, ismertek néhány elemi geopnetriai összefüggést. Azt is megtudjuk e kor­szakot ismertető lexikonok­ból és könyvekből, hogy az általunk használt súlyokat, űrmértékeket és időszámítás! rendszert az ókorban az ösz­szes földközi-tengeri orszá­gok átvették. Az óra és a perc 60-as tagolása, a kör 380 fokra osztása babiloni eredetű. S azóta még nem találtak föl okosabb rend­szert. Persze, egészen más. ha az ember ezt ott a helyszínen hallja és a rekonstruált em­lékek, föltárt, félig föltárt romok között járkál. Igaz, hogy Hammurabi márvány­ba vésett törvénykönyvének csak a másolatát őrzik ott (az eredeti Párizsban, a Louvre-ban található), de a 280 cikkelyt magában fogla­ló márványhasáb a rabszol­gatársadalom működésének minden lényeges elemét tar­talmazza. Erős, szigorú köz­ponti hatalmat teremtett és tartott fenn Hammurabi, mert ezt kívánta a zárt rendszerű, örökösen harcban álló rabszolgatartó társada­lom érdeke. Egyik oldalon az Eufrátesz látta el vízzel és védte Ba­bilont. a szárazföldre nyúló félkörét pedig zsoldos kato­nák serege. A rabszolgák a tudomány és a művészet gyarapodását táplálták, a rabszolgatartó uralkodók pedig élvezték. A babiloni­asszír irodalom emlékeiből ránk maradt vallási eposzoit — mjnt például a Gilgames eposz és az Istar pokolri • szállása — mai szemmel, értelemmel is megejtően szépek. Restaurált épülete­ken látható fejlett építésze­tük, Szemirámisz csodálatos függőkertjét sokáig ,,a vi­lág hetedik csodájá"-nak tartották. (Folytatjuk.) a választási törvényről Hegyei tanácstagok visszahívása A megyei tanács tagjává meg lehet választani a helyi tanácsok tagjait és más vá­lasztójogosult állampolgáro­kat. A választási törvény hangsúlyozza azt a követel­ményt, hogy a megyei ta­nácstagok túlnyoiuó része a helyi tanácstagok közül ke­rüljön ki. Mindazok a fon­tos célok ugyanis, amelyek a megyei tanács tagjainak közvetett választását indo­kolják. csak akkor választ­hatók meg. ha a megyei ta­nácsokba túlnyomórészt a megye területén levő városi és kp/ségi tanácsok tagjai kerülnek. Ezenkívül az is lényeges, hogy a megyei tanácsba — viszonylag kisebb számban — olyan személyeket is megválasszanak, akik nem helyi tanácstagok, de felelős munkakörüknél, nagy szak­képzettségüknél stb. fogva a megyei tanácsban hasznus Több ezer éves sírok Erfurt körzetében, egy ké­sői kőkorszakból való, felte­hetően 4500 éves halottas­kamrát ástak ki, amelyben férfi-, női és gyermekcsont­vázakat találtak guggoló helyzetben. A halott férfiak korát átlagosan 26, a nőkét 22 evben határozták meg. A rövid életkor ellenére az eltemetettek foga erősen elkoptatott volt, amiből ar­ra következtetnek, hogy az őrlőedényből a lepényke­nyérbe és kásába került ho­mok okozta a fogak idő előtti kopását. Néhán'- fog­sorban ezenkívül szuvaso­dást is megállapítottak. tevékenységükre nagy szük­ség van. Elsősorban a Hazafias Népfront bizottságaira hárul az a fontos feladat, hogy javaslatot tegyenek a me­gyei tanácslngjelöltekre. A népfront megyei bizottsága tesz javaslatot arra, kit je­löljenek tagként a megyei tanácsba. A népfront bizott­ságai javaslatukat helyi ta­núcsonként teszik meg. A javaslat tartalmazza: a vá­lasztó helyi tanács megneve­zését, a Javasolt személy ne­vét és nyilatkozatát arról, hogy a javaslatot tudomásul vette, továbbá a javaslat in­dokolását. De nemcsak a megyei nép­frontbizottságok tehetnek ja­vaslatot arra, hogy valakit a megyei tanácstagságra je­löljenek. Ez a jog a helyi tanács bármely tagját is megilleti. <5k azonban csak ugyanannak a helyi tanács­nak a tagját javasolhatják jelöltnek, amelynek maguk is tagjai. Ez azt szolgálja, hogy a megyei tanácstagok túlnyomó része egyszersmind helyi tanácstag is legyen. Már a jelölés előtti javas­lattétel szempontjából is lé­nyeges, hogy több személyt lehet jelöltként javasolni, maid pedig jelölni is, mint ahány• tanácstagot a helyi ta­nácsok megválaszthatnak. Ennek az a célja, hogy több alkalmasnak mutatkozó sze­mély közül választhassák meg a helyi tanácstagok azo­kat, akik a helyi tanácsot. I es rajtuk keresztül a válasz­tópolgárokat a legeredmé­nyesebben tudják képviselni a megyei tanácsban. | Bár a népfront megyei bi­zottsága, valamint az illeté­kes helyi tanács tagjai csuk javasolják a jelölteket a me­gyei tanácsba, ez gondos kö­rültekintést kívánó feladat, mert a jelölésre nagy befo­lyása van. A jelölést azon­ban ugyanaz a helyi tanács végzi, amely megválasztja a megyei tanácstagot. A jelö­lést és a választást általá­ban ugyanazon a tanácsülé­sen, rendszerint a helyi ta­nács első (alakuló) ülésén tartják meg. A jelölés itt ls — mint uz egyéni választókerületekben — nyílt szavazással törté­nik. Megyei tanácstugjelöl­tek azok lesznek, akik meg­kapták a megjelent helyi ta­nácstagok egyharmadának a szavazatát és a jelölést elfo­gadják. A megyei tanáestugokut a helyi tanácsok tanácsülésen, titkos szavazásiul választják. Szavuzni a hivatalos szava­zólappal kell, amelyen fel­tüntetik a jelöltek nevét. A szavazást 3 tagú szavazat­szedő bizottság vezeti le. EK dönt a szavazat érvényessé­géről ls. Minthogy ugyanaz a helyi tanács esetleg több megyei tanácstagot is választhat, a szavazás módja némileg el­tér uz egyéni választókerüle­tekben tartott szavazás mód­jától. Minden helyi tanács­tag annyi jelöltre szavazhat, ahány megyei tanácstagot választhat a helyi tanács. Akit u szavazó meg akar választani, annak a nevét meghagyja a szavazólapon. Akit nem akar megválaszta­ni, annak a nevét áthúzza. Nem érinti a szavazat ér­vényességét, ha valaki nem az említett módon szavazott ugyan, de a szavazólapról kétséget kizáróan megálla­pítható: kire szavazott. s v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom