Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-28 / 74. szám

YASARNAP, 1971. MÁRCIUS 28. 3 Zeneszobát nyit a Somogyi Könyvtár Siklós Jánost — Zenesawbát nyitunk izlésfejlesztésre szánják a május elsején az olvasóte- zeneszobát, mely többféle rem mellett — újságolta igénynek szeretne meg feleiörömmel Bezerédy István, a ni. Együttműködve a ze- de a felvételeket magnósaiSomogyi könyvtár igazgató- ned intézményekkel kottákat lagna átjátszva már alkérja. A könyvtar erre a célra vásárolnák, cserélnék, parti- hetik az érdeklődőik. A zemár 1969 végén 300 leimezt, túrákat gyújtanék, a zene- neszoba tulajdonképpen kima gnetof ont, lemezjátszót. Irodalom kimagasló kompo- sérletl stádiuma lesz az új sztereo-hangerósftőket és nistainak életműveit, ossz- központi könyvtárban kialaíúlhaiigatókat kapott a mi- kiadásokat szereznék be, nisztérlumtól; további le- emellett minden lényeges mezekre, szakkönyvekre ta- fellelhető könyvtár saját rendezvényein is felhasználják. Lemezt nem kölcsönöznek, kítandó zenei részlegnek. A májusi kapunyitástól úgy ŰRŰKKEUULÍll^G ékAbüri I. dokumentumot használhatják az érdeklődők, valy százezer forintot a vá- Szeged zenei eletéről, s a mint a szomszédos olvasórosi tanács művelődésügyi mai magyar muzsikáról, termet beiratkozás nélkül, osztályától, s idén újabb 53 A meglevő 900 példányos ezret a fejlesztésre. Már ja- lemezparkot közel 2000 kövában dolgoznak az emeleti tetes szakkönyvtár egészíti folyosóról nyíló zeneszoba kl, de nyelvtanulást segítő napos, kétszer délutáni műberendezésein: középen hat- lemezeket és irodalmi össze- szakot tartanak, •zemélyes asztal lesz fül- állításokat is gyűjtenék. Műcsak ruhatári jeggyel igénybe vehető. Előreláthatóan egy héten háromszor egészhallgatókkal, további négy sorszalagokat helyet alakítanak ki a falnál, így egyszerre tíz érdeklődót, négy zeneművel tudnak kiszolgálni. Dr. Skaliczki Józsefnó, a A zeneszoba készítenek zennyal nagy minden biszolgálatot évfordulós és egyéb alkal- tesz diákoknak, tanároknak, makra, melyeket iskoláiknak, kutatóknak, a város zenei intézményeknek kölcsönöz- Intézményeinek, s a filharnek — sokat segitve így az ünnepi műsorok, irodalmirészleg vezetője elmondta, zenei estek tervezésében. Az komoly zenei művelődésre, anyagokat természetesen a móniai koncertek ismertetésében, az ott elhangzó művek propagálásában is hasznos fórum lehet. N. L As 1970. évi Tissa-vö Dél-Irakban van az ósi Mezopotámia. Alig nyílt gyermekértclemmel azt hittem, hogy Károli Gáspár bibliájaban ez is valamilyen egzotikus — talán nem is : létező — földrajzi környezet. [ Földjére érkezvén azonban I fölsejlik évtizedek vastag tapasztalatának párnájával takart valóságos világa, megelevenedik a bibliai szöveg mögött szunnyadó történelem, amit annyira féltem és tiszteltem, vagy talán inkább csodáltam. Sok száz egymás utáni élethosszal mért idő valóságából és históriás meséiből, az ember emlékeket kapkodva illeszt össze más és más történéseket, megszelidíthetetlen zavarossággal jelentkeznek az emlékfoszlányok: amalekita kereskedők; Mózes vezette izraeliek, akik néin; Bábelből is osakemszáraz lábbal hágtak át a lékek, romok maradtak, megnyílott Vörös-tengeren; Az Ismeretlen katona bagdadi emlékmüve tással a poroszkáló szamáron, mögötte az asszony Megyünk az országúton, szaporán szedte mezítelen Izsák leánynézője Mezopotá- Bagdadtól délfelé, a törté- lábát, belebukva puttonya miában, Nákhor városában a nelmi Babilónia fővárosá- terhébe, földnek vetett orkútnál, ahol Rebeka kanná- hoz, Babilonhoz. Nem hosz- cáját fekete kendő takarta. lsy i arvis 16. A több folyón szinte nem lehetett közlekedni, vfzi 16 órát, veszély esetén sokegyldejűleg jelentkező járművekkel biztosították a szor még ennél is többet nagy erejű és heves áradás szállítást voltaik talpon. A legnehea védekezéshez szükséges A polgári védelem munká- ^b hűekre « Arvtavédderők gyors mozgósítását a ja a mentésben, majd az azt *», veszélyeztetett helyekre tör- követő helyreállításban volt ^STiff^ ténő átcsoportosítását, össz- jelentós. Belügyi szerveink Jd} gePesltett osztaga vonuU pontosítását, illetve újabb és gondoskodtak a rendfenn- » wnnuvnhh veszélv ideújabb erőkkel vató kiegészí- tartásról és a vagyonbizton- jen ml^r árvíz teset tette szuksegesse. ság védelméről Munkasore- osztagok dolgoztak A Felső-Tisza vidékén: a ink az őrszolgálatban nyuj- egy^ a roman vízügyi dolSzamoson, a Túron és a Ti- tottak segítséget A Magyar g0zókkaJ a Szamos Szatszán megindult rendkívüli Honvédelmi Sportszövetség marnémeti alatti gátszakaáradás ellen már május kö- könnyűbúvárai derítették fel dásánaik elzárásánál. E zepén több mint 10 000 fő a töltéseken jelentkező szi- gyors munkának volt kövédekezett várgásokat, s a megsérült SZönhető, hogy a Szamos és Az árvíz levonulásával helyeket műanyag fóliával a Kraszna újabb áradása párhuzamosan a védekezést borították be. A szovjet ka- nem okozott ismételten kaa Tiszán a Maroson majd 40031 alakulatok mind aSza- tasztrófát a Szamos menti a Körösökön és a Berettyón mos-völgyi mentési munkák- községekben. • kialakult árhullám miatt - ban mind a Szeged környéki A vedekezest vegeredezekre a védvonalakra is ki véde*ezesben értékes segitsé- menyben a rendelkezesre kellett terjeszteni Május vé- get nyújtottak. állló erők szervezett összegén — 26-án —'már 38 750 A veszélyeztetett területek fogása, és a veszélyeztetett ember dolgozott a gátakon, lakosságából szervezett köz- helyekre .történő rugalmas Az árvíz legkritikusabb nap- erő és az ország különböző és ateoportositoa jelján, június 16-án pedig több területeiről az egyes minisz- ieanezte csads a iegmagamint 44000 ember vett részt tóriumok által kivezényelt «bb folcu szervezettseggel a védekezésen. (Ez kereken dolgozok együttes munkája Ehetett eredmenyt elérne az anno fővel töhh mint a? 1965 segítette a védekezés sike- áradatot — az emberek és a évi nagy dunai ™ rvíz elhfní ret A területi árvízvédelmi technika segítöegével - m^kuzdelem legnagyobb létszá- ^SS&IÁJSSÍ1^ Sr János, a Magyar A üi x mozgósították a lakosságot Szocialista Munkáspárt KözAz átlagos napi létszám ^ a polgári vedellru alaku- ponti Bizottságának első meghaladta a 30 000 fot. Mi- htokat a védekezésre, majd titkára a Csongrád megyéül 3 védekezők naponta 12 az arv(z sújtotta területeken ben szerzett tapasztalatai —16 órát dolgoztai:, munka- ^ életfeltételek helyreállí- alapján elsősorban ezt eroelórában számítva teljesítmé- tására, s Intézték a vészé- te ki: nyuk kb. egy 4000 főt foglal- h-eztetett területek lakossá- „Mindvégig egyseg, összkoztató vállalat kétévi teljes' gának áttelepítését, ellátását, hang, szervezettség és célmunkájának felel meg. elhelyezését es vissza telepi- tudatosság jellemezte az árA védekezés Szeged térsé- tését. A helyi tanácsok ön- víz elleni védekezésben gében, az Alsótiszavidéki tevékeny, szervezett és terv- reszt vevő valamennyi vezeVizügyi Igazgatóság területén szerű munkája elősegítette tő szerv, szervezet, valamint volt a leghosszabb: 47 napon a védekezés, az élet- és va- a lakosság munkáját.' keresztül tartott, átlagosan gyonmentés eredmónyessé13 200 íőveL Sét. Sem a lakosság átteleA védekezők 33,2 százaié- ^^ sem ;* intésnél ka vízügyi dolgozó volt, 31,6 nem keletkezett P3"^ százalékuk a fegyveres tes- A megyei pártszervék tetületek tagja, a többiek a vekenyen vettek részt a teveszélyeztetett területek la- rületi árvízvédelmi bizottság kosságából szervezett köz- munkájában és a helyi párterőkből és az ország minden szervekkel együtt nagy serészéből kiküldött dolgozók- gítséget nyújtottak a lakosból (gépkocsivezetők, közle- »ág tájékoztatásában, a megkedési, postai és egészség- fele16 közhangulat kialakíügyi dolgozók) kerültek ki. V^13311- a zelld> a f*®'®1®n ,. es a nyugalom fennitartasa„Kimagaslo szerepe volt a ban védekezésben a honvédség ' fegyelmezett, önfeláldozó A vedekezes műszaki trámunkájának és a tanácsok- nyitója a vízügyi szervezet nak" - mondotta Dégen volt. Mintegy 1400 gyakorimra kormánybiztos június ^ti tapasztalatokban gazdag 27-i parlamenti beszámoló- helyszint jól ismerő műszaki — mérnök és techjából ivott friss vizet (már akkor is a kútnál randeszú ez az út, alig 70—80 kilométer. Jó betonból kévúztak!); Ézsau és Jákob szült autóút, olyan mint harca az elsőszülöttség jogának eiorzásáért és viszszaszerzéséért; a kövér Laktanya nyűlott hoszszan — drótkerítéssel szegve — az út mentén, helyén bármelyik másik országban, volt a kapuőrség is, de nem (Folytatjuk.) vigyázták oly feszesen, katonasan, mint nálunk szo^^^•^••^•ritlilMlllHB alút híján — egy vasúti vona- tiszti, tiszti lakások; egyforvan — tehergépkocsik ma szürke, alacsony, lapos • ^m^m tetős házak — kupacban. A vagyunk, házak körül asszonyok, gyerekek koringyáltak, egéSokféle-fajta személy- es és főleg teherautó fut rajta, szűk esztendők változásáról; mivel a teherszállítást, vas- kás. A kerítésen kívül József testvérei által adatik el (már akkor sem Igen luk szívelték egymást a testvé- bonyolítják, rek!)... Hasonlítgatom a Február elején biblikus emlékeket a szem- de ez a tél olyan, mint ná' határig nyúló sivatag és lünk a tavasz dereka, dél- szen ráérős módon. Czottpálmaerdő, a csatornamenti tájban már tajtékot csiná- ner Sándor, követségünk titló meleggel jár. Eleinte alig kára mondta, hogy ezek sem veszi észre az ember — ha itt, sem másutt nem váelenged! magát —, hogy nem lyogházak, mint ahogyan én ismereteimből az alföldi szikes puszták gondoltam. Égetett tégla ez, fölvillan egy- szélén autózik. De a furcsa, de az örökösen szálló, szikis tömzsi kecskék, tarka taló s néha szélvészként zutőfi szép verssora... mint tehenek, turbános íellahok hogó leheletfinom homok puszták-pusztáin az ős be- meg a beduin sátrak... ide, idővel szürkére, h'omokszínduin — még eleven valóság, erre a világra térítik a fisátrak gyeimet. A csatornák menoázisok (települések), egymásbakapcsolódó útmenti váltakozásaival. Későbbi már jobban egy elfelejtett gondolat; Pere pingálja az épületeket. Ha színes — mondjuk fékéül te — autóval kiadós te, gyártotta birkafaggyúval Tigris folyók között — az tartó homokviharba kerül az útmenti beduin így mutatják. A maguk szőt- tén — az Eufrátesz és a impregnált sátrak körül le- öntözött földeken már akgelésző, bóklászó jószágok kor palántáltak: paradicsoa nomád életmód alkonyán mot, paprikát, salátát ültet— de még Endrének céda ősét léteznek. Ady tek a szabadba. Egy pálma Babilonnál járt erdő benyíló csapásán tur- volna, hiába keresgél- bános férfi ült peckes tarvalaki, mire á végére ér. olyan vörös alapszínűre vedlik a kocsija, mintha sohasem festették, fényeztek (Folytatjuk.) Búcsú egy sorozattól Lázadó színdarab — Tökéletes szereposztás Szerehrjakov összehívja a bozilk, aztán Szófia sir, ké- dig betegsége miatt nem tucsaládot és hogy bejelentése söbb a többiek, Csehóo Vá- dott nálunk fellépni. Máfontosságát, lávételességet nya bácsijának szereplői, riáss József, Bányász Ilona hangsúlyozza, állva szól a megrémülneik. Csak Sze- és Bartha Mária játszik még ház népéhez. Javasolja, a rebrjakov nem érti, mi tör- a darabban, rosszul jövedelmező birto- tént, miért kavart vihart az kot adják el, s a pénz ka- indítványa. — Az előadással búcsúzni szeretnénk a tavaly ősszel. parlamenti jában. nikus _ dolgozta ki a védeKatonáink a legveszélye- keztis helyi módszereit, irá«ebb helyeken álltak helyt, nyitotta a védekezés munÉletet mentettek. Ha szűk- káját. döntött az alkalmaség volt rá, órák alatt hl- zandó megoldások kérdésé (lakat építettek, vízi szállí- ben. Munkájukat a gátőrök táshoz utakat robbantottak a és a vízügyi szakmunkások hullámtéri erdőségekben, és mintegy 11—12 ezer főnyi amikor az átázott töltéseken serege segítette. Napi dtmikor , Sárika" szegedi primadonna volt A napokban mutatta be a köztük a Magyarországon Vörös Csillag Mozi Sándor elsőnek a szegedi színház Pál sikeres új magyar film- által bemutatott Lehár: jét, a Sárika, drágám"-ot, a Szép a világ és Kálmán Imcímszerepben Patkós Irmá- re: Ördöglovas és a Mónival. A mai szegedi fiatalok martrei ibolya főszerepeitalán csak szüleiktől, halló- ben. Szegedi évei alatt partmataiból éljenek tovább. Az Csehov nagy drámáját Nagy írók, nagy szerepek, indítványt először döbbent próbálják a szegedi szín- nagy színészek címmel megcsend fogadja, majd kitör a házban. Egyelőre még nem hirdetett sorozatunktól, vihar. Először Ványa tilta- a színpadon. A próba a fel- Azért állítottuk csatasorba nagyteremben legjobb erőinket, hogy a nésoemeleti folyik, de szinte már úgy, zők sokáig emlékezhessenek ' mintha előadás lenne. Pedig erre a sorozatra és a zárócsak a kezdet-kezdeténél előadásra. tartanai:. Minden tökéletesen tudja j az érzelmek, indulatok, játé' kok őszinték, hitelesek. A szereplő — Ma már közhely, hogy szerepét, a modern dráma bölcsőjét Csehov művészetében kell keresni. A mai dráma súgó hangját szinte nem ls minden Irányzata és alkotóhallami, a rendező, Lendvay ja hozzá vezethető vissza. Ferenc alig szól közbe, csak Számunkra, a színház és a a jelenetek kezdetéin és vé- színészek számára azonban gén mond valami eligazítást, ez a dramaturgia és kiilöŰgy tűnik, nagy előadás nősen a Ványa bácsi nem másból ismerik Patkós Irma nerei voltak többek között nevét, akinek ez első film- Neményi Lili, Dayka Marfőszerepe, s talán nem is git, Kiss Manyi, Peéry Piri, sejtik, hogy tízegynéhány Komlós Juci, Tolnay Andor, éven keresztül a szegedi Jávor Pál, Páger Antal, színház ünnepelt prímádon- Szabó Samu. Ajtay Andor és nája volt a művésznő. Áz Országos SzínészegyeFöldénvi László. 1939-ben, amikor Sziklaisület színiiskolájának elvég- nak el kellett hagynia az Villanyszerelési, háztartási gépek Javítását -'aránciuval végzem, Vörös Péter elektrotechnikus. Szeged, Csaba u. IS. — ttlc. 18 46S zése után Békéscsabán, Csá 14_ ky Antal társulatánál kezdte pálváiát, ahonnan Pécsre Volkswagen mikrobusz kitűnő allapotban eladó Szeged, Dóm tér (. sz. S. 238*17 igazgatói széket, ő ls elment Szegedről. Azóta úgyszólván alig hallottunk róla valamit. majd 1926-ban Faragó Ödön A Sárika, drágám főszerepéigazgatása alatt szerződött ben bizony már nem a részegedre, mint Sziklai Jenő gi, hódító primadonnát látfőrendező felesége, s ez idő- hatta a mozi közönsége, hatói kezdve, eovévi megsza- nem csak egv jó színészkítással — Sziklai Jenő igaz- nőt, aki bizonyította, hogy gatása alatt is — 1939-ig annak idején nem csak privolt a szegedi színház tagja, madonna volt, hanem műItteni szereplése alatt a leg- vésznő is, a szó igaz érteiszebb primadonnaszerepek- mében. .ben ünnepelte a közönség, s lené Irtván készül. — A szereposztás kitűnő —; mondja a szünetben a valami lágy, szelíd művészet. A Ványa bácsi lázadó színdarab: ezt szeretnénk rendező. — A darab nyolc az előadással bizonyítani. A szereplője közül hat Jászai- dráma lényege, hogy a szedíjas, és mindannyian saját replők szeretnének kitörni életkorukat játsszák. Talán merész kijelentésnek tűnik. lezárt, bedeszkázott életükből — Székely László díszde aligha van színház az oir- lete ezt a gondolatot kiszágban, amelyik e pilla- emelten hangsúlyozza —, s nathan jobb szereposztásban ezt akarja hangsúlyozni tudná ezt a remekművet majd az előadás is. Olyan színpadra állítani. A már színpadi produkciói akarunk hagyománnyá vált módsae- teremteni, amely — divatos rünket, hogy egy-egy sze- szóval — megsokkolja a nérep bemutatására vendég- zjőket. művészi; kérünk fel. ebben — A darab arról szöL az előadásban is folyta tjük. hogy az emberben mindenMoór Mariann, a Nemzeti nek szépnek kell lennie, s Színház művésznője játssza arról, hogy az az élet. Jelena szerepét. A címsae- amelyben a dráma szereplői replő Bitskey Károly, Aszt- élnek, földrehúz mindenkit. rov Nagy Attila, Szerebrja- még a legártatlanabb ankov Bángyörgyi Károly, gyalokat és a legnemesebbSzófia szerepében mutatko- re törekvőiket is. zlk be a szegedi közönségnek Margittay Ági, akii edBernutató április 18-én. ö U 1 i