Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-25 / 71. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. MÁRCIUS 25. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz A Tisza vízjárását altulában évenként három árhullám jellemzi: a hóolvadás következtében a folyó teljes hosszában kialakuló tavaszi áradás, a május-Júniusi esőzések nyomán elinduló, zöldár néven Ismert nyári áradás — mely a Közép-Tiszán, Illetőleg az AlsóTiszán rendszerint már nem jelentékeny — végül az őszi, csendesebb esőzésekből származó, inkább csak a FelsőTiszán megfigyelhető őszi áradás. Az alsó szakasz mellékvizeinek u felsókkel egyidejű áradása viszonylag ritka. A több mellékfolyón egyldőben elinduló ál-hullámok levonulási idejük különbözősége miatt nem szoktak u Tlszábun csúcsterhelést előidézni. Mindez így történik — az esetek többségében. A vízrendszer legnagyobb és legemlékezetesebb árvizeinek azonban éppen az az oka, hogy a Tisza vagy a mellékfolyók viselkedése eltér az átlagos körülményeknek megfelelő „szabályszerűségektől", 1870. április végéig a téli TISTA Slo/nok f-tjlltkm' HABOS Miki r-HMDn' HAQMAS-K íyomo r-nrts tm' TISZA Siegei F-lU*Mkm> mij június jihut Az 1970. évi árvíz levonulása az Alsó-Tisza völgyében (A vízállások alakulása május—június—Július hónapokban uz AlsóTiszán, a Hármas-Körösön ás a Maroson) lámok általában elég nagy jessé váló árhulláma, amiidőkülönbséggel érkeznek le rvek következtében az AlsóSzeged térségébe. A vízjárás Tiszán kis változásokkal lébármely eddig tapasztalt nyegileg megismétlődött az alakulásából nehéz lett vol- előző árhullám ktal&kulásána tehát előre látni, hogy nak folyamata. A Körös-tocsapadék- és olvadásvizekből efftazon esőzésből olyan rak alatti Tisza-szakaszon öt árhullám vonult le a Ti- marosl árhullám keletkez- az 1932. évi — és 1970-ig a szán. Az áprilisi volt 1941 hessék, amelynek a csúcsa legmagasabb — vízállósok óta az Alsó-Tisza legnagyobb ÍUf.Há" szintjét ez évben kétszer is tavaszi árhulláma. Ezt kö- vízrendszer árhuüávette a sokkal nagyobb, he- mával. Az pedig éppem nem | vesebb, nyárias május-jűniu- fordult elő a tiszai árvizek si áradás két fő árhulláma, ^^ történetében, hogy amely nemcsak a Felső-, ,, ,,„ „ hanem az Alsó-Tiszán is üyen ritka es veszelyes meghaladta az eddigi legmu- helyzetet alig 10 nappal kögasabb vízállásokat. A Felső- vesse a Körösök új, és edTlszáról és északkeleti mel- dlg nein tapasztalt méretű, lékvlzeiről, valamint az Er- a Szamos és a Kraszna délyl-medence déli részéből egyidejűleg megújuló, majd egyidejűleg elinduló árhul- a Maros ismételten erőtelfelülmúlta az áradás, ösz- | szehasonlítúsul táblázatba I foglalva mutatjuk be az 1969-ig nyilvántartott legnagyobb vízállásokat, összevetve az 1970. évi árvíz adataival. A Maros első. nagyobb és hevesebb árhulláma a Tisza 762 cm-es vízszintjét Szegednél május 19-én 18 órától, 21-én 24 óráig 890 cm-re növelte úgy, hogy a vízállás 33 cm-rel megközelítette az 1932. évi maximumot. Ekkor a Maros folyó kb. 10—15 százalékkal több vizet hozott, mint amennyit a Tisza szállított! A FelsőTiszáról elindult árhullám ez időben még Tokaj táján tetőzött. Remélhető volt tehát, hogy Szegedre érkeztéig a meder teltsége már némileg csökken. Illetőleg a Maros apadása miatt nem növekszik. A szeszélyes időjárás azonban beleszólt a vízjárás alakulásába. A Maros vízgyűjtőjében május 20 és 22 között átlag kb. 40 mm, május 23-án pedig további 30 mm eső esett. Ennek hatására a Maroson újabb hevesnek ígérkező árhullám Indult el. Május 25. táján apadóbb volt ugyan Makónál a víz, de a mérce 560 cm-t mutatott, alig 20 cm-rel kevesebb az eddig ismert (1932. évi) maximumnál. (Folytatjuk) a valasztasi törvényről Á visszahívás Folyó Vízmérce 1969-lg nyilvántartott legnagyobb vízállás )970-ben észlelt legnagyobt vi; állás Eltérés a korábbi LNV-töl cm Tlaza Szolnok Csongrád Mindszent szeged 892 930 934 923 909 435 98? 861 + 18 + « 4 38 4 38 Hármas-Körös Szarvú* 894 964 4 80 Muroa M*k« 510 694 4 44 Prémvadászok Egy nyaláb selymes prém felé veszi útját. A tévol— mókus, nerc, vidra, nyest, róka és a prémek királya, a coboly — fekszik az átvevőhely pultján. Az elégedett vadász megjegyzi: „A Habarovszk! tajga ajándéka". A vadászok eddig több keleti vadak kereslete mindig nagyobb a kínálatnál. Az idei tél különösen kedvez a vadászoknak. A tajgában Jó mogyorótermés volt, ami a vadak mennyiségén is lemérhető. A takarmánymint 300 pézsmapocok pré- szegény helyeken állatetetőmet adtak le. Az Ameriká- ket létesítettek. Nagy terűből ideszármazott állat jól leteket rezervátumként, 11ulkalmazkodik a távol-keleti letve védett területként ke1 viszonyokhoz és szépen sza- zelnek, s ezekben szigorúan porodik. tilos a vadászat. Az értékes A vadásztrófeák között a állatfajtákat helikopterekkel prémeken kívül más is akad és repülőgépeken a tajgába Viktor Salga vadász hlúzt szállított expedíciók számláihozott be — élve. A raga- ják. A expedíciók jelentései dozö a Habarovszk! Vadgaz- alapján adják ki a vadászati daságból hamarosan a föld- engedélyeket. I golyó valamelyik állatkertje (APN—KS) A szocialista demokratizmusból fakad, és a választás alapelvei közé tartozik, hogy azok, akik a képviselőt, tanácstagot megválasztották, Indokolt esetben vissza ts hívhatják őt, és helyette új képviselőt, tanácstagot választhatnak. Így kifejezésre jut az is, hogy a választók állandóan és közvetlenül ellenőrzik az általuk megválasztottak működését. Mindez azt is mutatja, hogy a választás és a visszahívás joga szervesen egybekapcsolódik. Az országgyűlési képviselőt és a tanácstagot akkor lehet visszahívni: — ha megbízatásának valamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni, vagy — ha megbízatásúra méltatlanná vált. A visszahívással nem a képviseleti testület (tehát az országgyűlés vagy a tanács), hanem maguk a választók döntenek arról, hogy megszüntetik annak a személynek a mandátumát, aki már nem tudja ellátni képviseletüket, mert e fontos közmegbízatásra méltatlanná vált, vagy annak nem képes eleget tenni. Az országgyűlési képviselő visszahívását a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége kezdeményezheti. Az elnökség egyrészt folyamatos tevékenysége sorún értesülhet azokról az okokról, amelyek a visszahívást indokolttá tehetik. Az elnökség kezdeményezése alapján a választók gyűlése mindenekelőtt abban foglal állást: javasolja-e a képviselő visszahívását. Ez a — egy vagy több — gyűlés lényegében megfelel a választások előtt megtartott ielölőgyulesnek. Szervezésére. lebonyolítására lényegében ugyanazok a szabályok Irányadók, mint amelyek szerint a jelölőgyűléseket tartják. Ha a választók gyűlése a képviselő visszahívását javasolja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége a javaslatot bejelenti a Népköztársaság Elnöki Tanácsának. Ezután az országgyűlési választókerületi bizottság összehívja a választóknak azt a — egy vagy több — gyűlését, amelyen a visszahívásról döntenek. A választók gyűlése nyilvános; a döntés nyílt szavazással történik. A visszahíváshoz az szükséges, hogy — a választókerület választóinak legalább a fele részt vegyen a visszahívás kérdésében döntő gyűlésen, és a jelenlevő választóknak több mint a fele a visszahívás mellett szavazzon. A helyi tanácstag visszahívását a Hazafias Népfront helyi — tehát városi, Illetőleg községi — bizottsága kezdeményezheti. Ennek alapján szervezik meg azt a gyűlést, amelyen a választókerület választópolgárai állást foglalnak: javasolják-e a visszahívást. A visszahívásra irányuló javaslatot a Hazafias Népfront helyi bizottsága bejelenti a helyi — tehát a városi, Illetőleg községi — tanácsnak. Ez hívja össze a választóknak azt a gyűlését, amely a visszahívás felől dönt. Bartók pártfogoltjai Vásárhelyi Zoltán A szegedi zeneiskolának harminc éven át. volt Igazgatója König Péter, Juhász Oyula sógora. 1004 elején kezdte tevékenységét, s az 1935. május 4-i városi közgyűlés nyugdíjazta. Némi bürokratikus huzavona után, augusztus 17-én irta ki dr. Pdlfy József polgármester az Igazgatói tisztre u pályázati hirdetményt. 2B-én már közölte a Délmagyarország az első pályázók nevét: dr. Belle Ferenc hegedűtanár, igazgatóhelyettes, Antos Kálmán orgonaművész, u Fogadalmi-templom karnugyu és az egykori szegedi, dr. Bárányi János zongoraművész, ekkor a debreceni zeneiskola igazgatóju került addig szóba. Üjabb késedelmet okozott a döntésben, hogy a tervezett szeptemberi kisgyűlés helyett októberre halHsztották a válas/.lust. Amikor ezt u Délmagyarország szeptember 19-ón bejelentette, még újabb pályázókról adhatott számot. „Két pályázat ugyanig — írja a lap — postán érkezett Szegedre, igaz, hogy a határidő letelte után. de ilyen esetekben a postai feladás időpontja veendő figyelembe. Mindkét ajárüutot még a záróra előtt adták postára, szabályszerű időben. Az egyik pályázó Vásárhelyi Zoltán, a kecskeméti zeneiskolu tanura, a másik pedig Budavári Fehér Miklós budapesti hegedűművész." A lup ugyanakkor visszavonja korábbi téves értesülését Bárányi János pályázatáról. Bárányi kijelentette, hogy ilyen tervekkel nem foglalkozott, s továbbra is Debrecenben folytatja tevékenységét. , Szeged város levéltárában megtalálható Vásárhelyi Zoltán karakterisztikus kézírásával a határidő végső napján, szeptember 14-én kelt pályáz.ati levele a szegecji polgármesterhez, vázlatosan elmondja önéletrajzát: lHl)0-ban született Kecskeméten, 1918-ban tett érettségit, 1921-ben hegedűtanári oklevelet szerzett, majd zeneszerzési tanulmányokat kezdett, de közben 1924. január 1-én meghívták a tallinnl szimfonikus zenekar hangversenymestert székébe. Két évig Észtországban működött, mint szólista. 1926-ban szülővárosa pályázat mellőzésével hívta meg zeneiskolája egyik hegedűtunári állására. A működését igazoló, ugyangznap kelt polgármesteri bizonyítvány, melyet dr. Kiss Ede írt alá, a legmelegebben pártfogolta Vásárhelyi Zoltánt. Hegedűtanárként kötelességét „nagy rátermettséggel, szeretettel és pedagógiai érzékkel látja el", mondja, működése nyomán született a zeneiskolai énekkar, melyet országosan elsőrangúvá fejlesztett. „A Kecskeméti Városi Dalárda — folytatja a polgármesteri bizonyítvány — 1933 novemberében karnaggyá választotta. Vdsárhelyi Zoltán karával úttörő munkásságot végzett a dalkultúra fejlesztése érdekében. Számtalan klasszikus és modern magyar bemutató fűződik nevéhez, mégpedig olyan művészi teljesítménnyel, melyek Kecskemétet a vidék első zenei városai közé emelték." A pályázati követelményeknek megfelelően Vásárhelyi leveléhez az okmányok mellett nyolc külföldi műsort és 16 fővárosi kritikát is mellékelt hangversenyeinek jellemzésére. A kecskeméti polgármester pedig így fejezte be hivatalos levelét: „Vásárhelyi Zoltán felkészültsége mellett egyéniségénél fogva vezetői állásra minden tekintetben alkalmas." A Vásárhelyi pályázati Iratait tartalmazó irattartó legértékesebb dokumentuma Bartók Rélának szeptember 20-án kelt levele Pdlfy József szegedi polgármesterhez. Szövegét 1958-ben Herényi Sándor közölte. Bartók is elsősorban Vásárhelyinek kecskeméti munkásságára hivatkozik, és nyomatékosan hangsúlyozza, hógy levele nem formális ajánlólevél „Szeged zeneéletének jövőjéről van szó, ez pedig az egész ország zeneéletében van akkora fontosságú, hogy szinte országos érdekű kérdésnek minősítsük, vajon az ottani legfőbb zenei pozíciót a mostani fiatalabb nemzedék legalkalmasabbjával töltik-e be vagy sem. Ez a legalkalmasabb pedig — teljes meggyőződésem szerint — Vásárhelyi Zoltán." Pálfy József október 7-én válaszolt Bartóknak. Közölte vele, hogy levelét egész terjedelmében ismerteti a zeneiskolai szakbizottság mint jelölő bizottság előtt. „Rajta leszek, írta, hogy Méltóságod pártfogoltjáról mint nagyképzettségű és nagytudású emberről, aki Méltóságod szerint is a legalkalmasabb ezen állásra, a választó bizottság tagjai tudomással bírjanak." A bizottság október 25-én végezte el a jelölést. Elnöke a polgármester volt, helyettesi- Renkey Lipót lcultúrtanácsnok és dr. Pálfy György tb. tanácsnok (a fölszabaduláskor Szeged polgármestere, majd lőispánja). jegyzője Kac/c Lajos, előadója dr. Belle Ferenc, tagjai pedig: Rakó László református lelkész, Borbély József, vitéz dr. Gárgyán Imre ügyvéd, dr. Hajnal István ügyvéd (hírhedt ellenforradalmár, a világháborúban tartalékos századosként Tamási Áronnak és Kahána Mózesnek purancsnoka), Kispéter Lőrinc, Kolthay Alajos tanfelügyelő, dr. Löw Immánuel főrabbi, vitéz dr. Máriaföldy Márton gimnáziumi igazgató, May Gyula, Raská Sándor prelátus, Schwarz Béla, vitéz dr. Shvuy Kálmán altábornagy, országgyűlési képviselő, dr. Szalay József nv. rendőrfőkapitány, Szírányi Béla, dr. Vadász János és a tantestület az évi küldötteként Fellegvári Walter zeneiskolai tanár. Mint látható, szakértelmét és politikai nézeteit tekintve is igen vegyes összetételű társaság kezében volt a döntés. A hat pályázó közül „az Igen rövid ideig tartó ülésen" a bizottság hármat jelölt a következő sorrendben: 1 Dr. Belle Fe renc, 2. Dr. Antos Kálmán, 3. BánhidiBartl Ödön, a nyíregyházi tanítóképző intézet tanára. Vásárhelyi Zoltánt tehát nem Ls jelöl ték. A kisgyűlés október 30-1 ülésén Bel le Ferenc 15, Antos Káinián 9, BánhidiBartl Ödön 2 szavazatot kapott. Az irattartó őrzi még Vásárhelyi Zoltánnak szegiedi barátjához, Virányi Elemér gimnáziumi tanárhoz, a finn Irodalomtudomány kitűnő művelőjéhez küldött táviratát, melyben kérte, hogv pályázati okmányait a városházáról kérje vissza. A dolgok leegyszerűsítése lenne, ha Vásárhelyi Zoltán és Bartók Béla szegedi kudarcát vulgárisan csak a jobboldali politika és a hozzá nem értő vaskalaposság fölényének minősítenénk. Kétségkívül ennek is szerepe volt a jelölésben, a döntésben. Ha Pálfy polgármester — levelebői kltetszöen — tisztában volt ls Bartók álláspontjának jelentőségével, súlyával, a zenei bizottság többségének szemében valóban nem a legjobb ajánló levélnek számított éppen a Bartók Béláé. Nincs okunk a nyolcvan felé közeledő Belle Ferenc öreg napjait megkeserítenünk, hogy róla most rosszakat mondjunk., Bizonyára megfelelt posztján, melyet a fölszabadulásig betöltött. Mellette szolt az is, hogy Szeged szülötte volt, Kömig Péter taníivunyu, hegedűlanári képesítésévé) párhuzamosan államtudományi doktorátust is szerzett, végigszolgálta uz. első világháborút, főhadnagyként szerelt le, 1919 őszétől a zeneiskola tanáraként működött, egyik alapítója volt a szegedi filharmonikusoknak, R végül — de nem utolsosorban —, mint helyettes már 1934 őszétől, König Péter tartós betegszabadságától kezdve, ellátta az iskola vezetését. Ilyen „birtokon belüli" helyzetben előnye nem csodálható, u még oly kitűnő Vásárhelyi Zoltánnal, vagy akár Antos Kálmánnal szemben ls. De, hogy Vásárhelyit meg az első három között sem jelölték, ebben már nyilván a politikai szempontok érvényesültek. „Szeged zeneéletének jövőjéről van szó, irta Bartók, ez pedig az egész ország zeneéletében van akkora fontosságú, hogy z.inte országos érdekű kérdésnek minősítsük, vajon az ottani legfőbb zenei poziúót a mostani fiatalabb nemzedék legalkalmasabb .jávai töltlk-e be vagy sem" S mi csalc tűnődhetünk, mit vesztett Szeged és az ország azzal, hogy Bartók jjánlását annak itféjén nem fogadták meg! Péter László i