Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

SZERDA, 19TI. MÁRCIUS 24. Tanácstagok jelölése Büszkék oktatójukra A gedói iskola hatalmas üvegablakaival tekint a József Attila sugarúira. A fiatal épület mintha vonzaná a csoportosan érkező ticenéveseket kapuja felé, ahol ünnepi díszbe öltözött úttörők fogadják őket. A teremben a fiúk, lányok már korábban elfoglalták helyüket. A felnőttek később érkeznek. Az eddig kényelmesen ülő fiúk lassan a fal mellé szorulnak — a székek az idősebbeket illetik meg. Hajdú Tstvánné, a Kállai Eva-nevelőotthon igazgatója kedves szavakkal köszönti a teremben összezsúfolódó jelölőket. Az imént még izgő-mozgó, csevegő diákok elcsendesednek. Dudás József beszámolóját érdeklődve figyelik, hiszen az isko Iákról is szó esik. S hogy valójában miért is gyűlt össze ezen a jelölőgyűlésen ilyen szokatlanul sok diák, a következő percek megadják a választ. Dr. Jakab István, a textiltechnikum igazgatója emelkedik szólásra az előadó után. A 65-ös választási körzet jelöltjének munkatársát, Süvegh Istvánnét javasolja. „Húsz éve ismerem, azóta munkatársam. Az iskola műhely főnöke. Azelőtt a szegedi kendergyárban dolgozott, közben leérettségizett. Azóta oktatja tanulóinkat. Szorgalmas, okos asszony, aki másokért is képes áldozatot vállalni. Eddig is segített mindenkinek, aki csak hozzáfordult." Süveghné mellett felszólaltak a húsz évvel ezelőtti és jelenlegi munkatársak is. A régi ismerősök, szomszédok mind egyetértenek a javaslattal. Dr. Rück Vera nyugdíjas orvosnő külön örömét fejezi ki amiatt, hogy ez a körzet nőt javasol tanácstagnak. A fiatalok, akik életük első jelölőgyűlésén vannak, érdeklődve hallgatják az érveket és talán kicsit büszkén is. hiszen az ő oktatójukat érte ez a megtiszteltetés. „Választóim segítségét kérem" • í f • ékén mara Minden jelölttől azt kérik a választók, álljon helyt körzetéért Aki többször volt mái- tanácstag, tudja, mit jelent ez a helytállás, aki először kóstol bele, aprólékosan ízlelgeti a szót Felelősségének sulvát megismeri már a jelölőgyülésen, hiszen kiváltságok özöne tárul elé, lehetőségeit részleteiben majd csak a választás után. Vízvári Pálné. a jelölt ezért mondja Sándorfaíván, az Üjosztás gyűlésén: — Hangzatos szavakkal ígérni én nem tudok, de nem is akarok. Annyit azonban teljes felelőséggel már most mondhatok, igyekszem a legjobb munkát végezni, hogy meg legyenek elégedve velem. De segítséget is kérek ehhez a munkához: választóim segítségét. Az egyre gyarapodó nagyközség legújabb negyedében szavazták meg egybehangzó kézfői tartással jelöltnek a tápéi háziipari szövetkezet itteni részlegének helyben lakó vezetőjét. Elsősorban asszonyok dolgoznak a szövetkezetben. asszonyok kérik először a jelöltet, segítsen ügyes-bajos dolgaikban. Egymás után állnak elő az új körzet gondjai. Sötétek az utcák, változtatni kell a közvilágítás ideiglenességén stb. Magával viszi az itteniek gondját Vízváriné a tanácsba, ha megválasztják, is, amit a jelülőgyülás De tudja, hogy a tanácstag résztvevőd mondanak búcsúereje választóival tartott záskor: kapcsolatában van. Azért — És ezután is találkozkéri ő is ugyanazt többször zunk, sokszor! Tegnapi jelölések, mai, holnapi jelölőgyíílések A kedden megtartott szegedi tanácstagjelölő gyűlések során a 39-es számú tanácstagi választókerületben Nemes Józsefet, a 29-esben dr. Bencze Györgyöt, a 12esben Török Juditot, a l-esben dr. Kovács Lajost, a 16-osban Tóth Bélát, a 37esben Csanádi József nét, a 42-esben Nitsinger Gyulát, a 79-esben Berkes Ildikót, az 58-asban Szőllősi Sándort, a 7l-esben Hódi Istvánnét, a 88-asban Molnár Sándornét, a 99-esben Frányó Józsefet, a 109-esben Sziládi Sándort, a 117-esben Nagy Istvánnét jelölték városi tanácstagnak. Ma, szerdán a 11-es számú választókerület jelölőgyűlése a népfrontszékhózban (Vörösmarty u. 3.), a 38-asé a Dózsa Gy. ált. iskolában, a 34-esé az Osztrovszky u. ált. iskolában, az 5-ösé az Árpád téri ált. iskolában, a 72-esé a tarjáni új iskolában, a T4-esé a Becsei u. óvodában, a 75-ösé a gedói iskolában, az 57-esé a szilléri iskolában, a 102-esé a 600-as ip. tan. intézetben (Tolbuhin sgt. 84.), a 113asé a Hunyadi János sgt. óvodában, és a 116-osé a Hámán Kató ált. iskolában lesz. Ilolnap, csütörtökön a 40-es választókerület jelölőgyűlése a Móra F. művelődési otthonban. a 23-asé a Kossuth Zs. ápolónőképzőben (Tolbuhin sgt. 1.), a 24-esé a Gutenberg u. ált. iskolában, a 28-asé a Mérey u. ált. iskolában, a 73-asé az új tarjáni iskolában, a 78-asé a Zalka iskolában (Brüsszeli krt. 37.), a 103-asé a Katona u. óvodában, a 11 l-esé a Hunyadi J. sgt. óvodában, a 120-asé a Szabadság téri óvodában, a 3-asé a Tömörkény gimnáziumban, a 32-esé a Madách u. ált. iskolában lesz. Mind a mai, mind a holnapi jelölőgyűlések este fél 6 órakor kezdődnek. Jó dolog-e a demokratizmus? Erre a kérdésre egyértelműen igenlő választ kap a riporter, mintha egy már teljesen és mindenütt élő. vérünkké vált dologról érdeklődne. Csak utóbb, mikor a következőkben arra szeretne választ kapni egy munkahelyen: ugyan miként is érvényesül itt és most a demokratikus légkör, akkor jön a hümmögés, fe.j vakarás, mert a Komkrétumtermés korántsem olyan jó ezen a téren, mint amennyi határozatunk van róla. mint ahányszor jelentésekben es beszámolókban előfordul maga a szó. Azt a helyes elvet, amely mindenkinek, s minden tekintetben egyenlő jogokat biztosit, igen nehéz nyomon követni gyakorlati megvalósulásában. — Jobb erről nem beszélni — ezt a választ éreztem ki néhány munkás vagy parasztember beszédes hallgatásából. — Miért pont ón? — replikáztak mások. Ha pedig valaki úgy tartja, jobb nem beszelni a demokratizmusról, méginkább úgy tartja, hallgatni kell az üzemben, szövetkezetben előforduló hibákról is. S a „miért pont én" ellenpárjában nem nehéz felismerni a hátteret, a vezetői „miért pont ő" és „miért pont így" replikázásokat. A pártdemokrácia és | az üzemt sík is így gondolkodik? és a harmadik is? Akikor bizony egyhelyben jár a mi demokratizmusunk! — az igazság keresésének szenvedélyével fejtegeti aggodalmait. Elgondolom: bizony több kellene abból a lobogó szenvedélyességből. igazságkereső kedvből. Azok az ügyes-bajos dolgok, amelyek időnként napvilágra kerülnek, hónapokkal, néha évekkel előbb már benne vannak a mun kahely levegőjében. Nem tegnapiak a broblémák, a látó szem is megvolna hozzájuk, csak a kimondó száj hiányzik sokszor. Egyetértünk abban is: jog ós kötelesség a bírálat. Ahol egészséges a pártszervezet légköre, ott a szóvátevők megvédése sem jelent problémát. nem megbecsülésre találnak. Persze ehhez a párttitkár személyének, politikai öntudatának is garanciát kell nyújtani. Hogy az igazgató ne tekinthesse és mondhassa fellengzősen, „az én párttitkáromnak", ne kezelhesse le, netán „zsebelhesse" be a pártpolitika legfontosabb munkahelyi emberét. De hogyan egyeztetik össze az eszmei függetlenséget az anyagi függőséggel ezek az — általában nem függetlenített — funkcionáriusok? Bizony, néha igen nehezen, konfliktusoktól kísérve. JOBBAN TUDJÁK PÖRÖLÉS, KONFLIKTUS TESTVÉRFELELÖSSÉG bővülése és a munkába állók számának növekedése következtében az egyes családokon belül csökkent az eltartottak aránya, és vele emelkedett az egy családtagra jutó jövedelem. A sok munkaalkalom és a teljes foglalkoztatottság ténye elhomályosítja emlékeinkben, hogy nem is olyan régen, ezelőtt alig 20 évvel is, tehát a felszabadulás utáni első években milyen súlyos elhelyezkedési gondok voltak még a városban. A textilművek építkezésénél sokan azért vállaltak minden ellenszolgáltatás nélkül társadalmi munkát a beinduló építkezésen, hogy később a gyár dolgozói lehessenek. Jelenleg ugyanott több száz munkahely, és a város más üzemeiben szintén a munkahelyek sokasága varja a jelentkezőket. Változtak, emelkedtek a bérek és a jövedelmek. Ismeretes, hogy a bérarányokat tekintve, a többi népgazdasági ágazathoz viszonyítva a könnyű- és élelmiszeripar az elmúlt évtizedekben hátrányos helyzetben volt. Az e kategóriába tartozó vállalatoknál a bérek és jövedelmek színvonala lényegesen alatta volt más ágazathoz tartozó üzemek bérarányainak. Ez hátrányos helyzetet, idézett elő a városban, az itt élők és dolgozók szamára. Hiszen az ipar szerkezetében nálunk éppen ezek az alacsonyabb iövedelmet biztosító üzemek adják a foglalkoztatottak magas aranyát. Gazdaságpolitikai célkitűzéseinknek megfelelően az elmúlt években — különösen pedig a reform bevezetése óta — kedvező tendenciát figyelhetünk meg ezen a téren. A bérszínvonal gyors ütemben fejlődik. Az elmúlt 3 év alatt a textilművekben 22, a cipőgyárban 21, a konzervgyárban 23%kal nőtt. a bérszínvonal. Az elért növekedés még nem tudta ellensúlyozni a nagyarányú elmaradást. A tendencia — melyet az adatok mutatnak — arra enged következtetni, hogy belátható időn belül megszűnik az a nagy feszültség, mely ezen a téren fennállott. Az életkörülmények alakulására nagy hatást gyakorol a lakásellátottság. Ismeretes a város lakossága előtt, hogy az illetékes szervek több mint 8 ezer jogos lakásigényt tartanak nyilván. Az elmúlt 5 évben eppen e kedvezőtlen helyzet megszüntetése érdekében fokozott ütemű lakásépítés valósult meg Szegeden. A III. ötéves terv során a legkülönbözőbb építési formákban megépült lakások száma 5676. Ennek alapján tehát számot tevő azoknak a családoknak a száma, akiknek lakásgondjai megoldódtak. Az igények gyorsabb kielégítése szempontjából nagy jelentőségű a HL. ötéves tervben megkezdett, és ez évben befejezésre kerülő házépítő kombinát létesítése. Világos mindenki előtt, hogy a tömeges lakásigények csak tömeges lakásépítési módszerrel elégíthetők ki. A házgyár megépítése ezt a célt szolgálja. Az ott dolgozó vezetők és beosztottak, műszakiak és munkások — megértve az építkezés jelentőségét — jól szervezett munkával 1 évvel hamarabb termelésbe állítják a gyárat. Ez lesz az a reális alap, amelyre a következő évek és ötévek lakásépítési programját alapozhatjuk itt a városban. Az elmúlt 5 évben a lakásépítés mennyiségi növekedése mellett minőségi változás is állt be. Elöterbe került a teljesen felszerelt. töbhszobás lakások építése. A megépült lakásoknak 8%-a egyszobás, a kétszobás lakások szama az összes megépített lakások 14%-át teszi ki. Amikor számvetést végzünk, végső következtetésünk egy lehet.: városunkban — munkánk nyomán és eredményeként — ha más-más mértékben is, de javult az emberek életkörülménye. A számvetés közben ismerjük új feladatainkat is. A IV. ötéves terv időszakaban az eddiginél is több munka vár mindannyiunkra. Ez a biztosítéka, hogy városunk fejlődése, életkörülményeink javulása töretlen maradjon. DL VARGA DEZSŐ ', demokrácia édestestvérek Az egyiknek kicsit idősebbnek kell lennie, olyannak, hogy segíteni tudjon a másikon. Csakhogy a gyámolító, oltalmazó szerep a pártdemoikrácia fejlettségétől, erejétől függ. Vajon elég erős-e ehhez a szerephez? Egv 1945-ös párttaggal. Köteles Józsefnéval beszélgettünk a demokratizmus kérdőjeleiről. A kábelgyár gondnoki irodájában mély meggyőződéssel hangoztatta a fekete hajú. energikus aszszony: közel sem használjuk ki lehetőségeinket ezen a területen. • ' — Kicsit néha eltöpreng az ember: eleg példát mutatunk-e mi, párttagok? — meditált Kötelesné, aki a nőfelelősi tisztséget tölti be a pártvezetőségben. — Hiszen a pártsajtó nyíltan, kendőzés nélkül beszél manapság hibákról is, vétkesekről is. Mi pedig a taggyűléseken nem mondjuk ki: X. Pista, neked ez a bajod, ezen kell változtatnod. A pozíciótól függetlenül! Mert egy jó alapszerjvezetben ez lenne a sora; akármekkora posztja van, akármekkora székben ül is valaki, ott egyenrangúnak kell .tekinteni egymást. — Megvan a jó fizetésem. Dehogy szólok. Beszéljen a másik — De ha az a máEgy bizonj'os: a párttagI gyűlésen vagy más fórumon elhangzottakra, a dolgozók beleszólására figyelni kell. Nemcsak figyelni: érdemben válaszolni. Egy „kenderes'' párttitkárasszony, Tóth VIII. Józsefné mesélte, hogy pártvezetőségi ülésen tárgyalták meg az egyik vezető viselt dolgait. kitudódott, hogy egyesekkel kivételezik — mások rovására. Nem válaszolt, s nem is intézkedett azokban az ügyekben, melyeket a dolgozók kifogásoltak a termelési tanácskozáson. Elég az hozzá, hogy az üzemrész vezető jót végül is — miután a pártalapszervezet felhívta a sokasodó hibáikra a figyelmet — fölöttese! leváltották. — Nálunk elég nyíltan megmondják a párttagok, ha valamit rossznak tartanak. Legutóbb például egy segédművezetőt bíráltak név szerint. Ezt az ügyet is kivizsgálták — mondja az alapszervezet titkára. — Ha rájuk szólok, mindjárt vissza pörölnek: mi köze hozzá, vén satrafa, törődjön csak a maga dolgával — idézi (a fűszeresebb kifejezéseket igyekezettel mellőzve) egy gyufagyári kommu nista asszony, milyen méregbe jön némelyik dolgozótársa, ha a rend, a fegyelem érdekeben szót emel — hei. ezek a fiatalok, sose lesz belőlük olyan munkás, mint mi. Ez — a közvetlen környezet munkálkodásába való beleszólás, a segítőszándékú korholás, irányítás sem egyszerű dolog Ilyenkor ugyanis hasonló tőről fakadó viszszautasításokat kaphat a bíráló. mint egynémely vezetőtől. Nehéz, de szép feladata minden pártái apszervezetnek: olyan légkört teremteni, amelyben a közösség érdekében szólók nem ellen; kezesre, visszavágásra, haA munkások részvétele a termelés irányításában, a gazdasági vezetés gondjainak megoldásában és az ellenőrzésben — ez az, ami a demokratizmus igazi megvalósulását jelentené. Egy idősebb férfi mondta az ellenőrzésről: higgye el, mi ióbban tudjuk, mikor vét hibát a vezetőseg. mint a felettes szervek. Hamarabb is. Ha nem vennék kritizá1 ásnak, meg is mondanánk. De így? A hiba is békén marad, meg én is. A nevemet pedig ki ne írja!... Jobban és hamarabb.. 1 Vajon nem elég érv ez a véleménykérdésre, a bírálat ösztönzésére? Mindig a tájékoztatás és tájékozódás kérdéseihez jutunk. Mert ha van egy tájékozott, de esendes-visszahúzódó munkásréteg, van egy még vaskosabb a teljesen tájékozatlanból. Török Sándorné tavaly egy nyári vasárnapon nem jött be dolgozni a konzervgyárba. Nos. a kollektív szerződés szerint ez is igazolatlannak számít, márpedig, aki így hiányzik, annak 25 szaza.„ugrik" a nyereségrészesedéséből. — Két hétig éjszakáztunk akkor, nagyon fáradt voltam — panaszkodik. — És mi vidékiek, nem is tudtuk, hogy emiatt... — Hát a kollektív szerződést nem ismerték? — Munka után mindig sietünk a buszhoz. Akkor is így volt, mikor a szerződést ismertették. Csak a helybeliek maradtak ott. Tisótzki Petemé ugyancsak bejáró. Azzal tisztában vannak, hogy amit nem tartanak helyesnek a jelenlegi kollektív szerződésben, arra javaslatot tehetnek most, az űj készítése során. De, hogy beleszólnak-e valamibe? Kérdés, ami összefügg a bejáró munkás tájékozatlanságával. S nemcsak itt, máshol is. Nyitott könyv a demokra.us. Nem is könyv: napló. Amib», a kongresszuson éjólag meghatározott, nemes politikai elvek mellé bátrabban kell már gyűjteni a hozzájuk méltó cselekedeteket. Simái Mihály