Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

4 KUDD, 1971. MÁRCIUS 23. i mi a választasi törvényről Válás magyar módra Előkelő helyet foglalunk el vilugviszonylatban is a válások terén — ez derül ki a legutóbbi statisztikai ered­ményekből, amely az egész világon vizsgálta: 1U00 la­kosra hány válás jut orszá­gonként. Nálunk ez a szám meghaladja a kettőt, és ez­zel a negyedik helyen ál­lunk — pillanatnyilag. Jel­lemzőül: az Egyesült Álla­mokban 2 és fél ez a muta­tó, az NSZK-ban éppen más­fél. de az NDK-ban már ti­zedes számokkal mérik, s Lengyelországban ls mind­össze 0,77, Portugáliában pedig a leghűségesebb az eskü: 0,08-as alig-alig kife­jezhető csekély válási ará­nyukkal úgy tűnik, a vilá­gon a legtürelmesebb házas­társak náluk találhatók.., Hazánkban az utóbbi esz­tendőben minden negyedik házasságkötésre egy válás jutott. Az elutasított bontási kérelmek aránya igen cse­kély, mindössze 1,3 százalék. Legtöbben a budapestiek kö­zül válnak, a fővárosi váló­perek száma az utóbbi egy­két évben mái- meghuladta a 7 ezret, az összes bontások­nak mintegy 33 százalékát itt bonyolítják le. A válóperes „járvány" eléggé ingadozott történel­münk folyamán. Apáink nemzedékében, 1930-ban például 6046, 1931-ben már csak 4911 házasság bomlott fel. A felszabadulás évében, 1945-ben 2035-en váltak, em­evvel később viszont már 8471 -en döbbentek rá, hogy az örök hűségeskü mit sem ér, 1951-ben léptük túl elő­ször a bűvös ezrest: 11631 bontás történt, 1962-ben vi­szont már 18 599 — g ettől kezdve állandóan emelkedő tendenciát mutat. Jelenleg már az évi 20 ezret is túl­léptük. A felbontott házas­ságoknak közel 60 százalé­kában egy, vagy több gyer­mek született, s így évente mintegy 12—13 ezer 18 éven aluli marad apa, illetve anya nélkül — szüleik elhatározá­sa következtében. Ás 1970. évi Tissa~ völgyi árvís 44 Az 1970. évi tavaszi •'•és nyár eleji időjárás hatására a Körösökön már a júniusit megelőzően szá­mos kisebb árhullám vonult le: a Fehér-Körösön tizen­egy a Fekete-Körösön ki­lenc, a Sebes-Körösön tizen­egy, a Fekete-Körösön ki­len, a Sebes-Körösön ugyan­csak kilenc és a Berettyón hét árhullám. Árvédelmi töltések nélkül e sorozatos árhullámok miatt február elejétől július végéig víz bo­rította volna a Körösök völ­gyét. Június elején Közép- és Dél-Európát dél és dél­nyugat felől meleg, nagy pá­ratartalmú szubtrópusi leve­gő árasztotta el, amely is­mét rendkívüli esőzéseket okozott. Június 10—13-a kö­zött a Körösök és a Berety­tyó hegyvidéki (romániai) vízgyűjtő területén minde­nütt heves záporok és ziva­tarok voltak. A Fehér-Körös vízgyűjtőjében a Tenkénél 111 mm-t. a Sebes-Körös i vízgyűjtőjében Révnél 84 j mm-t mértek. A csapadék gyors lefolyá­sára, és az árhullám heves­ségére jellemző, hogy az el­ső esős nap (június 10) után négy nappal már magyar te­rületre, Gyula, Remete és Körösladány térségébe érke­zett az árhullám tetőzése. Az áradás hevessége a j Fekete-Körösökön volt a legnagyobb: a vízszint 24 ' óra alatt 260 cm-t emelke­! dett. Az árhullám tetőzése a Fehér-. Fekete- és a Se­bes-Körös magyar szakaszán, a Kettes- és Hármas-Körö­sökön pedig végig 40—101 cm-rel meghaladta az eddig észlelt legmagasabb vízállást. Az árvízszint növekedése a Berettyó alsó szakaszán volt a legnagyobb: Szeghalomnál 112 cm-rel mértek többet a korábbi maximumnál. A heves árvíz a Fehér­és Fekete-Körös romániai szakaszán több gátszakadást okozott. A kiömlő víztöme­get a múlt század végén épült, ún. „felfogó csatorna" Anyakönyvi hírek jobb parti töltései azonban A vízállások rendkívüli még román területen felfog- magasságát — és az alsó ták. (A kitört vizeket azután szakaszokon tartósságát — a Fekete-Körös vízszintjé- fokozta, hogy a Fehér-, Fe­nek csökkenése ütemében kete- és a Sebes-Körös, va­vezették vissza a folyóba.) lamint a Berettyó árhulláma A Fehér-Körösön levonuló szinte egyidőben érkezett a árhullámnak — az 1966. évi- Kettős-, illetve a Hármas­hez és az előző évek nagy Körösökhöz, árvizeihez hasonlóan — a Az árvízvédekezés felada­rornán területen levő tölté- tai nem érilc készületlenül a sek most sem tudtak ellen- vízügyi igazgatóságokat. A állni. A víz június 14-én a védvonal mentén jelentős 30,3—30,45 km-es töltésszel- anyagi eszközök állnak ren­vények között átbukott a delkezésúkre, hogy a gyak­koronán, majd töltésszaka- rabban előforduló, közepes dást okozott. A magyar te- magasságú árhullámokkal rület — a Fehér- és a Fe- központi segítség és a tar­kete-Körös szöge — felé fo- talékok Igénybevétele nél­lyó áradatot a magyar—ro- kül is meg tudjanak küzde­mán határon épült lokali- ni. záclós töltés fogta fel. A ki- Az 1970. évi és az azt tört, mintegy 80 millió köb- megközelítő magasságú ár­méter víz 120 négyzetkilo- vizeket azonban csak a nép­métemyi román területet gazdaság anyagi erőforrá­öntött el. (Visszavezetése a sainak mozgósításával lehe­Fehér-Körösbe — az árhul- tett és lehet védekezni. A lám apadásának ütemében — védekezés irányításának a magyar határnál történt.) 1970-ben az árhullám he­Az említett romániai töl- vessége miatt különösen ke­téNszakadások a Fehér- és a vés ideje volt a szükséges Fekete-Körös magyar szaka- erők és eszközök összevoná­szára előre jelzett tetőző víz- sához. Két-három nap alatt állást mintegy 20—30 centi- kellett biztosítani a vízügyi méterrel csökkentették. igazgatóságok számára azo­Arvízvédelmi töltéseink kat — a saját kereteiken általában 1,0—1,5 méterrel felüli — erőket, amelyek magasabbak, mint az 1919. nélkül a több kilométeres évi, eddigi legnagyobb víz buzgáros, és csaknem 100 szintje. Ennek köszönhető, kilométer hosszú átázott, bi­hogy az árvíz tetőzése a zonytalanná vélt töl­Fehér-Körösön átlagosan 60 tésszakaszokat nem lehetett cm-rel, a Fekete-Körösön volna megvédeni. Nem egé­50 cm-rel, a Kettős-Körösön Szen egy hét alatt több mint 40 cm-rel, a Hármas-Körö- 1 millió homokzsákot, 4000 sön 40—60 cm-rel maradt a tonna terméskövet és egyéb töltések koronája alatt A védekezési anyagot kellett szükséges biztonsági magas- csak a Körösök völgyében a ság a Sebes-Körös és a Be- védekezés színhelyére szál­rettyó alsó szakaszán azon- lítani. Június 10-én 2000, 13­ban 0—20 cm-re csökkent, án 12 000 és 15-én 16 000 em­ezért Itt hosszú szakaszokon ber dolgozott itt a gátakon, kellett nyúlgátat építeni. (Folytatjuk.) Gyógyfű a viszálykodó házasoknak A szavazókörök A választójog gyakorlása napja előtt legalább tíz nap­legközvetlenebbül abban jut pal. Működése véget ér a kifejezésre, hogy a válasz- szavazás lebonyolításával, a tójogosult szavaz: tehát sza- szavazókörben a választás vazatával közreműködik a eredményének megállapítá­képviselőjelöltek, Illetőleg a sával. tanácstagjelöltek megvá- A szavazatszedő bizottsá­lasztásában. A szavazás cél- gok is társadalmi szervek. szerű lebonyolítására a vá- Tagjaira a Hazafias Nép­rosok, községek területét ki- , „, . . . sebb egységekre: szavazókö- ^«nt helyi tazotteaga tesz rökre kell felosztani. javaslatot, es a javasolt sze­» x., •• L , mélyekből a szavazatszedő A szavazokoroket ugy kell megalakítani, hogy egy sza­vazókörre mintegy 600—700 választó jusson. Így egy sza­vazóitőrben a választás nap­ján egyetlen nap alatt min­den odatartozó választó le­szavazhat. Egy választóke­rületben — a választók szá­mától függően — esetleg több szavazóikart is kell ala­kítani. A község önálló szavazó­bizottságokat az Illetékes városi, illetőleg községi vá­lasztási elnökség alakítja meg. Szavazatszedő bizottsá­got minden szavazókörben kell alakítani. A szavazatszedő bizottság átveszi a szavazáshoz szük­séges nyomtatványokat (szavazólapokat stb.); leveze­ti a szavazást; megállapítja tehát, hogy a szavazó fel van-e véve a választók név­kört alkot még akkor is, jegyzékébe, ha nincs felvé­ha nem lakik ott 600-700 ve> de a ^^ napján „ választó. így mindéin válasz tó lakása közelében szavaz­hat és nem kényszerül más helységbe elmenni, hogy vá­lasztójogával élhessen. szavazatszedő bizottságnál bemutatja egy másik vá­lasztókerület igazolásét ar­ról, hogy választójogosult, a szavazatszedő bizottság ót A választók ugyanabban a pótnévjegyzékbe veszi és en­saavazókörben szavaznak, ndk alapján az ideiglenes la­mind a képviselőre, mind a kóhelye szerinti választóké­tanácstagra. rületbein és szavazókörben is A szavazókörök feladata szavazhat; gondoskodik a a szavazás lebonyolítása. A választók a lakóhelyükhöz legközelebb eső szavazókör­ben szavaznak. Ha a válasz­tókerületben több szavazó­kört létesítettek, azokat sor­szavazás lebonyolításénak törvényességéről és zavar­talanságáról ; a szavazás he­lyén e rend fenntartáséról, biztosítja a választás titkos­ságát, megakadályozza, hogy számmal kell ellátni. A vá- bárld a szavazót befolyásoi­lasztójogosult, amikor meg- ja abban, hogy kire szavaz­kapta az értesítést arról, zon stb.; megállapítja a sza­hogy felvették a választók vazókörben a szavazás ered­névjegyzékébe, egyúttal tájé- mónyét, ennek megfelelően koztatást kapott arról ls, megállapítja, hány érvényes melyik választókerületbe és és hány érvénytelen szavazat milyen szavazókörhöz tartó- van, hányan és melyik je­zik. A választás napján a 1 öltre szavaztak stb.; továib­I. KERÜLET Házasság: Kovács Gábor Zol­tán es Velenczel MagUoaui. UC­CUIT Uottfrlcd Ivun és Fülül Kvu Maria nazussugut kOtütleh. szUlcles: Lovusr.l Józsefnek és Kis Máriának József Péter, I'upp Györgynek es Uemas Zsuzsumiaiuik Cíyürgy, Deluiur Frigyesnek es bakó llonunak Anureu, UJluKi Laszlonak es Gabon Evanuk Andrea, Gyurik Ferencnek es Vecsernyés Múita­nuk Hubert Ferenc, Pukai Ist­vánnak és Szombati Évának F.va, Bakonyi Antalnak és Far­kas Fiancisaanak Andrea Fran­ciska, Farkos Antalnak és Mé­száros Honának Erika, Tuppnn­to Károlynak es Herédl Fanrels­kanak Erika, Balazs Sándornak es Antul Évának Éva, Fejes Józsefnek: és Demeter Eszter­nek József Zoltán, Kuncz Jó­zsefnek és Pósa Erzsébetnek Jó­zsef, Terlies Pálnak es Molnár ltozállánuk Gábor. Puskus Szil­veszternek es Óéra Máriának X,oszló, Uulanib Sándornak és Ilajnóezl Máriának Mária, l'app Jánosnak és Magyar Rozá­liának Szilvia. Molnár Gábor­nak es Mayuny Aniaiiánnk Gab­riella Amália nevű gyermekük született. Halálozás: Szimone Ferencné Buknlcz Terézia, Szél Imre, Ágoston Mihélyné Nagy Ilona, Juhász Emma. Antal Pál, Bor­bán István. Kálmán Ferenc, Széli Sándorné Mityók Hona, Kelement Sámualné Szrnka Zsuzsanna, Kara István, Dobó József, Blezók Norbert, Kovács Matild. Szabó Ferenc, Pintér Já­nos, Klivlny! Erzsébet, Csősz Sándor meghalt. II. KERÜLET Házasság: Gajdács Vilmos Fe­renc es Vukuvlcs Eva, Vuss Imre es Szűcs Irén, Vásárheiyl­Vurya József es Vecsernyes Má­ria, III kart}' Pál János és Kas­sái Julianna Terez. Nagy György János es Tóth Gizella Maria, Tóth Géza és Fábián Márta, in k.uiv József és Kiss Mag­dolna Faragó balázs és Szeke­res Gi I llu. Szilágyi Antal es Joó Maria Magdolna. VUrös Pé­ter Pál és Mészáros Julianna házasságot kötöttek. Halálozás: Dunai József. Tóth Imre. Pintér Miklós. Gyolay Gyula. Nagylván Mihály, Ábra­hám Zsuzsanna, Seller János meghaüt. III. KERÜLET Házasság: Moyzes József és Bicskei Zsuzsanna, Szabó Iliire es Hekeczki Etelka Rozália ha­znssagot kötöttek. Szúietés: Rcpák Lajos Sáudoi­nak és Gylmesl Erzsébetnek Anita Erzsébet, Husztlk József­nek es Németh Annának Ede, Molnár Lajosnak és Tamás Er­zsébet Juliannának Erzsébet Gyöngyi, Móra Jánosnak és Mé­száros Sarolta Piroskának Sa­rolta Beáta, Mucsl András Ist­vánnak és Csanádi Rozáliának András, Péter Pálnak és Báló Teleznek Attila, Varga Józscl­nek és Maki'n Jolánnak Mária Erzsébet, Dobó Istvánnak es Ferkovlcs Mária Erzsébetnek Marianna. Huleesku Péternek es Oluh Evunak Éva íren, Vula GVula Lajosnak és Farkas Bor­halanak Gyula Zoltán, Barna Lajosnak és Bakos flona Irén­nek Andrea Tímea. Biczók Lász­ló Istvánnak és Imre Borbálá­nak Zita Aranka. Csemy-Kuhn Janosnak es Kollár Klára trén­nek, Árpád János, Poprádi Je­tidnek es Király Mária Kata­linnak Peter, Szántó Istvánnak és Tolnai Ibolya Máriának Gyöngyi Noémi, Kovács Mi­hálynak és Horváth Margitnak Mihály Attila, dr. Bánsági Ta­más Józsefnek és Deák Ágnes Évának Zsuzsanna, Mihaleoz József Jánosnak és Szécsi Pi­roskának Szilvia Piroska, Hóth József Ferencnek és Seres Má­ria Emmának Szilvia Ildikó, So­mogyvérl Lajosnak ós Rák Ju­ditnak Szabolcs. Heilltz Ferenc­nek és Farkas Margit Mártanak Ferenc, Pethó Gábor Lászlónak es Nutkay Editnek aábor Lász­ló, l'opp Istvánnak és Császár Máriának István József Csanádi Mihálynak és Rocskár Katalin­nak Tibor, Gál Ferencnek és Dobó Évának Anikó. Szél Oer­gelv Péternek és Karácsonyi Annának László Gergely nevű gyermekük született Halálozás: Pónusz Vince, Nagy íntvénné Szekeres Mária, Ráez tstvanné Fábián Hona. Fodor Antalné Csáki Rozália. Gylmesl Péter. Hódi Ferencné Varga Ro­zália. Ruzitska Lalosné C/.ege­nyl Ida. Bálint János. Fllipo­vlts Simon, Mészáros Józsefné Zádort Maria Magdolna. Császár Józsefné Kis Eiel. Sánta Ferpne, Szélpál Józsefné Tóth Erzsébet, dr. Fehér Oviiln Gábor. Maros­várt Györgvné Szabó Mária. Rack Gizella Róza meghalt. Dr. Ferenczy Miklós du- A korabeli 1üveskönyvek naalmasi körzeti orvos, ama- szerint a borsfű például sze­lői- régész, a Lilla-hagyotná- retetet indít az emberben, nyok lelkes gyűjtője, orvos- szeplőt veszt és íarzsábát . történeti kutatásokkal is gyógyít. A bakvérfű az igé­j foglalkozik. Feldolgozta töb- zet ellen volt hasznos, bo- megjelölt szavazókörbe megy bítja a szavazasd jegyző­• bek között a XVI. század londuiást, gyógyít, rút álmo- i könyvet az országgyűlési vá­lt özepén a világot bejárt ki- dozástól megőriz, az ördög | 'A szavazatszedő bizottság lasztókerüleü bizottsághoz, uteses tífuszjárvány eredetét ellen is jo, s a viszálykodó | ... ,.,..„ ... „ -.„-Í™ vniawH­lis. A hirtelen lázzal, csilla- házasokat egymást szeretők- l« szavazás lebonyolítására illetőleg a tanacsi valaszta i píthatatlan szomjúsággal, ké teszi. [alakul meg, a választás M elnökséghez, szédüléssel és fogyással kez- • - ——————— | dődő, majd a testen foltos | kiütésekkel jelentkező rette­gett betegség Komárom me­gyéből indult el, morbus ko­máromiensis néven. Mint a korabeli leírások­ból kitűnik, az orvosi ellá­tás abban az időben kétség­beejtő volt. 1690-ben példá­ul egyszerre 500 sebesült és beteg katonát hoztak Komá­romba, de sem a várban, sem a városban egyetlen or­vos sem volt. A gazdagok külföldi orvosokkal gyógyít­tatták magukat, a szegé­nyeknek csak a patikárius­láda gyógyfüvek legjobb esetben a borbély sebmeste­rek jutottak. Jár-e fizetett szabadság a téesz-tagnak? A fizetett szabadságot a termelőszövetkezet vezetősé­gével történt megállítpodús­M. Sz. deszki olvasónk a termelőszövetkezettől, hogy több mint két évig betegál- készpénzben fizessék ki? loináiiyban volt, utana rok- A termelőszövetkezeti tör- .. kantsági nyugdíjas lett. Je- vény szerint a termelőszövet- nak megfelelően — az év i'o­lenleg intézeti gyógykezelés kezeinek azt a tagját, aki lyamán, de legkésőbb a ko­ala tt áll. Olvasónk azt kér- egész éven ót folyamatosan vetkező év március 31. nup­dezi: betegsége idejére jár-e dolgozott, a munkaviszony jóig lehet kivenni. A fizetett „. , ... ban álló dolgozókéval azonos szabadságot pénzzel, ter­reszere fizetett szabadsag. s mértékű fizetett szabadság ménnyel vagy más ellen­lia igen, utólag, most a rok- illeti meg. kantsag ideje alatt kérheti-e szolgáltatással nem szabad Szabadtéri szobormúzeum A Városligetben tavasztól rlntos költséggel tavaly meg­őszig a Képzőművészeti Ki- nyitott szoborpark eredeti, vitelező és Ipari Vállalat izgalmas kezdeményezés, an­szabadtérl kiállításon mutat- nál is inkább, mert az itt ja be az érdeklődőknek a található 14 műalkotás csak műtermeiben kivitelezett számában állandó, maguk a műalkotásokat, amelyek in- kiállított művek rendszere nen kerülnek el az ország sen változnak aszerint, hogy városaiba, falvaiba, tgy ez a milyen újabb munkákktil tárlat egyben nagyszer.'i ul- készültek el a vállalat szak­i-alom nemcsak a különös emberei, faragól, öntői. A profilú vállalat munkájának természetes környezet, az értékelésére, de arra is, évszázados fák, s a kis mes­hogy olyan szobrokat is terséges vízmedence szinte megismerjünk, amelyek ... ... . .. ' ,. több száz kilométerre a lő- ^zrevétlenül hangsúlyozzák "árostól kerülnek maki Tel- » vonalak látókát a ronhgk állitasra. Az egymillió £o- drámai vetületét. (MTI) A fizetett szabadság szem- megváltani. A termelőszö­pontjából egész éven át fo- vetkezeti tagsági viszony lyamatosan dolgozó tagnak megszűnése esetében a mar azt kell tekinteni, aki a ter- esedékessé vált és az igény­melöszövetkezetben az előző be nem vett szabadság ide­évben 250 tízórás munkana- jére jutó átlagkeresetet a volt pot teljesített. A fizetett sza- termelőszövetkezeti tag ké­badságra való jogosultság relmére ki kell fizetni, megállapításánál a szülési és A fizetett szabadság első­a betegségi segélyezés, u ta- sorban a munkateljesítmény­nulmúnyi szabadság, az ok- hez igazodik, s elsősorban a tatási intézmények nappali rendszeresen dolgozó terme­tagozatán végzett tanulmá- lőszövetkezeti tagot illeti nyok, az egész nupos tunfo- meg. lyamok, a katonai szolgálat Olvusónk a fent ismerte­és a termelőszövetkezeten tett rendelkezés értelmében kívül eltöltött munkaviszony, fizetett szabadságra nem jo­pénzbell tarthat Illetőleg a kisipari termelő- gosult. így annak szövetkezeti tagság idejét le- megváltására sem het munkateljesítményként Igényt.. Egyébként is a fize­még figyelembe venni. A termelőszövetkezet alapsza tett szabadságra való igénye csak akkor van meg, hu olő­bálya meghatározhatja, hogy ző évben n 250 tízórás mun­a fizetett szabadságra az a ka napot megszerezte. I.eve­termelőszövetkezetj tag is jo- lében közöltek szerint sem gosult lehet, aki nem telje- nz előző évben, sem pedig sftettp a 250 tízórás munka- azt. megelőző évbpn a terme­napot, de legalább 150 tíz- lőszövetkezeiben egyáltalán órás (nőt.ag 100 tízórás) nem dolgozott, .munkanapot szerzett. Dr. V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom