Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

VASÁRNAP, 1971. MÁRCIUS 21. 3 Iparosodó Keresetek, jövedelmek, életszínvonal környezet — Itt minden eredmény sokszorosan jutalmaz, mert a kiinduláshoz mér — az Alföldi Porcelángyár egyik mesterétől hallottam a megállapítást, válaszként arra a kérdésre: hogyan értékelik Vásárhelyen az iparosodást Akaratlanul is pátoszszal telítődnek a szavak, a METRIPOND Mérleggyár, a HÓDGÉP, az Alföldi Porcelángyár már meglevő három üzeme és az épülő negyedik, a csempegyár láttán. Az a kevés ipar, amit ez a város a múlttól örökölt, egészében megújhódott. A Kokron Harisnyagyárból hat telephelyivel működő HÓDIKÖT lett. Egy esztendő alatt közel 1300 tonna kötöttárut ad ez a vállalat 30 százalékkal többet, mint öt évvel korábban. A tavalyi 485 millió forint értékű áru egy negyedét szállították külföldre. Evek óta eredményesen dolgozik a vállalat csongrádi és makói üzeme is. Az egykori malmokból kialakított üzemek is az iparosodás jelei. Húsz évvel ezelőtt a vásárhelyi malmok egyikét foglalta el a mérleggyár. Hittük volna-e akkor a kezdetleges mérleggyártás láttán, hogy műszeriparunk egyik legkorszerűbb gyárává válik ez a volt malomépület? A gyár mai programját így fogalmazza meg Deli Pál főkonstruktőr: — Mérlegeink olyanok legyenek, amelyek a számítógépek nyelvén is tudnak beszélni. Ötvenmilliós A Kontakta Alkatrészgyár szentesi új üzeme export Hat évvel ezelőtt még csak 1,5 millió forint értékű árut exportált a METRIPOND Mérleggyár, tavaly már 50 millió forint volt az exportáru értéke. Változik a Tisza-vidék, s vele együtt Csongrád megye is. Iparosodik a táj, változik az Alföld arca. Vonásait azok alakítják, akik Vásárhelyen rövidesen befejezik az Alföldi Porcelángyár negyedik üzemének építését is. Ezek a gyárak alkotják országunk finomkerámia iparának új bázisát Elsőnek az egészségügyi berendezéseket gyártó üzem épült feL Már teljes kapacitással dolgozik az edénygyár Is. Az 1971. évi első piaci jelentések szerint már nemcsak a fürdőszoba-berendezések, hanem az edények iránt is nagy az érdeklődés Európában, Afrikában, sőt Ázsia több országában is. Az égetési segédeszközök gyárának építésére 100 millió forintot költöttünk. Az edénygyár 270 millióba került Egy újabb 170 millió forintos beruházás eredményeként születik majd meg a csempegyár, amelynek a negyedik ötéves terv lakásprogramjának megvalósításában lesz majd jelentős szerepe. Álmodozásból Bármerre is járunk a megyében, itt is ott is felvillannak az új fények, amelyek nemcsak a múltba világítanak, hanem egy kissé a jövő útjára is. Évente több mint kétmilliárd forintot költünk beruházásokra. Vásárhelyen, Makón, Szentesen és Csongrádon is a jövőjét dúcolja alá a Csongrád megyei ember. A sok beruházás ma nem cél: eszköz az élet megjavítására. Mert nemcsak a szentesi téglagyár, a vásárhelyi csempegyár épült és épül, hanem 900 vagonos fémsiló Szentesen, hűtőtároló Derekegyházán. sertéshizlaló telep Pankotán, szakosított sertéstelep Hódmezővásárhelyen, Fábiánsebestyénen. Korszerűsítik Hódmezővásárhely, Csongrád vízellátását, fejlesztik a földgázszolgál tatást Néhány hónapja adták át rendeltetésének Szentesen a Baromfi Faldolgozó Vállalat új munkacsarnokát. Itt óránként háromezer csirkét vagy ezer kacsát, illette ezer pulykát tudnak feldolgozni. Makón is korszerűsítették a termelést. A BMG helyi üzeme a hagyományos termékek, borsóaratók- és cséplőgépek, a szárítóberendezések mellett kukorica és hagymabetakarító gépeket is gyárt. A csongrádi gyárak is megtöbbszörözték termelésüket. Közülük kiemelkedik a Tisza Bútoripari Vállalat és a Fűtőberendezések Gyára. Nagyléptű fejlődés A Jelen: az építkezés szenvedélyes követelése iparban, Új arcú községeink valóság Néhány éve még akadtak vásárhelyiek, akik álmodozásnak tartották mindazt, ami ma valóság. De találkozhattunk ilyen szentesiekkel ls, akik a Kontakta Alkatrészgyár új üzemének felépítésében kételkedtek, pedig ma már a Baromfifeldolgozó Vállalat meg a vegyesipari vállalat mellett nemcsak a Kontaktával büszkélkedhetnek a szentesiek, hanem a befejezés előtt álló új téglagyárral is, Törvénye a mi társadalmunknak, hogy meg kell változtatnunk környezetünket A változás és változtatás ugyan sokféle lehet, de ml csak egyik fajtáját fogadjuk el magunkra nézve kötelezőnek: úgy kell dolgoznunk szakadatlan erőfeszítéssel, hogy jobb, hozzánk illőbb legyen a mi világunk. Ne változzon csak, hanem fejlődjön. Harminc községe van a szegedi járásnak. Szociológusok raja kellene, hogy a harminc község minden előrevivő lépését megszámlálja. Amikor a tanácsok megalakultak, egyikre-másikra csak rámondtuk, hogy község. Gondoljunk csak Domaszékre, Ásotthalomra vagy Zákányszékre. Térképen megrajzoltuk a helyét valamenynyinek, és Ígértük, hogy gondos munkával évről évre több részletet rajzolunk a képbe. Ha az indulást és a mostani állapotot összevetjük, nem ismerünk rá községeinkre. Bátrabbak is lehetünk a vizsgálódásnál. Szakítsunk ki a láncból néhány percre csak egyetlen szemet, négy esztendőt! Mennyivel szépült azóta községeink arca? Tömöttebbek, formásabbak, nagyobbak és szebbek lettek. Induljunk el bármelyikben, mindegy, hogy merre, új házak sokaságát látjuk. Azelőtt is építkeztünk, az igaz. Ha jól ment a családnak, megnyújtotta az eresz alját, hogy konyha és kamra férjen alá. „Ragasztunk a házhoz valamit" — ez volt a gyakoribb. Alü most épít, de sokkal másképpen teszi! 1876 új házhoz kezdtek az utolsó négy esztendőben a ml járásunkban. Kényelmesebb az élet az új házakban, de az egyes ember gyönge arra, hogy mindent megteremtsen magának. Ha kilépünk az utcára, nem szeretünk sárba lépni. Majdnem hetven kilométer szilárd burkolatú járda épült községeinkben, és 45 kilométer kitűnő út Itt sem az ideiglenesség a jellemző. Elég végigmenni a Rúzsát és Ullést összekötő új úton, hogy meggyőződjünk róla. Őseinkig visszamenő generációk gondja volt a tiszta, egészséges ivóvíz. Hóolvadás után szinte belvizet merített a gémeskutakból a vödör, most szikrázó bádoggal bevont víztornyok nyújtózkodnak so) ban a magasba Kilenccel szaporodott a vízművek száma, a vezetékhálózat pedig 140 kilométerrel. Nagyobb községeink már csatornázással bajlódnak. Tiszta víz és egészség koséi állnak egymáshoz. A víztornyokat és egészségházakat építő törekvés is rokor. tehát Egymás után épülnek az új orvosi rendelők, jut belőlük olyan apró községeknek is — külön orvossal természetesen —, mint Öttömös vagy Dóc. A sándorfalviak egészségházát adták át legutóbo talán ez is a leg korszerűbb. Nehéz eredményeinket röviden összefoglalni. Akármerre nézünk, annak a példázatát látjuk, hogy anyagi erőinket fontos feladatok megoldására forditjuk, és a lehető legjobb megoldásokat keressük. Fejlődésünkkel együtt lépő falut akarunk, bővülő iskolahálózattal, kereskedelemmel, művelődési lehetőségekkel, olyat, ahol a dolgozó ember a városihoz hasonló körülmények között élvezheti munkája gyümölcsét. És gondolunk a tanyán élők boldogulására is. Négy év alatt 53 kilométerrel nőtt a tanyák közé búvó fehér villanydrótok hossza, 66 külterületi iskolában teremtődött meg ezzel a korszerű oktatás föltétele. HORVÁTH DEZSŐ Elmozdultunk az utolsó helyről mezőgazdaságban. Nem tudják kielégíteni a vállalatok, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok a lakóház építők igényeit. Csak ezért nem nagyobbak iparosodó lépteink Csongrád megyében. Iparosodó táj, nagyléptű fejlődés. Szükség is van erre, mert Csongrád megye is szerényen és szegényen lépett a történelem új szakaszába. Hosszan sorolhatnánk mindazokat az építkezéseket, gyárakban, termelőszövetkezetekben, városokban, falvakban, amelyek formálják a megye arcát. Ennyi is szemlélteti: a Csongrád megyei táj iparosodó táj. NAGY PÁL A

labdarúgás hívei is örömmel nyugtáznák a hírt, hogy elmozdultak a tabella aljáról, de kétszeresen jobban esik az, hogy környezetünk lakóinak átlagkeresete, életszínvonalának mértéke úgy alakult az elmúlt esztendők során, hogy Csongrád megye elmozdult az utolsó helyről. Atlagokról esik szó, nem pedig szemelyekröl, egyes családokról. Az is köztudott, hogy az átlagok sok mindent eltakarnak. A növekvő átlagok egyeseknel csökkenést, a csökkenő számadatok egyeseknél emelkedést is jelenthetnek. Az élet sokrétű, ahány család, annyi féle gazdálkodás, beosztás, igény, óhaj, ízlés, kiadás és bevétel. De százezer emberről mégsem lehet külön-külön kimutatást keszíteni, elégedjünk meg az átlagokkal. A nem mezőgazdasagban foglalkoztatottak létszáma az elmúlt öt év alatt 23 ezer fővel, kereken 30 százalékkal emelkedett, s 1970-ben meghaladta a 100 ezer főt — adia hírül a legutóbbi statisztikai felmérés. Legnagyobb mértékben az építőipar és a kereskedelem létszáma nőtt. Könnyű belátni azt az összefüggést, hogy az ipari létszám alakulása szoros kapcsolatot mutat a vállalati érdekeltségi rendszerrel. A vállalatoknak előnyös létszámnövelés időszakában rendkívül gyorsan nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, majd a gazdasagi szabályzók megváltoztatása után 1970-ben 15 év óta először stagnált. A lakosság részére történő banki kifizetések tavaly már az országosnál nagyobb mértékben, 14 százalékkal haladták meg a korábbi esztendőét, s a harmadik ötéves terv egészében évi átlagban 10 százalékkal emelkedtek. A múlt évben a kifizetésekben a bérek és bérjellegű tételek 12 százalékkal nőttek. A növekedésben a korábbi évektől eltérően a létszámemelkedéssel szemben az átlagkeresetek emelkedése játszott nagyobb szerepet. A megfigyelt nem mezőgazdasági ágazatokban tavaly 7 százalékkal emelkedett az átlagkereset és 28 százalékkal haladta meg az 5 évvel korábbit. A keresetek leggyorsabban — 5 év alatt 41 százalékkal — az építőiparban nőttek és jelenleg havi átlagban több száz forinttal meghaladják a többi ágazatét. A főbb ágazatok keresetnövekedése gyorsabb volt az országos átlagnál, és ennek hatására Csongrád megye a keresetnagyság megyénkénti rangsorában a korábban elfoglalt utolsó helyéről előbbre lépett. A keresetemelkedés mértéke egyénenként különböző volt. s változásokat okozott a foglalkoztatottak keresetkategóriák szerinti összetételében 1970-ben 1966-hoz képest: mivel a keresetek magasabb átlag körűi szóródtak, növekedett a keresetek differenciáltsága, nagyobb határok között mozognak a havi keresetek, jelentősen nőtt a magasabb keresetű dolgozók száma és aránya, az építőiparban dolgozók egyharmadának havi fizetése meghaladja a 3 ezer forintot, az alkalmazotti állománycsoportban lényegesen nagyobb mértékben nőtt a magasabb keresetűek aránya, mint a munkások között és végül a férfiak között is gyorsabban nőtt a magas keresetűek aránya, mint a nőknél. A mezőgazdaságban dolgozó emberek jövedelme éppen az elmúlt tervciklusban alakult igen szépen. Az állami mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagjövedelme 40 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozó tagok közösből származó Jövedelme mintegy 45 százalékkal nőtt öt év alatt. Tavaly az állami gazdaságok dolgozóinak 28—29, a termelőszövetkezetek nem nyugdíjas tagjainak 20—21 ezer forint volt az évi átlagjövedelme. Az életszínvonal alakulását persze még nem jelzi pontosan a bérek és jövedelmek változása, hiszen közben az árak is emelkedtek. De az árak növekedése nem volt olyan arányú, mint a béreké. Egyetlen tényadatot érdemes megjegyezni: a lakosság takarékbetétállománya az elmúlt évben 20 százalékkal nőtt, meghaladva az előző évi növekedést és a jövedelmek növekedési ütemét is. Egy lakosra Csongrád megyében 4300 forint betét jut, 220 forinttal több, mint országos átlagban. A jólét és kulturáltabb élet jellemzője a vásárlás szerkezete is. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy környezetünkben a vásárlások szerkezete fejlettebb az országosnál, s az összforgalmon belül kisebb az élelmiszerek aránya és nagyobb az egy lakosra jutó ruházati és a vegyesiparcikk forgalom. Így volt ez öt évvel korábban és így van jelenleg is. A

havi keresetekről néhány adat: tavaly a munkások havi keresete 1826 forint volt. Néhány vállalatot is fellehet sorolni: a kőolaj termelőknél 2282, az öntödében 2207, a kábelgyárban 1801, a gumigyárban 1984, a textilművekben 1849, a cipőgyárban 1818, a gyufagyárban 1726 forintot kerestek a munkások havonta az elmúlt esztendőben. Közgazdasági terminológiával élve az életszínvonal a társadalom tagjainak anyagi és kulturális helyzetét jelzi, s annak alakulása mindig a termelési mód függvénye. Az elmúlt esztendőkben javult az életszínvonal és bízunk benne, hogy a következő években sem lanyhul, hanem tovább emelkedik mindannyiunk keresete, életnívója. GAZDAG1I ISTVÁN A ccregl új orvosi reudelS