Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-19 / 66. szám

ItCVTBH, 1971. MÁRCIUS 1!). 5 As 1970. évi Tissa-vöIgyi árvíz 8

A határainkon túl és • a hazai földön történt gátszakadások következtében a Tisza—Szamos közén, valamint a Kraszna és a Szamos között Szabolcs-Szatmár megyében, mintegy 40 települést öntött el részben vagy egészben az árvíz. Lakóépületekben, közlekedési létesítményekben. állatokban és a mezőgazdaságban egyaránt igen súlyos volt a kár. Az elöntött terület kiterjedése elérte a 90 000 katasztrális holdat. A Romániából átömlő vizek váratlanul érték a határ menti falvak lakosságát. Kimentésük a hajnali világosság beköszöntésével megkezdődött. A távolabbi községeket a víz várható odaérkezési idejét figyelembe véve — előre kiürítették. A mentési és kitelepítési munkákban a gépkocsikon kívül tömegesen vettek részt a honvédségi kétéltű járművek és helikopterek. Különösen kemény küzdelmet vívott Olcsvaapáti lakossága a község körtöltésén, a nábrádi és a romániai töltésszakadásokon kiömlött vizek ellen. A faluban maradt férfiak a vízügyi szolgálat irányításával a víz áradásának ütemében több napon keresztül emelték a község belterületét védő körgátat. Nyúlgátat építettek, szivárgás, csúszás ellen védekeztek. Éjt nappallá tevő munkájuk a sokszor reménytelennek tűnő órákban sem lankadt. Erőfeszítésük nem volt hiábavaló: otthonuk, javaik megmenekültek. A felvonult vízügyi műszaki osztagok a vízszintek kiegyenlítődése után azonnal megkezdték a gátszakadások ideiglenes elzárását, hogy egy esetleges újabb árhullám kifolyását megakadályozzák. Az ideiglenes elzárás megtörténte után pedig haladéktalanul megindult a megrongálódott töltések végleges kijavítása. A végleges elzárás! munkák idején érkezett az újabb júniusi árhullám. Ez azonban az időközben elkészült, illetve épülőfélben levő elzárások és az erőteljes védekezés eredményeként már nem tudott a gátak közül kilépni. A Tisza aránylag gyors apadása már május 16-án 20 órakor lehetővé tette az öreg Túr Olcsvaapáti melletti zsilipjének megnyitását és elkezdődhetett a Szamos jobb partján kiömlött vizek levezetése. Majd a lefolyás meggyorsítása érdekében a zsiliptől néhány száz méterre átvágták, illetve kirobbantották a Tisza bal parti gátját. A bal parti elöntésekről a vizet Olcsvánál vezették vissza a Szamosba. E célból ugyancsak robbantással nyitottak rést a védvonalon. Az elöntött területek gyors vízmentesítését jelentős részben az oda irányított nagyszámú — közepes és nagy teljesítményű — szállítható szivattyú biztosította, mely másodpercenként 16 köbméter vizet emelt a befogadó folyóba. A visszamaradt pangó vizek eltávolításában pedig a vízitársulatok gyorsan mozgó víztelenítő brigádjai működtek közre: kis teljesítményű szivattyúkkal és vízlevezető árkok ásásával segítve elő a víz mielőbbi visszavezetését. Ily módon sikerült a kezdeti elöntésből tárolódott mintegy 390 millió köbméter vizet igen rövid idő alatt levezetni a Szamos völgyéből. Az elárasztott területek vizmentesítése után a kitelepített lakosság visszaköltözése nem indulhatott meg azonnal. A visszatelepülési engedélyek kiadása előtt minden épületet megvizsgáltak életbiztonsági szempontból, a kutakat fertőtlenítették és mindenkit védőoltásban részesítettek. A kárt szenvedettek gyors első megsegítése után az ország minden részéről építőanyag, gépi felszerelés és szakemberek tömege érkezett a helyszínre, hogy kezdetét vegye a több mint 5000 romba dőlt vagy megrongálódott épület helyreállítása. A Kraszna az Ecsedi-láp nyugati magasabb terepvonulatainak lábánál folyik. Bal partján tehát természetes magaslat, jobb partján árvízvédelmi gát kíséri. A májusi árhullám, amely a Tűr és a Szamos mentén katasztrofális árvízi elöntéseket okozott, a Krasznán „viszonylag alacsony" szinten vonult le; csupán megközelítette — 30 cm-nyire — a korábbi legnagyobb (640 cm) vízállást. A Krasznán a júniusi esőzések idéztek elő nagyobb árhullámot. Ekkor volt szükség a gátak mentén hoszszabb ideig tartó erőteljes védekezésre. Több szakaszon emelni kellett a töltés magasságát és a műtárgyak mellett, valamint a gátak átázott helyein a rézsűre terített műanyaglepellel (fóliával) csökkentették a szivárgást. A felpuhult rézsűlábakat a töltésmegcsűszás megakadályozása végett leterhelték. A műszaki beavatkozás sikerrel járt. A folyó árvize a gátak között maradt, kiöntés nem volt. A Lónyai-csatorna mindkét oldalán fővédvonal húzódik, amely a Tisza viszszaduzzasztó hatására megemelkedő vizek ellen védi a mély fekvésű területet. A jobb parti védvonalak a Tiszától 5 km-nyire levő részén különösen az első árhullám alkalmával kellett nagy erővel védekezni. Az átázott, csurgó, elcsúszással fenyegető szakaszon — nagy erők felvonultatásával — sikerült megakadályozni a töltésszakadást. Az esetleg kitörő vizek elhatárolása, az elöntés késleltetése és a netán szükséges kiürítés biztosítása érdekében, vagyis az esetleges töltésszakadásból eredő károk enyhítése céljából megelőző óvintézkedésként több helyen épült ideiglenes, illetőleg a későbblek során állandó jellegűvé fejleszthető lokalizációs töltés. Így Garbolc védelmére, Kisvárda— Döge—Fényeslitke—Komoré—Tuzsér vonalán, Dombrád és Tiszatelek között, Nagyhalász—Tiszabercelnél, Tiszabercel—Gáva— Vencsellő között az Ura— Börvely út mentén, Komlódtótfalu—Csengersima—Gacsály vonalán, valamint Győrtelek és Nagyecsed között, összesen 162 000 köbméter földanyag beépítésével épült lokalizációs védvonal. (Folytatjuk.) Játékok export/a A Szegedi Tömegcikkipari Ktsz az elmúlt hónapban nagy sikerrel szerepelt a nürnbergi nemzetközi játékszer-kiállításon, amit a Hollandiából, Belgiumból, az NSZK-ból, Kanadából, Svédországból és Ausztráliából befutott megrendelések is bizonyítanak. A szövetkezet ebben az évben mintegy 20 millió forint értékű játékot küld exportra. Ma díszünnepség a Tanácsköztársaság évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi btzottsága, a városi tanács és a népfront városi bizottsága díszünnepséget rendez ma, pénteken délután 4 órai kezdettel a Bartók Béla Művelődési Központban (Vörösmarty u. 3.) a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 52. évfordulója tiszteletére. Ünnepi beszédet Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese mond. Konzervek bemutatója Tegnap délelőtt a konzervgyár klubhelyiségében árubemutatót tartottak legújabb termékeikből, melyre a nagykereskedelmi vállalatok képviselőit hívták meg. A bemutatott 31-féle új gyártmány bizony nem egy háziasszonyt örömmel töltött volna el. Különösen említésre érdemes talán a levessűrítmény, melyet főzni sem kell, csak a vizet hozzáadni. Vagy az előre elkészített levesek, baromfikészítmények, befőttek és főzelékek. A gyár képviselői szerint ezeket a termékeket elsősorban hazai piacra szánták. Vár és sátortábor épül a Dém előtt A Csínom Pa Ikó díszletvitája a szabadtéri játékok igazgatóságán Farkas Ferenc Csinom Palkó című daljátéka augusztus 6, 8, 14 és 20-án szerepel a szegedi szabadtéri játékok idei műsorán. Az előadást Horváth Zoltán rendezi. Az előkészületek egyik fontos állomásaként csütörtökön a játékok igazA jő kedélyű munkásember Képernyő BORS FOLYTATJA, ahol abbahagyta. S lassacskán minden kétséget eloszlat afelől, hogy a kalandfilm patronjainál többre is képes. Már a nyolcadik folytatásnál tart (Borban az igazság), s valahol úgy nyilatkozott az egyik rendezőkeresztapa, hogy megéri még a tizenötödiket is. Bors Máté menekülése tehát eleve biztosított — ha csak nem állítanak a szerzők újabb valószínűtlenség! alternatívát maguknak, mondjuk esetleges elfogatásávai. Ugyanis akkora apparátussal üldözik, amilyet a horthysta titkosrendőri diszkréció éppenhogy elbír, s ha netalán kezükbe kerülne, kimentése tovább bonyolítaná a szerzők dolgát a folytatásokra. Viszonylag simább ügy tehát, ha hirtelen leleménnyel Bors teszi lóvá kalaposkopóit. Szerencséje — s a sorozat gyengéje —, tógy az üldözők könnyen levá tehetők. Dezső és Oszi mint két szélkakas forog a friss szimatra, de mire és ahogy odaérnek, Bors meglép előlük, miközben nemcsak feladatát teljesíti, elvlársait is menekíti. A fentiek ellenére is van rokonszenves vonása a BorsIpari kiállítás Győrben Az idén július 23. és augusztus 1. között másodízben rendezik meg Győrött a tavaly nagy sikerrel zárult ipari kiállítg-st és vásárt. A város 700 évgs jubileumi rendezvényeihez kapcsolódó eseményre megalakult a Győri Ipari Kiállítás és Vásár titkársága és szétküldték a vásár új szabályzatát is, (MTI) kalandnak, ami némileg kárpótol. Nevezetesen, hogy észrevétlenül is közelebb hozza a nézőhöz a hazai ellenállási mozgalmat, az illegális pártmunkát. Különösen a fiatalabbakhoz, akiknek nincs erről a korszakról élettapasztalatuk, fogalmaikat történelemóráikról, könyvekből alkothatják. Azok a munkásemberek, akik a Bors-filmeken előfordulnak, jó kedélyűek, s hogy tényleg ilyenek is voltak — érdekes véletlen folytán — rrég szerdán este újrafogalmazta valaki a képernyőn. FÖLDEÁK JÁNOS, aki a harmincas évek munkásíróinak „új hullámával" indult az irodalomba, s akinek 60. születésnapjára gyűjteményes kötete mellé a televízió márciusi Nyitott könyv műsora mondott köszöntőt. A Nők és férfiak szerzőjének modellje a jó kedélyű munkás, s ha Földeák ilyennek mondja a munkást, semmi okunk benne kételkedni. A Fészekrakás fiatal házaspárjának a szerelem teszi félti ienné boldogságát, jóllehet maguk is, vendégbarátjuk is tudja, a pengős világ szalmán alvó szegényei szomorúbb hétköznapokra is ébrednek még. Derűs hangulatúak Surbán Miska tréfái is. A nyugdíjból viszszakért idős szaki furcsa ka landjában Földeák János arról a nemzedékről rajzol finom portrévázlatot, mely az új rend kiharcolásában e^ o kopott el kortársainál, melynek idegpályáit módszeresebben használta el az élet. Miskát (hatvanon felül is csak így) többször vitte el a rendőrség, mint amenynyit fordult a világ szekere érte még véletlenül is jöttek, amikor általános kiszállást rendelt a politika, mert Miska mindig közel maradt a tűzhöz, nem helyezkedett, számított, bújt, kalkulált: odaállt az igazsághoz, és ott maradt mellette. Szakértelme nélkülözhetetlen volt a munka beindításához is — aztán buta viccei miatt küldik nyugdíjba: lelocsolja a nőket. Így vonul ki Surbán Miska a harctérről, önszántából, mert hiszen csak azért locsolkodott, hogy végre nyugdíjazzák. Ahogyan Kovács Károly először megjelenik közelről, mint Surbán Miska. ősz halántékával szótlanul is elmondja, mit gondoljunk felőle, szomorkás-humoros históriájáról. A két hangulatos novella átdolgozás után enerváltabb a Vacsora utáni fekete. A mai világban is régi notabilitásokat kereső, cím és rangkórsággal fertőzött hivatalnokról szól, akinek vérében a szervilis alkalmazkodás. A filmről nehezen érteni, mit várna ez a beosztott főnökétől: nemesi kutyabőrt. vagy szocialista protekciót. Persze az a munkásportré, melyet Föl deák novelláiban oly szeretettel rajzol, innen sem hiányzik. Tyll Attila kelti életre egy Surbán Miskához hasonlóan megszenvedet* fiatalság után, a szocializmust építő derékhad fontos és felelős embereként. A novellák tévé-változatait Gaál Albert rendezte. N. L gatóságán Varga Mátyás tervezőművész és a kivitelezés szakemberei megtartották a darab díszletvitáját Az elképzelések szerint a háromfelvonásos mű öt díszletképben játszódik. A színpad hátterében levő Dómot nagy magasságba nyúló festett tülltakaróval fedik. Színpompás, részletesen kimunkált kulisszaelemekből palotaudvar, sátortábor kerül majd — többek között — a játéktérre. Pirotechnikai eljárással megelevenedő tábortűz^ a balettkar tánca, a világítási fényeffektusok sokrétű alkalmazása teszi majd látványossá az előadást. A helyszínek gyors változtatására négy nagyméretű forgószínpadot is építenek a játéktérre. Varga Mátyás tervezője volt a tizenegy évvel ezelőtt a játékokon bemutatott Csinom Palkó díszleteinek is. A mostani vitán arról számolt be, hogy új kulisszáit színesebbnek, mesésebbnek tervezte. mint 1969-ben. Lényeges változtatásokat kellett alkalmaznia azért is, mert a játékok színpadát azóta átépítették, bővítették. Most tulajdonképpen harminc méteres színpadnyílást takarnak majd a világos színű. vidám hangulatot hordozó díszletek. A kulisszák egyes elemei szinte beépülnek a nézőtérre, magasságuk sok helyen meghaladja a tíz métert is. Varga Mátyás a művészien festett díszletképek mellett olyan nagyszámú műszaki rajzot is átadott a szakembereknek, amelyek n gyakorlati kivitelezés alapjául szolgálnak. Az idei Csinom Palkó előadás-'in egyébként maga a szerző. Farkas Ferenc vezényel. A jelmezeket Márk Ti. vadar tervezi. n Balatonnál már készülnek a vemlécfiárásra A tavalyinál nagyobb idegenforgalomra számíthatunk a Balatonnál — állapították meg Veszprémben a csütörtökön megrendezett idegenforgalmi ankéton, amelyen részt vett dr. Sághy Vilmos, a belkereskedelmi miniszter első helyettese is. Vándor József, a Veszprém megyei tanács vb elnökhelyettese beszámolt a Balaton északi partjának elmúlt évi idegenforgalmi tapasztalatairól. Mint elmondotta, a magyar tenger veszprémi partjának üdülővidékén tavaly már csaknem 400 000 olyan vendéget fogadtak, akik átlagban 5,1 napot töltöttek el a különféle nyaraló- és idegenforgalmi helyeken. 1969-hez képest félmillióval nőtt a vendégnapok száma. Az idei felkészülésről szólva elmondották az ankéton, hogy a négyhónapos főszezon rendkívül nagy terheket ró az idegenforgalmi és ellátó szervekre, mert hiányoznak a nagyobb, tömegig.' * veket kielégítő éttermeit, büfék, és egyéb ellátó vagy szolgáltató egységek. A Belkereskedelmi Minisztérium és az Országos Idegenforgalmi Tanács kezdeményezésére ezért ez évben elsősorban a kereskedelmi egységeket gyarapítják. A tó partján 10 olyan ÁBC-árúházhoz hasonló pavilon épül. amelyeknek alapterülete egyenként eléri a 200 négyzetmétert. Építőipari kapacitás hiányában azonban nem tudják befejezni néhány vendéglátó egység, mint például a badacsonyi Kisfaludy-ház, a balatonfüredi Kedves eszpresszó és a Baricska-csárda felújítását. Az ankéton szó volt a nyaralóvidék ellátásáról is. Többen hangoztatták, hogy az alapvető élelmiszerekből megfelelő készlet áll rendelkezésre.