Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám

KEDD. 1971. MÁRCIUS 1«. 3 Achimemléküniiepseg Az Achim-centenárium alkalmából rendezett ünnepségsorozat hétfőn folytatódott Békéscsabán. Az Ifjúsági Házban emlékülésre került sor, amelyre hazánk minden tájáról érkeztek vendégek, A díszelnökségben helyet foglalt többek kőzött dr. Bencsik István a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Mód Aladár professzor, Vass Henrik az MSZMP Párttörteneti Intézetének igazgatója. Hunya István a MEDOSZ országos elnöke, a párt és tárEadalmi szervek számos képviselője. Féja Géza író méltatta Áchim L. András életét, munkásságát. Kettős kútkiképzés Algyőn J A szegedi köolajfúrási j üzem olajbányászai különlej ges feladatot kaptak az idén. | az előzetes programtól eltérően az olajtermelés növelése érdekében összesen 70 úgynevezett szelektív kutat kell kiképezniök a szegedi szénhidrogénmedencében, az algyői területen, illetve a Tisza—Maros szögben és másutt. A szelektív, másnéven kettős kút ugyanis azzal az előnnyel rendelkezik a közönséges gáz-, illetve ola.jkutakkal szemben, hogy szerkezete révén egyszerre Magyar könyvek a Szovjetunióban Több napos látogatásra hétfőn — küldöttség élén — Budapestre érkezett Borisz Sztukalin, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami sajtóbizottság elnöke, hogy a magyar könyvkiadás vezetőivel folytatandó targyalások után aláírja a két ország kiadói együttműködésének jegyzőkönyvét a következő két esztendőre. Borisz Sztukalin elmondta, hogy a szovjet és a magyar könyvkiadás együttműködése' az 1969—1970-re aláírt jegyzőkönyv alapján sokoldalúön, gyümölcsözően alakult. Új formával, közös kiadású könyvek kölcsönös megjelentetésével is bővült a kooperáció. Arz azonos profilú könyvkészítő műhelyek, kiadók szoros kapcsolatokat építettek ki egymással: rendszeresen tartanak konzultációkat, küldenek és kapnak anyagokat. A magyar szerzők könyveinek a szovjetunióbeli fogadtatása kapcsán a sajtóbizottság elnöke utalt arra, hogy szépirodalmi klasszikusok és mai szerzők rendszeres átültetésén tűi magyar közéleti személyiségek jelentős írásműveit is közreadják. Nemrégiben készült el Kádár János beszédeinek és cikkeinek válogatásából egy kötet Tavaly Kun Béláról szóló visszaemlékezéseket és magának Kunnak a művét is megjelentették. A kiadói együttműködés 1971—1972-re szóló jegyzőkönyvét — előreláthatólag — csütörtökön irják alá a Művelődésügyi Minisztériumban. (MTI) két olajtermelő réteget csapolhatnak meg a kutatók. Az utóbbi időben biztató eredményeket hoztak a szeizmikus mérések a KözepAlföldön, illetve a Nyírségben. Három szegedi berendezést az idén mór ide telepítenek át. Az elmúlt évekhez képest ennek megfelelően csökkent a szegedi kőolajfúrási üzem fúrási feladata is. Míg tavaly a kitűzött 165 ezer méter fúrási munka helyett 181 ezer 514 métert fúrtak a berendezések, az idén ennél kevesebbre lesz szükség. A szegedi [ üzem munkája azonban nem mérséklődik, hiszen j Nagyalföidi Feitáró és Kutató Üzem 890 milliós kutatási ' költségvetéséből továbbra is 65—70 százaléknyit részesedik az üzem. A szegedi olajbányászok az elmúlt években több új technológiai megoldást alkalmaztak a kútfúrások idejének megrövidítésere. Ez nemcsak idő- hanem költségmegtakarítást is jelent. Az idén azon fáradozik a szegedi üzem kollektívája, hogy a kutatási költségek 1—2 százalékát megtakarítsák. Kézben a messzelátó Fagykárok a szőlőkben ü gyümölcsösök bírták a hideget A márciusi, helyenként szokatlanul kemény fagyok károsították a szőlőültetvényeket. Egyes napokon a hajnali órákban mínusz tíz fokig süllyedt a hőmérséklet és a „hóhatár" feletti, vagyis a szabadon levő veszszők megsínylették a tél végi rendkívüli hideget. A be nem takart, illetve a korán nyitott ültetvényeket érintette károsan a kedvezőtlen időjárás, főleg a kadarka, valamint a kövidinka fajtákat és sokkal kisebb mértékben a rizlinget. Az eddigi megállapítás szerint öt-tíz százalékos a fagykár. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen mértékű terméskieséssel kell számolni Csongrád megye mintegy húszezer holdas szőlőterületén. Későbbi | kedvező időjárás és a szakszerű metszés ellensúlyozhatja. csökkentheti a károsodást. A gyümölcsösök jól tűrték a hideget és az eddigi ellenőrző szemlék megállapítása szerint a fagyok nem okoztak a szokásosnál nagyobb kárt sem az őszibarackosokban. sem az almáskertekben. Az őszi gabonafélék pedig jobban teleltek, mint egy evvel ezelőtt. Számottevő kifagyást vagy felfagyást nem tapasztaltak a gazdaságok. A kalászosok beállottsága is jobb a tavalyinál. Gyors ütemben halad a műtrágya kiszórása és az összterület mintegy hetven százalékára juttatták ki a hatóanyagot a megye termelőszövetkezetei. A gazdaságok bíznak benne, hogy tavaszig be tudják fejezni a gabonafélék fejtrágyázását. Az ajtó mellett tábla. Kalligrafikus betűkkel ráírva: Kónya Sándorné pártbiz. titkai-. Benn a pártirodán süppedő, műbőrtapadású fotelek. Magas, energikus aszszony az íróaszalnál. Tollal és fényképezőgéppel jöttünk ide, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat központi gyárába. Információért, lencsevégre kapható képtémáért. Csakhogy nem is annyira a vállalat jelenébe, mint a jövőjébe akarunk bepillantani. Mit tesz ilyenkor a fotóriporter? Odasétál, ahol a KSZV új szövödéjét alapozzák. íme már kirajzolódtak az alapok, az oszlopok is sorakoznak. Kattint: megörökíti a mai napot. Aztán újra kattint, ezúttal a kultúrteremben vszi célba az új szövöcsarnok, a megújuló gyár makettjét: nézzetek egy kicsit a jövőbe is. Izgalmas a téma. Ahogy a pártbiHOLNAPKUTATAS zottsóg titkárával belemelegszünk a beszélgetésbe, megérzem a feszítő felelősséget is, amivel tavaly ősszel munkához láttak. „Az MSZMP Kenderfonó és Szövőipari Vállalati Bizottsága gazdaságpolitikai irányelvei az 1971—75 évek gazdálkodásához, a vállalat IV. ötéves tervéhez" — olvasom most az aranybetűket egy bordó, keményfedelű könyvecskén. Ez a munkálkodás eredménye. — Nagyon nehéz volt — mondja a párttitkárnő. Régi ..kenderes", vagy másfél évtizedet dolgozott a kikészítő üzem „stoppolójában". — Az országos elvek, gazdaságpolitikai célok mutatták ugyan az irányt, de ezt a helyi viszonyokra alkalmazni, méretre csiszolni... I A nagyobb önállósággal jár, hogy a vállalat maga készítheti középtávú terét. No persze, ez a gazdasági vezetők dolga. De hogy a „házi" ötéves terv a párt gazdaságpolitikájának szellemében készüljön, az a pártbizottságok, alapszervezetek ügye-gondja minden üzemben. — Hogyan is fogtak hozzá? — kérdezősködöm. Lelki szemeim előtt felködlik egy kép. Messzelátó a kézben, olyan ügyes optikai szerkezet, amivel nemcsak hogy látjuk: szándékaink szerintinek is látjuk a jövőt. Egy elmés optikai szerkezet, ami világosabbá teszi a célhoz vezető utat. — Munka, munka és munka — ezt mondja minden szavával Kónya Sándorné. Igen. így „távcsövezték" a pártbizottság tagjai, a vezető kommunisták a holnapot. Így kutatták a módszereket, ki-ki az általa legismertebb területen vizsgálódva, javaslatokat, bírálatokat, tapasztalatokat elemezve. „A pártbizottság felhívja minden pártalapszervezet, minden kommunista figyelmét, hogy kötelessége példás helytállással, egyéni példamutatással, színvonalas pártmunkával elősegíteni gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását." A TETTEKEN A SOR nincsenek munkaköri határai. Károsan ott van a vezetői, fizikai és adminisztratív munkakörökben egyaránt. Elmondhatjuk: a vezetők legsúlyosabb fegyelmezetlensége talán éppen a fegyelemsértéssel szembeni közömbösség. A fegyelmezetlenség leggyakoribb formája: a munkahely sűrű változtatása, a munkaidő megrövidítése, az igazolatlan hiányzások, italos megjelenés, a biztonságtechnikai előírásoknak olykor szinte a semmibe vétele. A mostarj választások során ezt a helyzetet egyre többen tették szóvá, így pl.: karácsonyi ünnepek után a majd egy hónapig tartó ünnepi hangulatot; a januári termelési terv alig 75 százalékos teljesítését; az egyenetlen munkaleterhelést; a termelés zárt ciklusaiban, a szalagokban a magas intenzitást: más munkakörökben, irodákban pedig a dolgozgatást. Egyre több példa van a táppénzelvonásokra is. A Pamutnyomóipari Vállalat szegedi gyárában szóvá tették, hogy egy 24 éves fiatalember dohányport szórt a szemébe, hogy táppénzbe helyezzék. Alig tudták a szeme világát megmenteni. A Szegedi Ruhagyárban a betegsegélyezési okmányok hamisítását fedezték fel. A munkafegyelem megszilárdításában, a munkahatékonyság összes emberi tényezőjének felkutatásában, alkalmazásában a szocialista munkaverseny mozgalomra, annak valamennyi életerős formájára kell támaszkodnunk. Különösen nagy szerepük van itt a fiataloknak. A vállalati gazdasági, politikai munka bázisa egyre inkább az a fiatal szakmunkás, aki keresi, megtalálja, fejleszti az alkotómunka lehetőségeit! Jelentős erkölcsi erőt képviselnek a kiváló dolgozók, a munkásújítók és -észszerűsítők. a szocialista rendszer kipróbált. áldozatos aktivistái, párttagok és partonkivüliek, munkasok, gazdasagi vezetők, műszakiak. Az a szociális bázis het és kell támaszkodni, hogy erkölcsi elveink és a gyakorlat itt-ott megtalálható ellentmondását feloldjuk. Ez mindannyiónk érdeke, a szocializmus teljes felépítése magasabb szinten való folytatásának feltétele a munkaerkölcs oldaláról! Érdekes, de a valóságos összefüggése az, hogy tudatos munkafegyelem, szocialista munkaetika nélkül nincs hatékony üzemi demokrácia sem! A Pamutnyomóipari Vállalat szegedi gyárában — a mostani küldöttgyűlésen — hangsúlyozta egyik felszólaló: „Nem az értekezlet kevés, sőt olykor sok is. Az üzemi demokrácia hatékonysága nem megfelelő", és valóban egyes üzemekben mintha több energiát fordítanának az elhatározások előkészítésére, megvitatására, mint a végrehajtására. Ez éppen a tudatos fegyelemmel etikailag, politikailag meg nem alapozott üzemi demokrácia következménye. Ha a munkásember érzi, hogy van szava, szükség van rá, ki is kérik véleményét, gondolatait, átalakul egész életérzése, hatvánvozódik alkotó kedve, felelőssége a rábízott munkáért: vagyis jelentkezik az üzemi demokrácia olyannyira és jogosan igényelt hatékonysága. Az üzemi demokrácia keretei adottak, ezeket kell komolyabb gazdasági, politikai tartalommal megtölteni. Az esetlegesség helyett tervszerűségre van szükség abban a kérdésben, hogy mikor, ki, kit kérdezzen meg, kivel konzultáljon. Ennek érdekében is sürgetjük a vállalati belső mechanizmus kidolgozását, az érdekeltségi rendszerek konzekvens végigvitelét. A gazdasági, állami, hivatali, intézményi vezetőktől elvárjuk, hogy mélyítsék a vezetés szocialista vonásait; az üzemet, a munkahelyeket úgy fogják fel mint termelési cs politikai egységei, ahol szocialista társadalmi viszonyok -is formaiadnak, ahol « mi rendszerünket is újratermelik. Egyszemélyi felelősséggel, de demokratikusan vezetni az talán többletmunkát igényel a döntések kimunkálásában, de jól fizet a kolektiva cselekvő támogatásában. A gazdaságirányítás reformjának egyik fontos tapasztalata számunkra éppen az, hogy az érdekvédelem fejlesztése a szocializmusépités egvik legfontosabb politikai és gazdasági kérdése is. Az elmúlt években kifejlődött, gazdagabb értelmet és lehetőségeket is kapott a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége. Ma tényleg elmondhatjuk, ismerjük a vélt és valóságos sérelmeket. Azonban úgy tűnik, hogy a sérelmek orvoslásában a lehetőségek ismeretének hiányában elmaradtunk a követelményektől. A mostani választásokat szinte karakterizálja az, hogy a korábbihoz képest a vállalat-, a csoportérdekek kaptak fórumot. Olyan érdekvédelmi „misszió", mely felkelti a jelentkező csoportérdekek azonnali kielégítését, megoldhatóságát, illúzióját, nagy veszélyeket rejt magában. Az érdekvédelem maga is ellentmondásos tevékenység, az igen itt is párban jár a nemmel! Üzemi szinteken bele kell abba nyugodni, hogy a legindokoltabb eseteket kivéve, a sérelmek orvoslása vállalati, helyi feladat, továbbpostázásuk nem vezet a megoldáshoz. A szakszervezeti munka tételéi kedvezőbbek. Van erős szervezett, kialakult módszer és ami legfontosabb: olyan politika, melynek végrehajtása során kiteljesedik a szakszervezetek szocialista jellege, mélyebb értelmet kap a munkásszolidaritás, a szervezettség, az egymásért végzett áldozatos munka, a társadalom életében töretlenül és még korszerűbb formában érvényesül a munkásosztály hatása, törekvése. JUHASZ JÓZSEF. EZ SZMT vezető titkára Lapozgagatok a bordófedelű könyvecskében. Céltudatos, lényegre törő mondatok. Fokozni a gazdálkodás hatékonyságát. A munka- és üzemszervezés fejlesztése. Korszerűsítés, új technológir ák, jobb minőség. Munkafegyelem. Önköltségcsökkentés. A hazai fogyasztóknak kedvező árpolitika. A versenyképesség fokozása. — Ábrándozás ez is — mondja a gőzölgő fekete mellől a párttitkárnő —, de nagyon fegyelmezetten ábrándozunk. Szüntelenül hangoztatjuk: nem a vágyaktól, hanem kinek-kinek a személyes szorgalmától függ. milyen lesz a következő öt év mérlege. Sponner Jenő. a vállalati szakszervezeti tanács titkára egyben a pártbizottság agit. prop. felelőse is. Egy szeminárium és egy munkásakadémia között néhány percre ő is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Próbáljuk tovább építeni a szövődét. Képzelet-építőmester serénykedik: tágas, világos csarnok, modern gépek, korszerű fürdők, öltözők. Űj szociális létesítmények másutt is. Sporttelep a munkásszálloda lakóinak. Praktikus munkaruhák. A gondoskodás nőprogramja. Az üzemi éghajlat ideális, húsz fok körüli kellemes munkahelyi közérzetet mérnek a hangulatműszerek a vállalat üzemeiben. Ábrándozás? Az is. De a keretek adottak. Csak a szavakat kell megtölteni tartalommal. Mint téglákkal a betonoszlopok közeit, hogy -fal legyen belőlük. — Természetes, hogy az emberek a munkakörülmények javítására, a bérezésre, a jutalmazásra figyelnek leginkább — mondják beszélgetőpartnereim — 15 százalékos bérnövekedést, az egy före jutó jövedelem 15 százalékos növelését tűztük ki célul. Az 5 százalékos idei bérfejlesztést igyekszünk minél ösztönzőbben felhasználni. Kónya Sándorné: — Az az elvünk, hogy a gazdasági vezetők találkozzanak többet a dolgozókkal. Informálódjanak és tájékoztassanak is. És ha — akár taggyűlésen, akár más fórumon — föltesznek egy kérdést a munkásaink, arra térjenek , vissza, értékeljék az elhangzott javaslatokat. Sponner Jenő: — A termelési tanácskozásokon ne nyakatekert, idegen szavakkal megtűzdelt előadásban ismertessék az eredményeket, tennivalókat a vezetők. Az öt évre szóló kollektív szerződéseknél is gondunk lesz rá, hogv — például — az anyagi ösztönzés a dolgozók számára érthető, világos bérrendszerre épüljön. — Fejlődött-e a demokratizmus? — Igen — mondja Sponner Jenő —, de magunkkal is elégedetlenek vagyunk. S mit szépítsük? Inkább lépjünk előre. — Idefigyeljen — szól köz^ be Kónyáné —. nagyon kacifántos dolog ez néha. Nekem a múltkor egy 30 éve itt dolgozó asszonyt, kitüntetése is van. kézen kellett a vezetőhöz odahúzni: mondja csak el, mi a kérése. Erkölcsi alap van, beleszólás nincs. A másik véglet: két napja jött ide valaki, és már veri az asztalt, követelődzik. — Itt vannak aköJ zépszintű vezetők, művezetők — folytatja —, nagyon sok múlik rajtuk. Elkeseredés vagy jó hangulat éppúgy, mint a munka folyamatossága, a jobb vagy gyengébb kereset. Kórász Gyula segédművezető és bizalmi. Elmondja, hogyan beszéltek a termelés . ivitásáról a legutóbbi pártcsoport értekezleten. De arra már külön kell rávezetnie a titkárnak, hogy a délutáni műszakban álló szövőgépekre áthívhatnának asszonyokat az éjszakások közül. — Maguk kommunista gazdasági vezetők. Hát szól janak: nézze Julis néni, magának biztos jobb lenne így. Arra az egy hétre is könynvebbség, nem? Tóth Józsefné. a IV-es pártalapszervezet titkára: — Legutóbbi taggyűlésünkön már a „bontott" tervet, az 1971-es tennivalókat vitattuk meg. Konkrét eseteket, hibákat tettek szóvá az elvtársak. Például a munkafegyelem lazaságait. Hogy nincs íolyamatos kiszolgálás, nem használják ki eléggé a munkaidőt. Az ember, aki a jövőbe akar pillantani, előbb-utóbb rájön: mélyebben kell néznie a mába. Hogy távlata legyen, a dolgok közelképén kell változtatnia. Simái Mihály 7