Délmagyarország, 1971. március (61. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-16 / 63. szám

KEDD. 1971. MÁRCIUS 1«. 3 Achim­emléküniiepseg Az Achim-centenárium al­kalmából rendezett ünnep­ségsorozat hétfőn folytató­dott Békéscsabán. Az Ifjú­sági Házban emlékülésre ke­rült sor, amelyre hazánk minden tájáról érkeztek vendégek, A díszelnökségben helyet foglalt többek kőzött dr. Bencsik István a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Mód Aladár professzor, Vass Hen­rik az MSZMP Párttörteneti Intézetének igazgatója. Hu­nya István a MEDOSZ or­szágos elnöke, a párt és tár­Eadalmi szervek számos kép­viselője. Féja Géza író méltatta Áchim L. András életét, munkásságát. Kettős kút­kiképzés Algyőn J A szegedi köolajfúrási j üzem olajbányászai különle­j ges feladatot kaptak az idén. | az előzetes programtól elté­rően az olajtermelés növe­lése érdekében összesen 70 úgynevezett szelektív kutat kell kiképezniök a szegedi szénhidrogénmedencében, az algyői területen, illetve a Tisza—Maros szögben és másutt. A szelektív, másné­ven kettős kút ugyanis azzal az előnnyel rendelkezik a közönséges gáz-, illetve ola.j­kutakkal szemben, hogy szerkezete révén egyszerre Magyar könyvek a Szovjetunióban Több napos látogatásra hét­főn — küldöttség élén — Budapestre érkezett Borisz Sztukalin, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett mű­ködő állami sajtóbizottság elnöke, hogy a magyar könyvkiadás vezetőivel foly­tatandó targyalások után aláírja a két ország kiadói együttműködésének jegyző­könyvét a következő két esztendőre. Borisz Sztukalin elmondta, hogy a szovjet és a magyar könyvkiadás együttműködése' az 1969—1970-re aláírt jegy­zőkönyv alapján sokoldalú­ön, gyümölcsözően alakult. Új formával, közös kiadású könyvek kölcsönös megje­lentetésével is bővült a ko­operáció. Arz azonos profilú könyvkészítő műhelyek, ki­adók szoros kapcsolatokat építettek ki egymással: rend­szeresen tartanak konzultá­ciókat, küldenek és kapnak anyagokat. A magyar szerzők köny­veinek a szovjetunióbeli fo­gadtatása kapcsán a sajtó­bizottság elnöke utalt arra, hogy szépirodalmi klassziku­sok és mai szerzők rendsze­res átültetésén tűi magyar közéleti személyiségek jelen­tős írásműveit is közreadják. Nemrégiben készült el Ká­dár János beszédeinek és cikkeinek válogatásából egy kötet Tavaly Kun Béláról szóló visszaemlékezéseket és magának Kunnak a művét is megjelentették. A kiadói együttműködés 1971—1972-re szóló jegyző­könyvét — előreláthatólag — csütörtökön irják alá a Mű­velődésügyi Minisztérium­ban. (MTI) két olajtermelő réteget csa­polhatnak meg a kutatók. Az utóbbi időben biztató eredményeket hoztak a sze­izmikus mérések a Közep­Alföldön, illetve a Nyírség­ben. Három szegedi beren­dezést az idén mór ide tele­pítenek át. Az elmúlt évek­hez képest ennek megfele­lően csökkent a szegedi kő­olajfúrási üzem fúrási fel­adata is. Míg tavaly a kitű­zött 165 ezer méter fúrási munka helyett 181 ezer 514 métert fúrtak a berendezé­sek, az idén ennél kevesebb­re lesz szükség. A szegedi [ üzem munkája azonban nem mérséklődik, hiszen j Nagyalföidi Feitáró és Kuta­tó Üzem 890 milliós kutatási ' költségvetéséből továbbra is 65—70 százaléknyit részese­dik az üzem. A szegedi olajbányászok az elmúlt években több új technológiai megoldást alkal­maztak a kútfúrások idejé­nek megrövidítésere. Ez nemcsak idő- hanem költség­megtakarítást is jelent. Az idén azon fáradozik a sze­gedi üzem kollektívája, hogy a kutatási költségek 1—2 százalékát megtakarítsák. Kézben a messzelátó Fagykárok a szőlőkben ü gyümölcsösök bírták a hideget A márciusi, helyenként szokatlanul kemény fagyok károsították a szőlőültetvé­nyeket. Egyes napokon a hajnali órákban mínusz tíz fokig süllyedt a hőmérsék­let és a „hóhatár" feletti, vagyis a szabadon levő vesz­szők megsínylették a tél végi rendkívüli hideget. A be nem takart, illetve a korán nyi­tott ültetvényeket érintette károsan a kedvezőtlen idő­járás, főleg a kadarka, va­lamint a kövidinka fajtákat és sokkal kisebb mértékben a rizlinget. Az eddigi meg­állapítás szerint öt-tíz száza­lékos a fagykár. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen mértékű terméskieséssel kell számolni Csongrád me­gye mintegy húszezer hol­das szőlőterületén. Későbbi | kedvező időjárás és a szak­szerű metszés ellensúlyoz­hatja. csökkentheti a káro­sodást. A gyümölcsösök jól tűrték a hideget és az eddigi ellen­őrző szemlék megállapítása szerint a fagyok nem okoz­tak a szokásosnál nagyobb kárt sem az őszibarackosok­ban. sem az almáskertekben. Az őszi gabonafélék pedig jobban teleltek, mint egy evvel ezelőtt. Számottevő kifagyást vagy felfagyást nem tapasztaltak a gazdasá­gok. A kalászosok beállott­sága is jobb a tavalyinál. Gyors ütemben halad a műtrágya kiszórása és az összterület mintegy hetven százalékára juttatták ki a hatóanyagot a megye ter­melőszövetkezetei. A gazda­ságok bíznak benne, hogy tavaszig be tudják fejezni a gabonafélék fejtrágyázását. Az ajtó mellett tábla. Kal­ligrafikus betűkkel ráírva: Kónya Sándorné pártbiz. tit­kai-. Benn a pártirodán süp­pedő, műbőrtapadású fote­lek. Magas, energikus asz­szony az íróaszalnál. Tollal és fényképezőgéppel jöttünk ide, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat közpon­ti gyárába. Információért, lencsevégre kapható képté­máért. Csakhogy nem is annyira a vállalat jelenébe, mint a jövőjébe akarunk be­pillantani. Mit tesz ilyenkor a fotóri­porter? Odasétál, ahol a KSZV új szövödéjét alapoz­zák. íme már kirajzolódtak az alapok, az oszlopok is so­rakoznak. Kattint: megörö­kíti a mai napot. Aztán újra kattint, ezúttal a kultúrte­remben vszi célba az új szö­vöcsarnok, a megújuló gyár makettjét: nézzetek egy ki­csit a jövőbe is. Izgalmas a téma. Ahogy a pártbi­HOLNAP­KUTATAS zottsóg titkárával belemeleg­szünk a beszélgetésbe, meg­érzem a feszítő felelősséget is, amivel tavaly ősszel munkához láttak. „Az MSZMP Kenderfonó és Szövőipari Vállalati Bizott­sága gazdaságpolitikai irány­elvei az 1971—75 évek gaz­dálkodásához, a vállalat IV. ötéves tervéhez" — olvasom most az aranybetűket egy bordó, keményfedelű köny­vecskén. Ez a munkálkodás eredménye. — Nagyon nehéz volt — mondja a párttitkárnő. Régi ..kenderes", vagy másfél év­tizedet dolgozott a kikészítő üzem „stoppolójában". — Az országos elvek, gazdaságpo­litikai célok mutatták ugyan az irányt, de ezt a helyi vi­szonyokra alkalmazni, mé­retre csiszolni... I A nagyobb önállósággal jár, hogy a vállalat maga készítheti középtávú terét. No persze, ez a gazdasági vezetők dolga. De hogy a „házi" ötéves terv a párt gazdaságpolitikájának szelle­mében készüljön, az a párt­bizottságok, alapszervezetek ügye-gondja minden üzem­ben. — Hogyan is fogtak hozzá? — kérdezősködöm. Lelki sze­meim előtt felködlik egy kép. Messzelátó a kézben, olyan ügyes optikai szerke­zet, amivel nemcsak hogy látjuk: szándékaink szerin­tinek is látjuk a jövőt. Egy elmés optikai szerkezet, ami világosabbá teszi a célhoz ve­zető utat. — Munka, munka és mun­ka — ezt mondja minden szavával Kónya Sándorné. Igen. így „távcsövezték" a pártbizottság tagjai, a vezető kommunisták a holnapot. Így kutatták a módszereket, ki-ki az általa legismertebb területen vizsgálódva, javas­latokat, bírálatokat, tapasz­talatokat elemezve. „A pártbizottság felhívja minden pártalapszervezet, minden kommunista figyel­mét, hogy kötelessége példás helytállással, egyéni példa­mutatással, színvonalas párt­munkával elősegíteni gazda­ságpolitikai céljaink megva­lósítását." A TETTEKEN A SOR nincsenek munkaköri határai. Káro­san ott van a vezetői, fizikai és ad­minisztratív munkakörökben egy­aránt. Elmondhatjuk: a vezetők legsúlyo­sabb fegyelmezetlensége talán éppen a fegyelemsértéssel szembeni közöm­bösség. A fegyelmezetlenség leggya­koribb formája: a munkahely sűrű változtatása, a munkaidő megrövidí­tése, az igazolatlan hiányzások, ita­los megjelenés, a biztonságtechnikai előírásoknak olykor szinte a semmi­be vétele. A mostarj választások so­rán ezt a helyzetet egyre többen tet­ték szóvá, így pl.: karácsonyi ünne­pek után a majd egy hónapig tartó ünnepi hangulatot; a januári terme­lési terv alig 75 százalékos teljesíté­sét; az egyenetlen munkaleterhelést; a termelés zárt ciklusaiban, a szala­gokban a magas intenzitást: más munkakörökben, irodákban pedig a dolgozgatást. Egyre több példa van a táppénzelvonásokra is. A Pamutnyo­móipari Vállalat szegedi gyárában szóvá tették, hogy egy 24 éves fiatal­ember dohányport szórt a szemébe, hogy táppénzbe helyezzék. Alig tud­ták a szeme világát megmenteni. A Szegedi Ruhagyárban a betegsegé­lyezési okmányok hamisítását fedez­ték fel. A munkafegyelem megszilárdításá­ban, a munkahatékonyság összes em­beri tényezőjének felkutatásában, al­kalmazásában a szocialista munka­verseny mozgalomra, annak vala­mennyi életerős formájára kell tá­maszkodnunk. Különösen nagy szere­pük van itt a fiataloknak. A válla­lati gazdasági, politikai munka bázisa egyre inkább az a fiatal szakmun­kás, aki keresi, megtalálja, fejleszti az alkotómunka lehetőségeit! Jelen­tős erkölcsi erőt képviselnek a kivá­ló dolgozók, a munkásújítók és -ész­szerűsítők. a szocialista rendszer ki­próbált. áldozatos aktivistái, pártta­gok és partonkivüliek, munkasok, gaz­dasagi vezetők, műszakiak. Az a szociális bázis het és kell támaszkodni, hogy erköl­csi elveink és a gyakorlat itt-ott megtalálható ellentmondását felold­juk. Ez mindannyiónk érdeke, a szo­cializmus teljes felépítése magasabb szinten való folytatásának feltétele a munkaerkölcs oldaláról! Érdekes, de a valóságos összefüggése az, hogy tu­datos munkafegyelem, szocialista munkaetika nélkül nincs hatékony üzemi demokrácia sem! A Pamut­nyomóipari Vállalat szegedi gyárá­ban — a mostani küldöttgyűlésen — hangsúlyozta egyik felszólaló: „Nem az értekezlet kevés, sőt olykor sok is. Az üzemi demokrácia hatékony­sága nem megfelelő", és valóban egyes üzemekben mintha több ener­giát fordítanának az elhatározások előkészítésére, megvitatására, mint a végrehajtására. Ez éppen a tudatos fegyelemmel etikailag, politikailag meg nem alapozott üzemi demokrácia következménye. Ha a munkásember érzi, hogy van szava, szükség van rá, ki is kérik véleményét, gondolatait, átalakul egész életérzése, hatvánvozódik alkotó kedve, felelőssége a rábízott munká­ért: vagyis jelentkezik az üzemi de­mokrácia olyannyira és jogosan igé­nyelt hatékonysága. Az üzemi demok­rácia keretei adottak, ezeket kell ko­molyabb gazdasági, politikai tarta­lommal megtölteni. Az esetlegesség helyett tervszerűségre van szükség abban a kérdésben, hogy mikor, ki, kit kérdezzen meg, kivel konzultál­jon. Ennek érdekében is sürgetjük a vállalati belső mechanizmus kidol­gozását, az érdekeltségi rendszerek konzekvens végigvitelét. A gazdasági, állami, hivatali, intéz­ményi vezetőktől elvárjuk, hogy mé­lyítsék a vezetés szocialista vonása­it; az üzemet, a munkahelyeket úgy fogják fel mint termelési cs politikai egységei, ahol szocialista társadalmi viszonyok -is formaiadnak, ahol « mi rendszerünket is újratermelik. Egy­személyi felelősséggel, de demokrati­kusan vezetni az talán többletmun­kát igényel a döntések kimunkálásá­ban, de jól fizet a kolektiva cselek­vő támogatásában. A gazdaságirányítás reformjának egyik fontos tapasztalata számunkra éppen az, hogy az érdekvédelem fej­lesztése a szocializmusépités egvik legfontosabb politikai és gazdasági kérdése is. Az elmúlt években kifej­lődött, gazdagabb értelmet és lehető­ségeket is kapott a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége. Ma tény­leg elmondhatjuk, ismerjük a vélt és valóságos sérelmeket. Azonban úgy tűnik, hogy a sérelmek orvoslásában a lehetőségek ismeretének hiányában elmaradtunk a követelményektől. A mostani választásokat szinte karak­terizálja az, hogy a korábbihoz ké­pest a vállalat-, a csoportérdekek kap­tak fórumot. Olyan érdekvédelmi „misszió", mely felkelti a jelentkező csoportérdekek azonnali kielégítését, megoldhatóságát, illúzióját, nagy ve­szélyeket rejt magában. Az érdekvé­delem maga is ellentmondásos tevé­kenység, az igen itt is párban jár a nemmel! Üzemi szinteken bele kell abba nyugodni, hogy a legindokol­tabb eseteket kivéve, a sérelmek or­voslása vállalati, helyi feladat, to­vábbpostázásuk nem vezet a megol­dáshoz. A szakszervezeti munka téte­léi kedvezőbbek. Van erős szervezett, kialakult módszer és ami legfonto­sabb: olyan politika, melynek végre­hajtása során kiteljesedik a szakszer­vezetek szocialista jellege, mélyebb értelmet kap a munkásszolidaritás, a szervezettség, az egymásért végzett ál­dozatos munka, a társadalom életé­ben töretlenül és még korszerűbb formában érvényesül a munkásosz­tály hatása, törekvése. JUHASZ JÓZSEF. EZ SZMT vezető titkára Lapozga­gatok a bordófe­delű könyvecskében. Céltudatos, lényegre törő mondatok. Fo­kozni a gazdálkodás haté­konyságát. A munka- és üzemszervezés fejlesztése. Korszerűsítés, új technológir ák, jobb minőség. Munkafe­gyelem. Önköltségcsökken­tés. A hazai fogyasztóknak kedvező árpolitika. A ver­senyképesség fokozása. — Ábrándozás ez is — mondja a gőzölgő fekete mellől a párttitkárnő —, de nagyon fegyelmezetten áb­rándozunk. Szüntelenül han­goztatjuk: nem a vágyaktól, hanem kinek-kinek a szemé­lyes szorgalmától függ. mi­lyen lesz a következő öt év mérlege. Sponner Jenő. a vállalati szakszervezeti tanács titká­ra egyben a pártbizottság agit. prop. felelőse is. Egy szeminárium és egy munkás­akadémia között néhány percre ő is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Próbáljuk tovább építeni a szövődét. Képzelet-építő­mester serénykedik: tágas, világos csarnok, modern gé­pek, korszerű fürdők, öltö­zők. Űj szociális létesítmé­nyek másutt is. Sporttelep a munkásszálloda lakóinak. Praktikus munkaruhák. A gondoskodás nőprogramja. Az üzemi éghajlat ideális, húsz fok körüli kellemes munkahelyi közérzetet mér­nek a hangulatműszerek a vállalat üzemeiben. Ábrándozás? Az is. De a keretek adottak. Csak a sza­vakat kell megtölteni tarta­lommal. Mint téglákkal a betonoszlopok közeit, hogy -fal legyen belőlük. — Természetes, hogy az emberek a munkakörülmé­nyek javítására, a bérezésre, a jutalmazásra figyelnek leginkább — mondják be­szélgetőpartnereim — 15 százalékos bérnövekedést, az egy före jutó jövedelem 15 százalékos növelését tűztük ki célul. Az 5 százalékos idei bérfejlesztést igyekszünk minél ösztönzőbben felhasz­nálni. Kónya Sándorné: — Az az elvünk, hogy a gazdasági vezetők találkozzanak töb­bet a dolgozókkal. Informá­lódjanak és tájékoztassanak is. És ha — akár taggyűlé­sen, akár más fórumon — föltesznek egy kérdést a munkásaink, arra térjenek , vissza, értékeljék az elhang­zott javaslatokat. Sponner Jenő: — A terme­lési tanácskozásokon ne nya­katekert, idegen szavakkal megtűzdelt előadásban is­mertessék az eredményeket, tennivalókat a vezetők. Az öt évre szóló kollektív szer­ződéseknél is gondunk lesz rá, hogv — például — az anyagi ösztönzés a dolgozók számára érthető, világos bér­rendszerre épüljön. — Fejlődött-e a demokra­tizmus? — Igen — mondja Spon­ner Jenő —, de magunkkal is elégedetlenek vagyunk. S mit szépítsük? Inkább lép­jünk előre. — Idefigyeljen — szól köz^ be Kónyáné —. nagyon ka­cifántos dolog ez néha. Ne­kem a múltkor egy 30 éve itt dolgozó asszonyt, kitün­tetése is van. kézen kellett a vezetőhöz odahúzni: mond­ja csak el, mi a kérése. Er­kölcsi alap van, beleszólás nincs. A másik véglet: két napja jött ide valaki, és már veri az asztalt, követelődzik. — Itt van­nak aköJ zépszintű vezetők, művezetők — folytatja —, nagyon sok múlik rajtuk. El­keseredés vagy jó hangulat éppúgy, mint a munka fo­lyamatossága, a jobb vagy gyengébb kereset. Kórász Gyula segédműve­zető és bizalmi. Elmondja, hogyan beszéltek a termelés . ivitásáról a legutóbbi párt­csoport értekezleten. De ar­ra már külön kell rávezetnie a titkárnak, hogy a délutáni műszakban álló szövőgépek­re áthívhatnának asszonyo­kat az éjszakások közül. — Maguk kommunista gazdasági vezetők. Hát szól janak: nézze Julis néni, ma­gának biztos jobb lenne így. Arra az egy hétre is köny­nvebbség, nem? Tóth Józsefné. a IV-es pártalapszervezet titkára: — Legutóbbi taggyűlésünkön már a „bontott" tervet, az 1971-es tennivalókat vitattuk meg. Konkrét eseteket, hi­bákat tettek szóvá az elvtár­sak. Például a munkafegye­lem lazaságait. Hogy nincs íolyamatos kiszolgálás, nem használják ki eléggé a mun­kaidőt. Az ember, aki a jövőbe akar pillantani, előbb-utóbb rájön: mélyebben kell néznie a mába. Hogy távlata legyen, a dol­gok közelképén kell változ­tatnia. Simái Mihály 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom