Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

I I I VASÁRNAP. 1971. FEBRUÁR 1. A népgazdasag 1970* éuí fejlődés® (Folytatás az l. oldalról.) kert-, szőlő- és gyümölcsös területre számítva) az 1969. évi 125 kg-ról 146 kg-ra emelkedett. Az állattenyésztés fejlődé­se 1970. második felében élénkült. A belföldi húsellá­tás szempontjából különösen fontos sertésállomány az év második felében meghaladta az eddigi legnagyobb év vé­gi állományt: 1970. decem­ber 31-én 7,3 millió darab sertés volt az országban, 1,6 millió darabbal több, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány évek óta tartó csökkenése 1970 második felében mérséklő­dött: a december 31-i állo­mány 1911 000 darab volt, valamivel kevesebb, mint 1969. december 31-én. A szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztése érdekében hozott in­tézkedések hatására elsősor­ban a tehenek száma és ará­nya növekedett, ami kedvező a szarvasmarha-állomány jö­vőbeli alakulására is. A vágósertés-értékesítés az év második felében meg­élénkült ennek folytán 1970­ben lényegében ugyanannyi volt mint egy évvel koráb­ban. A vágómarha-értékesí­tés az év utolsó hónapjai­ban elérte a múlt évi szin­tet az év egészében azon­ban 7 százalékkal elmaradt attól. A baromfiértékesítés és -export egyaránt mintegy 30 —30 százalékkal, a to.iásérté­kesítés több mint 40 száza­lékkal nótt. összességében a mezőgaz­dasági üzemek 1970-ben az előző évinél valamivel keve­sebb árut adtak el a szocia­lista iparnak és kereskede­lemnek. ami elsősorban a növényi termékek értékesíté­sének csökkenéséből adódott, a vágóállatok és állati ter­mékek értékesítése megha­ladta az 1969. évit A mezőgazdasági termékek termelői ára 1970-ben. rész­ben az idénycikkek áremel­kedése, nagyobb részben ha­tósági intézkedések folytán átlagosan 8 százalékkal ha­ladta meg az előző évi szin­tet Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 2 szá­zalékkal, a vágóállatoké és állati termékeké 13 száza­lékkal emelkedett Az idény­cikkek áremelkedése kis­mértékben hatással volt az egész fogyasztói árszínvonal­ra is. A hatósági áremelés az élelmiszeriparnak nyújtott állami támogatás növekedé­sét eredményezte, a fogyasz­tói árak emiatt nem változ­tak. Az élelmiszeripar termelé­se 1970-ben 3 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az állati termékeket feldolgozó iparágak erőtelje­sebb fejlődése mellett a nö­vényi termékeket feldolgozó ágazatok termelése mérsé­keltebben emelkedett, vagy némileg csökkent. miatt vált szükségessé. Az állattenyésztés fejlesztése je­lentős Cehérjetakarmány-im­portot is szükségessé tett. Legnagyobb mértékben a fo­gyasztási iparcikkek behoza­tala emelkedett. 1970-ben a behozatal nö­vekedése is és volumene is nagyobb volt, mint a kivi­telé, a külkereskedelmi for­galom egyenlege passzívum­mal zárult. 1970-ben 6 320 000 esetben utaztak külföldiek Magyar­országra, ebből 3 600 000 esetben magyarországi tar­tózkodás céljából. A látoga­tók nagyobb része, kb. 90 százaléka a szomszédos szo­cialista országokból, elsősor­ban Csehszlovákiából és Ju­goszláviából érkezett A Bulgáriából, Lengyelország­ból és NDK-ból érkezők száma is meghaladta a 300— 300 ezret. A tőkésországok közül legtöbb látogató Auszt­riából és az NSZK-bol ér­kezett. Az Európán kívüli országokból 120 ezren láto­gatták meg hazánkat, első­sorban az USA-ból és Ka­nadából. A magyar állampolgárok 1970-ben egymillió esetben utaztak külföldre, zömében a szomszédos országokba. A lakosság anyagi életkörülményei Szállítás — hírközlés 1970-ben a közlekedési vállalatok 281 millió tonna árut szállítottak. 6 százalék­kal többet mint 1969-ben. A szállítási távolság növekedé­se következtében az áruton­ua-km teljesítmény 9 szá­zalékkal nőtt 1970-ben a közlekedési vállalatoknak a hosszan tar­tó tél, majd az árvíz (a vé­dekezés. azután a helyreál­lítás) külön nehézséget oko­zott. A szállítási Igényeket a munkaszervezés javításával, a járműállomány korszerűsí­tésével, a népgazdasági erő­források koncentrálásával a kritikus Időben is jórészt kielégítették. Az őszi csúcs­forgalmat mérsékelte, hogv a növény termel és 1970-ben nem érte el az 1969. évi szintet. A vasúti közlekedésben folytatódott a vontatás kor­szerűsítése. A villamosított vonalak hossza 159 kilómé­icrrel nőtt 1970-ben a villa­mos és a Diesel-vontatás együttes aránya 66 százalék volt. A járműállomány kor­szerűsítésére a vasút 24 vil­lany-, 36 Dieset-mozdonyt és 8 motorvonatot szerzett be. A vasúti teherkocsi-beszer­zés 2300 darab volt 1970-ben, több az 1969 évinél, de ke­vesebb, mint amennyi a ki­selejtezett kocsik pótlásához szükséges A tehergépkocsi-közlekedés szállítási teljesítményei 1970-ben is gyorsabban nőttek, mint a vasúté. Az év folyamán csaknem kétszer annyi új tehergépkocsit állí­tottak üzembe, mint az elő­ző évben. 1970 végén a te­hergépkocsi közlekedési vál­lalatok gépkocsiparkjának több mint egynegyede egy évnél fiatalabb volt. A távolsági személyszál­lításban a szállított utasok számn fl 017 millió fő) 2 százalékkal, az utaskilomé­ter teljesítmény 3 százalék­kal nőtt. Az ország személygépkocsi­állománya 1970-ben 23 szá­zalékkal emelkedett, s az év végén 236 000 darabot tett ki. Külkereskedelem — idegenforgalom 1970-ben a külkereskedel­mi forgalom élénk volt. Vo­lumenét tekintve a szocia­lista országokkal, százaléko­san a nem szocialista orszá­gokkal nőtt nagyobb mérték­ben a forgalom. Az év folya­mán a szocialista országok­kal az összes forgalom két­harmad részét bonyolítottuk le. . 1970-ben a kivitel értéke 11 százalékkal nagyobb volt. mint 1969-ben A magas vi­lágpiaci árak hatására szá­mottevően fokozódott egyes kohászati termékek export­'a. Jelentősen nőtt az alknt­részklvitel ls. nagyrészt a iárműprogrammal összefüg­gő kooperáció keretében A gépexport 14 százalékkal emelkedett egy év alatt. A korábbi évekhez képest vál­"ozást jelentett, hogy a nem szocialista országokba több mint másfélszeresére növel­tük a gépkivitelt, bár az exportált gépeknek (gv ts elég kis részét (10 százalékát,) értékesítettük ezekben az országokban. Az élemiszer­termékek exportja 1970-ben is tovább nőtt. amit jelentős részben az 1969. évi kedve­ző növénytermelési eredmé­nyek tettek lehetővé. Az ! 070. évi vágóállat-kivitel mennyiségben nem érte el a tavalyi szintet, de a maga­sabb árak folytán a deviza­bevétel meghaladta az 1969. évit. 1970-ben az ipari fogyasz­tási cikkek exportját a la­kosság áruellátásának javí­tása. a választék bővítése ér­dekében nem növeltük. Azokban az árucsoportok­ban, ahol a lakosság igényei indokolták a kivitelt, az 1969. évihez képest csökken­tettük és növeltük a behoza­talt. Az összes behozatal 1970­ben nagymértékben, 30 szá­zalékkal emelkedett. A ter­meléshez szükséges anyagok és gépek importja, vala­mint a lakosság ellátásához szükséges élelmiszerek és fogyasztási cikkek behozata­la egyaránt jelentősen emel­kedett. Az anyagimport 22 száza­lékos növekedésében a ter­melés megélénkülése mellett szerepe volt az árvízzel kapcsolatos védekező- és helyreállítási munkáknak is. A gépimport 40 százalékos fokozódását elsősorban a beruházások megélénkülésé váltotta ki. A viszonylag nagy élelmi­szerimport-növekedés (30 százalék) az 1969. évi ala­csony állatállomány, illetve a bústermelés csökkenése A harmadik ötéves terv időszakában, különösen 1968 —1969-ben a keresők szá­ma viszonylag gyorsan emelkedett és 1970. év ele­jére hazánkban magas fog­lalkoztatottsági szint alakult ki. 1970 folyamán a lét­számnövekedés üteme az előző éveknél mérsékeltebb volt. Az egész népgazdaság­ban a keresők száma nem egészen 1 százalékkal emel­kedett, ami a munkások és alkalmazottak számának kb. 2 százalékos növekedéséből és a mezőgazdasági keresők számának kismértékű csök­kenéséből adódott. A munkás-alkalmazotti népesség körében 1970-ben a korábbi éveknél nagyobb mértékben emelkedett a rendszeres havi keresetek összege. A havi átlagkeresetek nö­vekedéséhez az egyéni tel­jesítmények emelkedése és központi bérintézkedések mellett hozzájárult az is, hogy a gazdálkodó szervek 1970-ben a részesedési alap­nak az előző évinél na­gyobb részét fordították bér­fejlesztésre és kisebb há­nyadát egyéb bérjellegű ki­fizetésre, mindenekelőtt nye­reségrészesedésre. 1970-ben a munkabér­kifizetések összege 8 szá­zalékkal magasabb, az egyéb bérjellegű kifizetéseké 3 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel koráb­ban. A két tétel együttesen 7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mi­vel a munkások és az alkal­mazottak száma is nőtt, az egy foglalkoztatottra jutó kereset, illetve jövedelem ennél kisebb mértékben emelkedett a nominálkerese­tek vásárlóerejét a munká­sok és alkalmazottak fo­gyasztói árindexének kb. 1,2 százalékos emelkedése mérsékelte, így a népesség­csoport egy keresőre számí­tott reálbére 1970-ben az előző évhez képest mintegy 4 százalékkal emelkedett. Á munkások és alkalmazot­tak egy főre számított reál­jövedelme az előző évekhez hasonlóan, 1970-ben is job­ban nőtt, mint a reálbér. Ebben a foglalkoztatottság emelkedése mellett jelentős szerepe volt a társadalmi juttatások — nyugdíjak, táppénz, gyermekgondozási segély stb. — 15 százalé­kos emelkedésének. A bér-, a létszám- és a társadalmi juttatások növekedését együttesen tükröző reáljö­vedelem emelkedése a mun­kás-alkalmazotti népességnél az eímúlt évben kb. 6—7 százalékot tett ki Jelentős mértékben emel­kedett a parasztság reáljöve­delme is. Nőtt a termelő­szövetkezetektől származó bevételek összege. Ebben szerepet játszott az. hogy az 1969 évi kiemelkedő termés egy részét a mezőgazdasági nagyüzemek 1970-ben érté­kesítették, így különösen az év első felébon jelentős mértékben növelték a mun­kadíj-kifizetéseket. Az 1970 évi gyengébb terméseredmé­nyekkel összefügésben az év második felében a tsz-mun­kadíjak kifizetési üteme je­lentősen mérséklődött. A tsz-munkadíjak növekedé­sében szerepe volt annak is. hogy a termelőszövetkezetek a rossz termés miatt kieső mezőgazdasági árbevételt ki­egészítő tevékenységük fo­kozásával részben ellensú­lyozták. Ugyancsak emel­kedett a háztáji termelésből származó jövedelem, amely a parasztság mezőgazdasági eredetű jövedelmének több mint 40 százalékát adja. A háztáji gazdaságok terme­lésében ugyanis döntő sú­lya van a sertés- és ba­romfi-tenyésztésnek, amely az év folyamán jelentősen emelkedett, ugyanakkor a növénytermelés általános csökkenése a háztáji gazda­ságokat kisebb mértékben érintette, mivel a növény­termelés aránya itt kisebb, mint a mezőgazdaság egé­szében. Az előzetes számí­tások szerint a háztáji gaz­daságok termelése nagyjából megközelítette az előző évi szintet. Ugyanakkor a fel­vásárlási áremelések miatt növekedett a árbevétel. Je­lentősen nőttek a paraszt­ság társadalombiztosításából eredő bevételei is. A pa­raszti népesség egy főre ju­tó reáljövedelme 'az elő­zetes számítások szerint 1970-ben mintegy 7—8 szá­zalékkal emelkedett. Az egy lakosra jutó fo­gyasztás 1970-ben orszá­gos átlagban 19 ezer forintot tett ki, összehasonlító ára­kon számolva mintegy 6 szá­zalékkal többet az előző évi­nél. Ezen belül kb. 2500 fo­rintot képviseltek az ingye­nes társadalmi juttatások (egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások, gyógyszertérítés, üzemi étkezési hozzájárulás stb.). Az összes fogyasztáson be­lül az élelmiszerek fogyasz­tása az átlagosnál mérsékel­tebb. de igy is elég jelentő­sen. 8—4 százalékkal emel­kedett. Az élelmiszer-ellátást a legtöbb cikk vonatkozásá­ban gazdag kínálat jellemez­te. javult a húsellátás, ami­hez hozzájárult az. hogy az év folyamán 57 000 tonna húst importáltunk, az előző évinek majdnem háromszo­rosát.. Néhány tartós fogyasztá­si cikk kiskereskedelmi el­adása 1970-ben: 1000 db 1969 " ,,-ában háztartás) hűtőszekrény 227 119 motorkerékpár 87 142 személygépkocsi 37 184 rádió, zt iu szekrény 640 138 televízió 333 108 magnetofon 79 276 Valamelyest javult a szol­gáltatások szinvonala is, bár az igények és a rendelkezés­re álló kapacitás között eeen a téren változatlanul fe­szültség van. Elsősorban eb­ből adódott, hogy a lakos­ság által igénybe vett szol­gáltatások 1970-ben is ki­sebb mértékben emelkedtek, mint az áruvásárlások. 1970-ben — előzetes ada­tok szerint — megközelítő­en 80 000 lakás épült, lénye­gesen több. mint az előző évben A fogyasztói árak 1970-ben országosan, az év egészét te­kintve, kb. 1,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek és éi vezeti cikkek közül az állandóan, egész évben vá­sárolt termékek árszínova­la lényegében nem változott, az idénveikkek ára az év el­ső felében — az 1969-es jó zöldség-gyümölcstermés kö­vetkeztében — alacsonyabb az év második felében pedig a folyó évi gyengébb ter­méseredmények folytán ma­gasabb volt az előző év megfelelő Időszakánál. Bár az összes élelmiszerek ára éves átlagban nem egészen I százalékkal haladta meg az 1969-es szintet, júliusban, augusztusban, amikor a zöld seg-gyümölcs áremelkedes nagyon erőteljes volt, á mun­kások, az alkalmazottak és a nyugdíjasok élelmiszer-árin­dexe 4—5 százalékkal felül­múlta az előző'évit. Az előző két évihez ha­sonlóan 1970-ben is a ruhá­zati cikkek árszínvonala emelkedett a legnagyobb mértékben: kb. 2,5 száza­lékkal. A lakosság vásárlásainak növekedése mellett nőtt a lakosság el nem költött pén­ze is. A takarékbetét­állomány összege 1970. év végén 42,1 milliárd forint volt, az év folyamán 7 mil­liárd forinttal gyarapodott. A társadalombiztosítási juttatások öszege, beleértve a nyugdíjakat is, 1970-ben elérte a 30 milliárd forintot, a nemzeti jövedelemnek kb. II százalékát. A munkálta­tók járulékbefizetései és a Beruházások dolgozók nyugdíjjáruléka a társadalombiztosítási jutta­tásoknak 71 százalékát fe­dezte. 1970. végén a nyugdíjasok és járadékosok száma 1 453 000 volt, az év folya­mán kifizetett nyugdíj ösz­szege kb. 13 milliárd forín­tott tett ki. Az egy főre ju­tó átlagos saját jogú havi nyugdíj összege 1024 forint­ra emelkedett. 1970. július 1­től a dolgozók kórházi ápo­lást igénylő családtagjai, va­lamint a nyugdíjasok és csa­ládtagjaik is időbeni korlá­tozás nélkül jogosultak díj­talan kórházi ápolásra. Csa­ládi pótlékot 1970-ben több, mint 700 000 család kapott, részükre e címen az év fo­lyamán összesen 2,8 milliárd forintot folyósítottak. — 1970 végén a gyermekgon­dozási segélyt 167 000 anya vette igénybe, e segély éves összege ,1.2 milliárd forint volt 1970-ben — előzetes szá­mítások szerint — a szocia­lista szektor beruházásainak összege kb. 87 milliárd fo­rint volt, összehasonlítható árakon 14—15 százalékkal nagyobb az 1969. évinél. A tervezettnél is nagyobb fejlődés lényegében a válla­lati és szövetkezeti pénz­források gyors bővüléséből adódott. Ennek tudható be, hogy a vállalati beruházá­sok 1970-ben 28 százalékkal meghaladták az előző évi szintet és jelentősen, mint­egy 20 százalékkal nőtt a szövetkezetek fejlesztési te­vékenysége is. Egyes nagy­beruházások megvalósítási üteme azonban a tervezett­nél lassúbb volt, néhány 1970-re tervezett üzembe helyezés a következő évek­ben valósul meg. A befeje­zetlen beruházások állomá­nya 1970-ben tovább nőtt, és december végén kb. 68—70 milliárd forintot tett ki. 1970-ben emelkedett a mezőgazdasági beruházások­ra és a lakásépítkezésekre fordított összegek aránya A lakásépítkezések növekedé­sében szerepe volt annak is, hogy 1970 folyamán a budapesti 3. számú házgyár megkezdte a termelést. Az állami kivitelezésben ké­szült lakások kb. 40 száza­léka házgyári lakás volt. 1973-ben kb. 77 milliárd forint értékű beruházást he­lyeztek üzembe. Többek között befejező­dött a Borsodi Vegyikombi­nátban a PVC-üzem beruhá­zásainak 2. üteme, amely évi 31 500 tonna PVC termelé­sét teszi lehetővé, továbbá a Dunai Kőolajipari Válla­lat kőolaj-extraháló és ke­nőolaj-hidrogénező üzemé­nek építése. A Tiszai Ve­gyikombinát új polimer­üzeme évi 24 000 tonna polietilén-granulátum terme­lését biztosítja. Az év folyamán a mező­gazdaság és az élelmiszer­ipar is új létesítmények­kel gyarapodott: Szegeden nagy kapacitású tejüzem, Kecskeméten bortároló, Szekszárdon sertéshizlalda épült. Jelentősen bővült az ország gyümölcstároló ka­pacitása is. 1970-ben a Karcag—Nyír­egyháza közötti szakasszal befejeződött a Budapest— Debrecen—Nyíregyháza vas­útvonal villamosítása. Az úthálózat az M—7-es autóút Székesfehérvár—Balaton­aliga közötti ázakaszának megépítésével tovább kor­szerűsödött. A főváros köz­lekedésének fejlesztésében nagy jelentőségű volt a met­ró kelet—nyugati 1. szaka­szának megnyitása, a keleti pályaudvari csomópont, a Hungária körúti felüljáró üzembe helyezése. Üj kórház épült Kazinc­barcikán, Cegléden, Vácott. Bővült az üdülőhálózat: Siói fokon és Balatonszéplakon 600—600, Gyulán 430 férő­helyes üdülőt adtak át. 1970-ben két új szállodát vettek használatba, a buda­pesti Aero-hotelt és a bé­késcsabai szállodát,x ezek a szállodai férőhelyeket 212­vel bővítették. Népesség, népmozgalom, egész• ségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1970. év végén 10 347 000 fő volt, 32 000 fővel több, mint egy évvel korábban. 1970-ben 152 000 gyermek született, ezer lakosra számítva 14,7. A születési arány magasabb volt, mint 1961—1967. évek­ben, de kismértékben alatta maradt az előző két évinek. A művi vetélések száma, amely 1969-ig állandóan emelkedett — feltehetően a korszerű születésszabályozá­si módszerek elterjedése kö­vetkeztében — 7 százalékkal kisebb volt, mint az előző évben. A születési arány mérsék­lődése és a halálozási arány emelkedése együttesen azt eredményezte, hogy 1970­ben az 1000 lakosra jutó ter­mészetes szaporodás (a szü­letések és a halálozások kü­lohbözete) 3,1 ezrelék volt, alacsonyabb az előző évinél. 1970-ben 96 500 házasságot kötöttek, 1 százalékkal töb­bet, mint 1969-ben. A válá­sok száma (23 000) £ száza­lékkal emelkedett. Az orvosok számának nö­vekedése az év folyamán folytatódott. 1970 végén 23 500 orvos volt az ország­ban, 10 000 lakosra számítva 23, emelkedett a körzeti or­vosok száma is. A kórházi ágyak száma 1970-ben 1000-rel emelke­dett, és az év végén 84 500-at tett ki. 10 000 lakosra 82 kórházi ágy jutott. Az 1970—71-es oktatási évben kb. 1 800 000-en vesz­nek részt az általános-, a szakmunkásképző-, középis­kolai és a felsőfokú oktatás­ban. Az oktatásban részve­vők száma az előző tanévi­hez képest 52 000 fővel csök­kent A mérséklődés azért következett be, mert az elő­ző évinél kisebb az általános iskolás korú gyermekek szá­ma. A középiskolákban és felsőfokú tanintézetekben többen tanulnak, mint az 1969—70-es tanévben. A színház- és mozilátoga­tások száma az előző évihez képest lényegében nem vál­tozott. az év folyamán szín­házi előadásokra 5 600 000, mozielőadásokra 80 millió jeayet adtak el. A televízió­előfizetők száma 1970. de­cember 31-én 1 770 000 volt, 173 000-rel több. mint egy évvel azelőtt. A műsoridő heti 4 órával emelkedett, és kísérleti jelleggel megkezdő­dött a színes adós. 1970-ben 4800 könyv je­lent meg. 47 millió példány­ban. A könyvek száma az előző évhez képest 6 száza­lékkal emelkedett

Next

/
Oldalképek
Tartalom