Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-05 / 30. szám

V IÍAGrPROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 DELMA6YAR0RSZA6 61. évfolyam, 30. szám 1971. FEBRUÁR PÉNTEK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Több lakás, új anyagi források a negyedik ötéves tervben A megyei tanács ülése Az EAK békés gesztusa Meghosszabbítón tűzszünet Február 4-én, tegnap dél­előtt a megyei párt- és ta­nácsház nagytermében ösz­szeült Csongrád megye ta­nácsa. A mostani tanács­ülés igen jelentős volt, hi­szen napirendjén a végre­hajtó bizottság által előter­jesztett negyedik ötéves tervre vonatkozó középtá­vú pénzügyi és fejlesztési terv is szerepelt. A tanácsülésen részt vett Győri Imre, az MSZMP KB tagja, az. MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára. Jelen voltak Csong­rád megye és Szeged ország­gyűlési képviselői; ott volt dr. Biczó György, Szeged megyei . jogú városi tanács vb-elnöke is. Az Országos Tervhivatal képviseletében részt vett az ülés munkájá­ban, hozzászólt a terv vitá­jához Hetényi István, a tervhivatal elnökhelyettese. A tanácsülés elnökéül Ko­vács Imrét, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettesét vá­lasztottál:, akinek javaslatá­ra a tanácstagok elfogadták a napirendet. Az első napirenden sze­replő témát: a Csongrád megyei tanács negyedik öt­éves középtávú pénzügyi és fejlesztési tervét, valamint 1971. évi költségvetési és fejlesztési előirányzatáit — Török László, a megyei ta­nács vb-elnöke terjesztette elő. Szóbeli indokolásában kiemelte azokat a lényeges változásokát, amelyekkel a következő öt évben a taná­csoknak számolni kell. A vitában felszólalt Darabos György, Szabó Endre, Mun­kácsy György, dr. Kutiván Rezső, dr. Bacskay Jenő. Fe­kete Sándor, Csányi József tanácstag és dr. Petri Gá­bor országgyűlési képviselő, majd a hozzászólásokra dr. Pataky Antal osztályvezető, dr. Petrik István osztályve­zető és Török László vb-el­nök válaszolt, majd a ta­nácstagok egyhangúan meg­szavazták a megtárgyalt ter­vet és annak határozati ja­vaslatait. Növekszik a tanácsok érdekeltsége A megyei tanács — ahogy Török László indoklásában hangsúlyozta — először tár­gyalt ilyen átfogó pénzügyi és fejlesztési tervet. S nem­csak az keltette fel a figyel­met, hogy a megye ebben az öl évben 3,6 milliárd forin­tos költségvetést készíthet, hanem az is, hogy a bevéte­lek, az anyagi források is változnak. A saját források­hoz járul például a taná­csi felügyelet alá tartozó költségvetési intézmények termelési adója, amelyet a nem tanácsi jellegű mun­kák után fizetnek, de a leg­lényegesebb változás a meg­osztott forrású bevételekben érhető tetten. Bővül és ál­talánossá válik — bár még nem közvetlen formában — a vállalatok, szövetkezetek és a helyi tanácsok adó­kapcsolata. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek adói közül a föld-, jövedelem-, és gépjárműadó, a városi és községi hozzájárulás például teljes egészében tanácsi be­vétel lesz, az egészben vagy részben a tanácsokat illető vállalati adók összege öt év alatt meg fogja haladni az 1.2 milliárd forintot. To­vábbra. is számottevő az al­Anvar Szadat egyiptomi elnök csütörtökön' délután kijelentette, hogy az EAK — U Thant ENSZ-főtitkár fel­hívását elfogadva — hozzá­járul a közel-keleti tűzszü­net hatályának egy hónap­pal — március 7-ig tartó — meghosszabbításához. Az egyiptomi elnök a tűz­szünet kairói részről történő meghosszabbításának beje­lentése mellett, a nemzet­gyűlésben mondott beszédé­ben, javasolta Tel Avivnak, hogy csapatainak egy részét március 7-ig vonja vissza a Szuezi-csatorna partjáról, a csapatok teljes visszavonásá­nak első lépéseként. Ameny­nyiben ez a javaslat meg­hallgatásra talál, úgy az EAK hozzájárul a csatorna újbóli megnyitásához a nem­zetközi hajózás számára. Ánvar Szadat hangsúlyozta; hogy a tűzszünet érvényessé­gének kiterjesztésére vonat­kozó döntés meghozatalakor az egyiptomi vezetés U Thant ENSZ-főtitkár ide vonatkozó felhívását tartotta szem előtt. Kairó reméli, hogy az új egyiptomi békekezdeménye­zés a BT határozatainak ma­radéktalan megvalósításához fog vezetni. Elfogadta az ülés a Csong­rád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság múlt évi munká­járól szóló beszámolót és idei első félévi munkater­vét — ehhez Balázs Lgjos, a megyei NEB elnöke fű­zött szavakat. Döntött ab­ban is, hogy Kiszombor köz­séget nagyközséggé nyilvá­nítja, míg Földeák hasonló kérelmét elutasítja. Ezután interpellációk következtek: Fekete Sándor makói, Csá­nyi József fábiánsebestyéni, dr. Ördögh Piroska tápéi, Simon Vilmos bordányi, Ma­gyar György nagymágocsi, Kurusa, József maroslelei és Rácz János szentesi tanács­tag szólalt fel. Az illetékes osztályvezetők válaszoltak, majd Kovács Imre mondott elnöki zárszót. Az illés elnöksége terv 6,4 százalékos évenkénti emelkedéssel számol, s ezen belül az átlagosnál nagyobb mértékben növekszik a gaz­dasági és a rend- és jogbiz­tonsági előirányzata: 10,9, valamint 12.1 százalékkal. •A megye harmadik ötéves tervének fejlesztési tervei alapvetően a IX. pártkongr resszus irányelveire épültek. Az elmúlt öt évben jelen­tós haladást ért el a megye a terv legfontosabb felada­tainak megoldásával a vi­Enyedi Zolmn leiveteic rosközpontok rekonstrukció­jában, a közművesítésben, a lakótelepi úthálózatok, ki­építésében, az óvodák, álta­lános iskolák, középiskolák fejlesztésében stb. A fejlő­dés ellenére sem volt kielé­gítő a javulás a lakásépít­kezésekben, a szakrendszerű oktatás szélesítésében, a rendelőintézeti hálózat fej­lesztésében. Az új középtá­vú fejlesztési terv ebből a szempontból figyelemre méltó adatokkal teljes. Az urbanizálódás útján lami hozzájárulás: a költ­ségvetési törvény a megye részére ezt 308 és 368 millió között állapította meg. Megváltozik tehát a bevé­telek struktúrája is: míg az állami és felsőbb tanácsi tá­mogatás a városokban . ta­valy 70—80 százalék volt, az új ötéves tervben a sa­ját és megosztott bevételek aránya éri el a 80 százalé­kot, s 1971-től a nagyköz­ségekben 21,4, a községek­ben 22.7 százalékos lesz csak a felsőbb támogatás. Az arányoknak ebben a meg­fordulásában kifejeződik az a törekvés, hogy növeked­jen a tanácsok érdekeltsé­ge területük gazdasági ered­ményeiben, teremtődjenek meg önállóságuk anyagi tet­tételei, de egyben növeked­jen felelősségük is. A kiadások előirányzatá­ban a kulturális ágazat vi­szi el a páldát: 1.3 milliár­dot irányoztak elő az öt év­re. Ez az összeg — az egész költségvetésnek 37,7 száza­léka. Jelentős az aránya a szociális és egészségügyi ágazatnak is a maga 31.4 százalékával (mintegy 1.1 milliárd) és a gazdaságié 14,4 szazalékkal. A pénzügyi A célcsoportos beruházá­sok köre szűkült, a legje­lentősebb kötelező feladatok: 381 millió forint felhaszná­lása tanácsi központi lakás­építésre, 65 millió szakkö­zépiskolai hálózatfejlesztés­re, 185 millió felújítási ke­retre (utak, hidak, lakóhá­zak, költségvetési intézmé­nyek javítására). A fejleszté­si terv emellett számol az azonos típusú települések el­látottsági szintjének közelí­tésével, a városok és kiemelt települések fejlesztésével, a vízhálózat és a kórházak re­konstrukciójával, a városok művelődési intézményeiben tapasztalt elmaradások foko­zatos behozásával. A legfontosabb a lakás­építés: a megyei pártbizott­ság állásfoglalása alapján 10 ezer lakás építését irá­nyozzák elő — az eredeti 7600 helyett a következő öt évre, a vízgazdálkodás fej­lesztésére 130, a helyi köz­lekedésére 45 millió forint áll rendelkezésre. Jelentős erőforrás áll ren­delkezésre, hogy a kulturális ellátás fejlődjön: 227 mil­lió forint. Ezt a fejlesztési összeget az óvodai, az általá­nos és középiskolai kollé­giumi helyzet javítására, a könyvtári, levéltári, városi művelődési intézmények színvonalának emelésére akarják felhasználni. (A terv 7 millió forintos hozzájáru­lást irányoz elő a Szegeden építendő könyvtárkomp­lexum létesítéséhez.) Vállalati támogatásra — főleg a sütőipar korszerűsí­tésére — 66.4 millió forintot szánnak, a lakossági szolgál­tatások fejlesztésére pedig olyan alapot létesítenek, amelyből a tanácsok támo­gatást nyújthatnak, hogy a lakosság igényeit a vállala­tok és szövetkezetek job­ban ki tudják elégíteni. Mindez csupán ízelítő a megyei tanács által most el­fogadott tervekből, néhány olyan adat, amely a követ­kező öt évben várható fej­lődést érzékelteti. Komócsin Zoltán Titönál i 1' Joszip Broz Tito jugoszláv JKSZ" elnökségének meghí­állr.mfő, a Jugoszláv Kom- vására tartózkodik Jugo-. munisták Szövetségének el- szláviéban, nöke csütörtökön Belgrád- A találkozón jelen volt ban fogadta Komócsin Zol- Sztane Dolanc, a JKSZ el­tánt, a Magyar Szocialista nöksége végrehajtó irodájá­Munkáspárt Politikai Bízott- nak tagja és Tóth Elek. a ságáriaik tggját, a Központi Magyar Népköztársaság Bizottság titkárát, aki a belgrádi nagykövete. Még miiig nem kezdődött el a járási rendelőintézet építése Lapunkban ls többször szó zettel kapcsolatban beruházó esett már arról, hogy Sze- jogkörrel járjon el. A kivi­geden elkészítik a járási teli terv elkészülte után el­egészségügvi rendelőintéze-' készítették a módosított tet. Évek óta beszédtéma ez, programot is, amit a járási s a falvak már jelentős ösz- tanács vb jóváhagyott. Ezek szegeket fizettek be az épít- szerint a rendelőintézet Sze­kezés költségeibe. Tegnap geden, a Vasasszentpéter ut­Szegeden, a járási tanács ca l/a, 1 b számú telekre székházában a I végrehajtó bi- épül. A telken viszont ma­zottság tagjai tájékoztató je- gántulajdont képező ingatla­lentést hallgattak meg; mi- nok álltak, ezért kisajátítási lyen stádiumban is áll je- eljárást indítottak be, kár­lenleg, hogyan halad, mire talanítást stb., s már a kez­fordul a rendelőintézet sorsa? det kezdetén elhúzódott a 1969 januárjában a szegedi beruházás sorsa. Az igen járási tanács végrehajtó bi- hasznos és napjainkban mar zottsága megbízta a tanács nélkülözhetetlen rendelőin­egészségügyi csoportját, hogy tézet építési költsége 27 mil­a szegedi járási rendelőinté- hó 126 ezer forintra rúg. Az Somogyi Károlyné felvétele Ú 3 R Á H Ó Akár tetszik, akár nem. Hiszen még U 1M rí V^ csak február van. Pedig többnyire nem tetszik. Kellemetlen a hideg, az újbóii csúszkálás, a la­tyak. De hát véleményünket nem kérték ki minderről. Aztán meg — ha jobban körülnézünk — nem is mutat olyan csúful ez a februári fehérség, a fekete-fehérc for mák játéka. Itt, a Dugonics _téren sem, • építkezés kezdeti határideje tavaly április, befejezési ha­tárideje 1972 augusztus. Pénz már van. A községek hozzá­járulásként 3 millió 432 ezer forintot fizettek be er­re a célra. Az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt vál­lalta, hogy 6 millió forinttal járul hozzá az építkezéshez, Szeged megyei jogú városi tanács 2 millióval és az álla­mi támogatás összege 11 mil­lió 432 ezer forint. A me­gyei tanács is segít. Miután a szegedi járási tanács egészségügyi csoportja 1970. december 31-ig járt el a be­ruházó jogkörben. A Csong­rád megyei tanács vb 1971. január 12-i ülésén úgy ha­tározott, hogy a rendelőinté­zet beruházási teendőivel a Csongrád megyei tanács vb tervosztálya foglalkozik. Az eddig eltelt időben, sajnos, sokká) több volt a vita — kivitelezői és tervezői viták —, a meg nem értés, mint. a szervezett együttműködés, így aztán a kivitelezés még mindig nem kezdődött meg. Félő, hogy a járási rendelő­intézet is úgy készül, mint Luca széke, gyorsan elmúlik fölöttünk ez az esztendő és a rendelésből, a gyógyítás­ból a jövő év. nyarán sanmk: les*' j*

Next

/
Oldalképek
Tartalom