Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! "/ rv p- VJ7 r; MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 49. szám 1971. FEBRUÁR 27„ SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Termelés, munkakörülmények, életszínvonal, árak K&ziemény a kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásáról A kormány és a SZOT vezetői február 26-ón, pén<teken tartott ülésükön megállapították, hogy az év első két hónapjában tovább erősödtek azok a kedvező folyamatok, amelyek már a múlt évben is megmutatkoztak. A népgazdaságban erősödött a tervszerűség, javult az áruk minősége, nőtt az export és a munka termelékenysége is kedvezőbben alakult, mint az elmúlt években. Az 1970-es gazdasági eredmények azt mutatják, hogy a dolgozók, a munkásemberek odaadóbb, jobb munkával igyekeztek pótolni az árvíz okozta károkat, növelni a nemzeti jövedelmet. Ebben a munkában különösen jó példát mutattak a szocialista brigádok. A tárgyalások során a szakszervezetek képviselői szóvá tették, hogy — bár 1970-ben az előző évekhez viszonyítva volt némi javulás — a vállalatoknál mégsem alakult kielégítően a szociális és kulturális intézmények fejlesztése. Ennek fő okát abban látják, hogy az üzemek vezetői még mindig nem fordítanak elég gondot a munkakörülmények, a szociális és a kulturális viszonyok javítására. A kormány vezetői az észrevételekkel egyetértettek, és a szakszervezetekkel közösen keresik a célravezető megoldásokat. A IV. ötéves tervvel összhangban a SZOT vezetői ismertették elképzeléseiket, javaslataikat az 1971-es évben végrehajtandó életszínvonal-emelést célzó intézkedésekről. A cél az, hogy az egy főre eső reálbér 2,5—3, az egy főre jutó reáljövedelem 5—5,5 százalékkal növekedjék. Alapvető feladatnak tartják, hogy az ipari munkások bére a tervezettnek megfelelően alakuljon. E?:en belül különös gondot kell fordítani arra, hogy az ösztönzés az eddiginél jobban kapcsolódjék az elvégzett munkához, a több és jobb munkát végző dolgozók jövedelme az átlagnál jobban növekedjék. A kormány vezetői e törekvésekkel egyetértettek. A kormány és a SZOT képviselői megegyeztek abban. hogy az 1970. évi gazdasági eredmények teljes ismeretében emelni kell néhány, az utóbbi években az átlagtól elmaradt kategóriában dolgozó réteg fizetését. A megbeszélésen az a vélemény alakult ki, hogy a legsürgősebb, lehetőleg még ez évben végrehajtandó intézkedés az alsó- és középfokú iskolában tanító pedagógusok, egyes orvos-egészségügyi területen dolgozók, gyógyszerészek fizetésének emelése. A szakszervezeti mozgalom vezetői kifejezték azt a meggyőződésüket, hogv az életszínvonal további emelésével kapcsolatos elképzeléseket akkor lehet megvalósítani, ha a fogyasztói arak is a tervezettnek megfelelően alakulnak. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a fogyasztói árak alakulása nem mindig és nem mindenben történik a célkitűzéseknek megfelelően. A szakszervezetek már nemegyszer kifejtették véleményüket és most újra hangsúlyozzák, hogy nem vitatják az árak változtatásának szükségességét. Egyetértenek azzal a gyakorlattal is, hogy a kormány által elhatározott és engedélyezett árváltoztatások esetén vagy más árak csökkentek, vagy a jövedelmek növekedtek. Az ilyen, közgazdaságilag indokolt árintézkedésekkel, amelyek általában nem csökkentették a dolgozók életszínvonalát, és a termelés egészségesebb szerkezetének kialakítása, a termelés és fogyasztás jobb összhangjának biztosítása érdekében váltak szükségessé, a szakszervezetek előzetes megvitatása után egyetértettek. Más a helyzet egyes iparágak és üzemek által elhatározott, szabad áras kategóriába tartozó áruk árainak — az esetek egy részében indokolatlan — változtatásánál. Az ilyen áremeléseknek általában nincs ellentétele és ezért növelik a dolgozók megélhetési költségeit. Ilyen áremelkedések voltak az elmúlt időszakban is lábbeliknél, egyes textilipari és más könnyűipari termékeknél. A szakszervezeteknek az a véleményük, hogy a kormány és szervei határozottan lépjenek fel, hogy orz utóbbi időben elharapózott ilyen jellegű áremelkedéseket mega kadá ly ózzák. A szakszervezetek és a dolgozók is jól tudják, hogy az árak alakulását nagyon sok 'közgazdasági tényező befolyásolja. Azt is tudják azonban, hogy a szocialista viszonyok között a . fogyasztói ár az életszínvonal alakulásának egyik döntő eleme. Ennélfogva az értékarányos árak kialakítását — amire törekszünk —, csak hosszabb távon, a mindenkori politikai és kereseti viszonyok figyelembevételével lehet és szabad eszközölni. A szakszervezetek a kormánynak megfontolásra ajánlják, hogy a jövőben másként minősüljön azon vállalati körben felhasználható nyereség, ahol a jolfb és hatékonyabb munkával értek el nagyobb eredményt, és másként, ahol indokolatlan áremelkedéssel, ahol nyilvánvaló, hogy üzérkedő, spekulációs jelleggel történt áremelés. Az illetékes állami szervek bátrabban éljenek a gazdasági bírság eszközével. A kormány vezetői szóvá tették, hogy a gazdaságosabb, a hatékonyabb termelést komoly mértékben gátolja a dolgozók gyakori munkahely-változtatása. A kormánynak nem áll szándékában a Munka Törvénykönyve előírásainak megváltoztatását javasolni, mert véleménye szerint a régi adminisztratív kötöttségek viszszaállítása csak átmeneti eredményeket hozna, egészében pedig ellentétes lenne a demokratizmus szélesítésére, a dolgozók növekvő öntudatára épülő politikánkkal. Az új ötéves tervvel összhangban és a párt X. kongresszusának szellemében a kormány tett egy sor intézkedést, amelyeknek összhatásukban e téren is eredménnyel kell járniok. A kormány képviselői kérték a szakszervezeteket, hogy ezeknek az intézkedéseknek a célját sokrétűen magyarázzák meg o dolgozóknak. és a maguk sajátos eszközeivel is segítsék megszüntetni a nem kívánatos jelenségeket. A szakszervezetek az észrevétellel egyétértettek és mint ahogy eddig, a jövőben is vállalják az ezzel kapcsolatban rájuk háruló feladatokat. Kialakult az a közös álláspont, hogy az eddigi intézkedések mellett változatlanul nagy jelentősége van dnnak, hogy a vállalatok az eddiginél több gondot fordítsanak az először munkába lépő fiatalok fogadására, munkahelyük megszerettetésére, valamint arra, hogy az újonnan felvett és munkahelyüket gyakran változtató dolgozókkal szemben az üzemek jobban becsüljék meg hűséges dolgozóikat, és mind a fizetésben, mind az egyéb anyagi és erkölcsi elismerésben a törzsgárdának előnyöket biztosítsanak. A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy a vállalatok nagy része késedelem nélkül és helyesen foglalkozott a pártés kormányhatározatoknak végrehajtásával, amelyek az ifjúság és a nők helyzetének javítására, valamint a vállalatok fokozott lakásépítési tevékenységére irányulnak. Ezeknek a már elvégzett és a jövőben elvégzendő fontos feladatoknak jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a munkaerő-gazdálkodás terén fennálló problémák megoldásához. A megbeszélésen szóba került az egyes iparágakban és munkahelyeken tapasztalható, helyenként már a dolgozók egészségét veszélyeztető, túlzott mértékű túlóráztatás. A kormány vezetői felhívják a vállalatok és üzemek vezetőinek figyelmét e helyzet tarthatatlanságára és a szakszervezetek is kilátásba helyezték, hogy nem fogják engedélyezni a túlórák további növekedését, sőt fellépnek fokozatos csökkentésük érdekében. A kormány és a SZOT vezetői egyeztették nézeteiket a munkaidő további csökkentésének lehetőségeiről. Megbízást adnak az ágazati minisztereknek, hogy a szakszervezeti központokkal közösen ez év végéig dolgozzák ki javaslataikat a gazdasági körülményeknek megfelelően a munkaidő-csökkentés további ütemtervére. A kormánv és a SZOT vezetői kővetkező ülésükön fogják e javaslatokat megtárgyalni. (MTI) Belváros füst és korom nélkül » Épülnek a földgázvezetékek A Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat szegedi központjában tegnap sajtótájékoztató keretében ismertették a vállalát 1970-ben végzett munkájának eredményeit, 1971-es terveit, valamint a. negyedik ötéves terv előirányzatait. A témában három megye — Csongrád, Bács-Kiskun és Békés — érdekelt, de leginkább talán Szeged, ahol 1972 végére teljesen áttérnek a földgáz szolgáltatására. Mint dr. Varga János, a vállalat igazgatója elmondotta, jelenleg Szegeden 16 ezer gázfogyasztó van, közülük 9 ezer még városi gázt használ. Idén 3500—4000 háztartást kapcsolnak be a földgázhálózatba, jövőre pedig valamennyit. Az 1971-es menetrend a következő: a gázművek saját kivitelezésében a Lenin körúton belül, a nagy- és a kiskörút között pedig a Tisza felől a Petőfi Sándor sugárűtig pedig alvállalkozók segítségével építi meg a földgázvezetékeket. Ha az alvállalkozók — Talajjavító Vállalat. Szegedi Építőipari Vállalat. Építőipari Ktsz, Városgazdálkodási Vállalat — tartják a határidőket. novemberre az említett részeken mindenhova eljut a földgáz: az eddigi korlátozásokat feloldják, s üzembe helyezési engedéllyel minden lakásba bevezethetik a gázfűtést is. Az a fontos, hogy állami házakban az IKV-tól, magánházakban pedig egvéb módon időre megrendeljék a lakók a szerelést. Minden házban.. minden lakásban felülvizsgálják áttéréskor a gázművek a belső vezetékek állapotát, s ahol netán nem alkalmas a földgáz fogadására, felszólítják a tulajdonost a korszerűsítés elvégeztetésére. Az IKV ebből a célból gázszerelő részlegét hoz létre. Könnyen elképzelhető tehát most már, hogy a Belvárosban örökre búcsút mondunk a kormos-füstős szén-, fa- és olajfűtésnek. Ez is az ideális. Addig azonban a földgázvezetékek megépítése még sok gondot, kellemetlenséget is okoz: fel kell hozzá dúrni az egész várost. Az építkezéssel. a forgalmi korlátozásokkal lanunkban folyamatosan foglalkozunk. Az utak helyreállítását nem a gázművek végzi, de költségeit befizette a tanácsnak. Ha a többi szolgáltató vállalat is hasonlóan jár el közművei építésekor, mód van arra, hogy a tanács tervszerűen, egy kivitelezővel, folyamatosan hozassa rendbe a feltört utcák burkolatait, nemcsak a betemetett árkok felett, hanem esetleg az úttestek teljes szélességében. A gázművek az áttéréssel egyidőben gondol újabb gázfogyasztók szerzésére, a hálózatfejlesztésre is. Újszegeden az Odesszai körúttól kifelé, a Marostői és a Töltés utca vonaláig 1971 végére elkészül az új vezetékrendszer, s természetesen a hálózat állandóan bővül a tarjáni új lakóházak bekapcsolásával is. A fejlesztést még fokozni is lehetne a II. és a III. kerületben, de ehhez a tanácsok nagyobb segítségére is szükség volna. Ahol nincs gázvezeték, ott a propán-bután gáz használata terjedt el, nemcsak a vidéki városokban, falvakban, hanem Szegeden is. Használata kényelmes, de beszerzése sok bosszúság forrása. Mint ismeretes, a palacktöltö állomások túlterheltsége miatt (az űj algyői állomás pl. csak 1973-ban kezdheti meg a termelést) új fogyasztókat nem kapcsolnak be az ellátásba. Aki tavaly szeptemberig adta be igényét, az még megkapja az idén, aki szeptember—októberben, az 1972ben, aki azután, csak 1973ban kaphat pb-palackot. Kár tehát addig készülékeket vásárolni. Gond azonban a meglevő fogyasztók ellátása is, elsősorban azért, mert nincs elég cseretelep. A gázművek ezen mielőbb változtatni szeretne. Az újszegedl, petőfitelepi, tápéi cseretele; pek példájára Felsőváróson (a Csongrádi sugárúton), Mi-, hályteleken, Béketelepen ég Hattyastelepen is melőbb berendezné, ha ehhez kellő támogatást kap. Hattyason már szinte ma megkezdődhetne a palackok cseréje, ha volna olyan jelentkező, akinek udvarában a tűzrendészeti, biz-; tonsági előírásoknak megfe'; lelően felállítható a gázmű; vek 12 négyzetméter területet elfoglaló, alumíniumle-; mezből előregyártott kis épülete, melyben 90 palack tá; rolható. Ha a ház tulajdonosa vállalja a cseretelep ke; zelését, a gázművek alkal; mazza, s fizetésén felül aj forgalom után is kap része; sedést. A gázhasználat nem egé; szen veszélytelen dolog, ezt mutatják az ország különbö; ző helyein előfordult súlyos balesetek is. Ezért a gázmű; vek fokozza a biztonsági előírások betartását, s az ellenőrzést is, nemcsak az üzemekben, hanem a fogyasztók körében is. Az engedély nélkül, rosszul bekötött készülékek okozhatják a legtöbb bajt, ezért ha ilyeneket találnak, szabálysértési feljelentést tesznek használóik ellen. F. K. illést tartott a járási pártbizottság Tegnap délelőtt a járási tanács székházában rendkívüli, kibővített ülést tartott a szegedi járási pártbizottság. Az ülés napirendjén egyetlen téma szerepelt: a közelgő országgyűlési és tanácsválasztások politikai előkészítése. Dr. Kovács József, a járási pártbizottság első titkára előadásában ismertette választási törvényünk módosításának lényeges pontjait, a választási kampányban a pártszervezetekre, társadalmi és gazdasági szervekre háruló feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a soron következő választás közéleti demokratizmusunk fejlődésének fontos állomása. Az ülés vitájában felszólalt: Szépkúti István (Balástya), Varga Andrásné (a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára). Mesies Zoltán (Kistelek) és Ocskó Imre (Kistelek). JÓS halad a választók összeírása Március J'ón közszemlére teszik a válasziókerUietek területi eiosztását Az április 25-re kitűzött általános választások előkészületeként o hét elején Szegeden is megkezdődött a választójogosult lakosok öszszeirása. Az új névjegyzékben szerepelni fog minden nagykorú, tehát 1953. április 26. előtt született szegedi állampolgár, valamint azok, akik házasságkötésükkel lettek nagykorúak — kivéve azokat a személyeket, akiket a választási törvény tiltó rendelkezései kizárnak a szavazásból (felügyelet alatt állók, elmebetegek stb.). Általában mindenkit állandő lakóhelyén kell összeírni. A választók lajstrombavételét mintegy 276 összeíróbiztos végzi. Feladatuk az összeirólapok kiosztása, illetve a kitöltött nyomtatványok összegyűjtése és továbbítása a tanács végrehajtó bizottságának. Az összeirólapok adatai alapján — március első napjaitól kezdve — a végrehajtó bizottság elbírálja, kinek van választójoga, s ószszeállitja a szavazásra jogosultak névjegyzékét. Ugyanakkor minden választópolgár névre szóló írásos értesítést kap, melyen feltüntetik, milyen sorszám alatt szerepel a választói névjegyzékben, közlik választókerületének és szavazókörzetének számát, valamint a szavazóhelyiség címét. Az értesítést március 22—29 között mindenkinek megküldik. A mostani választások idején tehát nem a lakóházak lépcsőházaiban helyezik el a névjegyzékeket. A 16 Csongrád megyei országgyűlési képviselői választókerület közül négy, az 1; 2., 3., és 4. sorszámú a szegedi. A tanácstagi választókerületek száma Szegeden 125. Mind az országgyűlési képviselői, mind tanácstagi választókerület területi beosztását közszemlére teszik március 1-töl a kerületi tanács vb titkársá- N gain és a városi tanács szer; vezési osztályán, ahol a hivatalos idő alatt bárki megtekintheti. i