Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

CSÜTÖRTÖK, 1871. FEBRUÁR 4. 3 Vita a tanácstörvényről, a tanácsok egészségügyi tevékenységéről Ülést tartott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Dr. Pesta László elnökle- állóságát, hatáskörét. fele- sitmények — 1966 és 1970 | tével szerdán a Parlament lősségét, s ezzel egyidejűleg között már 71 százalékát. A Gobelin-termében ülést tar- erősítik a központi irányítás tanácsok 1970-ben 110 esettott az országgyűlés szociá- hatékonyságát. Az új ta- ben tűztek napirendre lis és egészségügyi bizottsá- nácstörvény továbblépés az egészségügyi témát. Akkor ga. A tanácskozáson — ame- állami élet korszerűsítése fe- sem voltak szűkmarkúak, ha lyen megjelent dr. Beresz- lé vezető úton; szorosabb pénzről volt szó: a u tóczy Miklós, az országgyű- lesz a tanácsszervek és a lalés alelnöke, dr. Szabó Zol- kosság kapcsolata, a válaszián egészségügyi miniszter, tópolgárok nagyobb lehetősédr. Szilberekv Jenő igazság- get kapnak a tanácsi munügyminiszter-helyettes. dr. ka ellenőrzésére — mindez Medve László, az MSZMP tovább szélesíti a szocialista Központi Bizottságónak al- demokráciát, osztályvezetője és dr. Dara- Dr. Varga József részlebos Pál. az Orvosegészség- tesen szólt a tanácsok egészügyi Dolgozók Szakszerveze- ségügyi. szociálpolitikai tetének főtitkára — a képvise- vékenységéről. Rámutatott: lók megvitatták az ország- a tanácsok feladatai között gyűlés plénuma elé kerülő ez a munka eddig is jelentanácstörvény-javaslatot. tős helyet kapott, hiszen 30 A tanácsi munkát szabá- ezer kórházi ágy, 26 ezer lvozó új paragrafusokról dr. szociális otthoni, illetve 30 Varga József, a Miniszterta- ezer bölcsödéi hely. 3700 ornács tanácsi hivatalának el- vosi körzet és 1400 gyógynökhelvettese tartott elő- szertár van gondjaikra bízadást. Egyebek között el- va. A tanácsi egészségügyi mondotta, hogy a törvényja- intézményhálózat esztendővaslat új módon határozza röl esztendőre bővült, 1951 meg a tanácsok jellegét: fo- és 1955 között — évente — kozott hangsúlyt ad népkép- az egészségügyi összes beruviseleti. önkormányzati, ál- házásainak még csupán 45 lamigazgatási funkciójuknak, százalékát tették ki a tanáBővítik a helyi tanácsok ön- esi pénzből megvalósuló léteKomámasszony, hol az olló ? — Elfogyott — Mikor? — Régen. — Mikor lesz? — Ezt az egyet még én se tudom. Sok boltban sokfélét mondanak, de a lényeg ez: ollót pedig ne is kérjen, mert az nincsen. Megrendítően nehéz helyzetben van megint a kereskedelem. Sehogy nem tud leszokni róla, hogy valami ne legyen. Olyan egyszerű gep az olló! Kell két vas, egy csavar, meg egy kis szakértelem, hogy olló legyen belőle. Annyira egyszerű, arra már gondolni sem merünk, hogy gyártani nehéz. Mire gondol tehát a vásárló? Ilyenekre: — Lesz az nemsokára, de biztosan drágábban. Most csak előkészítik a talajt. Ügy örül majd az ember, ha lesz, hogy drágábban is megveszik. — Üj széria készül. Rökhajtásos olló. Olyan ez, mint a Héra. Azt is elkezdték nem gyártani rögtön, amikor megtudták, hogy két év múlva másfajta lesz majd. Lehet, hogy föltalálták a háromágú ollót. Már a vágója megvan, de a vége nem akar kilukadni. Luk nélkül pedig nem olló az olló. Azt várják. — Nem szégyell?! Panaszkodik megint egy vacak olló miatt? Nem veszi észre, hogy van televízió (ott néha ollót! is mutatnak), van mosógép, centrifuga, háztartási robotgép és konyhakés? Minden, amire csak szüksége van. Képes azért végigjárni az összes boltot, hogy káromkodhasson? Tudhatja, ha az elsőben nincs, akkor a többiben sincsen. Én megnyugodtam. Nem veszek ollót, veszek tévét meg mosógépet. Ha a gyereknek ollót kell vinnie az iskolába papírt vágni, elviszi szépen a hátán a hűtőszekrényt. Mert az van. Valamire csak jó lesz az is. Legföljebb később mondja majd, ha kézügyességből kérdezik, hogy olyan szomorú időben járt ő iskolába, amikor olcsóbban adták ugyan a hajszárítót, de ollót nem adtak. Az aggaszt csupán, mi iesz, ha valahol új gyárat akarnak avatni? Mondjuk az ollógyárat? Mivel vágják el ott a szalagot? Biztosan rakétával H. D. volt szó: á harmadik ötéves terv esztendejében helyi forrásokból 600 millió forintot költöttek az egészségügyi fejlesztésére. A tájékoztatót követő vitában dr. Hargitai Katalin arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint a különböző üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek szívesen áldozzák a fejlesztési alapjuk egyrészét tanácsi, egészségügyi intézmények tető alá hozatalára. A sárvári járási kórház bővítésére pedig kereken 12 millió forintot adtak össze ipari üzemek, vállalatok, kérte: a kórházbővítéshez még hiányzó összeget „ajánlja fel" a Vas megyei tanács. Dr. Petri Gábor a tervezett magas szintű jogszabály kerettörvény-jellegére hívta fel a figyelmet. Javasolta, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságon kívül a szociális és egészségügyi bizottság is vegye górcső alá a konkrét esetekben is rendelkező végrehajtási utasítást. Dr. Vámosi Erzsébet örvendetes tényként említette. hogy választókerületében. a 67 ezer lélekszámú nagykátai járásban, az elmúlt öt esztendőben 24 millió forintot költöttek egészségügyi beruházásokra. Dr. Vető Lajos a különböző szintű tanácsok és a képviselők közötti kapcsolat javulásáról számolt be. A bizottság ülésére meghívott szakértők között helvi tanácsi vezetők is voltak, ők a községi, városi egészségügyi ellátás ugrásszerű javuláséról adtak számot. Elmondották. hogy szűkebb pátriájában gyakran a kezdeményezőkészség, az ötletesség pótolta a rendelőintézetek. orvosi lakások vagy bölcsődék felépítéséhez hiányzó pénzt. A tanácskozáson dr. Beresztóczy Miklós, a parlament elnöksége nevében megköszönte a bizottság eredményekben gazdag négyesztendős tevékenységét. Szavaihoz csatlakozott dr. Szabó Zoltán is. Parasztnyugdijasok '••lifjCsontjában érzi az öreg holnap hozzájuk a harmadik paraszt az idők változását, szomszéd is az újsággal, Akár löcsös kocsin, akár az hogy minek beszélnek összeország szolgálatában ragadt vissza. Azt mondják, ők is rá a szaggató reuma, egy- erre gondolnak éppen. Ha formán hasogatja derekát, mellébeszélnek, jön a szommire megéri a hetvenedik széd. esztendőt. Bőrét meg a szél- — Ügy látom én, elkésett járások hasogatták. Huzatos maga legalább nyolc évvel, helyen állt, mindegyik elta- de hattal bizonyosan. Akkor lálta. Ha mellé ül valaki, az első beszéd az első háborúhoz kanyarodik vissza, aztán jön sorra a második, harmadiknak meg itt a téesz. Változhat, a sorrend, de ha az idő engedi, ki egyik se. volna velünk most má r ne szidhatta együtt, de szidja. A reumára nem sok szót vesztegetünk, hamar kiderül, hogy annak a foga nem vásik az idővel, de a mostanem maradhat ni széljárásokról nehezebben indul a szó. Mintha zsilipet nyitnánk, Most vá- ha belépés kerül elő. Árad lógat- a szó, ömlik a történet, a tam, ki- vasvillától kezdve végestevel kerü- len-végig. Szép fordulatokkal cifrázza Miklós bácsi azt is, amikor ő kimondta a nagy igazságot: nekünk itt lök szóba Tiszaszigeten. Azokat kerestem — nem új találmány —, akik legnehezebben hajtottak fejet áz új kell megélnünk, a magunk törvény előtt — de azóta emberségéből. ha egyszer nyugdíjba mentek. Azzal ál- aláírtuk. Pedig erre rávágta litottam hát be Dobó Miklóshoz, Szél Józsefhez és Bodó Mátyáshoz a minap, hogy szidjuk egy kicsit közös erővel, ahogy csak tudjuk, a szövetkezetet. Nyugdíjban jobban ráérünk. Van a parasztember nézésének olyan állása, amiből egyszerű tudománnyal is kiolvasható, mire gondol most éppen. Abban a három pár szemben ez volt: bolond ez, vagy csak ugrat minket? Mondorp, hogy maradjunk az igaz beszédnél, mert ha túlságosan rózsaszínűre festjük az eget, akkor átjön mindenki, hogy az csak papiros, az nem számit. — A marhalevél is csak papiros, meg a többi pakszus is az, mégis adsz rá!' Miért nem hamarabb? Az idén: Tovább növekszik a kiskereskedelmi forgalom A tavalyihoz hasonló lesz az élelmiszer-ellátás — importból is árualap Befejezéshez közelednek a belkereskedelem és az ipar, valamint a külkereskedelem Kevés a mezőgazdasági szakmunkás Á mező- és ételmiszer-gazdaság előrehaladásának elengedhetetlen feltétele a szakmunkások arányának további gyors javítása — hangsúlyozta szerdán Nyíregyházán, a mezőgazdasági könyvhónap Szabolcs-Szatmár megyei megnyitóján tartott előadásán dr. Szűcs Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Je> területen -dolgozo 1?3 millió fizikai munkás közül egymilliónak még semmiféle képzettsége sincs. A távlati fejlesztési tervek szerint 1985-ig a mezőgazdaság technikai-műszaki bázisa megkétszereződik A nagyértékű technikai-műszaki eszközök csak akkor használhatók megfelelő hatásfokkal. ha ennek megfelelő számban és összetételbe] állnak majd rendelkezésre szakmunkasok. (MTI* tárgyalásai az idei fedezésére. A népgazdasági terv ebben az évben a tavalyinál 8,7 százalékkal magasabb kiskereskedelmi forgalommal számol. Ehhez 10,3 milliárd forinttal nagyobb árualapra van szükség. A tervezett 151,1 milliárdos forgalomhoz hatmilliárd forint értékű áru — többségében vegyes iparcikk — még hiányzik, de ennek nagy része •még beszerezhető. A tavalyihoz hasonló Tesz az élelmiszer-ellátás színvonala. Igen biztatóak a ruházati kereskedelem kilátásai. Vegyes iparcikkekből a szükséglet 91 százalékát biztosíották. Gondot okoz azonban mezőgazdasági szeráruk íá'nya. Legtöbbjét importból 1- 6.r c s- ség ő htot! e rhíá i sen nem sikerült 1,8 milliárd forint értékű műszaki cikkre szállítót találni. Ennek nagy része importáru: centrifuga, porszívó, villanybojler, kerékpár, motorkerékpár. Be kell még szerezni kisebb-nagyobb mennyiségű bútort, papírt, írószert, üveget, porcelánt, optikai és fotócikkeket, sport-, valamint játékszereket. Tüzelőanyagból még 521 ezer vagon szén és 27 ezer vagon brikett szállítására, nem szerződött a hazai bányászat. Most tárgyalnak az import brikett szállításáról is. Ennek ellenére az első negyedévben zavartalan lesz a tüzelőellátás. Az építőanyagok közül kevés a falazóanyag, nincs elég mész, pótlására küffölöi 'anyagot vésem lehet heg^rAzrp. Eddig sasainak. ®ETH Egy másik széljárásról már szívesen beszélnek. Csípős volt az is, de azt már ők csinálták. Erejüket mutatták vele. Azt mondják, a második elnöknek sikerült először összefogni a népet: egyformán ellene volt mindenki. Azért, mert fölülről utalták ki. Józsi bácsi szerint így történt: — Nagy benyomása volt annak, erővel azt akarta azl egyik följebbvaló, hogy maradjon. Megkérdeztem én, hogy van-e a népnek szavazati joga. Azt mondták, van, de kell is, hogy legyen, mert meg kell szavazni. Hát választási joga van-e? Ez az elnök minekünk nem kell! Rám kiabált az egyik, hogy merek én így beszélni. Én is kiáltottam egyet, hogy akkor gyerünk kifelé, az elvtárs meg válassza meg egyedül az elnököt, ha úgy szereti. Ki is mentünk, de csak utánunk jöttek, hogy válasszuk meg akkor, akit jobban szeretnénk. Sokszor fölkelt, sokszor le is nyugodott a nap azóta,, de több szelet nem jósolt, felleget se hozott. — Csak azt sajnáljuk, hogy nem hamarabb csinálták ezt legalább 50 évvel. Akkor mi is vennénk még hasznát a demokráciának. Százszor leírták már ezt. Azt szeretném megtudni tőlük, mi a bajuk most. Padon ülő kortársaik szokását nem tudják utánozni. Nincs is példa előttük, mert ebben a szakmában nyugdiijat még nemigen termett eddig a föW. Igaz, a pa.raaztny-ugdijat se a kispadhoz szabták. Dolgozik mindegyik. Raktáros volt Dobó Miklós, ő kapja a legtöbbet, fölötte van az ezernek. Megkérdezem, kiszámitotta-e már, mennyivel dagasztja meg a háztáji, ez-az. Perszehogy kiszámította. — Menynyi? — Azt már nem mondom meg. Még kitalálná írni az újságba. De arról könnyen beszél, hogy tíz év alatt tudott félretenni ezen a vidéken mindenki valamit öregségére, ha akart. Ha dolgozott. Most azon töri a fejét, hogy valami ház körüli állatokat ellátó takarmánykereskedelembe kapcsolódna bele. Megszokta a zsákokat? Biztosan jobban, mint a tétlenséget. Szél József nem ilyen dicsekvős. Kétnaponként jár orvoshoz, a fejével meg a derekával, de nem bírja munka nélkül. Kint az udvaron tesz-vesz most is. A nyáron még besegített az aratásba. Bodó Mátyás azért nyugtalan ilyenkor, mert ott a saláta a kertben, és hátha jön a tavasz. Hetven éve mindig nyugtalan, ha kisüt a nap a hó után. Ők azért mondanak kacskaringósakat is, amikor a nyugdíjról beszélnek. 460 forint egynekegynek, és a feleség kap hozzá százat. Kevés a forint Mire költ a nyugdíjas? Enni-innivalója van bőven, meg is toldják, hogy bor is kerül hozzá, de a forintot kevésnek tartják. — Ez is pénz? Ezért adtuk mi bele mindenünket? Vegye csak sorra: rádió, televízió, újságok, villany, tüzelő, miegymás, volt, nincs! Gondoljam el azt — mondják —, aki ebből kénytelen megélni. Pedig van ám olyan is. Itt még beléjük hasit a fájás. Azt fölvetni is bolondság, hogy nem létkérdés a rádió, a tévé, a villany meg az újságok. Létkérdés az, mint az új ház a fiataloknak. Tiz év alatt ez is létkérdés lett. Ha egyszer megindul az indulat Bodó Mátyásban, nehezen áll meg. Nem vagyok kárörvendő, de nevettem rajta, mert nekem jólesik, ha végre ezen háboroghatnak. Azon, hogy a mindig lenézett parasztból végre irigyelt paraszt lett. — Ilyen jó lesz, meg olyan jó lesz, ezzel agitáltak bennünket. Hát most ne irigyelje senki, ha beteljesedett. Ebből a jómódból mindenki kiveheti a részét. Föld van, jöhet bárki. Csak egyet ne feledjen: aki meg akar élni, annak dolgozni kell! — Miért hajtja magát jobban, mint azelőtt az ispán? — Más világ van! Most az igények hajtják. Horváth Dezső