Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

Hf I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPA RT LAPJA 61. évfolyam, 39. szám 1971. FEBRUÁR 16., KEDD Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap IZ oldalon. ARA: 80 FILLÉR Számvetés tavalyról FelEendiilés a megye iparában ÍJV ^v* O f {. • V- •' A magyar népgazdaság el- iparban volt a legalacso­múlt évi eredményeiről nem- nyabb — mindössze 3 .száza­évek üteme alapján számí­tani lehetett volna. Mindösz­Apró Antal Moszkvában Apró Antalnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével vasárnap kor­mányküldöttség érkezett Moszkvába, ahol részt vesz a magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki-tudományos KGST­régiben adott tájékoztatást lék — a munkatermelékeny- sze 2 százalékkai növelték j együttműködési kormánykö­zi bizottság 10. ülésszakán. A seremetyevói repülőté­ren Apró Antalt és kíséretét Mihail Leszecsko miniszter­elnök-helyettes, valamint más hivatalos szovjet sze­mélyiségek üdvözölték. A repülőtéri fogadtatáson ott volt Rapai Gyula, ha­zánk moszkvai nagykövete. A magvar—szovjet kor­mányközi tárgyalások meg­kezdődtek. a KSH, most szűkebb pátri- ség emelkedése az elmúlt eladásaikat határainkon túl. ank munkájáról is elkészült ötéves tervciklusban. A ter- A makói gépgyár hagyma­az összegezés, amelyet a melékenység kismértékű betakarító, borsócséplő gépet KSH megyei igazgatósága növekedése mellett az itt és kukorica betakarító tett közzé. A tavalyi „zárás" dolgozók átlagkeresete — a adaptert is szállított külföld­azért is érdekes, mert lehe- megyei átlaggal közel egye- re, az Alföldi Porcelángyár tőséget ad a harmadik öt- zöen — 23 százalékkal nőtt. edényeket adott el Jugoszlá­éves tervciklus értékelésére 1960—1965 közötti egyenle- viában, a Szegedi Kábelgyár is. A jelentést érdemes tesebb fejlődéssel szemben a új vevőkre talált Svédor­részletesebben is áttekinteni, harmadik ötéves terv idösza- szagban és Jordániában. Ke­hogy megismerkedhessünk kában a gazdaságirányítás vesebb cikket szállítottak Szeged és Csongrád megye új rendszerének bevezetését külföldre a kenderfeldolgo­iparának, mezőgazdaságának követő évben — 1969-ben a zó iparból, a kötöttárugyár­es kulturális életének eddigi tejlődés időlegesen megtor­fejlődésével, jelenlegi szín- pant, a termelés közel az vonalával. Most. a termelést előző évi szinten maradt, a es az értékesítést tekintjük termelékenység pedig ki­sebb volt annál. Tavalyelőtt 1 százalékos termelésnöveke­des mellett a létszám 4 szá- tJ , , zalékkal nőtt. de tavaly mar MGKKOríl változatlan létszám mellett 10 százalékkal növelte ter­melését a megye ipara. A „hullámvölgy" kialaku­lásában több tényezőnek is a közgazdasági módosításának, a munkaidő-csökkentés be­vezetésének, a kooperációk át. böl, a konzervgyárból, a húsiparból, a szörmeáru­gyárból és a paprikafeldol­gozóból. Előre tört a nehézipar Környezetünkben 1966— 1970 között az előző ötéves időszakhoz képest - mint s e • országosán is —, csökkent h„ az ipar fejlődési üteme, de megyénkben továbbra is na­gyobb volt az országos át- . . . munkateliesít. főként extenzív ®8ye™ munka^ljesit nyereseg várható ? A megyei szókhelyű mi­nisztériumi iparvállalatok tavalyi eredménye valamivel kevesebb lesz az 1969. évi­Moszkvában befejeződött együttműködése több mint a KGST vegyipari állandó száz időszerű témára terjed bizottságának ülése, amely- ki. Ezek közé tartozik a nek munkájában az európai kénsavgyártás automatizálá­tagországok küldöttsége vett sa és új polietilének előállí­részt. A küldöttségek veze- tása. Eredményes a tudomá­töi jegyzőkönyvet írtak alá, ameiy előirányozza, hogy a KGST-tagországok szakem­berei a műszáltermelés új módszereit közösen dolgoz­zák ki. Áttekintették a műanya­gok és az egyes szintetikus kaucsukfajták termelési sza­kosodásának kérdéseit is. A KGST-tagországok vegyipari szakembereinek nyos kutatások terveinek koordinálása a gumi-, pa­pír-, és cellulóze. lakk- és festékipar, valamint az ab­roncsgyártás területén is A közösen folytatott munkála­tok elősegítik a jó minőségű műszálak előállítását, ami lehetővé teszi, hogy már a jelenlegi ötéves terv alatt (1971—1975), jelentós mér­tékben csökkentsék a szin­tetikus szálak importját. Harmadára csökkent a belvízi elöntés Az Alsótisza vidéki Vízügyi Makón, Algyőn. Magyarcsa­jeflegű fejlődés tovább foly- ., vauozasanaK A krtZel fele - elsősorban a tatódott, a termelés növelé- ^adórendszer valtozasa konnyűipari vállalatok ­„„ „—. i.nainA xeavezoen natott az Igazgatóság hétfői jelentése szerint kedvező ütemben fogynak a belvizek. Nagy es az egyem munitaieijesu- nél Ezen belül a vállalatok kiterjedésű, összefüggő víz menyek valtozasanak. A fo1p _ „itítnrhan „ ! „írj, „ sében a létszám emelkedésé­nek jelentős szerep jutott. Az ipar fejlődése differen­ciáltabb volt, mint a korábbi öt évben. A nehézipar az átlagöt meghaladóan, az élelmiszeripar az átlagnak megfelelően, míg a könnyű­ipar alig fejlődött. 1965­höz viszonyítva 1970-ig a nehézipar 109, a könnyűipar 8, az élelmiszeripar 42 szá­zalókkal növelte termelésé­nek mennyiségét. Az ilyen irányú fejlődés hatására kedvező irányba változott Szeged és Csöng- kedes meSsem tavalyi tevékenységére, vult az élőmunka-felhaszná­iás hatékonysága, a terme­lésnövekedés teljes egészé­ben a termelékenység növe­kedéséből származott. Termékeink itthon és külföldön A jelentős biztosította rád megye iparának szerke- fcU^gíté^^NTgyobb'^nt­zete. A múlt ev vegen az nvisé*ü rendeIést utasított ipar alloeszkoz-allomanya­nak már több mint a felével — a kőolajipari létesítmé­nyek nélkül valamivel több mint egyharmadával —, a nehézipar rendelkezett. A változás ellenére környeze­tünkben még mindig a köny­nvüipar dominál, s a fog­a vásárhelyi mérleggyár. szegedi ipar és a szállítási szerződések idő­beli teljesítése is romlott a korábbi évekhez képest. Ké­sedelmesen szállított rende­ía lkoztatottaknak' körülbelül Iöinek példábl. * . vásárhelyi 55 százaléka dolgozik köny- gépjavító, a téglaipar, a bu­ipaf magasabb, egyharmada — ,Ja" főleg az élelmiszeripari vál­lalatok — alacsonyabb nye­reséggel zárják az elmúlt esztendőt. Néhány példa: A Szegedi Ruhagyár eredmé­nye közel 60 százalékkal jobb a megelőző évinél. A ruhagyáriak megváltoztatták a termékösszetételt, nem gyártják a kisebb nyereség­hányadú közületi ruhákat, valamint az olyan terméke­ket, amelyekhez az anyag­beszerzés nehézkes. A iSsza Bútoripari Vállalat nyeresé­ge kis mértékben nőtt, míg a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat nyeresége több mint ^^ ... 20 százalékkal csökkent, mi­vissza az építőiparon kívül vel keVesebbet termeltek és , . , . , .a bérek ettől függetlenül kenderfeldolgozó emelkedtek, téglaipar is. A Az élelmiszeripari vállala­tok nvereségének csökkené­sét elsősorban a kisebb és gyengébb minőségű mező­gazdasági termés okozza. tükrök a natárban már se­hol nem láthatók. Az idei maximumnak — amit janu­ár utolsó napjaiban mértek —, mintegy harmadára csökkent az elöntött terület áz igazgatóság körzetében. A még meglevő csapadék­és talajvizek túlnyomórészt mezőgazdaságilag nem hasz­nosított földeket érintenek, az őszi vetéseken már alig van víz. Szerencsére a fo­lyók is apadnak és kevesebb munka hárul a szivattyúte­lepekre, mert most már gra­vitációs úton is nagy meny­nyiségű vizet tudnak leve­zetni. A lakott helyeken szintén sokat javult a helyzet. A Csongrád megyei tanács épí­tési, közlekedési és vízügyi osztályától kapott tájékozta­tás szerint a tizenhárom helységből — ahol korábban nádon, Eperjesen, Kiszom­boron és Szegváron meg­szüntették a védekezést. Várható, hogy néhány nap múlva a legtöbb +árt szen­vedett Hódmezővásárhelyen nap alatt is befejezik a védekezést. A Csongrád megyei váro­sokban és községekben a lakosság több mint hétszáz épület megrongálódását je­lentette a helyi tanácsoknak, amelyek intezkedtek a pa­naszok kivizsgálásáról, a ká-; rok felméréséről. A felmé­rés a védekezést megszün­tető helységekben tizenöt befejeződik. A megyében negyvenháromra emelkedett azoknak a ma­gánházaknak a száma, ame-" lyek összedőltek, vagy lak-­hatatlanná váltat­A vízügyi igazgatóság veszi át a Tisza szegedi fővédvonalának kezelését nyűipari üzemekben. A ne­héziparban foglalkoztatot­tak létszáma 9 százalékkal nőtt az elmúlt öt esztendő­ben. Nőtt a termelés A létszám legnagyobb há­nyadát képviselő könnyű­toripar. a konfekcióipar, a kötöttárukat gyártó vásár­helyi vállalat és a kender­feldolgozó ipar. A hazai piac „tisztelete" előtérbe került, amelynek következménye, hogy keve­sebb terméket szállítottak külföldre a szegedi és a me­gyei vállalatok, mint ami­lyen növekedésre a régebbi Megalakul! a könnyű­szerkezetes programiroda A könnyűszerkezetes épi- tálya készíti elő a könnyű­tésmód komplex központi szerkezetes programmal ösz­A Tisza szegedi töltése és közigazgatási területén a a vele kapcsolatos többi épít- tanács tulajdonában volt mén.v — szaknyelven szólva: Még 1969. márciusaban meg­elsőrendű fővédvonal — állapodás született azonban . , . ..,, . . , eddig nem az Alsótiszavi- a két szerv között arról, vizkarelharitasi készültségét í déki vízügyi Igazgatóság ke- hogy a fővédvonal kezelését rendeltek el — hat helyen: I zelésében, hanem a város átveszi a vízügyi igazgató­ság. E megállapodás értei­fejlesztési programját alig két hónappal ezelőtt fogadta el a Minisztertanács, s in­tézkedésének megfelelően megkezdődött a jóváhagyott fejlesztési változat végrehaj­szefüggő nemzetközi tudo­mányos együttműködést és javaslatokat tesz különböző műszaki szabályozási tenni­valókra. A programiroda koordinációs osztálya szer­tásához szükséges akció- vezi a program megvalósítá­program kidolgozása. Az sában közreműködő terve­Építésügyi és Városfejlesz- zők. gyártók és kivitelezők tési Minisztérium és más együttműködését. Javaslato­érd.ekelt minisztériumok, fő- kat készít a könnyúszerke­hatóságok vezetőiből alakult zetes program nagy beruhá­tárcaközi bizottság irányítja zásairól és szervezi, irányít­a munkát. Ehhez nyújt je- ja az új építésmód haszno­lentős segítséget, hogy most sításának szaktanácsadói és megalakult a tárcaközi bi- műszaki-fejlesztési szolgála­zottság titkársági feladatait tát. TTTf ' íf 11 : í il —yy m m * . . mmmmmmm m,m> i -Utlli I f 1 f11 ff f i * É'jáif ifftjpm' \ 1 ^. * -f -7*",'; mi "it'ff ellátó könnyűszerkezetes programiroda. Az építőipari beruházási vállalat szerve­zeti keretein belül működő programiroda kutatási osz­A legfontosabb feladat most a kormány által elfo­gadott könnyűszerkezetes fejlesztési változat akció­programjának elkészítése. ElVé ZÜlt MTl-fotó — Tóth Béla felvétele A Magyar Tudományos Akadémia szegedi biológiai ev Ln(nlAln<>nAN» kutatóközpontjának "őépületében a genetikai, a növény­ei KUluTOKlJZpont élettani, a biofizikai és biokémiai intézet kap majd he­lyet. Az új létesítményt a DÉLÉP Vállalat építette. A teljes kutatótelep építési és berendezési költsége negyed­milliárd forintba kerül és befejezését 1973-ra"tervezik. főépülete mében rövidesen megtörté­nik az átadás-átvétel. A fővédvonal a Tisza két oldalán 4910 méter hosszú. A város ezt. valamint a hul­lámtéri területeket, az eze­ken levő védőerdőt, az alsó rakpart támfalához csatlako­zó partbiztosítást, az árvé­delmi töltésre vonatkozó összes tervet, védekezési ter­vet, a technikum előtti part­fal rendbehozdsára 1969-ben készült, kiviteli tervet adja át a vízügyi igazgatóságnak. A város gondozásában marad az alsó rakpart és a rámpák, mint közlekedési útvonalak, a Korányi rak­part úgynevezett szivárgó rendszere. Szeged köteles továbbra is gondoskodni ar­ról, hogy a töltésben levő, s a védekezés szempontjából káros építmények (például gabonaraktár) a városrende­zési terveknek megfelelően máshová kerüljenek. A fő • védvonal korszerűsítéséneik költségeihez a város abban az arányban járul majd hoz­zá, amit az árvízvédelmi biztonsági műszaki kívánal­makon felül az urbaniszti­kai, közlekedési, esztétikai igények megkövetelnek. En­nek mértékét a későbbiek­ben elkészülő kivitelezési tervdokumentáció alapján határozzák majd meg. A fővédvonal átvételéhez, illetve átadásához mind az Országos Vízügyi Hivatal, mind a városi tanács végre­hajtó bizottsága hozzájárult,-

Next

/
Oldalképek
Tartalom