Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-03 / 28. szám

3 SZERDA, 1Í71. FEBRUÁR 3. Együnmííködési szerződés a szegedi és az odesszai orvostudományi egyetem kőzött Dr. Tóth Károly nyilatkozata Hazaérkezett, Szegedre az a háromtagú küldöttség, amely dr. Tóth Károly rektor vezetésével az Odesszai Orvosi Akadémia vendégeként az orvostudományi egyetem képviseletében tartózkodott Szeged szovjet testvérvárosában. A küldöttség — tagja volt dr. Ormos Jenő egyetemi tanár, oktatási, rektorhelyettes és dr. Cserháti István docens, az egyetemi pártbizottság titkára — kidolgozta a két egyetem közötti barátsági és együttműködési szerződést. A két egyetem életében nagyfontosságú okmányt a látogatás utosó napján, január 30-án, szombaton dr. Tóth Károly és Szergei Ivanovics Korhov, az orvostudományok doktora. az Orvosi Akadémia rektora irta alá. A szerződés és a látogatás jelentőségéről, az út tudományos és oktatási tapasztalatairól a szegedi rektor tegnap nyilatkozott lapunk munkatársának. — Egyetemünkről első ízben járt küldöttség az Odesszai Orvosi Akadémián — mondotta a rektor. — A rendkívül hasznos és számunkra igen tanulságos küldetésnek legfőbb eredménye természetesen a barátsági és együttműködési szerződés, de nagyon fontosak azok a tapasztalatok is, amelyeket az odesszai egyetemen, ahogyan ott nevezik, akadémián, szereztünk. Az odesszai egyetem körülbelül kétszer akkora. mint a szegedi. Évente 300 elsőévest vesznek fel. tehát kétszer annyit, mint nálunk. A felvett hallgatókból általános orvosokat, fogorvosokai es gyermekorvosokat képeznek. De teljesen más rend szerint, mint Magyarországon. — A legnagyobb különbség. hogy a hallgatók oktatását és a betegek gyógyítását másképpen szervezik. Nincsenek olyan klinikáink, amelyek az egyetem kezelésében állnának. A hallgatók oktatása kórházakban történik. A kórházak az egészségügyi minisztérium felügyelete alá tartoznak. az egyetemek viszont, az Odeszszai Orvosi Akadémia is. a felsőoktatási minisztériumhoz. Ennek a struktúrának megfelelően a kórházakban vannak olyan orvosok, akiknek fő feladata az oktatás és kutatás, munkaidejük egy részében persze gyógyítanak is. s vannak olyanok, akik kizárólag gyógyítással foglalkoznak. Egy kórházat egy professzor és egy főorvos vezet. Kettőjük között harmonikus munkamegosztás és munka alakult ki. E nálunk szokatlan rend láttán mi. szegediek, meglepődve kérdeztük. nem okoz-e ez súrlódásokat. ellentéteket? Odesszai barátaink erre még jobban meglepődve azt kérdezték, miért lenne7 Mindenben meg lehet és meg is tudnak egyezni. — Nagyon érdekes volt számunkra. eRyebek közt, hogy az Akadémián két aszszonyprofesszorral is találkoztunk. Hasonlóképpen meglepett, milyen nagy számban vannak az oktatók között a tudományosan minősítettek. Még az asszisztensek között is vannak kandidátusok. profeszorrá pedig csak azt nevezik ki. aki előzőleg megszerezte a tudományok doktora címet, néhány egészen kivételes és indokolt esetet magától értetődően nem számítva. Igaz viszont, hogy az odesszai orvosegyetemen akadémikus csak egy van. — Szakterületemnek megfelelően az általános tájékozódás után részletesebben a fogászatot tanulmányoztam. A munka nagyon magas színvonalú. Nagyon jól felszerelt laboratóriumok, kitűnő műszerek, sokszámú személyzet segiti a hallgatok oktatását és a betegek gyógyítását. — Ami a két egyetem között első ízben megkötött barátsagi és együttműködési szerződést illeti, azt hiszem, jó alap ahhoz, hogy az odeszszai és a szegedi ecetem között elmélyüljenek és megszilárduljanak a kapcsolatok. A szerződés szabályozza a különféle tapasztalatcseréket. a kutatók és a hallgatók cseréjét, a kiadványok kölcsönös kicserélését. a vendégprofesszorok előadásait, a kétévenként együttesen szervezett tudományos tanácskozások rendjét és a kapcsolat sok más lehetőségét. Gondokkal múlt el a tavalyi év, mégis sokra mentek Á dorozsmai József Attila Tsz zárszámadó közgyűlése Tegnap délelőtt zárszám- idő a jó termést. Fűszerpap- leg szavakkal emlékezett eradási közgyűlését tartotta a inkából nem tudták a ter- ről a szövetkezet vezetősége, kiskundorozsmai József At- vezett, pénzbevételi tervet hiszen annak idején nemtila Termelőszövetkezet- Ezen teljesíteni. A piros arany csak munkaerejüket, de vamegjelentek dr. Komócsin azért nem hagyta cserben gyoni tárgyaikat is közösbe Mihály, a megyei pártbizott- őket. 117 vagonnal termett, hozták, azóta évről évre beság titkára, Gruber János, a Legnagyobb örömük az ál- csülettel, lelkiismerettel fájárási pártbizottság titkára, lattenyésztésben volt. Nem- radoztak azon. hogy szeméa megyei, járási, nagyközségi csak azért, mert a korábbi lyes boldogulásuk mellett a tanács képviselői. Szitás évekhez viszonyítva növeke- termelőszövetkezet is egyeÁgoston, a közös gazdaság dett az állatállomány, hanem nesbe jusson, megszilárdulelnöke ismertette az elmúlt azért is, mert az állatte- jon. És nem hiába. Olyan év eredményeit a gazdakö- nvésztés a tervezett bevéte- esztendő után. mint a tavazösség tagjaival. li tervét, a 3 millió 341 ezer l.ví, ez a tegnapi zárszámadás Szeged elővárosában ez a forintot. 5 millió 326 ezer fényes bizonyítéka a dorozstermelőszovetkezet több mint forintra teljesítette. A segéd- mai parasztság életrevalósákét évtizedes múltra tekint- üzemi tevékenységből 3 mii- gának. het vissza. hiszen 1949. lió 637 ezer forinthoz, egyéb jó esztendő járt Dorozsaugusztus 20-án alakult 130 bevételekből 1 millió 807 mán. hold földön. egy ló, két ezer forinthoz jutott a tagszarvasmarha és ötvenezer ság. * forint értékű felszereléssel. A Jelentős erőket koncentkezdeti évekre a fokozatos ráltak beruházásokra. Százfejlődés volt a jellemző, a nyolc férőhelyes tehénistálSz. Lukacs Imre • Körülöttem a nevelők jóízűen kacagtak, könnyük is belecsordult. A sztori ismerős, az egyszeri tanító hazaküldte a diákot, nyakában a táblával: „büdös, kérés mosdatni",, a vicces papa meg visszaírta: „nem szagolni: tanítani". Itt megtörtént. Más is. Abban az osztályban, ahol a tanító egyszerre szólítja a felelőket, Kolompár, Csurár, Járóka, Lakatos, s mire végigmondja. talpon az egész osztály, mivelhogy négy familia. Abban az osztályban, ahol valamely sűrű szemöldökű, kunfajta kiscsibész naponta kesztyűt dob a modern pedagógiának: „Ma balhézni fogok", s hogy a pedagógus se unatkozzon: „ha ráérek, majd felidegesítem magát". A Móra Ferenc általános iskolában hátrányos helyzetű és nehezen nevelhető tanulók járnak, fizikai dolgozók gyerekei, állami gondozottak. Az iskola legutóbbi tanulmányi eredménye 3; három kitűnő, tizenhat jeles diákkal és hatvankét bukottal. Negyvenegy cigánygyerek ül a padokban, egyik-másik alsótagozatos osztálynak több mint egyharmada. A nyolcadikig ritkán jutnak el, aki nem a szomszédos Londoni körúti nevelőotthonban lakik, ellenőrizhetetlen családokban, szinte esélytelen az elemi műveltséget dokumentáló nyolcosztályos végzettségre. Egyetlen ilyen végzős akadt az utóbbi időben, most ipari tanulónak készül, szakácsnak. A pedagógus utcán botlik a gyerekbe, ha sikerül, magával csalogatja az iskolába, másiknak a kerületi tanács vásárol táskát, könyvet, írószereket. A segítő szándék begombolná, felöltöztetné, megmosdatná a szutykos lurkókat, de hát hogyan bírjon ennyivel. Szellemi szintjük nem éri el a közepest, túlkorosak lesznek, az évek múltával egyre szembetűnőbben lógnak ki társaik mellől, felmentést kapnak. Valamivel kedvezőbb helyzetben vannak az állami gondozottak, bár Takó Tivadar igazgató szerint nekik sem taníthatják meg az előirt anyagot. A pedagógus önmagával kerül szembe, ha ceruzáját nem kanyarítja felfelé, még azt mondhatják, képtelen tanítani. Józan számítások szerint hivatalosan is csökkentett tantervet kellene bevezetni. Annyit már elértek, hogy az elsőbe készülő állami gondozottaknak idén előkészítő osztályt szerveztek a Szél utcai óvodában, itt ismerkednek a városi életformával, szokják a rendet, a közösségi fegyelmet. Mert bent az iskolában a pedagógus már nem számíthat társakra, a szülőkre. Nincs az a tökéletes orvosi szerkezet, mely érzékelné a feszes idegpályák napi áramtöltését, kopását, használódását. A gyerekek mozgásigénye kielégítetlen. Negyedórát még csakcsak kibírnak a padokban, aztán vége a csendperceknek, süvítenek a papírgalacsinok, könyvek, radírok cserélnek orgazdát, tépik, gyömöszölik egymást, bebújnak a pad alá és szemrehányóan néznek kifelé: minek annyit tanulni. A folyosó szűk. Csengetés után csatakiáltásokkal törnek ki az osztályokból, méhkassá bolydul a folyosó, nincí tekintély, mely elébük állhatna. A termekben olajos padló festi szürkébbre a szilaj nebulók melegítöszabásű uniformisát Gyér a neonfény, korszerűt-len a fűtés, nincs műhelyterem, úttörőszoba. Szeged legelmaradottabb iskolájában tanulnak a leghátrányosabb helyzetű gyerekek. Mostohagyerekek mostoha iskolájában. lyal csak percekig ér el hatást, a pedagógia módszertana nem ismer annyi variációt, hogy egyetlen zavartalan órára elég lehessen. Képtelenség, hogy gyerekek sorsa 6 éves korukban megpecsételődjön, s egy iskola képessége arra korlátozódjék. lehetőleg ne legyenek bűnözők. Az első kívánság „Üssek vagy ne üssek?" területbővítés és a tagság gyarapodása. 1965-ben egyesült az Üj Élet Termelőszövetkezettel kialakultak a nagyüzemi keretek; 4 ezer lót. tejházat, 144 férőhelyes borjúnevelőt, gyümölcsválogatót építettek, másfél millió forintért vásároltak gépeket, S ami külön öröm, növeke500 hold föld. 103 szarvas- dett a tiszta vagyon: 1 miimarha, 280 sertés, többek lió 744 ezer forinttal. És a között, s a beruházott va- fejlesztési alapra sincs pagyon 14 millió forintra rú- nasz, olyan rendkívüli, prógott. batevő esztendő után. mint a Tavaly. a rendkívüli tavalyi, nagy pénz a 3 miiidőjárás ellenére, belvízkár, lió 80 ezer forint, árvízveszély, hatalmas ter- Nagv gondokkal műit el a méskiesések. elfogadhatóan tavalyi esztendő és sokkal gazdálkodtak a dorozsmaiak, több munkát követelt a föld. Ötszáz hold földet egyáíta- mint más években. Nőttek a Ián nem hasznosítottak, még- termelési költségek, és a teris az év végi mérleg igen vezettnél többet fizettek ki biztató. A közös vagyon 39 munkabérként. Az egy tagra millió 69 ezer forint, ebből eső jövedelem 22 ezer 932 a forgóvagyon meghaladja a forint, ami annál örvendete20 milliót. Igaz. a József sebb. mivel az 1969. évi keAttila Termelőszövetkezetben vesebb volt. 21 ezer 189 foa bruttó bevételt 3 és fél rint. A tízórás munkanapra millióval kevesebb lett, mint eső jövedelem 90 forint. 1969-ben. és általában a ter- A szövetkezeti tagság nagy mésátlagok. eredmények nem megelégedéssel hallgatta az érték el azt a szintet, de a elnöki beszámolót. Különömegfeszitett munkát siker sen azok az öregek, idősebb koronázta. 1970-et 2 és fél szövetkezetiek érzékenyültek millió forint zárták. A földeken csökken az elöntés Több mint háromszáz épület rongálódott meg Az Alsótiszavidéki Víz- épület károsodott a belvizekügyi Igazgatóság területén tői és huszonhét annyira az elmúlt két nap alatt megrongálódott, hogy összehétezer holddal csökkent a dőlt vagy lakhatatlanná vált belvizes elöntés, de még így és ki kellett költöztetni a is negyvennégyezer holdra családokat, terjed ki. A lakott helyeken Az altalaj átázása követszintén kisebb a közvetlen keztében veszély, viszont tovább nö megrongálódott a vásárhely—tótkomlósi összekötő út ötkilométcres. illetve a esongrád—bokrosi út egykilométeres szakasza. vekedett a vízkárelhárítási készültséget elrendelő városok, községek száma. A szegedi járásban Algyo után Kisteleken is elöfokú Mindkét helyen átmenetileg védekezesi fokozatot lép- forgalomkorlátozást rendeltettek életbe. tek ei. A hét tonnánál naCsongrád megyében összesen gyobb tengelynyomású járnégy városban: Hódmezővá- művek nem közlekedhetnek, sárhelyen, Makón, Szentesen de a menetrendszerű autónyereséggel el akik tíz év eredményes í és Csongrádon, valamint hét buszok és a kisebb gépkomunkálkodása "tán most ni- ! községben tartanak készült- esik eljárhatnak húszkiloKalászostermesztó gazdasag henni térnek,, a nyugdíj bé - I "éget. Az eddigi bejelentések méteres sebesseggel. ez. Sajnos tavaly elvitte az kés napjait élvezhetik. Me- 1 szerint több- mint háromszáz E B. Ami szín, ötlet, a nyiladozó értelmek finom eszmélésére mesefigurák, képek sorakoznak a falon — a pedagógus hazavitt gondja, saját kezemunkája, vagy a patronáló üzemek segítsége. Takó Tivadar szerencsésnek tartaná, ha a nevelök csak délelőtt — vagy egész napos iskolával. rövid órákkal, sok szünettel, játékosan foglalkozhatnának velük. Mert a délután érkezők szerencsés esetben alszanak, vagy annyira dekoncentráltak. hogy a tanitó igyekezete kimerül a fegyelmezésben. Az állami gondozottak világa külön világ. Ha a jelentkezőt nem szólítják felelni, világ omlik össze benne. meghasonlik önmagával, hetekig hiába kérdezik, dacosan hallgat. Kisebb csoportokban csendesek, szomorú szemmel néznek, órákig sem moccannak. Ha többen vannak, vadóc kupacba gabalyodnak. Két párhuzamos első osztályba nyitottam be. Egyet'len fal szorul közéjük. Amott, a „civileknél" csend, nyugalom, figyelem, munka — emitt laza vázú gyerekek „dobjam vagy ne dobjam", „üssek vagy ne üssek" bizonytalan, félbemaradt gesztusa fogadott. Sokáig azt se tudtam, milyen órát tarthatnak. A tanítónő fortélyA szünetben rámcsimpaszkodnak, körülduruzsolnak. — Anyuka elvált, apa nem tud tőlem dolgozni. — Szüleim eldobtak, a másik apuka szokott látogatni, hazavinni. Az állami gondozottakat üzemek, vállalatok brigádjaiból úgynevezett patronáló szülők vállalják el. A dorozsmai S. Pisti könyvet is kap tőlük. É. Matyi elvesztette édesapját, s bár anyukát szereti, az „férjhez ment egy emberhez". — Ha három kívánságodat teljesíteném? — Haza mehessek — mormolja fogai mögül unottan. Az az érzésem, hozzáedzödött a kérdésekhez. A Londoni körúti nevelőotthonban 94 állami gondozottal 9 nevelőtanár és 5 gondozó foglalkozik. Napi 13 forintból ötször étkeznek. A hatéves gyerekeket az ország legkülönbözőbb vidékeiről irányítják "ide. A tízéveseket az ország legkülönbözőbb vidékeire irányítják tovább. Ahány környezetváltozás, annyi érzelmi törés, zátony az egyébként is zilált lélekhajóknak. Ha feltenném a költői kérdést, ki a felelős sorsukért, egyetlen határozott válasz lehet: a szülök. A „kedves mamák", akik sokszor érdemtelenek a megszólításra, vagy az ő életük is szerencsétlenül alakult. Fontosabb kérdés viszont, ki segít rajtuk? A szegedi gyermek-ideggondozó vezetője, dr. BácTkai Józsefné elmondta, foglalkoznak a lehetőségekkel, hogyan serkenthető, fejleszthető az elsősök szellemi képessége, a legkülönbözőbb orvosi szakterületek összefogásával, ha kell, terápiás, gyógyszeres kezeléssel. A sajátos intézeti körülmények között felnövő gyerekek elsősorban magatartásukkal különböznek az otthonról jövőktől. Csecsemőkortól kollektívában nevelődnek, s a többszöri intézetváltással mindig elszakadnak valahonnan, holott leghőbb vágyuk, hogy tartozzanak valahova. Csoda-e, ha irigykedve nézik iskolatársaikat. A koedukáció tehát nem szerencsés. Ha most hozzávesszük, hogy maguk az állami gondozottak sem alkotnak homogén közeget (a szülök kapcsolata megmarad, motiválódik, vagy végképp elszakad), tulajdonképpen nehéz körülírni, felbecsülni a pedagógus rendkívüli munkáját. Fejet hajtok a Móra iskola előtt — fűzte hozzá dr. Bácskainé —, nagyszerű iskola, mert nem szégyelli, vállalja nevelésük minden konzekvenciáját. S elsőrendű ügyünknek vállaljuk mi is, mert úgy érezzük, a felnőttek bűnét, hibáját kell helyrehoznunk. Nlkolényi István \