Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

io VASÁRNAP, 1971. JANUÁR 10. Gázfűtéses téglagyár Épül az ország legnagyobb és legkorszerűbb földgáz­fűtéses téglagyára Szentesen. A már elkészült, több mint 11 000 négyzetméteres nagy­csarnokban helyezik majd el az NDK és hazai gyárt­mányú modem gépsorokat, a teljesen automatizált üzem berendezéseit. A Gyárké­ményépítő Vállalat dolgozói felépítették a két nagy, egyenként 100 méteres alagútkemencét, amelyeket az alföldi gázmezők föld­gázával fűtenek majd. A kemencékben tűzálló kocsi ­soron halad át a nyerstégla. A próbatermelést már ez év közepén megkezdhetik. Bővül az olcsóbb cikkek választéka Az idén a könnyűipar növeli a belkereskedelem ruházati árualapját A textil- és ruházati ipar több mint 200 000 dolgozó­jától 1971-ben, a negyedik ötéves terv első esztendejé­ben elsősorban a jó minő­ségű, korszerű áruk válasz­tékának bővítését, s egyes keresett cikkek időnkénti hiányának megszüntetését várják a fogyasztók. Az igé­nyekre alapozva idén a ta­valyinál 4 százalékkal több. mintegy 28,5 milliárd forint értékű árut kér a belkeres­kedelem. A Könnyűipari Minisztériumtól kapott tájé­koztatás szerint a vállalatok többségének termelési és belföldi szállítási előirány­zata — az importlehetősége­ket ls figyelembe véve — általában biztosítja az 1971. évi belkereskedelmi forga­lomhoz szükséges árufede­zetet. Lesz elegendő ágy­neműanyag, intézkedéseket Kossz filmek esztendeje A magyar filmgyártás 1970-ben A magyar filmművészet, de azt hisszük, inkább és elsősorban a közönség szá­mára rosszul kezdődött az 1970-es esztendő és sajnos rosszul is fejeződött be. A két film, amely az esztendőt összefogta, a tavaly január­ban vetített Szeressétek Odor Emíliát és a december­ben bemutatott Szép lányok, ne sírjatok egyaránt és vi­tathatatlanul a rossz filmek kategóriájába tartozik; van valami szimbolikus és jel­lemző ebben az erőtlen nyi­tásban és zárásban. S az se valami felemelő, ami a két dátum között történt. A ta­valy bemutatott 20 új ma­gyar film nagyon jelenté­keny többsége — legalább 15 — megint vitathatatlanul erdektelen, jelentéktelen és torz, vagyis rossz. Vitatkoz­ni csak azon lehet, mennyire és hogyan rossz. A jó és rossz kategóriája, mint az osztályozás hagyományos alapelve, ezért ebben az esetben fel is mondja a szolgálatot. A nagyon kevés jónak mondható filmmel nem nehéz a dolgunk. An­nál inkább a másik csoport­ba tartozókkal. Ezeket külön kell besorolni a rossz és a még rosszabb, a nagyon rossz filmek csoportjába. Szomorú végeredmény Ily módon a kritikusnak, aki a magyar filmművészet hagyományos nagy esemé­nyére, a filmkritikusok díjai­nak január végi odaítélésére készül, fájdalmas feladatot kell teljesítenie. A magyar filmművészet., amely az el­múlt esztendőkben nagy tel­jesítményekkel hívta fel ma­gára az ország és a nagyvi­lág figyelmét, tavaly meg­torpant, és egyrészt egyetlen olyan filmet sem produkált, amely a régebbiekhez, a most már látjuk, kissé elsi­etetten kimondott „arany­kor" reprezentatív alkotásai­hoz lenne mérhető, másrészt előtérbe került az a vonulat, amely az említett időszak­ban szerényen a háttérben húzódott meg. A jelentékte­len, semmit mondó, zűrzava­ros, átgondolatlan, a for­mákkal játszadozó filmek uralták a mezőnyt. Az utób­bi öt-hat év legrosszabb tel­jesítménye a tavalyi volt: ennek kimondása a kritikus fájdalmas kötelessége. Még az év jó filmjei sem nyújtottak zavartalan él­ményt De azért vitathatat­lan. hogy az Utazás a kopo­nyám körül — rendező Ré­vész György —, a Szemtől szembe — rendező Várkonyi Zoltán —, az ítélet — ren­dező Kósa Ferenc —, a Ma­gasiskola — rendező Gaál István —, és a Szereim esfttrn — rendező Szabó István —, az 1970-es filmtermés leg­rangosabb teljesítményei. Ha azonban például azt kérdez­bennük a ma, a mai magyar valóság, zavarba jövünk. Ugyanis tulajdonképpen egyik sem foglalkozott ezzel, legfeljebb áttételesen, utalás­szerűén, talán az egy Szerel­mesfilm kivételéveL Azon­ban annak sem a ma a köz­ponti problémája. Szomorú végeredmény­A mondanivaló zűrzavara Teljesen lehangoló viszont a mérleg, ha a többi filmet vizsgáljuk. A rossz kétféle alakban jelent meg a tavalyi filmtermésben. Az egyiket, a Bűbájosok-féle típust, el­sősorban bosszantó és botrá­nyos semmitmondás jellem­zi. A másikat, a Mérsékelt égöv-féle típust, az eltorzult eredményű, végig nem gon­dolt nagyotakarás. Az első csoport filmjei, amelyhez például a Szeressétek Ódor Emíliát is tartozik, dekora­tív és elegáns formajéték, lemondás mindenféle társa­dalmilag lényeges mondani­valóról. Ez a filmtípus könnyen felismerhető, min­den dekoratív szépsége és tetszetős szakmai megoldása ellenére üressége azonnal felfogható. Jövője nincs, egészen biztos, hogy nem gyökeresedik meg filmgyár­tásunkban. A rossz filmek második típusának ügye bonyolul­tabb. Ez a típus ugyanis nem fordít hátat a társadal­milag lényeges mondanivaló­nak, sőt ha az alapfilmet, a Mérsékelt égöv-et vizsgál­juk, kiderül, ilyenféle szán­dékok, célok állnak a kö­zéppontjában. Ugyanezt mondhatjuk a típus más alkotásairól, egyebeik közt például az Egy őrült éjsza­káról, a Krebsz, az istenről, a Szép lányokról: a valóság kutatásának szándéka nem idegen ezektől a filmektől. Csakhogy — s itt a baj — ezek a kiinduló szándékok a megvalósítás közben külön­böző módon ugyan, de va­lahogyan mindig eltorzulnak. felismerhetetlenné, homá­lyossá, ellentmondásossá válnak. A néző nem is tud­ja. mit közöltek, mit akar­tak közölni vele. Nem át­gondolt, nem következete­sen végig gondolt alkotások ezek, s mindenekelőtt ez te­szi őket lényeg szerint azo­nossá, még akkor is, ha formai-kompozíciós szem­pontból két csoportba sorol­hatók. A Mérsékelt égöv realista, az Egy őrült éjsza­ka áttételesebb hangvételű, ha tetszik, parabolikus. De nem ez a megjelenítési kü­lönbség a lényeg, hanem a mondapivpló zűrzavara. sen nem ebbe a csoportba tartoznak. De nagyon szolid színvonaluk miatt különö­sebb figyelmet nem érde­melnek. Kik kapják a díjakat? A kritikusok persze most nem elégedhetnek meg a puszta elmélkedéssel, végül is dönteniök kell. ki kapja a díjakat. Ha ez a cikk szava­zólapnak lenne felfogható, arra szavaznék, hogy a ren­dezés első díjét az idén ne adják ki. Hogy rossz eszten­dőt zártunk, ennek magától értetődőleg a díjakban is tükröződnie kelL Nyilván­valóan nem adhatunk ugyanolyan díjakat, mint a legjobb években. Ezért a számomra legrokonszenve­sebb teljesítményt, Szabó István rendezését is csak második díjjal jutalmaznám. A legjobb operatőr díjánál könnyebb a helyzet. Ezt a díjat Zsombolyai Jánosnak adnám, mert akármilyen rossz film is volt a Szeressé­tek Odor Emíliát és az N. N„ a halál angyala, mindkettőben nagyon szép képeket, megoldásokat lát­tunk. Hogy kik kapják a legjobb alakítás díjait, már nem tudnám ilyen pontosan megmondani. Három színészt javasolnék: Latinovits Zol­tánt — annak ellenére, hogy tavaly is ő kapta ezt a díjat — az Utazás főszerepéért, valamint Halász Juditot és Bálint Andrást, a Szerelmes­filmben nyújtott teljesítmé­nyükért. ökrös László tettek a csecsemőkelengye­termelés növelésére, javul a pelenka-ellátás. A vállala­tok a tavalyinál körülbelül 10 százalékkal több olcsó cikkeket kártolt és mű­szál öltöny- és ruhaszövetet — gyártanak az idén. A fel­sőkonfekció-kereslet kielé­gítéséhez szükséges kapaci­tást a szövetkezeti és a he­lyiipari vállalatokkal együtt biztosítják, de a kötött fel­ső- és alsó ruházati cikkek választékának bővítéséhez még számottevő importra van szükség. Szemügyre véve a válla­latok 1971. évi előirányza­tait, kitűnik, hogy a pamut­ipari gyárak többsége 1970­hez mérten 5—10 százalékos termelésnövelést tervez. A gyapjúipari vállalatok 10.7 millió négyzetméternyi anya­got szállítanak, amiből a múlt évinél 11 százalékkal többet értékesítenek kon­fekcióipari felhasználásra. A Magyar Gyapjúfonó 10 százalékkal növeli az olcsó cikkek — kártoltgyapjű, műszál, férfi és női ruha­szövet — mennyiségét. A selyemipar szolid tervekkel dolgozik, mert a kereskedel­mi készletek alakulása és a várhatóan mérsékelten nö­vekvő forgalom az elmúlt évinél néhány százalékkal kevesebb selyemáru szállí­tását igényli. Jóval dinamikusabb — 13 százalékos — termelésnöve­lést tervez a kötszövőipar. Mindennek ellenére férfi, női és gyermek pulóverek­ből, pólóingből, garbóból, mellényből, kardigánból to­vábbra sem tudja teljes egészében fedezni az igénye­ket, ezekből a cikkekből importra szorulunk. A Ti sza táj olvasása közben A szexi-krimi és a groteszk ömlik, zuhog ránk a betű, sok az olvasnivaló. Egyik felizgat, másik álom­ba ringat, harmadik gon­dolkodásra késztet. Diva­tok jönnek, mint időjárás­frontok a meteorológiában, s ma már nagyobb sebes­séggel, mint bármikor, mert mindenfelé nyitva az ablak. Forgatom a januá­ri Tiszafáját, s lám, már itt a divat, lépésben va­gyunk a kor irányzataival és hóbortjaival... Végre itt ls valami mozgás! Persze, hogy itt kezdem, a szexi-kriminél. Mit mond, mit vall magneto­fonra egy tizenhat éves lány a börtöncellában? Izgal­mas dolog a szex meg a kriminalisztllka összeháza­sítása, a műveletlenség, mondhatnám a butaság stilisztikai „hamvasságá­val". Ügy leírva minden, ahogyan egy éretlen fej­ben megfogan .,, Olvasás közben meg kell tehát áll­ni —- s tovább kell írni a témát, aimit Pünkösti Ár­pád a Gondságban című írásban exponál. Tovább kell írni, mert kérdések moccannak meg: Mire va­ló? Mit mond, mit akar? Azon kívül, hogy hasadt erkölcsű emberek, kisiklott sorsok villannak föl ben­ne éa valamiféle tiltako­zást váltanak kl, mit épí­tenek? Azon kívül, hogy egy divathullámot dagaszt, egy rossz kultuszt hizlal, s pornokifejezésekkel ka­cérkodik, csak kérdőjelek, kérdőjelek... Első olvasás után, első gondban és első haragom­ban így meditáltam az írás fölött. Aztán találtam benne jócskán pozitív és tudatos célt. Tapinthatók benne a családi és a tár­sadalmi feladatok; érzé­kelhetők benne eleven gondok, problémák — s éppen a műfaj sajatossá­ga miatt: meglehetős pu­céran. félreérthetetlen üL A vallomásnak ez a mez­telensége sok mindent ter­mészetesen fölnagyít. Egy gondom mégsem múlik. A szexi-krimi két­élű fegyver. Hatásában nagyon sok múlik azon, hogv ki olvassa. Friss, igen friss versro­vatra bukkantam. Tehet­ségben egvmáa sarkát ta­posó fiatalok. Szép és okos versek, meghökken­tő versek, beates kísérle­tezések. Ígéretes így együtt a költői mutatvány. Az­után újra valami divatos: a groteszk- Kopasz Ildikó fegyelmezett kis novellái. Irodalomtörténészeknek egy szenzáció: Radnóti Miklós ismeretlen világ­irodalmi tanulmánya, az Exotizmus a háború utáni francia költészetben. Vita kerekedhet Kassai Kele­men János Ifjúság és if­júségszoclológia című ta­nulmányából. Mozog a szellem. A ja­nuári Tiszatáj sok min­dent kérdez. Kérdezi azt ls: lesz-e folytatása, lesz-e tapasztalatokkal gazdagító vitája az olvasók körében? Merthogy úgy lenne ke­rek ennek a „divatos" számnak a sorsa. Sz. S. L Fény, pára, hőmérséklet — tetszés szerint Elkészült a szegedi fitotron Hazai viszonylatban je­lenleg a legkorszerűbb fi­totron készült el Újszegeden, a füvészkertben. Az új lé­tesítmény, amely klímaszo­bákból, laboratóriumokból, dolgozó- és műszerszobákból Aida, másodszor A kedden ismételt Aida megérdemelt, nagy sikert aratott. Pedig az előadás ez­úttal sem volt hibátlan. „Mindössze" három szerep cserélt gazdát, s azt sem mondhatnók, hogy az új szó­listáknak testhez állóbb, egyéniségükhöz közelibb fel­adat jutott a korábbi sze­replőknél. Az Állami Ope­raház tenoristája, Szellő La­jos például kulturált, szép megoldások mellett néhány­szor ^elúszott", iskolázott hangja a magasságok felé szűkül, holott Radames szó­lama éppen itt nyílik ki. Mégis az előadás magas hő­fokú, ahogy mondani szo­kás, atmoszférája van, re­mek jelenetek váltják egy­mást, nehéz eldönteni, va­jon a második felvonás Aida —Amneris (Horváth Eszter —Lengyel Ildikó), vagy a Nílus-parti jelenet Aida— Amonasro (Horváth Eszter Az ügynevezett szórakoz- -Littay Gyula) kettőse vi­szí el 3 paimat. tató filmek, mint például a Csak egy telefon, a Sze­zuk, hogyan jelenik meg relmi álmok stb. termesze te­Már a fentiekből némi­képp kiderül, az előadást Horváth Eszter címszerepe élteti. S bár a produkció jellege ezúttal sem hagyat­kozik egyes szereplők brilli­rozúsára, a keddi est sztár­ja kétségkívül Horváth Esz­ter, Ilyen érzelmi telített­séggel, árnyalt színgazdag­sággal, belülről fogalmazott értelmezéssel nagyon régen hallottunk Aidát Szegeden. Méltó partnere Lengyel Il­dikó, akinek legnagyobb ér­deme, hogy visszaadta Am­neris súlyát, pozícióját a da­rab szerkezetében; Radames szerelméért a rabszolgalány vetélytársa tud maradni. Nincsen rózsa tövis nél­kül. Szépséghiba, hogy a kórus olykor enervált. Ke­vesen vannak (mint a szár­nyaszegett balett, de erről majd máskor). Csak minap hallottuk az újvidékiek ki­tűnő énekkarát a Giocondá­ban. A szegedi operának, mely hagyományosan, követ­kezetesen épít az ansamble­kultúrára, elengedhetetlenül szüksége lenne az újvidé­kiekhez fogható, nagyobb létszámú, veretesebb karra. N. L áll, a József Attila Tudo­mányegyetem növényszerve­zettani és növényrendszerta­ni tanszékéhez tartozik. Dr. Horváth Imre tan­székvezető professzor el­mondotta. hogy a fitotron klímaszobáiban kondícioná­lóberendezések segítségével tetszés szerinti, optimális körülményeket tudnak te­remteni a növénybiológiai vizsgálatok elvégzéséhez. Erre azért van szükség, mert a szabadban, vagy akár az üvegházakban is állandóan változnak a környezeti ha­tások és ezeket, valamint a növények életében végbe­menő fejlődést nem lehet pontosan lemérni. A fttot­ronban viszont tervszerűen, programozottan szabályoz­ható a hőmérséklet, a fény­erősség, a páratartalom, ezenkívül irányítani tudják a széndioxid-koncentrációt, sőt még a levegő mozgását is. Például a kísérleti Idő­szak alatt a mennyezetbe épített fénycsövektől úgy kapnak egyenletes megvilá­gítást a növények, hogy amilyen mértékben növe­kednek, olyan arányban süllyesztik lejjebb a növé­nyeket tartó rácsot. A nyá­ri hónapokra hideg szobát rendeznek be a feltétlenül alacsony hőmérsékletet igénylő vizsgálatok elvégzé­séhez. A laboratóriumi be­rendezések között desztillá­lókészülékek, szárítószekré­nyek, centrifugák, keverő- és rázógépek, s más értékes műszerek vannak. Az új lé­tesítményt a tudományos kutatassál párhuzamosan az egyetemi hallgatók maga­sabb színvonalú képzésének szolgálatába állítják. T. B. A holdpor tulajdonságai ötszáz tudós részvételével folytatja munkáját a texasi Houstonban a 2. holdkutatá­si tudományos értekezlet. A keddi napon hangzott el Gerald Taylor amerikai bio­lógus előadása. A tudós az Appllo-űrhajók által hozott holdpor biológiai tulajdonsá­gait elemezte. Taylor szerint a holdpor felhasználható lehet arra, hogy minden eddiginél na­gyobb hatású antlszeptiku­mot készítsenek belőle, amely eredményes lesz a „legproblematikusabb" föl­di baktériumok ellen. is. A holdpor ezen tulajdonságát véletlenül fedezték fel. A tudósok a holdport protein­nel keverték össze, és tíz napig „érni" hagyták, azzal a céllal, hogy felélesszék az esetleg benne található mik­roorganizmusokat Ez nem sikerült ugyan, viszont a ke­veréktől, a további kísérle­tek tanúsága szerint órák alatt elpusztultak a legkü­lönfélébb baktériumfajtak — mondotta Taylor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom