Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

ARJAI, EGYESÜLJ ETEK I Diákszociális alapot 01. évfolyam, 11 szám 1971. JANUÁR 1S„ SZERDA Megjelenik hétfő kivételevei mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Téeszek a homokon létesített a szegedi tanács Egy korábbi tanácsi vég- Ha az elmondott feltételek tása nem indokolt, de tíznél rehajtó bizottsági határozat megvannak, és a szülő is több javaslatot egy iskola sem alapján az 1971. évi költ- egv°t ért azaJ. hogy gyerme- terjeszthet elő. ségvetésben 150 ezer forintot ke az alapból részesüljön, A tanulóknak megállapíbiztositott a tanács vb mű- az iskola igazgatója éven- tott segélyöszegből — a tavelődésügyi osztálya diák- ként kétszer terjesztheti nuló vagy a szülő által bejeszociális alap létrehozására elő személyi javaslatát a lentett igények alapján, az Szegeden. A diákszociális városi tanács művelődésügyi osztályfőnök véleményét is alap célja, hogy a fizikai osztályához. Az első félév- meghallgatva — többféle dolgozók tehetséges gyerme- re szóló javaslatokat mindig kiadás fedezhető: a napközi, kei számára - összhangban augusztus 15-ig. a második a menza étkeztetési díja; pártunk X. kongresszusának félévre szólót január 15-ig tankönyvek, tanszerek, esethatározatával — jobb tanú- kell előterjeszteni. A javas- leg szépirodalmi, ismeretlási feltételeket biztosítson, latokat az iskolai pártszer- terjesztő könyvek vásárlása; anyagi támogatást is adjon vezettel egyetértésben a táborozás, tanulmányi kirántehetségük kibontakoztatá- KISZ-, illetve az úttörőszer- rlulás. országjárás költségei; sához. s lehetőséget adjon vezet és a szülői munkakö- olvan iskolán kívüli kultutovábbtanulásukhoz. zösség véleményének meg- ralis igények, mint például A városi tanács végrehaj- hallgatásával készítik elő, mozi- színház- hangverseny; tó bizotteaga tegnapi ulesen g ^ weü véleményeltó_ felsőfokú intézmény felvéá^aiTalip feuSts^álá: rést is feltüntetik a javas- teli va!ó észvétel sát Eszerint az alapból tó- latban. Ugyanaz a tanuló íutazas) költségei; a tanuló mogatásban részesíthető egymás után többször is ja- személyes használatát szolbérmely Szegeden lakó vasoható tanulmányi segé- &16 cikkek, például ruhámunkásszülő gyermeke, aki lyezésre, ha a feltételeknek Mt vásárlása. Mindenképvalamelyik szegedi általános folyamatosan megfelel. peT1 biztosítani kell, hogy a Iskola VII—VIII., vagy kö- A beérkezett javaslatokat segélyösszegek teljes egészézép iskola I—IV. osztályának a művelődésügyi osztály a ben a kedvezményezett ta(a nem tanácsi fepnhatósá- KISZ városi bizottsága és a nulók érdekeit szolgálják, gú iskolákban is) tanulója; városi nöbizottság bevoná- A diákszociális alap szapéldás magatartással és' sával bírálja el. A döntést bályzata visszamenőleg. 1971. szorgalmas tanulással az szeptember l-ig, illetve feb- ianuar 1-ével lépett hatályriózö fél évben legalább ruár l-ig hozza meg. A ta4,5-ös tanulmányi eredményt nulmányi segély összege az ért el, vagy valamelyik tan- általános iskolában féléventárgyból kiemelkedő képes- ként 500. a középiskolákban •égről tett bizonyságot és félévenként 1000 forint A tanulmányi Atlaga 4,0-nél riiákszociáJis alap terhére nem rosszabb; a diák csa- egyidejűleg körülbelül 50 ládjában a havi jövedelem általános iskolás ás ugyanegy főre jutó része nem ha- ennyi középiskolás tanuló ladja meg az ezer forintot, részesíthető segélyben. Az és legalább az egyik szülő egyes iskolák között előzejelenleg is fizikai dolgozó, tes keretszámok megállapiba. Új tervek a járás A szegedi járásban 45 termelőszövetkezet mintegy 153 ezer holdon gazdálkodik. Nagy részük — pontosan 31 — olyan kedvezőtlen adottságú területen, amelynek gazdaságos kihasználására szinte külön tervet kell kidolgozni. A kétségtelen fejlődés ellenére is alatta marad ezen a vidéken a közös és az egyéni jövedelem a megyei átlagnak: a különbség munkanaponként az egyéni jövedelemben 22 forint. Nem csoda hát, annak ellenére, hogy a megyei és járási tanács már tíz év óta jelentős erőfeszítéseket tesz a homokon gazdálkodó szövetkezetek fejlesztésére, egyre fogy a munkaerő, a szegedi ipar elcsábítja ebből a körzetből a fiatalokat, s az idősebb munkaerőt is. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben 9700, a szakszövetkezetekben pedig mintegy 7000 család 21 ezer tagját foglalkoztatják állandóan és háromezret időszakosan a mezőgazdaságban. De a tagoknak mindössze 23 százaléka a 40 év Á szegedi olajmezőn homokterületeinc alatti. 42 százalékuk pedig már betöltötte 60. életévét is. A körülmények javításával 1963-ban tervtanulmány foglalkozott, 1964-ben a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tárgyalta a Csongrád megyei homokterületek hasznosítására tett javaslatot, s 1968-tól megkülönböztetett állami támogatást kapnak a szövetkezetek. Az elmúlt évben a Csongrád megyei tanács vb előterjesztést készített az átlagosnál gyengébb termőképességű területeken elhelyezkedő mezőgazdasági nagyüzemek helyzetéről és további fejlődéséről, majd ennek alapján a múlt év decemberében a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szegeden megvitatta saját főosztályának, Illetve a Csongrád megyei tanács illetékes osztályának közös előterjesztését. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a miniszteri értekezlet határozatai következtében kiik hasznosítására alakult helyzetet. Azt, hogy milyen lépések szükségesek az új koncepció realizálásához. Az új elképzelésekben szerepel ugyanis többek között olyan bázisgazdaságók létrehozása, amelyek néhány év múlva modellül szolgálhatnak a többi termelőszövetkezet gazdálkodásához, a nyárfa- és egyéb hasznos erdőtelepítés szorgalmazása, a gyeptelepités, a legelőgazdálkodás, a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztése stb. tekintetében. A rendkívül. sokféle-fajta tervezett tevékenység összehangolására, a főbb koncepciók kijelölésére az illetékes minisztérium, a tanácsi, és a pártszervek szakembereiből koordinációs bizottság alakult Ahogy a vb-ülésen elhangzott, a közös tervek nem évekre, hanem egy évtizedre szólnak. Az erdősítés, az ésszerű növénytelepítések akkorra hozzák meg azt a hasznot, amit várnak tőlük. De biztosan többet is: új, másabb életet a homokon. Nincs fennakadás a közlekedésben Nem jósolni jöttek a csonttollú madarak Kpdden megnyugtató helyzetképet adtak a MÁV, a KPM, a Volán és a légi forgalom ügyeletesei. A tájékoztatás szerint az elmúlt napokhoz viszonyítva tovább javultak a közlekedési viszonyok. A vasúti forgalmat keddre virradóra csupán a helyenként fellépő köd zavarta, azonban ez sem volt országos jellegű. Látási nehézségek miatt kissé lelassult a személyszállító vonatok sebessége, de nagyobb késés ennek ellenére sem fordult elő a vonalakon. A nemzetközi vonatok egész minimális késéssel érkeztek, Illetve indultak. A főútvonalak — amelyeket a hajnali órákban felszórtak — országszerte járhatók, s ugyanez vonatkozik az alsóbbrendű utakra is. A járművek vezetőit viszont még mindig óvatosságra ini-ik a síkosság miatt. Kedvező választ adtak a Volánnál is: a távolsági autóbuszjáratok mindenfelé pontosan indultak és a legtöbb helyről ugyanígy, vagy legfeljebb minimális késéssel érkeztek. • Ismert tény, hogy nyáron hazánkban tartózkodó madarak egy része télre melegebb vidékre költözik. Ugyanakkor vannak olyan madarak is, amelyek tőlünk északra fekvő tájakon költenek, de a téli hónapokban rövidebb, hosszabb időt gyakran nálunk töltenek. Az ide érkező téli „vándoroknak" egyik jellegzetes képviselője a csonttollú madár. Érkezésükről a közhiedelem azt vallja, hogy a madarak erős hideget jósolnak, hosszú, kemény tél várható. A tudományos szemlélet nem osztja ezt a véleményt, a szakemberek véleménye szerint ténylegesen arról van szó, hogy a madarak is érzékenyek az időjárásra. A zord hideg beálltával az északi tájakról melegebb éghajlat után kutatva jutnak el hozzánk és egy ideig tanyát vernek. Különösen kedvenc helyük a Mátra és a Bükk között elhúzódó védettebb völgyvonulat, valamint Szeged-Fehértó. Érkezésüket természetesen gyakran követi északi irányból hideg áramlat. Erről azonban a madarak „nem tehetnek" semmit. Egyszerűen csak észlelik a hidegebb északi időjárást, .de jiem tudnak jósolni". Minden mező alszik télen, csak az olajmezS él tovább. Gépek dübörögnek éjjel-nappal, hóban-fagyban. de emberek éltetik ezt a mezőt. „Műhelyüket" a szabad ég takarja, vagy a vastag hó. Ha esik: áznak, ha fagy: fáznak is ez olajbányászok. A tornyok alját, ahol szakadatlanul ddlgoznak. nem lehet fűteni, „lélekmelegítő" laposüveget se hordhatnak zsebükben, legföljebb a melegcdőbódéba húzódhatnak be néhány perces toporgásra, ha a munka engedi. Ha a gép fázik, néhány szavas kikapcsolódás után hamar fölmondja a szolgálatot. Frissítőként meleg vízzel öntik nyakon a szelepeket, mert a hosszabb alvás után még nehezebb az ébredés. Legkényesebb maga az olaj, de a szabályozó műszerek is rosszul számolnának, ha fáznának. Gőzzel fűtik tehát a hatalmas tartályokat, igy melegítik az apróbb-nagyobb szerkezeteket is. A helytállás aranyszabálya itt kint. az olaj termőföldjén: jöhet a hó, jöhet a fagy, de az olajnak mennie kell. Somogyi Károlyné felvitel*