Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

io VASÁRNAP, 1971. JANUÁR 10. Gázkonvektor és (h)idegrázás Hívom a 14-643-at, a Szegedi Építő Ktsz gázsze­relő részlegét. Hívom ked­den, de egész nap nem si­kerül megkapni. Űjra meg nak még? én várok rá a télben be­gombolkozva, hogy a szo­bát felfüthessem. Vajon hányan vacoghat­ni jra: foglalt a vonal. Szerdán délelőtt 10 Gázfűtésre áll át Szeged, óra s ennek hasznos voltáról tájban végre sikerül. Meg- senkit sem kell külön meg­szólal a boldogító hang, s győzni. Qé ha nem aka­én nagy megkönnyebbülés- runk vacogó várossá vál­sel hadarom a mondandó- tozni időről időre, akkor mat; a címet, a nevet, a végre tenni kell valamit a készülék hibáját. És per- gázszerelés, -javítás ügyé­sze az időpontot: csütörtö- ben. Az is túlzás szerintem kön délelőtt otthon leszünk, és sokak szerint, hogy elég­várjuk a szerelőt. Aki majd gé magas árakat szabnak megjavítja azt a fránya egy-egy javításért. De az, | konvektort, ha már sem- hogy ilyen jó pénzért még! miféle böködésre-csattogta- csak ne is tudjon télvíz j tásra nem hajlarjdó szik- idején másnapra szerelőt! —1 kapni az emberfia .,, Ahogy mohdtam ... AB­hinni a SZURDUM. messze Vajon meddig lesz az? van az a szombat, mintha Mikor lépnek vegre akko­nem is 1971-ben lenne, a rát az illetékesek, amilyen konvektor pedig már hétfő méltó ehhez a nagyszabású óta nem ád meleget. Csak gázprogramhoz — a gázsze­bosszúságot. És felmerül relésben, a készülékek ja­lelki szemeim előtt egy vitásában is? Megkezdődtek ajárányozások" Békés megyében, ahol a termelőszövetkezetek, az ál­lami és a háztáji gazdasá­gok együttesen több mint 120 ezer anyajuhot gondoz­nak — megkezdődtek a „bá­rányozások". Az új év első kisbárányai a füzesgyarmati Vörös Csillag, a mezőgyáni Magyar—Bolgár Barátság Tsz juhhodályaiban láttak napvilágot. A juhászok éjjel-nappal ügyeletet tartanak, megkü­lönböztetett gondossággal vigyáznak a „várandós" anyajuhokra illetve a kis­bárányokra. (MTI) Madárlesen rázni. „Szombaton, 9-én..." Elő­ször nem akarok fülemnek, olyan még dermesztőbb, nagyobb hideg lehetősége is. Elvég­re valahol Franciaország ban mínusz 34 fokot mértek. Hogy miként? Erre én, egyszerű gázkészülék-tulaj­donos nem tudót tippet ad­is ni. Üljenek le, tanácskoz­zanak, barkóchbázzanak. S hiába mondom, hogy vagy mittudomén, de talál­ez abszurdum, hiszen ma- janak ki már valamit, ami gyarázat van rá: kevés az segít a lakosság ilyen gond­ember, beteg is némelyik, jain! meg aztán ez a nagy hó. Csak gyalog tudnak kimen­ni a szerelők. Még csak annyit: miért nem ad a posta még egy telefont ennek a sokszor Értem. Csak éppen meg- keresett szerelőrészlegnek? érteni nem tudom ezt a Bizony mondom, sok ener­dolgot. Most űrök a papír giát „spórolna" meg vele a előtt, és újra csak az aszó város dolgozóinak, amellett, jut eszembe: ABSZUR- hogy igen szép számú ideg­DUM. Lehetetlen állapot, pálya-roncsolódást lehetne mert nemcsak nekem van azzal az egyetlen kábellel beteg gázkészülékem eb­ben a városban, nemcsak helyreállítani... S. M. Kora délután van, de már meg kell gyújtani a szobá­ban a villanyt. A harmadik emeleti ablak tűzfalak ha­tárolta udvarnégyszögre nyí­lik, fellegeknél szürkébben állhatatosan gomolyog a kö­zeli kéményből a füst. Észa­ki szél hozza. Odapergeti a kormot is az ablakpárkány­ra. A párkányon két gerla szemezgeti a madáreleséget. Fejüket föl-fölkapva, piros szemükkel be-benéznek a szobába. Míg a házigazda kávéügyben intézkedik, gya­nakodva tekintgetnek rám, az ismeretlenre. Aztán be­jön adakozó kedvű ismerő­sük, az ornitológus és azt vessem észre: már a nya­kukra varrt fekete gallért se látni, csak a gerlehátakat. Teljes nyugalommal bele­merültek az eszegetésbe, már nem tartanak semmitől. Dr. Beretzk Péter a házi­gazdám, a „szegedi mada­rász". Mindjárt be is mutat­ja a párkányon topogó, csőr­rel kopogó két vendéget; balkáni gerlék. Ez a faj csak a harmincas években költö­zött Magyarországra, általá­ban lakott helyeken, falvak­ban, városokban fészkelnek. Azt is tudom, hogy a Bal­kánról való kiröppenés mostanra már Norvégiáig vitte föl ezt a szapora, jól alkalmazkodó gerlefajt. Jól megtermett, nyugodt Sirályok a Fehértón Folyamatosan fizetik adójukat és kapjá í az állami támogatást a vállalatok A közgazdasági szabályo- mében e hozzájárulás ösz- vállalatoknak, szövetkezetek­zórendszer továbbfejlesztésé- szegét mindig az előző év nek befizetniük. Ugyanakkor hez igazodva a pénzügymi- azonos negyedévének nyere- az állam is nagyjából ugyan­niszter most a vállalatok és sége után havonta kell be- ilyen időközben szövetkezetek adózásának, fizetni. . . ... . , . befizetéseinek mechanizmu- Új intézkedés az is, hogv aT. , •"Sf4*1®­>at is módosította. A rendé- a forgalmi, a termelési, a allaml visszater.te­let kapcsolódik a befizetések bel- és külkereskedelmi adót ?fKet ^ az aiimni tamoga­bizonyos összeghatáron felül tas c«yeb »*>*«*eit. - az eddigi esetenkénti sza- esetb?,n még, ölő't ® , A , get is ad az allam a kesobb balyozas helyett — 15, 10, esedékes támogatási össze­illetve 5 naponként kell a gekre. (MTI) Szikas talajok javítása Talajművelési Kutató In­tézet néven megalakult Kar­cagon és megkezdte tevé­kenységét a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet jogutódja. A Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium által életre hívott kutatóbázis hatáskörébe ke- . . ,„ . , _ . rült a talajjavítási kutatások féle madártani könyvek, ké­pek és orvosi eszközök. Az utóbbi volt a hivatás, de mit jelentettek-jelentenek számára a madaraik? A hobbyt? A természet­imádást? A romantikát, a kalandot? Szavait hallgat­va hajlik az ember annak megállapítására, hogy mind­ezt együtt. Szükségből: a vadászatot is. De inkább az emberi szem tudós kíván­csiságé vadászélményeit, ! mint az ember alkotta fegy­! ver dörrenését, hisz a fel­| szerelésből sosem hiányzó ! vadászpuska nagyon sok al­| kalomipal néma marad, i Hogy miért szereti az em­í ber a madarat? Talán mert szegedi intézetének nagyré­sze. Karcagra költözött a tiszántúli talajjavítási osz­tály. fennhatósága alá ke­rült továbbá az ecsegfalvai kísérleti telep. A karcagi in­tézet elsősorban a tiszántúli szikes talajok javítási prob­lémájával foglalkozik, ezen­kívül koordinálja és anya­gilag finanszírozza az ország különböző részein folyó ta­lajművelési, talajjavítási kí­sérleteket. kutatásokat. új formáihoz, ezekívül in­tézkedik, hogy folyamatosab­ban fizessék be az állam­nak járó összegeket. Ugyan­akkor az állam is egyenlete­sebben folyósítja a külön­féle árkiegészítéseket, álla­mi visszatérítéseket, így valamennyi szerv jobban gazdálkodhat anyagi esz­közeivel. Mint ismeretes, a vállala­tok az eddiginél jobban kí­mélhetik részesedési alapju­kat, ha a létszám növelése helyett a meglevő dolgozók átlagbérét növelik, mert az átlagbérfejlesztést a költsé­gek között számolhatják el, a részesedési alapbél csupán kedvezményes és progresszív adót kell fizet­niök. A rendelkezés szerint e bérfejlesztési befizetések­kel a vállalatoknak nem sza­bad megvárniok az év vé­gét, hanem év közben, a ne­gyedéves adatok alapján elő­leget kell fizetniök. Minden évben a december 28-ig be­fizetett előlegek összegének el kell érnie a teljes összeg 80 százalékút: ha ennél ke­vesebbet fizetnek be, a kü­lönbözet után nyolc száza­lék késedelmi pótlékot kell fizetni. A nyereségadó évi várható összegére ugyancsak december 28-ig a teljes ösz­szegnek legalább 90 százalé­kát kell befizetni. A külön­. bözet utáni késedelmi pótlék itt ls nyolc százalék. Az Idén, január elsején ve­zették be a helyi tanácsokat megillető városi és községi hozzájárulást, amely a ko­rábbi kommunális adót vál­totta feL A rendelet értel­j egy álma testesül meg ben­| ne: a repülés. Talán mert a ! végtelen vonulások-visszaté­I rések titkai ősidők óta foglalkoztatják. Talán mert madáréneket, az emberiség bölcsődalát jólesik újra hallani a felnőtt korban is. Szeretet és tudásvágy páro­sul abban, hogy az ember hasznos kedvtelésből, tudós hobbyként a madárvilág tit­kait kutatja, fürkészi. Képeket mutat, levelezőlap nagyságú fényképeket. — Kucsmás billegető — magyarázza: Ez a madárpár Kié a villanyvezeték? Kilencen építettek közö- hogy a társulat kilenc tagja sen villanyvezetéket Öttö- megosztva viselje a javítást mösön. már két eve. Egy kl|kt _ vilpbprtft decembert vihar kárt okozott *,"1LseSekel vetekedik a hálózatban, s mint azt a Gazdagh János. Az aram­társulás egyik tagja, id. Do- szolgáltató vállalat nem ve­bó István (Öttomös 139.^«.) szi át tulajdonába, mivel az a téesz vezetékéhez tartozik. — látja a hím fején a bár­sony fekete kucsmát? — először fészkelt Magyaror­szágon az idén. Milyen is az a madárles? A fényképekhez fűzött ma­gyarázattal: „Egy kiásott les­gí>dörben ülök, fejem a földdel egy szintben, gyé­kénnyel is álcázom magam. Csak a fényképezőgép ku­kucskál ki. A dologhoz hoz­zá tartozik, hogy a fényké­pezés után egy nappal már az egész család elhagyta fészkét, a kis billegetők is nekivágtak a világnak. Fe­hér-tó különös világának, amely az évtizedek során so­kat változott, s bizony nem a madársereg kedve szerint. Madárparadicsom volt, „vadvízország". Az a régi, szikes, mocsaras, nagy kiter­jedésű puszta nincs többé. Halgazdaság termett a he­lyében. A szikes mocsárhoz ragaszkodó madarak azóta elfoglalták a még kedvükre való területet, a pusztaszeri Dong-ér csatorna vidékét. Itt a tavon főleg űszómada­rak, vad récék, vöcsök, bú­várok vendégeskednek mos­tanában. Európában mintegy 450 olyan madárfaj él, amely rendszerven fészkel vagy átvonul a kontinensen. S közülük igen sok hazánkon is. A fajok testformája, szárnyának, csőrének alak­ja. a toll színe, a röpkép, a hang, az ének mind sajátos, jellemző. Ezekből a jelekből, min nyitott könyvből olvas az ornitológus. Az is eliga­zítja, hoí tűnik elő a szár­nyas: más fajok tartózkod­nak n fák koronájában, má­sok a bokrosban, az aljnö­vényzetben, megint mások a nád sűrűjében, vagy a nyílt vízen. Földrajzi koordináták la jelölik a madár tartózko­dási vagy vonulási helyéi Persze a vonulásnál szelek, viharok el is térítik a mada­rakat.. még a tengeren is át­sodorhatnak egy-egy ritka fajt. — Áprilisban — meséli a madártudós — megjelenik a Fehér-tavon két rózsaszínű kanalas gém. A hazai fehé­rek között egy pár a Dél­Amerikában honosakból, öt hét múlva jelentés: a Fertő­tavon tűntek fel. Nehézröptű madarak periig — ki tudja, milyen szelek szárnyán jöt­tek át az óceánon? A madártudósok nemzet­közi kapcsolatai igen fejlet­tek, sokágúak. Mint a rádió­sok, ők ls Jelekkel üzennek egymásnak: gyűrűkkel. Prof. dr. Pierre Beretzknek most érkezett levél egy Dorozs­mán lőtt piros lábú oankó adataival. Párizsból. Tunisz­ban tették a madár lábára a gyűrűt, ö maga is sokat gyűrűzött, például tízezernyi dankasirály fiókát „keresett föl" ezügyben a Fehér-ta­von. Ebből már 400 vissza­jelentés érkezett. Hogyan fogják el gyűrű­zéshez a madarakat? Nem léppel, hanem hálóval, ma már olyan pókháló finom háló is van, amit nem vesz észre a repülő madár. Ele­gendő mellé helyezni egy fogságban levő hívómada­rat, s a társ belerepül a ki­feszített hálóba. Ráteszik a gyűrűt a lábára és útra bo­csájtják. Havonta úgynevezett szinkron madármegfigyelési napot tartanak a Nemzetkö­zi Mndármegfigyelési Egye­sülés megállapodása szerint Jelentik, hogy a gyülekezési területeken milyen fajból, mennyi madár látható. Hogy kik végzik ezt? Vidékünkön a TIT keretében müködö ornitológus csoport tagjai. Hetenként egyszer, vonu­lási időben kétszer megy kl a Fehértóra. Ha jön a hó, „csuk" 10—-12 naponként. Minden irirándülto 8-10 kl­1 orrtól eres séta. 1 .ehet-e önnél meghittebb kapcsolata embernek a ter­mészettel ? Sima) Mihály leírja, megjavították a DÁV Tehát nincs más, mint re- hiba. menykedni kell, hogv ritkán történjen a vezetékkel ilyen Kevés a rokkantkocsi szerelői. De legnagyobb cso­dálkozásukra 80 forint javí­tási díjat és a két biztosíté­kért 67 forintot fizettettek velük. Olvasónk azt kérdezi, jogosan fizettették-e velük ezt az összeget, és egyálta­lán: kié az a megépített ve- Rokkantak számára ké- vagy „rászorult". illetve zeték, a DÁV-é, vagy az szülő kocsira lenne szüksé- „nem rászorult". Ez utóbbi­építtetőké? ge Turay Lászlónak (Sonio- ak kérvényét el kell utasi­Az áramszolgáltató válla- gyí u. 12. sz.). Közli levele- taniuk, míg első helyen a lat üzemviteli osztályának ben, hogy az orvosi bízott- feltétlenül rászorulók szere­helyettes vezetője, Gazdagh ság azt írta rá a vizsgálat pelnek. Olvasónk a „rászo­János válaszolt. Elmondotta, végeredményét igazoló pa- rult" elbírálást kapta. A baj hogy a kérdéses vezetéket az pírjaira, hogy számára szűk- az, hogy sok az igénylő, el­öttömösi tsz hálózatához yéges ez a jármű. Mégsem enyészőan kevés a kocsi. csatlakoztatták, tehát az a kapta meg. Mi lehet az oka? Tavaly például a rokkantak téeszé lett. A tsz nem lett _ kérdezi olvasónk, hang- számára készülő Trabantból volna köteles annak idején súlyozva, hogy nagyon nagy mindössze 9 darabot kaptak, me'"igeöni, hogy csatlakoz- szüksége lenne a járműre, az idén pedig az előrelát­tassák ezt a vezetéket. A Olvasónknak dr. László hatólag Trabantból nem is biztosító cseréjét azért kel- György, a megyei tanács vb lesz, hanem 11 Velorexet lett kifizetni, mert a hálózat egészségügyi osztályának tudnak szétosztani. Kérdés sérülése miatt szakadt meg vezetője válaszolt. Etmon- hogyan. Ugyanis közel 40 az áramkör. Mivel a téesz dotta. hogy egy orvosi bi- jelentkező van rá a felletle­annak idején szívességet tett ket^ ké7vt!^eket és a kö- nÜ1 rósaOTuIók közöttI °lva" a villanyhálózatot építtető vetkező minősítéssel sorolják sónknak tehát nem tudunk társulatnak, az a méltányos, be; „feltétlenül rászorult", kedvező választ adni felúíjláófran Hallgatva az Aido kedd esti felújítását a Szegedi Nemzeti Színházban. úgy tűnt. az előadás tíz éve ké­szült. Azóta sem ért, inkább öregedett. Pedig ezt a nép­szerű Verdi-operát az elmúlt évtizedben jó néhányszor elővették, színházi és sza­badtéri színpadon. neves vendégművészekkel, mind­annyiszor közönségsikerrel. Aida-ügyben tehát a szegedi publikum elkényeztetett. Ezért ls fogadta szeré­nyebb ház a keddi felújf­| lást? A címlap nem ígért : újdonságot, az előadás sem | szolgált revelációval. Abo­nyl Tivadar rendezését Sán­dor Lajos néhány friss dísz­lete élénkítette, s a szerep­lőktől sem kaptunk mást (netán többet), mint ameny­nyit megszoktunk. Harmat Éva és Vadas Kiss László főszerepe mellett Gregor Jó­zsef Ramfls-a és Sinká György királya (álta­lában a férfi-stáb) kiegyen­súlyozott a női alakítások erőtlenebbek, vértelenebbek, visszafogottabbak. (A zene­kar fúvósai sem találták el minden esetben n kottahív hangmagasságot.) Végered­ményben Vaszy Viktor azzal mentette meg az előadást, hogy a/ „opera sentimento" érzékenyebb pillanatain —* ahol a tempó általában le­lassul — dinamikusan ve­zette ál a fáradtan muzsiká­ló társulatot. L N. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom