Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

io VASÁRNAP, 1971. JANUÁR 10. Lengyel—HDK tárgyalások Január 20. A Nixon-poEilika elleni harc napja Kalandozások kora Egy éj Velencében # Berlin (MTI) Szerdán Stefan Jedry­chowskl lengyel külügymi­niszter (a képen baloldalt) hivatalos látogatásra a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba érkezett. Képünkön vendéglátója. Ottó Wlnzer (jobboldalt), az NDK kül­ügyminisztere fogadja. Ber­linben tegnap délután meg­kezdődtek a tárgyalások Ot­tó Wlnzer és Jedrychowskl között. 0 Budapest (MTI) I Szerdán Budapestre is I megérkezett az Országos Bé­I ketanáeshoz a levél, amelyet I a Béke-világtanács intézett I valamennyi nemzett béke­i mozgalom vezérkarához. A levél felhívja a figyelmet arra, hogy 1909. január 20­án vette át az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztségét Richárd Nixon. Választási kampányának an­nak idején a jelszava volt: a béke helyreállítása és az amerikai csapatok kivonása Vietnamból. Az elmúlt két esztendő­ben — szögezi le a BVT le­vele — bebizonyosodott, hogy Nixonnak a vietnami békére vonatkozó választási ígéretei üres szólamok vol­tak. Szaval a valóságban csalásnak bizonyultak, a vi­lág és az USA közvélemé­nyének megtévesztésére szol­gáltak. Nixon a békés meg­oldás helyett kiterjeszti a háborút egész Indokínára. Fokozódtak a Laosz felsza­badított területei elleni bom­batámadások. A Nixon-ura­lom alatt a CIA államcsínyt szervezett Kambodzsában a törvényes kormány ellen és hatalomra juttatta a I.on Nol—Sirik Matak bábklik­ket. Ezt követte 1970. áp­rilis 3-án Kambodzsa elleni USA-agresszió. Ezek az események — ál­lapítja meg a BVT — kez­detévé váltak az erőteljes Nixon-ellenes megmozdulá­soknak az egész világon, magában az Egyesült Álla­mokban is. A világ közvéleményének elege van az USA Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei ellen folytatott igazságtalan háborújából, és a békeszere­tő emberiség követeli e há­ború azonnali befejezését. E cél érdekében a Béke-vllág­tanács 1971. január 20-át, Nixon hatalomátvételének második évfordulóját a Ni­xon-politika elleni harc napjaként jelöli meg. A LEMP P8 Ülése # Varsó (MTI) Varsóban szerdán ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­sága. Az ülésen Edward Gi­crek, a KB első titkára és Piotr Jaroszewlcz, a Minisz­tertanács elnöke beszámolt jnnuér 5-i moszkvai látoga­tásáról Leonvid Brezsnyev­vel. az SZKP KB főtitkárá­val és Alekszej Koszigin miniszterelnökkel folytatott tárgyalásairól, amelyek ered. ményét a Politikai Bizott­ság megelégedéssel fogadta. A Politikai Bizottság meg­ismerkedett a miniszterta­nácsnak az alapvető élelmi­szerárak szilárdsága bizto­sítására és a piac iparcikk­ellátására vonatkozó rende­lettervezetével. Az ülésen megtárgyalták Lengyelország és az NSZK kapcsolatai további normali­zálásának néhánv kérdését. P&d§ornij esx EASC-ba iáfo-crat # Kairó (AFP, Reuter) párt- és kormányküldöttség élén hamarosan az Egyesült Nyikolaj Podgornij. a Arab Köztársaságba látogat Szovjetunió Legfelső Taná- — jelentette szerdán a kai­csa Elnökségének elnöke rói A1 Ahram. Angélát védi a világ Magyar ifjúsági delegáció Moszkvában 0 Moszkva (TASZSZ) A Moszkvában tartózkodó magyar ifjúsági küldöttség, amelyet dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára vezet, szerdán hivatalos megbeszé­léseket folytatott a szovjet ifjúsági szervezetek vezetői­vel. A delegáció tagjai talál­koztak Jevgenyij Tyazsel­nvikovval, a Komszomol Központi Bizottságának el­ső titkárával és a Központi Bizottság titkáraival. A ta­lálkozón megvitatták az együttműködés távlatait, va­lamint az ifjúság kommu­nista nevelésének problémá­it. A szovjet ifjúsági veze­tők Ismertették a Komszo­mol-szervezetek tevékenysé­gét az SZKP XXIV. kong­resszusának előkészületeivel kapcsolatban. fimiimr a Stazione Fer­fUlllKUl roviarla S. Lu­cia-n félkez az expresszvo­nat, pontban éjfél van. Itt át kell szállni, s majd csak haj­nalban indulunk tovább. Mennyi időnk van? Egy éj: Velencében. Átballagunk az utascsar­nokon, megkeressük a kijá­ratot, és amikor lebaíktatunk a széles lépcsősoron, ott ál­lunk a Canal Grandé part­ján. Szemben velünk, a túl­só oldalon a S. Simeone Piccolo kupolája. Fölötte a Hold ezüst tányérja. A hí­don estélyi ruhába öltözött szerelmespár. Egymást át­karolva jönnek: a férfin szmoking, a nőn földet söp­rő nagyestélyi. Noha — bár ritkábban — éjszaka is közlekedik néhány vaporetto és motoscafo, gya­log megyünk. — Ha megta­láltatok a Via Nuova-t — melyet különben a múlt szá­zad végén vágták a város testébe, hogy némiképp át­tekinthetővé tegyék a köz­lekedést —, akkor már köny­n.vű dolgotok lesz — ezzel bocsátottak bennünket útra. — Mikor elhagyjátok a Rialto-hidnt és ráfordultok a Merceria-ra — ez Velence „Váci utcája" — szinte már a Szent Márk téren órezhe­titek magatokat. Csakhogy *eTa S j olyan könnyű megtalálni. ' Meg az első félórában nem is nagyon akarjuk. Utcai lámpák es a Hold fényköré­ben megyünk: operai dísz­letek között. Hatalmas a csönd is. Csak a víz tocsog­locsog alattunk. Igen, hiszen ez nem a laguna morta, ha­nem „élő víz" (laguna viva), amely együtt lélegzik az Adria hatalmas víztükrével. Mélysége 2—6 méter. Vala­ha sok minden nyomtalanul eltűnt a fenekén. Ma viszont már rendszeresen — és mo­dem gépekkel — kotorjak­tisztítják. De azért — külö­nösen ilyenkor, éjjel — mindent átjárt itt a víz jel­legzetes sós szaga. A velenceiek mindig ls reszkettek az elmocsaraso­dás rémétől. A Brenta folyót ezért már vagy ezer éve el­terelték a lagunától. Medre azonban, amelyet még ko­rábban vájt magának, meg­maradt: ma jellegzetes Z­alakban szeli át Velence kü­lönben tényleg ponty alakú testét — és Canal Grandé­nak nevezik. Ez a város főutcája. Belő­le ágaznak szét jobbra-balra a mellékutak. Labirintusuk­ban még az itteniek is elté­vednek néha, így hát nem csoda, hogy ml ls. A kisebb, vízzel borított utcákat rio-knak nevezik. Most ott baktatunk a szegé­lyükön épített keskeny gya­logjárókon, a calle-kon, egymás mögött, libasorban, ötpercenként híd akad utunkba. Néhány méternyi víztükröt ível át, kecses kis jószág. A víz közepéig érve szelíd ívben fölemelkedik legtöbb — hogy átférjenek alatta a gondolák. 150 ezer lakos, 120 sziget — egy részük természetes, a többit emberkéz alkotta —, 150 vízi utca, 400 híd, 100 Campanilo (harangtorony), 500 gondola — Velence: szá­mokban. A hidakat utcák, az utcá­kat terek, terecskék — cam­po, camplello — követik. Mindahány: színpad, közepén az elmaradhatatlan kúttal, amelynek káváját sok-sok generáció koptatta simára és fényesre az elmúlt évszáza­dok során. Csak a szereplők hiányoznak. Békésen alusz­nak a meg-meglibbenő ab­laikfüggönyijk mögött. S a holdfényben, vízcsobogásban, az ezüstkék félhomály ár­nyékolta csendben a realitás kórusaként szólal meg időn­ként hortyogásuk. Fehérne­műik kint száradnak a há­zak között kifeszített köte­léken. S a szemérmetlen férfigatyák, piruló madon­naróklik meg-megrebbennek, amikor az Adra felől föltá­mad a szél. Megyünk tovább. Mi­csoda utca­és térnevek vannak errefelé! A gondolatok betemetett csatornája; Calle dei Assas­sini: az öngyilkosok utcája, melyet — mint Fajth Tibor írja kitűnő velencei úti­könyvében — hatszor kel­lett újra szentelni a külön­böző, itt lejátszódott rémtet­tek miatt. De ez se rossz: Campiello dei Morti — Hol­tak terecskéje. Hirtelen, minden átmenet nélkül egy-egy palota ke­cses sziluettje ugrik elő a holdárnyékból. Mint efjv csipkézett, könnyű játék­szer. A velencei építési mód nem valamiféle esztétikai önfejlődés végeredménye. Az iszapba vert fenyőcölö­pök egyszerűen nem bírták el a várkastélyokat. Ezért amikor Európa-szerte még az erődök divatoztak, itt, Velencében már könnyed, kecses palotákat emeltek — végül (tgy aszimmetrikus városszerkezetet kialakítva soraikkal. A Szent Márk térre vá­ratlanul érünk. Egyik pil­lanatról a másikra föltáru] előttünk a San Marco kupo­larengetege, a Campanile, majd a Doge-palota, aztán a Píazetta a két • gránitosz­loppal. A Piazzetta-n magányosan ágaskodik a két gránitosz­lop. Egyiken a szárnyas oroszlán bámul a messzeség­be. Szemben a San Giorgo­sziget sötét tömbje himbá­lódzik a nyugtalanul csil­lámló vízen. Velence múltjára gondo­lunk. Rémtörténetek jutnak eszünkbe. Tömeggyilkossá­gok, orvtámad ások, ólomfalú pincebörtönök, a polgárok életét behálózó Intrikák. Most minden olyan békés itt, mintha igaz se volna a történelem. M Illán a kereskedelmi IV! IIfCrll szerencse már elpártolt tőle, és hatalma amúgy is lehanyatlott, 1797­ben egy ifjú tábornok a Francia Köztársaság nevé­ben' egyetlen tollvonással megszüntette Velence önálló államiságát. A tábornokot Bonaparte Napóleonnak hív­ták. A várost később az ide­genforgalom támasztotta föl poraiból. Üj, nagyszerű vi­rágzásnaik indult. Ám a je­lek szerint a szerencse újra cserbenhagyta. Süllyed. (A ros-zrnájúság, a balsors eme mostohatestvére szerint e pusztulásnak az egykori nászutasok az okai. Hogyan, s miért, nem kutattam.) Ha nem ölnék bele megmenté­sébe irtózatos mennyiségű pénzt, nemsokára elnyeli a tenger. Már hajnalodik, amikor elhaevluk. Nyugtalanul pil­lantunk vissza rá. Talán csak nem arról fogunk majd mesélni unokáinknak, hogy mi még láttuk víz fölé ma­gasodni tornyait, palotáit? Papp Zoltán Következik: FINNEK KÖZÖTT Az erőszak elterjedése A kaliforniai San Rafael városának bíróságán meg­kezdődött Angéla Davis, a 26 éves fekete-amerikai egyete­mi tanársegéd pere. A vád ismertetése után a vádlott visz­szautasitotta az ellene enielt koholt vádakat. Védői pedig azt kérték (öt ügyvédhöl álló csoport látja el a védelmét), hogy védencüket óvadék ellenében helyezzék szabadlábra, utána pedig szüntessék meg a pert, minthogy nem áll­nak rendelkezésre kellő bizonyítékok. Angéla Davis ügyében a bíróság március elejéig elna­polta a vádemelési eljárást; a tárgyalást elnapolták, An­géla Davlst pedig nem helyezték szabadlábra. , Ám nem „napolta el" az Angéla Davis-ügyet a világ haladó közvéleménye. A hírügynökségek telexgépein sű­rűn futnak be a jelentések arról, hogy világszerte növek­szik a tiltakozás az Angéla Davis ellen folyó koholt per ellen és erősödik a szolidaritási mozgalom, amely a szép. fiatal és Intelligens, bátor és becsületes fekete-amerikai polgárjogi harcos szabadságát követeli. Képünkön: Angéla Davis (a jobb oldalon) egyik védő ügyvédiével beszél. Laird hgrútfa 0 Párizs (UPI) Laird amerikai hadügy­miniszter pénteken délelőtt Párizsban a vietnami meg­beszélésen részt vevő ameri­kai és saigoni küldöttség­gel tanácskozott. Az amerikai hadügymi­niszter szerda este folytatta Útját Délkelet-Ázsiába, ahol Thaiföldre. Dél-Vietnamba látogat, majd a Hawaii-szi­getekre repül. Az alábbi cikket az U. S. News and World Report 49. száma kö­zölte. A lap mottója: Fegyveres őrök, elektronikus riasztás, külön­féle új biztonsági intézkedések ... Az amerikaiak újfajta módszerek­kel igyekeznek visszaszorítani a terrorizmust. Az Egyesült Államok nyugtalanko­dik a bel- és külföldi terrorizmus fo­kozódása miatt és szigorú ellenőrzés alatt álló országgá fejlődik. A kormány és az ipar egyaránt a háborús időkre emlékeztető bizton­sági rendszabályokat hoz. Az elrpúlt hónapokban sűrűsödő robbanásoktól és rendőrgyilkosságoktól való félelem­hez legutóbb az emberrablástól való félelem is járult. Ezért Kanadában nemrég statáriumot vezettek be. A csatolt áttekintés megmutatja, hogy az USA hogyan védekezik Wa­shingtonban és országszerte. Ha az ember Washingtonban be akar menni valamelyik hivatalos épü­letbe, először meg kell találnia a nyi­tott kaput. Sok kaput bezártak, mint­hogy nem rendelkeznek elég nagy létszámú őrszemélyzettel. A nyitva­hagyott kapuknál az érkezőnek az őr mellett kell elhaladnia, és meg kell mutatnia minden csomagot. A beme­nőket meg is motozhatják. A középületek kezelősége tudatta valamennyi hivatallal, hogy fényké­pes személyazonossági igazolványt kell adnia minden alkalmazottjának, amilyen gyorsan csak lehet. A Fehér Ház valóságos erőddé vált. Fokozták az eddig is erős ellenőrzést. Minden kapu előtt tucatnyi faköpe­nyeg áll. A hatalmas reflektorok és elektronikus riasztóberendezések az egész környékre kiterjednek. Miután a tárgyalótermekben soro­zatosan erőszakos cselekedetekre ke­rült a sor, a bíróságokat országszerte felszólították, hogy erősítsék meg biz­tonsági rendszerüket. Az állami és helyi bíróságok ennek érdekében több városban lépéseket tettek. A kalifor­niai San Rafaelben —\ahol egy bírót és három más személyt megöltek az augusztusi lövöldözés során — fém­kutató eszközzel vizsgálnak meg min­denkit, aki belép a tárgyalóterembe. Marin megyének évi 250 ezer dollárba fog kerülni az új biztonsági intézke­dések bevezetése, többek között 17 őr fizetése. Amióta az egyik chicagói tár­gyalóteremben lövöldözésre került sor, mindenkitől elveszik a fegyverét, aki belép az épületbe. Los Angelesben a központi törvény­széki terem ablakaira dróthálót sze­reltek, hogy kívülről ne lehessen bombákat bedobni. A Los Angeles-1 őrszobákba nem léphet be idegen, s a ttsz-tviselők is csak szolgálati jelvény­nyel; az újságíróknak fel kell mu­tatniuk sajtóigazolványukat. Edward M, Davis, Los Angeles-i rendőrfőnök legutóbb bejelentette a kongresszus tagjainak: a város évi 3 millió dollárt költ arra, hogy „lezár­jon minden fontos intézményt, ugyan­azon az alapon, amelyen az összes hadiipari üzemeket éveken át lezárva tartották". New York Cityben a rendőrfőkapi­tány ellen intézett bombatámadás óta fegyveres őrökkel és különleges jelző­berendezésekkel védik a kapitánysá­got és a 78 külvárosi őrszobát. Intézkedéseket hoztak több állami, megyei és városi középület védelmé­re. Lansingben (Michigan) az állam­rendőrség vette át a városháza és a környező épületek védelmét. A légi­kikötőkben hónapok óta ellenőrzik, hogy az utasok ne vihessenek maguk­kal bombákat vagy fegyvereket, s a repülőterek fokozzák óvintézkedései­ket a repülőgépeken és az épületben egyaránt. Magánvállalatok és középületek egyaránt erősítik védelmi berendezé­seiket. Példák: a The New York Times székházában két fegyveres őr teljesít szolgálatot az előcsarnokban. A látogntónak igazolnia kell magát, mielőtt belép a felvonóba. Az U. S. News and World Report szerkesztő­ségének egyik tagja a közelmúltban meglátogatta egyik jó barátját New York város telefonközpontjában. Egyenruhás őrök megállították és tá­jékoztatták, hogy az első emeleten belépési engedélyt kell kérnie, mint­hogy néhány héttel ezelőtt bomba robbant az épületben. A Cleeveland 52 emeletes felhőkarcolójában meg­kettőzték az őrszemélyzetet, és ipari tévével figyelik az idegenek mozgá­sát az épületben. „New Yorkban az összes testületek és vállalatok új eljárásokat kezdemé­nyeznek, hogy szembenlljanak a bom­batámadás veszélyével" — mondotta Paul J. Fitzpatrick, a William J. Burns nemzetközi nyomozóiroda al­elnöke. „Kétszer annyi esetben hívnak ben­nünket segítségül, mint korábban" — mondotta Curtis Rogers, a chicagói ADF Security Service vezérigazga­tója. A főiskolák ls tudatára ébredtek a biztonsági berendezések fontosságá­nak. Az Illinois Egyetem elektroni­kus riasztóberendezést állított be min­den épületbe, és 100 ezer dollárra nö­velte biztonsági költségvetését. Kan­sas Egyetem pénzt kért arra. hogy több őrt állíthasson az egyetemi épü­letekbe. Az új biztonsági intézkedések költ­ségessége ellenére nincs különösebb változás az üzleti életben és a köz­igazgatásban. Továbbra is csoportosan viszik' a turistákat a Capitóliumba és a Fehér Házba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom