Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

S2E5.DA, 19 JANUÁR 6. Földgáztüzelésű alagútkemence - korszerű üzemházat építenek Megújuló kisipari szövetkezetek 1 A demokratizmus lépcsőfokai Á termelékenység növelé­sének egyik eszköze a mű­szaki fejlesztés, amelynek rendkívül sok útja-módja közül a Csongrád megyei szövetkezetek is igyekeznek megkeresni a számukra leg­megfelelőbbet. Ezt tették a Szegedi Tömegcikk Ktsz-ben is, amikor korszerű, földgáz­tüzelésű alagútkemence épí­tését határozták el. Az elhatározást tett követ­te: 1970. március 1-én lát­tak a munkához, s már a próbaüzemelésre készülnek. Műszaki átadását január vé­gére tervezik. Ezután meg­kezdi termelését a magyar szabadalom alapján készült, nyugatnémet biztonsági be­rendezésekkel felszerelt új alagútkemence. Milyen előnyei vannak a korábbi, úgynevezett tokos kemencével szemben? Első­sorban azt kell megemlíte­nünk, hogy a szövetkezet füstcsőgyártó kapacitása a továbbiakban két-három­szorosára emelkedhet. Viszo­nyítási alapként: 1970-ben mintegy ezer tonna zomán­cozott füstcső került ki a szegedi szövetkezet Zákány utcai üzeméből. Az alagút­kemence kiszolgálásához sem kell több ember, mint az előzőhöz. Viszont — s ez igen lényeges körülmény — az eddigi, egészségre káros melegüzemi jelleg megszű­nik. Vagyis: javulnak a dol­gozpk munkakörülményei, jobb lesz a munkavédelmi ellátottság. Azt is javára kell írnunk az új berendezésnek, hogy ugyanaz a gázmennyiség, amit korábban felhasználtak a tokos kemencénél, elegen­dő lesz a megnövekedett termeléshez is. Jobban ki­használja az energiát, sokkal jobb hatásfokkal dolgozik. Az utóbbi időben jelentő­sen megnövekedett az igény, keresett termék a zománco­zott füstcső. Nemcsak bel­földön, határainkon túl is. Nálunk az olajkályhák el­terjedésével is összefügg, a kályhákhoz ilyen füstcsöve­ket szeretnek vásárolni az emberek. Az árvíz sújtotta területek igénye is számot­tevőnek bizonyult. Mindezek alapján természetes, hogy elsősorban a hazai kereslet kielégítésére törekszenek a szövetkezetiek. Emellett azonban külföldre, Jugo­szláviába is exportálnak. A tömegcikk ktsz új alagút­teemencéjében nemcsak füst­csöveket zománcozhatnak, hanem minden olyan termé­ket — gyermekjátékoktól edényekig —, amelyek az égetőtér szélességének meg­felelnek. Az új ötéves tervciklus sok változással köszönt a Szegedi FÉMTEX Ktsz dol­gozóira is. Ez nemcsak azért kedvező, mert termékeik ke­resettek, hanem azért is, mert a 380 dolgozó jelentős hányada csökkent munkaké­pességű. Így a fejlesztés, a róluk való fokozottabb gon­doskodást is jelenti. Tavaly közel 26 millió fo­rint volt, a szövetkezetiek árbevétele, ami tetemes emelkedés az 1969-es. 21 millióhoz képest. A meny­nyiségi növekedés mellett tavaly előkészítették a ne­gyedik ötéves tervben meg­valósuló beruházást is. 1970-ben a városi tanács­tól 2 millió 200 ezer forin­tot, az OKISZ kölcsönös tá­mogatási alapjától 1 millió forintot, s mindehhez több mint 1 millió forintos bank­hitelt kaptak. Ebből és saját fejlesztési alapjukból terem­tik meg az új üzemházat az Ilona utcában. A tervek el­készültek. a kivitelező Szó­regi Építő Ktsz már az első negyedévben megkezdi a munkát. 1972 végéig elké­szül a kétszintes. ..összkom­fortos" szociális épület. 1973 decemberére pedig befejező­dik az üzemház teljes fel­építése; végre egy helyen dolgozhat a szövetkezet két részlege. Milyen változást, hoz ez a fejlődés a termelésben? Idén 30 millió forintot irányoz elő a terv, 1974-re 38 mil­lióig emelkedik a termelés. Bővül a fémtömegcikk-gyár­tás, a játékok és egyéb ter­mékek előállítása. Saját üz­letben is árulják készítmé­nyeiket: tavaly decemberben megnyitották „mini"-boltju­kat a Mikszáth Kálmán ut­cában. Korábban is gyártot­tak exportra bevásárló ko­csikat. tavaly 4 ezer dara­bot. 1972-re ebitől 20 ezret rendeltek a külföldi — ju­goszláv, svéd, holland, nor­vég — partnerek. Idén, a második negyedév­ben már az új telephelyre költözik a textilrészleg, amely szintén jelentősen nö­veli termelését. Hároméves időszakra évi 10 millió forint értékben a Fővárosi Ruhá­zatiipari Vállalattal kötöttek szerződést. Ennek fejében az FRV saját fejlesztési alapjából 300 ezer forintot adott gépek felújításéra, pótlására, a szalagszerű ter­melés megindítására. Árva Ferenc, a FÉMTEX elnöke közölte ezt is: együttműködésről tárgyalnak az Országos Fémlemezipari Művekkel is. Évente 300 ezer darab lapos zseblámpa­elem gyártását vállalják a szövetkezetiek. Ez évi 4 mil­lió forintos termelésnöve­kedést jelent: a terv szerint július 1-től látnak hozzá az új szakma tanulásához. S. M. GOMBÓCGYÁR. A Magyar Hűtőipar győri gyárában készítik a hazai és a külföldi háziasszonyok által is na­gyon megkedvelt szilvás és barackos gombócot. A győri hűtőház gombócgyárában évente száz vagon — húszmil­lió — gombóc készül, amelyet mélvhűtenek. A hazai piacokon kívül az NSZK-ba. Ausztriába, Csehszlovákiá­ba és Jugoszláviába szállítanak ebből a magyar specialitásból T örténészek gyakran mondogatják, hogy nálunk a közéleti de­mokráciának nincsenek ha­gyományai, nincsen semmi­féle nagy múltra visszate­kintő társadalmi iskolája. A jelenlegit megelőzően soha­sem éltünk demokratikus államrendszerben, sőt bi­zony történelmünk egyes korszakaiban úgy megnyo­morították a lelkeket meg a gondolkodást, hogy még a szocializmus körülményei között is nehéz rászokni a demokratikus közgondolko­dásra. Mert ha az elmúlt negyed században iskolázot­tabbak lettünk is a politi­kában meg a közéletben, a mi demokráciánk elősorban mégis a maga hagyománya­in fejlődhet, s még e hagyo­mányok között is számon­tartunk olyan „tanítót", aki nádpálcával próbálta oktat­ni ezit a közéleti tantárgyat így azután még most is sokszor csak pedzegeti a köztudat: mi is az, amiről annyit beszélünk, aminek kibontakoztatására kong­resszusi határozatok van­nak — amit összefoglalóan szocialista demokratizmus­nak hívunk. Sokan még ma is azt gon­dolják, annyi az egész, hogy lehet beszélni, bírálni, vitat­kozni. A bankóchbában erre az lenne a válasz: is... Mert a lényeg ennél mesz­sze-messze több. Summá­san: a politikai, a társadal­mi, a gazdasági életben való aktív részvétel; a társada­lom alkotó erőinek kibonta­koztatása; az ehhez terem­tett lehetőségek egész rend­szere. Egyszerre jog és köte­lesség: egyszerre önállóság és felelősség; egyszerre tá­jékoztatás és tájékozott­ság .. Vagyis sokoldalú fo­galom. Ezért nem lehet pél­dául egyszerre, egy határo­zattal tökéletessé tenni. Még meghatározása körül is élénk viták vannak,, fejlődé­sének iránya azonban két­ségtelen. A szocialista demokrácia fejlesztése nem csupán al­kotmányos, jogi vagy állami ügy. Bármilyen furcsának tetszik is, szigorú összefüg­gésben van például a töme­gek gondolkodásának, mű­veltségi színvonalának, ön­tudatának fokával is. Mes­terséges megoldások mind­ezt nem változtatnák meg automatikusan. Ehhez olyan társadalmi igény szükséges, amelynek a fentebb írtak képezik a fedezetét. A jog­hoz például szükséges a joggal élni tudás társadal­mi méretű képessége: a gaz­dálkodás demokratizmusá­hoz elengedhetetlen az egyé­ni, a csoport és a társadal­mi érdekek harmóniájának tisztelete; az állampolgári szabadság gyakorláséhoz az állampolgári fegyelem is el­engedhetetlen, mint ellen­pont. összefüggő dolgok egész rendszeréről van tehát szó, ahol mindennek a maga kettősségében kell jelen len­nie. Vegyük csak például a tájékoztatást. Ahhoz, hogy nagy társadalmi csoportok részt vehessenek fontos dön­tésekben, elengedhetetlen a tájékozottságuk. Ez pedig maga után vonja tájékozta­tási rendszerünk tökélete­sítését egyrészt: a nagyfokú, élénik érdeklődést másrészt. Itt tehát újra egy fogalom­pár bukkan elő, melyeknek nagyjából fedniük kell egy­mást ahhoz, hogy a kitűzött célt megközelítsük. Az egyik városban végeztek ezzel ösz­szefüggő vizsgálatot. Embe­rek kiterjedt csoportját kér­dezték meg egyebek között arról: honnan tájékozódnak városuník dolgairól? A meg­kérdezettek kétharmada csak szóbeszédből értesült olyan témákról, amelyekben szinte már ma is fontos sza­vuk lenne. Tizenöt százalék a hangosbeszélőből és a hir­detésekből gyűjtötte infor­mációit és csak a maradék hivatkozott pártfórumokra, sajtóra, rádióra. Egy másik vizsgálat arra terjedt ki: mit tudnak egymás anyagi vi­szonyairól a különböző tár­sadalmi osztályok és réte­gek? A megkérdezetteknek alig több mint fele tudta reálisan fölbecsülni a mun­kások kereseti viszonyait, a parasztságét már csaíc har­minc százalékuk, a vezető beosztásúakét pedig mind­össze tizenöt százalékuk. Ilyen összefüggések isme­retében jogos a kérdés: ál­lami vagy pártakarat dolga csup.án a demokratizmus to­vábbi kibontakoztatása, szé­lesítése? S a válasz egyér­telmű: nem. A készség, az ismeretek, a közgondolkodás színvonala határozza meg a demokratizmus lépcsőfokait. Ennek tendenciája világos, akár a kísérő jelenségekből is. Olyanokból például, hogy mind több döntési jogot kaptak és kapnak közbeeső vagv akár alsóbb testületek; mind gazdagabbak azok a lehetőségek, amelyeket az egyének vehetnek igénybe társadalmi érdekek előmoz­dítására; mind több az olyan fórumok száma, ahol társa­dalmi kérdésekről komoly és tartalmas párbeszédeket lehet folytatni; s mind szé­lesebbek a jog ösvényei. M ist járjuk hat a tulaj­donképpen a demok­ratizmus iskoláját. Ha szabad hasonlítani, azt mondanám: ez már közép­fokú iskola. Már sokat tudunk ebből a közéleti „tantárgy­ból", de talán még az érett­ségi előtt állunk. És ezeket a lépcsőfokokat nem lehet megkerülni, mert itt nem lehetséges sem „osztályis­métlés", sem „osztályössze­vonás". Sz. SIMON ISTVÁN az erdőben nekik is van csoportjuk. Csatlakoznának hozzánk. Mindjárt el is mondtak egy csomó olyan adatot, amelyekből kitűnően tudtunk tájé­kozódni a környékbeli helyzetről. Et­től kezdve rendszeres hírszerzőink voltak, az általunk meghatározott fel­adatok szerint, dolgoztak. Tudtuk, mikor mozgósították fel­derítésünkre és megsemmisítésünkre a csendőröket. Arról is pontos ada­taink voltak, hány nyomozókutyával indult ellenünk az akció. És mi gyors mozgásokkal, e hírek birtokában a legtöbbször kikerültünk az útjukból, s oldalról, hátulról nyitottunk rájuk tüzet. így a csendőrök maguk híresz­telték. hogy a hegyekben hét-nyolc­száz partizán gyűrűje közeleg feló.iük. Valójában az újonnan közénkkerül­tekkel együtt is. tízszer kevesebben voltunk ennél. Mi viszont pontosan ismertük a Salgótarjánban levő ellen­séges erők és felszereléseik számát. Az említett Tőzsér-csoport és ké­sőbb a Bandur-csoport helyi ismere­teivel felvértezve, katonai berendezé­seket, híradóvezetékeket, raktárakat romboltunk szét, élelmiszer- és íegy­verszállitmányokat zsákmányoltunk. Az öreg Benyus. mint bányászember, egyszer három napig is odavolt má­sodmagával robbanóanyagért, és szer­zett is. pec&g ez-szinte lehetetlen volt akkt>35 Volt közöttünk több olyan vkrán, aki német hadifogságból szökött hoz­zánk. Egy alkalommal közülük két fiatal élelmiszer-beszerzésen volt. Éj­félkor indultak, hajnalban tértek visz­sza. megrakodva. Kérdem, mit tapasz­taltak. „Semmi különöset, az erdő­ben elvágódtam, mert megbotlottam egy drótban", nevetett a szőkébb. Mi­lyen drótban, te? „Hát. telefondrót­ban, pusztuljanak a németek." Na, fiam, mondtam, menj csak, hozz ab­ból a drótból nekem. Reggelre félki­lométernyi könnyükábelt szedett ösz­sze. Az is érdekes volt. hogy az egy­ségnek csak alig fele volt magyar. A többi ukrán, orosz, szlovák, még spa­nyol is volt köztünk. Jose Sandoval volt a híradóparancsnok Vele még Spanyolországból eredt az ismeret­ség. s Moszkvából indultunk együtt. Levente korú fiatalok többen csat­lakoztak hozzánk. Felvételük feltéte­le az volt. hogy fegyvert kellett sze­rezniük. az ellenségtől. Szereztek. Va­lasek József, a kőműves, három gyer­mek apja is eljött közénk. Az ab­roncsospusztai iszonyú éjszakán, ami­kor bekerítették tanyánkat a fasisz­ták, ő is elpusztult. A fiatalabb Ban­dur Pál is akkor esett el. És még so­kan. Magvarok, oroszok, szlovákok és az egységhez éppen Abroncsospasztáo­csatlakozott román munkaszolgálatos szökevények. Sírjuk ott domborodik a domb hajlatán. Salgótarjánba csak a szovjet csa­patok után jutottunk el. Velük rádió­összeköttetésünk volt hónapokon át, így terveink is megegyeztek. 1944 karácsony estén, fülemen a rádióhall­gatóval. Moszkvát hallgattam, hogy ideiglenes magyar kormány alakul. Ezt kihirdettük a partizánoknak, én hamarosan Debrecenbe mentem, al­egység pedig csatlakozott a szovjet rendfenntartó alakulatokhoz. • Nógrádi 'Sándor elvtárssal ezután a beszélgetés után még néhányszor Ka­rancskesziben. a vadászházban, első magyarországi harcálláspontján is ta­lálkoztam. Mert míg egészséges volt, gyakran eljárt oda. a ma már mú­zeumnak berendezett, szépen rendbe­hozott épületbe. S ha megtudták a falubeliek, a környékbeliek, hogy pár napot ott tölt, a régi szeretettel és tisztelette.l látogatták meg. Ö pedig mindig csendes, türelmes szóval, ar­cán az el nem tűnő mosollyal beszél­getett velük. Ezentúl már Véle nem. csak Róla beszelnek, Ksmdorosi János Elkészült az új Móraváros közmüveinek beruházási programja Mint ismeretes, a város lakásépítési programjának megvalósításához újabb és újabb területek kellenek. Tarján felépítése a negyedik ötéves tervben véget ér, folytatják s befejezik Odesz­sza építését is. Hogy a la­kásépítés folyamatos legyen — különösen a házgyár tel­jes működésének idejére, amikor mintegy 2500 lakást lehet vele egy év alatt tető alá hozni —, már most gon­doskodni kell a későbbi években felhasználandó la­kásterületek előkészítéséről. Arról is hírt adtunk már, hogy Szeged nyugati városré­szében, Móravárosban épül majd egy nagy lakóne­gyed. Az elképzelések szerint tel­jes felépülésével 12 ezer la­kásban 42 ezer ember talál új otthonra. A beruházás programja különböző meg­valósulási ütemeket ír elő, eszerint a harmadik ütem­ben tervezett lakások fel­építése még a negyedik ötéves tervben megkezdődik. Móraváros részletes ren­dezési tervét a Városépítési Tudományos Tervező Intézet készíttette el, közműveinek beruházási programjával a Szegedi Tervező Vállalatot bízta meg a városi tanács. A fűtés tervezésének egyik változatát az Energiagazdál­kodási Intézet, az elektro­mos energia ellátás terveit a Délmagyarországi Áram­szogáltató Vállalat, a távbe­szélő postai alapközmű ter­vezését a Szegedi Postaigaz­gatóság végezte. A leendő űj városrész csa­tornarendszere a most épülő rókus—móravárosi főgyűjtőre épül, melynek a Tolbuhin sugarut alatt megépítik egy oldal­ágát is.,A vízellátást részben a már meglevő városi háló­zat, részben a tervezett IV. számú vízmű biztosítja. A városrész vízellátásának alapfeltétele a Kolozsvári térre tervezett kétszintes víztorony felépítése is. A javaslat szerint a Sancer­tavakat — kivéve a Csere­pes sorhoz legközelebb esőt, melyet feltöltenek — meg­tartják, vízszintjüket szabá­lyozzák, partjaikat rendezik, hogy egyrészt a záporvizek tarozására másrészt vízi sportokra alkalmassá válja­nak. Az új Móravárost termé­szetesen földgázzal látják el, sőt távfűtését is gázfűtésű erőmű szolgáltatja majd. A harmadik ütemben terve­zett lakások fűtéséhez szük­séges meleg vizet az erőmű jelenlegi kapacitásának nö­velésével meg lehet oldani, ily módon 1700 lakás válik fűthetővé. Az alapközművek beruhá­zási programja gondoskodik a villamosvezetékek, alállo­mások, transzformátor-állo­mások elhelyezéséről, a tele­fonellátásról és az utak és járdák helyének kijelölésé­ről is. A külső korúi Mórává ros­ban is kiépül, egyelőre azonban csak 8 méter széles lesz, de később kétszer két nyomtávúvá ala­kítható. A belső utak hét méter szélesek lesznek. A körutat a Sancer-tavakon hidakkal vezetik át. A móravárosi lakónegyed tervezésének kezdete 1971 harmadik negyedéve, kivite­lezésének várható kezdete 1971 negyedik negyedéve. A városrész teljes egészében 1980-ban készül el

Next

/
Oldalképek
Tartalom