Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-06 / 4. szám

S2E5.DA, 19 JANUÁR 6. Földgáztüzelésű alagútkemence - korszerű üzemházat építenek Megújuló kisipari szövetkezetek 1 A demokratizmus lépcsőfokai Á termelékenység növelésének egyik eszköze a műszaki fejlesztés, amelynek rendkívül sok útja-módja közül a Csongrád megyei szövetkezetek is igyekeznek megkeresni a számukra legmegfelelőbbet. Ezt tették a Szegedi Tömegcikk Ktsz-ben is, amikor korszerű, földgáztüzelésű alagútkemence építését határozták el. Az elhatározást tett követte: 1970. március 1-én láttak a munkához, s már a próbaüzemelésre készülnek. Műszaki átadását január végére tervezik. Ezután megkezdi termelését a magyar szabadalom alapján készült, nyugatnémet biztonsági berendezésekkel felszerelt új alagútkemence. Milyen előnyei vannak a korábbi, úgynevezett tokos kemencével szemben? Elsősorban azt kell megemlítenünk, hogy a szövetkezet füstcsőgyártó kapacitása a továbbiakban két-háromszorosára emelkedhet. Viszonyítási alapként: 1970-ben mintegy ezer tonna zománcozott füstcső került ki a szegedi szövetkezet Zákány utcai üzeméből. Az alagútkemence kiszolgálásához sem kell több ember, mint az előzőhöz. Viszont — s ez igen lényeges körülmény — az eddigi, egészségre káros melegüzemi jelleg megszűnik. Vagyis: javulnak a dolgozpk munkakörülményei, jobb lesz a munkavédelmi ellátottság. Azt is javára kell írnunk az új berendezésnek, hogy ugyanaz a gázmennyiség, amit korábban felhasználtak a tokos kemencénél, elegendő lesz a megnövekedett termeléshez is. Jobban kihasználja az energiát, sokkal jobb hatásfokkal dolgozik. Az utóbbi időben jelentősen megnövekedett az igény, keresett termék a zománcozott füstcső. Nemcsak belföldön, határainkon túl is. Nálunk az olajkályhák elterjedésével is összefügg, a kályhákhoz ilyen füstcsöveket szeretnek vásárolni az emberek. Az árvíz sújtotta területek igénye is számottevőnek bizonyult. Mindezek alapján természetes, hogy elsősorban a hazai kereslet kielégítésére törekszenek a szövetkezetiek. Emellett azonban külföldre, Jugoszláviába is exportálnak. A tömegcikk ktsz új alagútteemencéjében nemcsak füstcsöveket zománcozhatnak, hanem minden olyan terméket — gyermekjátékoktól edényekig —, amelyek az égetőtér szélességének megfelelnek. Az új ötéves tervciklus sok változással köszönt a Szegedi FÉMTEX Ktsz dolgozóira is. Ez nemcsak azért kedvező, mert termékeik keresettek, hanem azért is, mert a 380 dolgozó jelentős hányada csökkent munkaképességű. Így a fejlesztés, a róluk való fokozottabb gondoskodást is jelenti. Tavaly közel 26 millió forint volt, a szövetkezetiek árbevétele, ami tetemes emelkedés az 1969-es. 21 millióhoz képest. A menynyiségi növekedés mellett tavaly előkészítették a negyedik ötéves tervben megvalósuló beruházást is. 1970-ben a városi tanácstól 2 millió 200 ezer forintot, az OKISZ kölcsönös támogatási alapjától 1 millió forintot, s mindehhez több mint 1 millió forintos bankhitelt kaptak. Ebből és saját fejlesztési alapjukból teremtik meg az új üzemházat az Ilona utcában. A tervek elkészültek. a kivitelező Szóregi Építő Ktsz már az első negyedévben megkezdi a munkát. 1972 végéig elkészül a kétszintes. ..összkomfortos" szociális épület. 1973 decemberére pedig befejeződik az üzemház teljes felépítése; végre egy helyen dolgozhat a szövetkezet két részlege. Milyen változást, hoz ez a fejlődés a termelésben? Idén 30 millió forintot irányoz elő a terv, 1974-re 38 millióig emelkedik a termelés. Bővül a fémtömegcikk-gyártás, a játékok és egyéb termékek előállítása. Saját üzletben is árulják készítményeiket: tavaly decemberben megnyitották „mini"-boltjukat a Mikszáth Kálmán utcában. Korábban is gyártottak exportra bevásárló kocsikat. tavaly 4 ezer darabot. 1972-re ebitől 20 ezret rendeltek a külföldi — jugoszláv, svéd, holland, norvég — partnerek. Idén, a második negyedévben már az új telephelyre költözik a textilrészleg, amely szintén jelentősen növeli termelését. Hároméves időszakra évi 10 millió forint értékben a Fővárosi Ruházatiipari Vállalattal kötöttek szerződést. Ennek fejében az FRV saját fejlesztési alapjából 300 ezer forintot adott gépek felújításéra, pótlására, a szalagszerű termelés megindítására. Árva Ferenc, a FÉMTEX elnöke közölte ezt is: együttműködésről tárgyalnak az Országos Fémlemezipari Művekkel is. Évente 300 ezer darab lapos zseblámpaelem gyártását vállalják a szövetkezetiek. Ez évi 4 millió forintos termelésnövekedést jelent: a terv szerint július 1-től látnak hozzá az új szakma tanulásához. S. M. GOMBÓCGYÁR. A Magyar Hűtőipar győri gyárában készítik a hazai és a külföldi háziasszonyok által is nagyon megkedvelt szilvás és barackos gombócot. A győri hűtőház gombócgyárában évente száz vagon — húszmillió — gombóc készül, amelyet mélvhűtenek. A hazai piacokon kívül az NSZK-ba. Ausztriába, Csehszlovákiába és Jugoszláviába szállítanak ebből a magyar specialitásból T

örténészek gyakran mondogatják, hogy nálunk a közéleti demokráciának nincsenek hagyományai, nincsen semmiféle nagy múltra visszatekintő társadalmi iskolája. A jelenlegit megelőzően sohasem éltünk demokratikus államrendszerben, sőt bizony történelmünk egyes korszakaiban úgy megnyomorították a lelkeket meg a gondolkodást, hogy még a szocializmus körülményei között is nehéz rászokni a demokratikus közgondolkodásra. Mert ha az elmúlt negyed században iskolázottabbak lettünk is a politikában meg a közéletben, a mi demokráciánk elősorban mégis a maga hagyományain fejlődhet, s még e hagyományok között is számontartunk olyan „tanítót", aki nádpálcával próbálta oktatni ezit a közéleti tantárgyat így azután még most is sokszor csak pedzegeti a köztudat: mi is az, amiről annyit beszélünk, aminek kibontakoztatására kongresszusi határozatok vannak — amit összefoglalóan szocialista demokratizmusnak hívunk. Sokan még ma is azt gondolják, annyi az egész, hogy lehet beszélni, bírálni, vitatkozni. A bankóchbában erre az lenne a válasz: is... Mert a lényeg ennél meszsze-messze több. Summásan: a politikai, a társadalmi, a gazdasági életben való aktív részvétel; a társadalom alkotó erőinek kibontakoztatása; az ehhez teremtett lehetőségek egész rendszere. Egyszerre jog és kötelesség: egyszerre önállóság és felelősség; egyszerre tájékoztatás és tájékozottság .. Vagyis sokoldalú fogalom. Ezért nem lehet például egyszerre, egy határozattal tökéletessé tenni. Még meghatározása körül is élénk viták vannak,, fejlődésének iránya azonban kétségtelen. A szocialista demokrácia fejlesztése nem csupán alkotmányos, jogi vagy állami ügy. Bármilyen furcsának tetszik is, szigorú összefüggésben van például a tömegek gondolkodásának, műveltségi színvonalának, öntudatának fokával is. Mesterséges megoldások mindezt nem változtatnák meg automatikusan. Ehhez olyan társadalmi igény szükséges, amelynek a fentebb írtak képezik a fedezetét. A joghoz például szükséges a joggal élni tudás társadalmi méretű képessége: a gazdálkodás demokratizmusához elengedhetetlen az egyéni, a csoport és a társadalmi érdekek harmóniájának tisztelete; az állampolgári szabadság gyakorláséhoz az állampolgári fegyelem is elengedhetetlen, mint ellenpont. összefüggő dolgok egész rendszeréről van tehát szó, ahol mindennek a maga kettősségében kell jelen lennie. Vegyük csak például a tájékoztatást. Ahhoz, hogy nagy társadalmi csoportok részt vehessenek fontos döntésekben, elengedhetetlen a tájékozottságuk. Ez pedig maga után vonja tájékoztatási rendszerünk tökéletesítését egyrészt: a nagyfokú, élénik érdeklődést másrészt. Itt tehát újra egy fogalompár bukkan elő, melyeknek nagyjából fedniük kell egymást ahhoz, hogy a kitűzött célt megközelítsük. Az egyik városban végeztek ezzel öszszefüggő vizsgálatot. Emberek kiterjedt csoportját kérdezték meg egyebek között arról: honnan tájékozódnak városuník dolgairól? A megkérdezettek kétharmada csak szóbeszédből értesült olyan témákról, amelyekben szinte már ma is fontos szavuk lenne. Tizenöt százalék a hangosbeszélőből és a hirdetésekből gyűjtötte információit és csak a maradék hivatkozott pártfórumokra, sajtóra, rádióra. Egy másik vizsgálat arra terjedt ki: mit tudnak egymás anyagi viszonyairól a különböző társadalmi osztályok és rétegek? A megkérdezetteknek alig több mint fele tudta reálisan fölbecsülni a munkások kereseti viszonyait, a parasztságét már csaíc harminc százalékuk, a vezető beosztásúakét pedig mindössze tizenöt százalékuk. Ilyen összefüggések ismeretében jogos a kérdés: állami vagy pártakarat dolga csup.án a demokratizmus további kibontakoztatása, szélesítése? S a válasz egyértelmű: nem. A készség, az ismeretek, a közgondolkodás színvonala határozza meg a demokratizmus lépcsőfokait. Ennek tendenciája világos, akár a kísérő jelenségekből is. Olyanokból például, hogy mind több döntési jogot kaptak és kapnak közbeeső vagv akár alsóbb testületek; mind gazdagabbak azok a lehetőségek, amelyeket az egyének vehetnek igénybe társadalmi érdekek előmozdítására; mind több az olyan fórumok száma, ahol társadalmi kérdésekről komoly és tartalmas párbeszédeket lehet folytatni; s mind szélesebbek a jog ösvényei. M

ist járjuk hat a tulajdonképpen a demokratizmus iskoláját. Ha szabad hasonlítani, azt mondanám: ez már középfokú iskola. Már sokat tudunk ebből a közéleti „tantárgyból", de talán még az érettségi előtt állunk. És ezeket a lépcsőfokokat nem lehet megkerülni, mert itt nem lehetséges sem „osztályismétlés", sem „osztályösszevonás". Sz. SIMON ISTVÁN az erdőben nekik is van csoportjuk. Csatlakoznának hozzánk. Mindjárt el is mondtak egy csomó olyan adatot, amelyekből kitűnően tudtunk tájékozódni a környékbeli helyzetről. Ettől kezdve rendszeres hírszerzőink voltak, az általunk meghatározott feladatok szerint, dolgoztak. Tudtuk, mikor mozgósították felderítésünkre és megsemmisítésünkre a csendőröket. Arról is pontos adataink voltak, hány nyomozókutyával indult ellenünk az akció. És mi gyors mozgásokkal, e hírek birtokában a legtöbbször kikerültünk az útjukból, s oldalról, hátulról nyitottunk rájuk tüzet. így a csendőrök maguk híresztelték. hogy a hegyekben hét-nyolcszáz partizán gyűrűje közeleg feló.iük. Valójában az újonnan közénkkerültekkel együtt is. tízszer kevesebben voltunk ennél. Mi viszont pontosan ismertük a Salgótarjánban levő ellenséges erők és felszereléseik számát. Az említett Tőzsér-csoport és később a Bandur-csoport helyi ismereteivel felvértezve, katonai berendezéseket, híradóvezetékeket, raktárakat romboltunk szét, élelmiszer- és íegyverszállitmányokat zsákmányoltunk. Az öreg Benyus. mint bányászember, egyszer három napig is odavolt másodmagával robbanóanyagért, és szerzett is. pec&g ez-szinte lehetetlen volt akkt>35 Volt közöttünk több olyan vkrán, aki német hadifogságból szökött hozzánk. Egy alkalommal közülük két fiatal élelmiszer-beszerzésen volt. Éjfélkor indultak, hajnalban tértek viszsza. megrakodva. Kérdem, mit tapasztaltak. „Semmi különöset, az erdőben elvágódtam, mert megbotlottam egy drótban", nevetett a szőkébb. Milyen drótban, te? „Hát. telefondrótban, pusztuljanak a németek." Na, fiam, mondtam, menj csak, hozz abból a drótból nekem. Reggelre félkilométernyi könnyükábelt szedett öszsze. Az is érdekes volt. hogy az egységnek csak alig fele volt magyar. A többi ukrán, orosz, szlovák, még spanyol is volt köztünk. Jose Sandoval volt a híradóparancsnok Vele még Spanyolországból eredt az ismeretség. s Moszkvából indultunk együtt. Levente korú fiatalok többen csatlakoztak hozzánk. Felvételük feltétele az volt. hogy fegyvert kellett szerezniük. az ellenségtől. Szereztek. Valasek József, a kőműves, három gyermek apja is eljött közénk. Az abroncsospusztai iszonyú éjszakán, amikor bekerítették tanyánkat a fasiszták, ő is elpusztult. A fiatalabb Bandur Pál is akkor esett el. És még sokan. Magvarok, oroszok, szlovákok és az egységhez éppen Abroncsospasztáocsatlakozott román munkaszolgálatos szökevények. Sírjuk ott domborodik a domb hajlatán. Salgótarjánba csak a szovjet csapatok után jutottunk el. Velük rádióösszeköttetésünk volt hónapokon át, így terveink is megegyeztek. 1944 karácsony estén, fülemen a rádióhallgatóval. Moszkvát hallgattam, hogy ideiglenes magyar kormány alakul. Ezt kihirdettük a partizánoknak, én hamarosan Debrecenbe mentem, alegység pedig csatlakozott a szovjet rendfenntartó alakulatokhoz. • Nógrádi 'Sándor elvtárssal ezután a beszélgetés után még néhányszor Karancskesziben. a vadászházban, első magyarországi harcálláspontján is találkoztam. Mert míg egészséges volt, gyakran eljárt oda. a ma már múzeumnak berendezett, szépen rendbehozott épületbe. S ha megtudták a falubeliek, a környékbeliek, hogy pár napot ott tölt, a régi szeretettel és tisztelette.l látogatták meg. Ö pedig mindig csendes, türelmes szóval, arcán az el nem tűnő mosollyal beszélgetett velük. Ezentúl már Véle nem. csak Róla beszelnek, Ksmdorosi János Elkészült az új Móraváros közmüveinek beruházási programja Mint ismeretes, a város lakásépítési programjának megvalósításához újabb és újabb területek kellenek. Tarján felépítése a negyedik ötéves tervben véget ér, folytatják s befejezik Odeszsza építését is. Hogy a lakásépítés folyamatos legyen — különösen a házgyár teljes működésének idejére, amikor mintegy 2500 lakást lehet vele egy év alatt tető alá hozni —, már most gondoskodni kell a későbbi években felhasználandó lakásterületek előkészítéséről. Arról is hírt adtunk már, hogy Szeged nyugati városrészében, Móravárosban épül majd egy nagy lakónegyed. Az elképzelések szerint teljes felépülésével 12 ezer lakásban 42 ezer ember talál új otthonra. A beruházás programja különböző megvalósulási ütemeket ír elő, eszerint a harmadik ütemben tervezett lakások felépítése még a negyedik ötéves tervben megkezdődik. Móraváros részletes rendezési tervét a Városépítési Tudományos Tervező Intézet készíttette el, közműveinek beruházási programjával a Szegedi Tervező Vállalatot bízta meg a városi tanács. A fűtés tervezésének egyik változatát az Energiagazdálkodási Intézet, az elektromos energia ellátás terveit a Délmagyarországi Áramszogáltató Vállalat, a távbeszélő postai alapközmű tervezését a Szegedi Postaigazgatóság végezte. A leendő űj városrész csatornarendszere a most épülő rókus—móravárosi főgyűjtőre épül, melynek a Tolbuhin sugarut alatt megépítik egy oldalágát is.,A vízellátást részben a már meglevő városi hálózat, részben a tervezett IV. számú vízmű biztosítja. A városrész vízellátásának alapfeltétele a Kolozsvári térre tervezett kétszintes víztorony felépítése is. A javaslat szerint a Sancertavakat — kivéve a Cserepes sorhoz legközelebb esőt, melyet feltöltenek — megtartják, vízszintjüket szabályozzák, partjaikat rendezik, hogy egyrészt a záporvizek tarozására másrészt vízi sportokra alkalmassá váljanak. Az új Móravárost természetesen földgázzal látják el, sőt távfűtését is gázfűtésű erőmű szolgáltatja majd. A harmadik ütemben tervezett lakások fűtéséhez szükséges meleg vizet az erőmű jelenlegi kapacitásának növelésével meg lehet oldani, ily módon 1700 lakás válik fűthetővé. Az alapközművek beruházási programja gondoskodik a villamosvezetékek, alállomások, transzformátor-állomások elhelyezéséről, a telefonellátásról és az utak és járdák helyének kijelöléséről is. A külső korúi Mórává rosban is kiépül, egyelőre azonban csak 8 méter széles lesz, de később kétszer két nyomtávúvá alakítható. A belső utak hét méter szélesek lesznek. A körutat a Sancer-tavakon hidakkal vezetik át. A móravárosi lakónegyed tervezésének kezdete 1971 harmadik negyedéve, kivitelezésének várható kezdete 1971 negyedik negyedéve. A városrész teljes egészében 1980-ban készül el