Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-05 / 3. szám

KEDD, 1971. .TANTTAR 5. A szem óvása, gyógyítása Kit lehet kitagadni Az egészségügy keretében mozgalom tartja ébren a véradást, A foguk védelmé­ben rendezik a fogászati hó­napot. Az alkohol- és a do­hányzás elleni küzdelem egész éven át izakadutlun folyamat, mlkénl a tüdflszű­rés íz. S vajon a szemünket, a lélek- és a test tükrét, tartjuk-e olyan fontosnak, hogy legulább annyi figyel­met fordítsunk rá, mint a fogainkra? tompalátást. Rendszeres gon­dozással a tompalátók 74,7 százaléka visszanyerte a tel­jes kétszemes látását. A kancsalságban szenvedők 43,3 százaléka szemüveg fo­lyamatos használattól, 8rt,3 százaléka pedig operációval nyerte vissza a tökéletes lá­tást. Szűrővizsgálati ered­ményeink óvröl évre Ismét­lődtek azzal a megszorítás­sal, hogy mind több gyer­mekkori paciens került hoz­zánk. Tavaly és tavalyalőtt például (it). Közülük a tom­palátók 04, a kancsalok 80,7 százaléka gyógyult meg. — Ha előbb nem, a négy x után férfi és nő általában leült a szemészorvos elé, mert úgymond, mind távo­labbról nézve tudnak csuk olvasni, Írni, illetve világí­tásnál „bántja" szemüket a fény mondja — Dóczy Lász­ló, uz Ifjúság Egészségügyi Intézet szemész főorvosa. Több mint négy évvel ezelőtt lapunkban vele be­szélgettünk arról, hogy az akkori sportorvosi Intézetet át kell alakítani olyan intéz­ménnyé, amelyben kifejezet­ten csak fiataloknak tarta­nának fenn szakrendeléseket az általános Iskolától uz egyetemig. Ez meg is való­sult. Akkori beszélgetésünk dr. Dózcy Lászlóval kiterjedt u szemészeti szűrővizsgála­tokra, mint úttörő kezdemé­nyezésre is. • — Ml történt azóta? Mit bizonyítanak az eredmények? — A gyermekek nem mindegyike születik jó szem­mel. Ezen azonban lehet se­gíteni, ha Idejében fordulunk szakorvoshoz — válaszolta dr. Dóczy László, majd így folytatta: — A mai napig hat évi szegedi tapasztalat, értékelt statisztika áll rendelkezé­sünkre az első osztályos ál­talános Iskolások szemészeti szűrővizsgálatáról. Évente közel 7 ezer elsős tunulót vizsgálunk meg és szűrjük ki közülük a látási zavarok­ban szenvedőket, a tompa­látókat, a kancsalokat, hogy megfelelő gyógyítássá), keze­léssel, szemüveghasználattal, szükség esetén kisebb operá­elóval adjuk vissza maga­biztonságukat. Összevetés­ként hadd említsek néhány adatot. 1904—68-ben HO el­sőosztályps gyermeknél ta­láltunk kancsalságot, 30-nál Az eredmények alapján nagyon ls kézenfekvő követ­keztetni a jövőre: a kancsal­ságban, fénytörési hibákban szenvedők időben kerülnek orvoshoz. Bajukat nem ak­kor tudják meg, amikor pá­lyaválasztás előtt állnak, s netán éppen „rossz" szemük, látásuk miatt tanácsolják el őket az általuk választott és kedvelt szakmától, mint al­kalmatlanokat. Ilyen esetek sajnos eddig eléggé gyakran elöfurdultak, azóla viszont egyre kevesebben csalódnak, hökkennek meg az utolsó „pillanatban", mióta szóles körben Ismertté vált dr, Dó­czy László áldozatos mun­kája, amellyel gondozásba veszi, figyelemmel kíséri n szűrővizsgálatokkal hozzá került kis pácienseinek gyó­gyulását, Az esztendők által összegyűjtött adat nem egy­szerűen csak statisztika a kezében, hanem beszédes tény arra vonatkozóan, hogy a kancsalság, a tompa látás igenis gyógyítható még fia­tal korban. Dr. Dóczy László évekkel ezelőtt ls azt vallotta, han­goztatta Ismeretterjesztő elő­adásaiban, szakdolgozatai­ban, hogy a kancsalság zöm­mel a gyermekkor betegsége, következésképpen a gyógyí­tást ls akkor kell megkezde­ni, sót már előbb is, csecse­mőkorban, amikor a gyer­mek ülni tud, Járni tanul. A szemészeti szűrővizsgálatokat ezért is terjesztették ki Sze­geden a bölcsődés, óvodás korüakra. Szükség esetén ugyanis a kancsalságot ma mór 4 éves korban lehet operálni, de mindenképpen még az iskolába,lárás előtt. E betegség sikeres gyógyításé­nak alapvető faltótele, hogy a kancsalokat, vagy arra gyanúsakat már hathónapos korukban vehessék gondozá­sukba u szemész szakorvo­sok. A felnőtt korig haloga­tott egy szemes tompa látás korrigálása már nem lehet­séges. Az időben és jol ki­adott, az orvos által megha­tározott ideig viselt szem­üveg megszünteti az addig bizonytalan eredetű, valójá­ban a szem betegsége miatt keletkező panaszokat, A lá tás-élessógi, izomegyensúlyi zavar ós szemfenók vizsgálat eredménye egyaránt meg­győzi az orvost ég a pácienst a szükséges gyógymódot il­letően. Sajnos sok. szülő úgy van gyermeke szemüveghasznála­tával, hogy azt sorcsapasnak tekinti. Sajnálatból, hiúság­ból, mondván, hogy a gyer­mek majd kinövi a kancsal­ságát, nem kell vele törődni, Nem gondol arra, hogy a kisgyermek játszótársai kö­rében csufolódásnak esik ál­dozatul „kertbenéző" szeme miatt. Az Ilyen szülői „véle­mények" uz akarat ellenére is ártanak a gyermeknek, hiszen Ismert tény, hogy mindazon műveletekhez, amit az ember el tud vé­gezni, csak a veleszületett készsége van meg. Ezeket a műveleteket reflexek kifej­lesztésével, vagyis a gyakor­lással tudja elsajátítani, tö­kéletesíteni, így vagyunk a szemünkkel is. Az a szem, amelyik kan­csal állásba kerül, nem néz a tárgyra, ezáltal nem is gyakorol. Ennek hiányában az éleslátást a kanosai la váló szemen nem fejlődhet to­vább, megáll, majd vissza­felé fejlődik. A kancsalság minél tovább . áll fenn be­avatkozás nélkül a kancsalí­tó szemen, annál nagyobb lesz a tompalátás. Mindebből következik, hogy jobb meg­fogadni az orvos tanácsát, mint később bánkódni a helyrehozhatatlan mulasztás miatt. Lődi Ferenc • • | r I rr I az oroksegbol H. M. olvasónk úgy sze­retne végrendelkezni, hogy halála után vagyonát két gyermeke örökölje, a har­madik gyermekének vi­szont semmit nem kíván hagyni. Kérdezi) miként Intézkedjen, hogy vagyo­nát halála után csak két gyermeke kapja meg? Az állampolgárok öröklési jogát az alkotmány biztosít­ja és az erre vonatkozó részletes szabályokat a Polgárjogi Törvénykönyv tartalmazza. Az öröklési jog szabályai széles körű lehe­tőséget adnak arra, hogy mindenki szabadon rendel­kezhessék vagyonával. (Ide tartoznak az ingó és ingat­lan vagyon, valamint a va­gyoni jellegű igények ég követelések.) Ez a rendelke­zés gyakorlatilag a végintéz­kedésben nyilvánul meg. Ha az örökhagyó után véglntéz­kedés marad, akkor az ha­tározza meg az öröklés rend­jét. Ugyanakkor a törvény megállapítja az öröklési sza­bályokat az olyan esetekre is, amikor valákl végintéz­kedés hátrahagyása nélkül hal meg. Ilyenkor a törvé­nyes öröklés szabályai jut­nak érvényre. Olvasónk esetében nincs akadálya annak, hogy vég­rendeleti leg csak két gyer­mekére hagyja vagyonát. Ez esetben azonban a harmadik gyermeke követelheti a kö­teles rész kiadását. A köte­les rész címén gyermekét annak a fele illeti meg, ami neki mint törvényes örökös­nek jutna. A törvény sze­rint a köteles rész csak ak­kor nem jár, hu az arra Jo­gosultat uz örökhagyó vég­rendeletében érvényesen kl' tagadta. A törvény szerint a kitagadás csak akkor érvé­nyes, ha annak okát uz örökhagyó végrendeletében kifejezetten megjelöli. Kitu­gadásnak kizárólag a tör­vényben meghatározott okok valamelyikének fennállása­kor kerülhet sor. Kitagudásnak akkor van helye, ha a köteles részre jogosult: uz örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne; az örökhagyó sérelmére sú­lyos büntettet követett el; az örökhagyó egyeneséül roko­nainak vagy házustársának életére tört, illetőleg sérel­mükre egyéb súlyos bűntet­tet követett el; az örökha­gyó Irányéban fennálló tör­vényes eltartási kötelezettsé­gét súlyosan megsértette; erkölcstelen életmódot foly­tat; jogerősen 5 évi vagy azt meghaladó börtönbüntetésre ítélték. A kitagadás érvénytelen, ha annak okát az örökhagyó még végintézkedése előtt megbocsátottál utólagos megbocsátással pedig a kita­gadás a végintézkedés visz­szavonása nélkül is hatály­talanná válik. Ha a kitaga­dás érvénytelen, az örökös­nek joga van a köteles rész­re. Az utólagos megbocsá­tással hatálytalanná válik a kitagadás, ez pedig azt je­lenti, hogy az örökös az ál­talános szabályok szerint ré­szesül az örökségből. Olvasónknak, ha a harma­dik gyermekével szemben a törvényben meghatározott kitagadásra okot nem tud bizonyítani, a végintézkedés mellett a köteles részre jo­gosult lesz, Dr. V. M. Egyenjogúság Sólyoot jqzsef; III IVV/^ HADVISELÉS A kikötő elpusztul. 7.55-kor 47. Hiába tiltakozott Stanley, hiába követelte, hogy hívják fel az ON1 parancsnokságát, a szö­vetségi nyomozóiroda ügynökei csak nevettek rajtuk. Pedig, ha tudták volna, hogy ml rejtő­zik u filmre vett Japán szövegben — talán egyi­kük sem lett volna ilyen vidám Mert bizonyos, hogy ennek ismeretéiben az FBI emberei kissé meg-meghökkentek volna: hát már ennyire be­épülték u Japánok? Stanleyék viszont örülhettek volna, hu időben megtudják azt, ami hétpecsé­tes titok volt közöttük, u amiről a japánok még­is tudomást szereztek Mert ez esetben lett vol­na még idő bizonyos átcsoportosításokra, hadá­szati-felvonulási tervek megváltoztatására .,. 1941 novemberét írták ugyanis .. Am a film­tekercsre vett szöveg egyik pillanatról a másik­ra megsemmisült — nem csupán a rivalizálás miatt, hanem egyszerűen emberi butaságból. Mert annyira azért kíváncsiak lehettek volna az FBI ügynökei, hogy legalább salát maguk számúra husznosítsák. amit Stanleyék megsze­rezlek u japán konzulátuson. De Edgár Hoower sx'goru >'3 itúst adott h-ey a 'ilmre vett anya­got meg kell semmisíteni, mé?pedlg úgv. hogy a telefonbeszélgetés után nyomban kl kell venni a filmet a gépből egy világos szobában ... A filmet megsemmisítették. Csak amikor már megtörtént a katasztrófa. Pearl Harbort ízzé­poriá bombázták a japánok, akkor derült ki. hogy minderről az amerikaiak jóval előbb tud­hattak volna, ha előhívják á filmet és lefor­dítják a japán szöveget. Ugyanis 1942 nyarán az Egyesült Államokban elfogtak egy japán ügy­nököt akiről kiderült, hogy u hadba lépésig a konzulátuson dolgozott, majd ezt követően nevet változtatott, Illegalitásba ment: és elköltözött egy tengerparti japán halászkolóniára. Ez az ügynök elmondta, hogy a Los Angeles-i konzu­látus aifreszobájában, a falba épített kis páncél­szekrényben már 1941 s/e pl embere óta őrizték az Egyesült Államok tenaeri felvonulási tervét, összevonási rendszerét, azt a tervezetet, amely uz 1941. november 23 és 30 közötti Pearl Har­bov-1 összevonási műveletet tartalmazta. De az amerikaiak nemcsak itt köveitek el hi­bát. Ha nem lett volna ez a rivalizálás u fegy­vernemek és az FBI között, akkor körülbelül ugyanebben az időben egy. másik vonalon — sőt, egy burmadlkon is — tudomást szerezhet­tek volna arról, mire készülnek a japánok Pearl Harborban. A másik ilyen ostoba eset Singapore-ban Ját­szódott le. Ezerkilencszáznegyvenegy októberé! írták, s a háborús feszültség a nagy, ungol tengeri tá­maszponton, Sinaapore-ban ls napról napra fo­kozódott, Itt már sokon olvastak különböző je­lekből. s ezekből világosan kivehették, hogy a japánok rövidesen újabb vállalkozásba kezdenek a Csendes-óceánon. Ez pedig Singapore-t válsá­gos helyzetbe hozhatja, mert bármit beszéljenek is a támaszpont védelmének áttörhetetlenségé­ről, akik ott voltak, nagyon jól tudták, milyen gyenge lesz ez a védelem. A kívülálló úgy gon­dolhatja, hogy Ilyen jelek birtokában csak fo­kozták a biztonsági intézkedéseket, és megsze­gésükért a legsúlyosabb büntetéseket szabták kl Mégis, az angol tisztek — akiknek különösen tisztában kellett volna lenniük a helyzettel — sorra-rendre követték el az Ilyen jellegű vétsé­geket, főleg az angol tiszti klubban. A tiszti klub állandóan tele volt angol és itt „vendégeskedő" amerikai tengerésztiszlekkel. Október utolsó napjaiban egv fiatal amerikai tengerésztiszt, bizonyos Andersen kapitány ép­pen erről vitatkozott angol kollégájával, Ross őrnaggyal, Miután megbeszélték u világpoliti­kai helyzetet, Anderson elmondta, hogy rövide­sen Pearl Harborba indul. Fenn is akadt az angol tiszt szeme, fecsegő amerikai kollégája szavain. Meg is korholta ezért, aztán a beszél gó­té* átcsapott arra, hogy mennyi hír szivárog ki az angol és az amerikai haderőtől. — Fecsegnek, nagyon fecsegnek az emberek — szögezte le Ross őrnagy. — S az imént ön ls vétett, mert tudomásomra hozta, hogy hová ké­szülődik csatahajójával,.. Ha én most hírszer­ző lennék, könnyen megállapíthatnám, hogy in­nen, Slngapore-ból nem véletlenül rendelik át az önök egységét Pearl Harborba, ami nern kis távolság.., Az amerikai liszt meghökkent az őrnagy sza­vain, de elismerte, hibázott. — Tényleg nem szabad fecsegni... — mond­ta ő ls. — Különösen itt... — folytatta Ross őrnagy. — Ha én lennék a japán kémfőnök, egyszerűen beépítenék egy jó kémet ebbe a klubba. Biz­tosra veszem, hogy minden katonai vagy tenge­részeti eseményről értesülne.,. Anderson kapitány már Jó néhány hete Sin­gapore-ban állomásozott, s nem volt nap, hogy be ne tért volna az angol tiszti klubba. így aztán nemcsak sok tisztet Ismert meg, hanem jó néhányat az Itteni alkalmazottak közül ls. Most, hogy az őrnagy felhívta erre a figyelmét, kö­rülnézett Csendes és ügyes szolgák suhantak az asztalok között. Valamennyien malájok, kí­naiak. illetve japánok voltak... Anderson egyet­értően bólintott: — Igaza van, Ez jó terep lehet a japánok szá­mára ... Tudja, kit gyanúsítanék elsősorban? A főnöküket, Shawant. Túlságosán szolgálat­kész.,. .Folytatjuk.) NUPI KISLEXIKON az alkoholizmusról Az országban száz­ezerre becsülhető az al­koholisták száma. Ezek Hü százaléka olyan em­berekből tevődik össze, akik a dolgozó korosz­tályhoz turtoznuk. Egy tervhivatali beszámoló szerint az alkohol miatt elkövetett balesetek okozta népgazdasági kár évente mintegy 2—2,5 milliárd forint. 0 Szakaszai? Az alkoholizmusnak három szakaszát külön­bözteti meg az orvostu­domány. Ezeket megelő­zi egy praealkoholos fá­zis. Ilyenkor az ivástól csak kellemesebben érzi magát az Italozó. A ki­fejlett alkoholizmus első szakaszára az amnézia, a feledékenység jellem­ző. Ilyenkor az illető nem emlékszik arra, hogy italos állapotában mit mondott vagy mit tett, pedig nem is volt „részeg", A második sza­kaszban megszűnik az önkontroll, az elkezdett ivást már nem tudja ab­bahagyni az alkoholista: így uz öntudatlanságig lerészegedik. A harma­dik, idült szakaszban a beteg fizikailag és tár­sadalmilag is tönkre­megy. * Beteg hós? Az alkoholizmus gyó­gyítható. A túlzott ul­koholfogyasztót beteg embernek kell tekinte­nünk akkor is, ha bizo­nyos fokig önmaga vá­lik okozójává alkoholiz­musa kialakulásának, Az ukaratgyengeség előfel­tétele a mértéktelen ivásnak, majd pedig kö­vetkezménye az alkohol Idegrendszert, személyi­séget károsító hatásá­nak, S i Gyógyjtásu? a a felvilágosítás, meggyőzés nem vezet eredményre, az alkoho­lista beteget elvonókú­rán kezelhetik, Ez orvo­si segítség, mely akkor lehet főleg eredményes, ha a beteg önként je­lentkezik. Súlyos esetek­ben az Illetékes szervek elrendelhetik u kötelező kezelést, a kényszerel­vonó kúrát. Ez történhet szakrendelő intézetek­ben és kórházban, Ez utóbbi három-négy he­tet vesz igénybe. Hu ez lém eredményes, lehe­tőség van a pomázl munkaterápiás Intézetbe történő felvételre is- A gyógykezelés Ingyenes, munkaviszony fennállá­sa esetén a beteg táp­pénzt is kup. A szak­rendelőkben uzonbun csak munkaidő után fo­gadják a betegeket. Az országban hetven alko­holelvonó szakrendelés működik. Szegeden a központi rendelőintézet idegosztályán gyógyítják uz. alkoholistákat. A kör­házi kezelés szegediek szamgra is Szentesen történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom