Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

IÍERDA, 1071. JANUÁR 27. DÉLMAGYARORSZÁG POSIALMIA Árucsere okkal - blokk nélkül „Csere-bere fogadom, visz­sza többé nem adom." Ez a mondóka csak a gyermek­korban érvényes, de mihelyt az ember felnőtt, s vásárol­ni is szokott, többnyire az ellenkezője igaz: vissza töb­bé nem szívesen cserélik az árut. Ehhez szolgáltat bizo­nyítékot a dorozsmai Mészá­ros Istvánné (Május 1. ut­ca 21.), aki csizmát vásárolt a helybeli cipőüzletben. Rossz volt. Egyszer még nagy nehezen kicserélték ne­ki — csizma híján — Frö­csi cipőre, de ehhez már blokkot sem kapott, nehogy másodszor is cserére „vete­medjék". .Nagyon felhábo­rított az ügy — írja —, mert hallom, hogy Szegeden egyes üzletekben udvariasan elnézést kérnek és a csere­csizmával szintén adnak blokkot." Ezt látszik alá­támasztani P I né (Odesz­sza) is, akinek hibás csiz­máját a Centrum Áruház­ban készségesen kicserélték másikra. De azért öröm sincsen üröm nélkül: fekete helyett feketét már nem kaphatott, mert az olcsóbb Már megint eltelt egy hét, ismét megtelt postalá­dánk, pedig még szinte ki sem ürült az előző hetiektől. Aki tehát nem látja viszont mondanivalóját lapunkban ezen a szerdán, kérjük, legyen kicsit türelemmel. Ami azonban halaszthatatlan, azt mi se szívesen halasztjuk: tegnap kaptunk például levelet arról, hogy az egyik bér­házban éppen a januárt választották kl a cserépkályhák szétszedésének évadjául. Munkatársunk nyomban a hely­színre sietett, hogy személyesen is meggyőződjék a dolog­ról. Tapasztalatairól majd külön számol be, mert egy ilyen „postamunka" nem mindig fér bele a DM postaládájába. Járdák, úttestek meg a szabályok veszik birtokukba a járdát. Ez nem új „divat" Szege­den, mégis érdemes min­den adódó alkalommal szó­vá tenni. A mostani alka­lom Tóth Mihály (Kossuth Lajos sugárút 16.) levele, aki akkor fogott tollat, ami­kor olvasta, hogy a Bakay Nándor utcában emberha­lál lett a járdán kerékpáro­zásból. Tönkrement az út­burkolat, azért „kényszerül­nek" a kerékpározók a jár­dára: „... sok-sok kerék­párost figyelmeztettem, hogy ott lent közlekedjenek, ne itt a járdán, sokan megköszön­ték a figyelmeztetést, sokan meg akartak verni..." Mi a megköszönőkhöz csatlakozva kérjük a kerü­leti tanácsot, nézzen szét a Bakay Nándor utcában, hát­ha lehetne a helyzeten se­gíteni. II megtorlás receptjei A városépítés-szépítés né­ha még a szakemberek fan­táziáját is elragadja, nem­hogy a „közönséges" város­lakókét. Egyik olvasónk új sugárutat, piacteret, villa­mos- meg trolibuszvonala­kat álmodott, de annyira nagyvonalúan, hogy levele és térképvázlata alá még nevét sem merte odaírni. Nem úgy, mint a Köztársa­ság tér 16. szám alatt lakó Szakái Pálné, bár ő, és azon a környéken lakó társai sem tudnak egy idő óta a föl­dön járni... Mint írja: a Tarjánba vivő gyalogutat a Köztársaság téren úgy tele­pakolta homokkal és kővel az építőipar, hogy a gyalo­gosok kiszorultak az úttest­re. Talán bizony közterület­foglalási engedélyük van rá? Alig hinnénk! Másutt meg a járművek M Szemetes házak A most következő híradá­sokhoz fényképdokumentu­mokat is mellékeltek bekül­dőik. Kár, hogy amatőr­képek, sajnos az újságban semmi sem látszana belő­lük, s ezért mellőznünk kell közreadásukat. De nem a mondandókét! Steiner Lajos (Vidra utca 3.) lakóházuk kapualjában található há­romhetes salak- és szemét­halmot mutatja be, mely fe­lett a „Tiszta udvar, rendes ház" felirat ékeskedik. Egy másik levél az Oldal utca és az Április 4. útja sarkán árban addigra már elfogyott, levő üres telken „létesített" szeméttelepre hívja fel az eltakarításban illetékes vál­lalat vezetőjének a figyel­mét. A harmadik Zsigmond Sándor (Kígyó utca 5.) do­kumentumfotója. A képen a elfelejtették Széchenyi téri MINO-cipő­a számolócédu- szaküzlet portálja látható, illetve az össze-vissza gör­bült és tört neonfelirat. A komemntár csak ennyi: „Új­ból rongált a tetőről lezúdu­ló hó. Ki érte a felelős?" A tréfás válasz kézenfek­Hogy a blokkokkal másutt sincs minden rendben, azt Pálfi Ferenc János (ötha­lom utca I/b) esete példázza. Vásárolt a Kárász utcai Si­rályban, de az összecsoma­golt áruhoz mellékelni lát. Mit részletezzük: vé­gül kiderült, hogy másodosz­tályú árut elsőkéint adtak el neki. Summázzuk a tapasztala­tokat? Ezt már megtették ol­vasóink. A következtetéseket vő: „aki" rongált — a hó. viszont az illetékes kereske- Szerencsére, már elolvadt, delmi vállalatoknak kellene lehet vele tréfálkozni. De levonniuk. amikor még mázsás hódara­Válaszol az illetékes Január 7-1 számunkban Gázkonvektor és „hidegrá­zás címen cikket közöltünk. Többek közt szóvá tettük, milyen nehéz, telefonon be­jelenteni a javítási igényt a Szegedi Építő Ktsz gázsze­relő részlegénél. Megjegyez­tük, hogy jó lenne, ha egy másik számon is hívhatna szerelőket a lakosság. Ezzel a cikkel kapcsolat­ban kaptunk levelet dr. Hó­di Istvántól, a Szegedi Pos­taigazgatóság igazgatóhe­lyettesétől. Az alábbiakat közli: „A gázkonvektor és „hidegrázás című cikkben utalás van arra, hogy a gázkészülékek hibabejelen­tésére csak egy távbeszélő­állomás áll rendelkezésre. Ezzel kapcsolatban megjegy­zem, hogy a posta csak megrendelés alapján szerel fel távbeszélő-állomást. Mi­vel megrendelés nem tör­tént, nyilvánvaló, hogy nem került sor másik távbeszé­lő-állomás felszerelésére. Feltehetően a cikk hatására január 7-ón kelt iratban csak most kértek újabb táv­beszélő-állomást. Jelenleg azonban a szegedi távbeszé­lőközpont már telített. Azért; amint kapcsolási szám fel­szabadul, ar. újabb állomást bekapcsoltatom." Üzenetek bok, tűéles jégcsapok lóg­tak a tetőkről, bizony nem a neonbetűket féltette az ember, hanem a saját bő­rét! A hóügvékre, téli visz­szásságokra tavasz előtt még visszatérünk lapunkban, ér­demes is és kell is beszélni róluk. Ami pedig a szemetet illeti: az is megér egy „mi­sét". Addig sem ártana azonban, ha már nekilátná­nak az eltakarításához. És ahol és amiben lehet, a la­kók is segíthetnek, hiszen a piszok és a betegség nem is­mer illetékességet... Munkálkodnak a forráskúti nők Üj vezetőséget választott a nőbizottság Forráskúton — számol be az eseményekről és a tervekről Honti Dezső­né. A nőbizottság gazdag programot dolgozott ki, me­lyet az iskolai szülői mun ­kaközösséggel, az iskola ve­zetésével, az óvodával, a KISZ-szervezetekkel és a téesz-nőbizottsággal közö­sen szeretnének megvalósí­tani. Ezért közös akciót is szerveztek. A téesz nőbizott­ságával szabó-varró tanfo­lyamot indítanak, a kézi­munka-szakkör is közösen működik november óta. Ev végén kiállítást rendeznek, melyhez a művelődési ház ad anyagi támogatást. Moz­galmat indítottak a legszebb utca cím elnyeréséért, s eb­ben a nőket mozgósítják tár­sadalmi munkára. A leg­szebb utca asszonyai, lá­nyai augusztus 20-án okle­velet kapnak. Segítséget ad­nak a község politikai és társadalmi szerveinek, és gondolnak a sokgyermekes, nehéz helyzetben élő csalá­dokra is: őket anyagilag és erkölcsileg egyaránt támo­gatni kívánják. ia már csak ostoba ember ránt kar­dot azonnal a bíráló szóra. Túlságo­san durva és nyilvánvaló megtor­lás, hamar a végére lehet járni, s nem kétséges, hogy a goromba kontrázó húzza a rövidebbet. Hiszen, amikor arra biztat­juk az embereket, hogy bátran kritizálja­nak, gondoskodunk erkölcsi és anyagi vé­delmükről is. Ha kimondjuk, hogy ez tár­sadalmi kötelesség és mód arra, hogy gyöngeségeinktől, bajainktól szabaduljunk, a jóindulatú, a segítőkész bírálatot meg kell becsülni. így gondoljuk mi ezt, de érvényt tu­dunk-e szerezni elveinknek? Meg tud­juk-e védeni a bírálót, aki erkölcsi bá­torságról és a közösség dolgai iránti ér­zékenységről tesz bizonyságot? Követke­zetesek vagyunk-e, amikor szükség van a védelemre? Sok kérdés halmozódik föl már a téma legelején is, s mindebből kitűnik, hogy Itt kísért a bizonytalanság. A nyílt megtor­lás ellen ugyanis van hatásos orvosság — a törlesztés leheletfinom módszereit azon­ban végtelen nehéz tetten érni. S mint­hogy tanulékony népség a magyar, ezeket is gyorsan és nagy leleménnyel találta fel. Elfogy a bíráló körül az oxigén, a bizalmatlanság kérge veszi körül lassan­ként, min'd több lesz munkájában a gyön­ge pont... — és egyszer csak bejelenti, hogy másutt szeretne dolgozni. Maga kéri, maga szorgalmazza, hogy elmehessen. Bi­zonyíthatatlan ugyan az ellene folyó haj­sza. mert minden eleme szabályos, mégis tapintható a szándék, a céltudatosság. Döbbenetes tapasztalatot szereztem er­ről a módszerbeli disztingváltságról. Több mint tíz éve dolgozik becsülettel egy em­ber ugyanazon a munkahelyen, s talált va­lami általánosat mondani, amit a főnöke magára vett. Azóta nyugtalanság költö­zött a házába. Nem lép ki otthonról az iratai, a jellemzései, a kitüntetéseiről szóló okmányok nélkül. Érzi, hogy szüksége lesz rá, hogy neki a közelebbi-távolabbi jövő­ben be kell bizonyítania eddig soha két­ségbe nem vont tisztességét, szakmai tu­dását. Érzi, hogy a bicska kinyílt a főnök zsebében és páncélba kell öltöznie, hogy a várható alattomos szúrásokkal szemben védje magát. De fel kell készülnie arra is. hogy azt a bicskát valaki más, valakik mások forgatják majd — hiszen ez is benne van a megtorlás mai receptúrájá­ban —, s még csak nem is tudja, kik lesznek azok. S miközben összeszedte er­kölcsi páncéljait, máris azt kérdezte tő­lem : „Nem lenne jobb már most elmenni ? Most még könnyebb lenne, moet még túl közel van a bírálat, talán nem lehetne lerontani az eddig alkotott vélemenyt..." Igen, egy év múlva, másfél év múlva már, bizonyosan több lesz a szeplő a káderla­pon ! Annyi idő után már máshol sem lesz akkora esély! Ördögi kör ez, hiszen a régi magabiztos­ságot a bizonytalanság érzése váltja fel. Ez az ember aligha bírál még egyszer. Nem fenegyerek, aki mindent í'eltenne az igazáért. Nem akar alattomos küzdelembe bocsátkozni, társakat keresni, szervez­kedni. Élni és dolgozni szeretne, mint ed­dig. Vajon tud-e majd? Az első figyel­meztetést diszkréten megkapta. Lehetsé­ges, hogy ennyivel megússza. De már en­nek is nagy ára vanl Már ezért ls csön­desen, s talán sunyítva kell munkahelyére járnia. Megbiztathatnánk most: az igazság paj­zsánál nincs hatásosabb védelem. Legyen kemény, következetes, hiszen a bírálat ma is követel bizonyos erkölcsi bátorságot. Nyugtatőt azonban a patikában is vásá­rolhat. Egymaga sosem tudja megvédeni a bíráló szó tisztességét. A környezetnek, a közösségnek is osztoznia kell a tisztes­séges kritikai hang sérthetetlenségén. Köz­szellemet kell csinálni mindenütt a jogos észrevételek becsülete mellett. Nekünk, magunknak kell feltárnunk az ellentmon­dásokat is, mert a hibák „ellenzéke" ugyanaz a közösség, amely az építést lendíti. I em csekélyebb fórumra, a párt X. kong­resszusára hivatkozhatunk, ha erő­síteni kell ezt az elvet és maga­tartást: „Az is a pártra hárul, hogy el­lenőrizze a végrehajtást, támogassa a he­lyes kezdeményezéseket, tárja fel a fogya­tékosságokat ... Pártunk tehát olyan kor­mányzópárt, amelynek a kritika funkcióit is magára kell vállalnia" — mondotta Biszku Béla a kongresszus szónoki emel­vényéről. A párt és a kommunisták tevé­kenysége példaadó az egész társadalom­nak. Ezért sokkal éberebbnek kell len­nünk minden olyan magatartással szem­ben, amely ellenszelet okoz. Ha a bírálat megtorlására helyenként rafinált módsze­reket gondolnak ki, ezt követnie kell a bíráló szó védelmére alkalmas módsze­reknek Is. Vigyáznunk kell tehát azokra, akiknek gondot okozott az igazság meg­fogalmazása, s még jobban azokra, akik hajlamosak a szívós és folyamatos „tör­lesztésekre". Sz. Simon István N Iskoláztatás, pályaválasztás Minisztériumi tájékoztató Az iskoláztatással, a pá­i választással kapcsolatos feladatokról, tudnivalókról tájékoztattak a Művelődés­ügyi Minisztériumban. Az általános iskolát vég­zők a jelentkezési lapon két olyan tanintézetet jelölhet­nek meg. ahol tovább szeret­nének tanulni. Az általános iskolák igaz­gatói a jellemzéssel és ja­vaslattal ellátott jelentkezési lapokat az első helyen meg­jelölt iskolához továbbftiák. Á felvételi kérelmet elbíráló iskola igazgatója dönté­séről az általános iskolát ér­tesíti. s elutasítás esetén a jelentkezési lapot eljuttatja a második helyen megjelölt tanintézetbe Ha a kérelmei a második helyen is elutasít­ják. az érintett középiskolák a jelentkezési lapokat a me­gyei. megyei jogú városi ta­nács művelődésügyi, Buda­pesten a kerületi tanács ok­tatási osztályának küldik meg. Az általános iskolák igazgatói a felvételi kérelem elbírálásáról és a fellebbe­zés lehetőségéről három na­pon belül tájékoztatiák a szülőket. A szülő a felvételi kérelmet elutasító döntés el­len — a kézhez vételt kö­vető nyolc napon belül — fellebbezhet. A következő napokban az iskolákban országszerte rész­letesen tájékoztatják a szülő­ket és a diákokat a tovább­tanulás lehetőségeiről. A pályaválasztás, a jelentkezés helyes irányítása érdekében az osztályfőnökök szülői ér­tekezletet hívnak össze, de szükség esetén egyénileg is elbeszélgetnek a szülőkkel. Szakszervezeti választás TegnaP. kedden Szegeden, a Tisza Szálló nagytermében a HVDSZ, KISZOV és kis­ipari szövetkezeti alkalma­zottak szakszervezete válasz­tási gyűlést tartott. Ezen részt vett dr. Csala Mihály, a HVDSZ megyei bizottságá­nak titkára és Horváth Sán­dor. a KISZÖV elnöke ls. A gyűlésen megválasztot' ták a HVDSZ-, a KISZÖV­és ktsz-alkalmazottak 11 ta­gú szakszervezeti bizottságát. Ennek elnöke Hódi Gyula, a Szegedi Asztalos Ktsz dolgo­zója és titkára ismét Szap­panos Mihály. Két vígjáték a Minerva Színpadon Sándor Mátyás (Tarján 111.): Tarján lakosságának ellátását, művelődési és szol­gáltatási intézményekkel na­pirenden tartja a tanács — lapunk ls. A megoldás a közismert nehézségek (első­sorban kivitelezői kapacitás) miatt késik. Csúri Istvánné (Tárogató u. 10.): A kifizetéssel helye­sen jártak el, a Harmadik Békekölcsön 50 forintos köt­vénye félkötvény, ha 100 forintra húzták ki, a névér­ték jár érte. Másik kérdé­sére : valamennyi kölcsön­kötvény egységesen 1974­ben jár le, 1975-ben fizetik ki. F. P.-né (Konzervgyár): Panaszát nemigen értjük, igen sok lányos alakú, kis­termetű nő jár bakfisok szá­mára készült konfekcióruhá­ban. Ha a boltban udvariat­lanok voltak, nem szolgál­ták ki. azonnal kellett vol­na reklamálni, panaszkönyv­be írni, mert így utólag szinte lehetetlen kivizsgálni az ügyet Vetik a karalábét, káposztát Csongrád megye zöldségövezetében, a szentesi járás­ban — ahonnan évente 4000 vagon tavaszi primőrt szál­lítanak hazai piacra és exportra — megkezdődött az idénynyitás. A legtöbben a csanyteleki Tisza Termeinszö­vetkezet kertészetében dolgoznak. A hó utolsó maradvá­nyalt ls eltakarították és a biofűtésű hollandi ágyakba ve­tik a korai karalábé, valamint a káposzta magját. A Minerva Színpad hétfői bemutatója már a ruhatárnál örömet okozott. Hogy a szín­pad tagjainak tévébeli sze­replése, a jól elhelyezett plakátok, vagy a kiválasztott darabok vonzották-e az ed­digieknél jobban az időseket és fiatalokat — nehéz el­dönteni. Ha a szórakozni akarás vezette őket a Ju­hász Gyula Művelődési Köz­pontba — nem csalódtak. Két egyfelvonásos vígjáték bemutatására vállalkoztak a fiatalok. Dicséretes és sike­resnek is bizonyult az a tö­rekvésük, hogy helyi szerző müvével ismertessék meg a szegedieket. \y. őszintén kltörö neveté­i k. tapsok bizonyítják a sikert. Tetszett Kun Zsuzsa tenyeres-talpas menyecskéje. Peczka Mihály hamis-kopott nemességével dicsekedő Ko­csonya Mihálya, és a rend­kívül hatásos maszkkal és jól játszó Botás Mária öreg­asszonya. A Mocsár-darab bonyo­dalma abból indu] ki. hogy a férj az özvegy szomszéd­dal fogadást köt. hogy őt felesége, ha özvegyen ma­radna, sem csalja meg. A négy szereplő: Nagy András. Molnár Judit, Wiegand Gyu­la és Vojta Margit tehetsé­Mocsár Gábor özvegyi hűség című komédiájára esett. Eh­hez kerestek egy hasonló hangvételű vígjátékot, a Ko­csonya Mihály házassága cí­mű. középkori népi játékot. Témájuk ls azonos: mindkét darab főhőse a feleség hű­ségéről kíván ilyen vagy olyan furfanggal meggyőződ­ni. választás gesen. sok komikus elemmel oldották meg feladatukat Láthatóan maguk is élvez­ték a darabot, a játékot Külön dics -et illet' masz­kokat készítő Mónik Lászlót. R zenét szolgáltató Hernádi Hildát. Mindkét darabot Konter László rendezte, a nagy taps bizonysága szerint: jól. Ch. A. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom